Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-12 / 134. (4577.) szám
IBM.,.;, —am A magyar hönyvnap szenzációja Megjeleni a „MagyarokCsehszlovák ában 1918-1938” Szerkesztette: Borsody István ■■ Huszonhárom csehszlovákiai magyar megírta húsz év történetét ■■■ A könyvet a budapesti „Az Ország Útja* adta ki ■■■ 1938 junius 12, vasárnap. Európához és az európai szellemi áramlatokhoz való viszonyáról szól. Megállapításai pontosak és találóak. — Borsody István végül a csehszlovákiai magyarság és Magyarország viszonyát tárgyalja, tekintettel az anyaországgal való érintkezés lehetőségeire és hiányaira. A szerkesztő, Borsody István zárószavában rámutat arra, hogy a könyv hiányt szeretne pótolni: azt a hiányt, hogy nincsen könyv, amely összefoglalná azokat az eseményeket, amelyek a csehszlovákiai magyarságot kisebbségi élete alatt érték. A „Magyarok Csehszlovákiában", amely ragyogó bizonyítéka a csehszlovákiai magyar szellemi emberek együttműködésének és közös alkotó készségének, rendeljük, pótolni fogja ezt a hiányt. Nagy csehszlovákiai magyar könyvsiker Budapesten BUDAPEST. — Az idei magyar könyvnap a csehszlovákiai magyar szellemi életnek óriási sikert hozott. Az érdeklődés homlokterében a „Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938" cimü könyv áll, amelyet a fiatal magyarországi szellemi elit reprezentatív folyóirata, az ,,Az Ország Útja" adott ki. A Borsody István szerkesztésében megjelent könyvet huszonhármán iríák; JNosz- kay Ödön, Kövy Árpád, Baráth László, Kévay István, Varga Imre, Duka-Zólyo- mi Norbert, Ungár Joób, Darvas János, Hantos László, Sziklay Ferenc, Fizély Imre, Vass László, Brogyányi Kálmán, Na- rancsik Imre, Szvatkó Pál, Bolya Lajos, Haltenberger Ince, Sinkó Ferenc, Kovács Endre, Vájlok Sándor, Czuczor László, Krammer Jenő és Borsody István. Húsz év történetét foglalja össze a gyönyörű kiállítású, kétszázhuszonnégy oldalas könyv, melynek jelentőségét egyelőre be sem lehet látni. Ez ugyanis az első könyv, amely a csehszlovákiai magyarságról egységes képet ad: a rendszer az, ami a könyv első lapozásánál szembeütközik: a kisebbségi élet összekuszált, zavaros fejlődéséből, húsz év tálatából egy tiszta keresztmetszet bontakozik ki a „Magyarok Csehszlovákiában" kötetből. A könyv felöleli a nemzeti élet majd minden területét: így ez a vaskos könyv valóban a húszéves csehszlovákiai -magyarság történetének nevezhető. A magyar önismeret könyve Beláthatatlan jelentősége van a könyvnek a magyarországi közvélemény nevelése szempontjából is, mert ebből a kötetből mindenki könnyűszerrel és reálisan megismerheti a csehszlovákiai magyarság helyzetét. A könyv hatása nyomán reméljük, ezentúl kevesebb indokolt panasz hangzik majd el a magyarországi közönség ellen, hogy nem ismeri a csehszlovákiai magyarság sorsát. Hiszen maga az a tény, hogy a ,,Magyarok Csehszlovákiában" Budapesten jelent meg, kitűnő bizonyítéka annak, hogy Magyarország mily fokozott érdeklődést tanúsít a kisebbségi nemzettestvérek iránt. Az „Az Ország Útja" két fiatal szerkesztője: Dessewffy Gyula gróf és Baranko- vics István, amikor kiadta ezt a könyvet, élénk tanujelét adta a magyarországi fiatalság gondos érdeklődésének a csehszlovákiai magyarság iránt. De a „Magyarok Csehszlovákiában" bizonyára nagy szerepet fog betölteni az írók szükebb hazájában is: Szlovákiában és Kárpátalján, ahol ez a könyv a csehszlovákiai1 magyarság önismeretét nagymértékben fejlesztheti. A könyv különben kitűnő gyakorlati kézikönyv mindazok számára, akik el akarnak igazodni a csehszlovákiai magyarság közéletében, akik tájékozódni kívánnak a magyar politika, gazdasági élet, társadalmi fejlődés kérdéseiben. A „Magyarok Csehszlovákiában" forrásmunka a csehszlovákiai magyarsággal foglalkozók számára. Kétségkívül egyike a legjelentősebb müveknek, melyek az államfő r- duilat óta a csehszlovákiai magyarok tollából egyáltalán megjelentek. A csehszlovákiai magyar élet nyolc fejezete A könyv előszavában Dessewffy Gyula, az Az Ország Útja társszerkesztője kiemeli, hogy a folyóirat eredeti programját valósítja meg, amikor a „Magyarok Csehszlovákiában" cimü könyvet kiadta, mert Az Ország Útja nemzetpolitikai szemléletének első helyén áll, hogy a magyar milliók sorsával és elsősorban a kisebbségi magyarság életviszonyaival foglalkőfczon. Dessewffy Gyula leszögezi* hogy a ^Magyarok Csehszlovákiában" hézagpótló könyv, mert ez az első könyv, amely egységes képben foglalja össze a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetét. A huszesztendős mul't analízise nagyszerű nemzeti sajátosságok értékállóságáról ad bizonyságot -— árja, — éppen ezért ez a könyv hitet adhat a csüggedőknek, bizalmat a reményteleneknek és sok tekintetben útmutatást a vajúdó magyarságnak. A könyv első fejezete a keresztény egyházakkal foglalkozik. Noszkay Ödön a csehszlovákiai magyar katolicizmus húszéves sorsát tárgyalja, mindenre kiterjedő figyelemmel, a csehszlovákiai vallási viszonyok kitűnő ismeretével. A magyar protestantizmust két cikk érinti: Kövy Árpád református lelkész, a losonci teológia előadója a reformátusok helyzetét világítja meg tömör cikkében, míg Baráth László, a Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetség világi jegyzője nagy fel- készültséggel a csehszlovákiai magyar evangélikusok húszéves életét írja meg fontos adatok felhasználásával. A második fejezet a néprajzi helyzetnek van szentelve. Nagy feltűnést kelt Révay István „A demográfia tükrében" cimü tudós cikke, amely a csehszlovákiai magyarság néprajzi helyzetét analizálja a magyar nemzetiségi statisztika fölényes tudásával. Révay István, amint ismeretes, a demográfia szakavatott művelője és ez a nagyszabású tanulmánya röviden mindent elmond, amit a csehszlovákiai magyar nép viszonyairól minden magyarnak tudnia kell. — Varga Imre „A statisztika tükrében" cimü tanulmánya a csehszlovákiai magyarság népmozgalmi adatait dolgozta föl: cikke áttekinthetően foglalja össze a köztársasági magyar lakosság legfontosabb statisztikai adatait. Grafikonok és táblázatok teszik teljessé Varga Imre értekezését. — Duka-Zólyo- mi Norbert a fejezet következő szerzője: cikke az asszimilálódásról szól. Behatóan foglalkozik az asszimilálódás különféle jelenségeivel és statisztikai adataival. Ezt a cikket mintegy kiegészíti Ungár Joób helyzetjelentése a magyar zsidóságról, melynek során foglalkozik a zsidóság asszimilációs hajlamaival, de rámutat a magyar zsidóság nemzethü rétegeire is. Egy hatalmas tanulmány következik, ez teljesen kitölti a következő fejezetet, .melynek címe: A politika. Darvas János irta meg itt nagyobb lélek- zetü cikkben a csehszlovákiai politikai élet húsz évét. Remek áttekintést nyújt a belpolitika fejlődéséről az áll a mf o r du'lat tói kezdve az 1938 tavaszán bekövetkezett eseményekig. Rövid áttekintés ez, amiből azonban mindenki teljes képet alkothat a politikai eseményekben gazdag húsz évről. Az általános politikai helyzet tárgyalása mellett Darvas János párhuzamosan foglalkozik a magyar kisebbségi politika fejlődésével is: igy ez az első tanulmány, amely ösZ- szegezi politikai történetünket és mint önálló munka is a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot. A könyv további fejezete a gazdasági kérdést teszi tanulmány tárgyává. Ezt a fejezetet Hantos László irta. Részletesen taglalja a csehszlovákiai gazdasági helyzetet s ennek során a magyarság gazdasági problémáit. Ismerteti a régi magyar gazdasági szervezet felbomlását és az uj fejlődés nehézségeit. Föltárja az uj szervezkedés alapjait és feltételeit, különös tekintettel a szövetkezeti mozgalmakra. Hosszú fejezetet szentel a könyv a csehszlovákiai magyar műveltség sorsának. Szikl'ay Ferenc, az ellenzéki magyar pártok volt kulturreferense a magyar Kulturális szervezkedés kezdeteit tárja föl és alapos tanulmányában a kulturreferátus munkáját részletezi, bírálva az elért eredményeket, a kulturális keretrendszer kiépítésének körülményeit, rövid pillantást vetve a jövő lehetőségei felé is. — Fizély Imre a magyar iskola sorsát mutatja be. Statisztikát közöl a csehszlovákiai magyar iskolai helyzetről és figyelme kiterjed minden kérdésre, ami a magyar iskolával összefügg. A következő cikkben Vass László az irodalmi életet Írja meg szakavatott tollal, mig a művészettel1 Brogyányi Kálmán foglalkozik a tőle megszokott elmélyüléssel. — Narancsik Imre a tudomány műveléséről ir: a csehszlovákiai magyar tudományos termelés bő idézésével tökéletes képet nyújt a kisebbségi magyar tudomány hiányairól és eredményeiről. — Szvatkó Pál nagyszabású cikkében a sajtót veszi bonckés alá és a beavatott ember biztosságával tárja föl ennek a kérdésnek részleteit. ( A társadalom cimü fejezet a csehszlovákiai magyarság társadalmi felépítését vizsgálja. Bolya Lajos a polgárságról ir: behatóan elemzi a régi magyar középosztály felbomlását és az uj polgárság fejlődésének körülményeit. — Haltenberger Ince viszont a parasztság helyzetét ismerteti: a földbirtokreform kihatását a magyar falura, a háboruutáni magyar proletárság jelentkezésének körülményeit és a falut ismerő városi ember tudásával világítja meg a szunnyadó értékekben gazdag magyar falu életét. Külön fejezetet szentel a könyv az uj nemzedéknek. Sinkó Ferenc a főiskolások húszéves történetét analizálja, levonja a tanulságokat és az események pontos ismeretével tárja föl a főiskolákon tanuló fiatal magyar értelmiség mozgalmas két 'évtizedét. -— Kovács Endre a Sarló történetét irja meg és tiszta képet nyújt erről a sokat körülvitatott ifjúsági mozgalomról. Az utolsó fejezet ezt a cümet viseli: Nemzetek közt Itt Vájlok Sándor a szlovákok és magyarok viszonyával foglalkozik. Utal a két nemzet múltjára, majd a jelen helyzetet ismerteti a két nemzet közt, úgy, ahogy az államfordulat után kialakult. — Czuczor László „Csehek és magyarok" cimü cikkében a Prágába kerülő szlovákiai magyar fiatalok élményeiről ár, de kitér a két nemzet hasonló vagy elütő sajátosságaira is. — Krammer Jenő finom szellemtörténeti tanulmánya a csehszlovákiai .macjyársájgnaK Székrekedésben szenvedőknél reggel felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József" keserüviz a belek eldugulását gyorsan megszünteti, a gyomor működését előmozdítja, az anyagcserét megélénkíti, a vért felfrissíti, az idegeket megnyugtatja s igy kellemes közérzetet' és fokozott munkakedvet teremt. Kérdezze meg orvosát. 48 A magyar evangélikus ifjúság sajógömöri táborozásának programja Több oldalról felmerült érdeklődésnek és óhajnak teszünk eleget, amikor alábbiakban közöljük a szlovákiai magyar evangélikus ifjúság /idei sajógömöri táborozásának részletes programját. Junius 2-án. Érkezés, elszállásolás a két evangélikus iskolában, ismerkedés, megbeszélések. Este templomi áhitat, tartja Mayer Béla lelkész. Utána megnyitó tábortűz. — Julius 3-án. Evangélikus nap. Reggeli áhitat Sajógömörön az ifjúság számára. 10 órakor ünnepi istentisztelet. Utána Bu- gány Miklós vértanú emléktáblájának leleplezése. D. u. vallásos délután Sajógömörön. Este tábortűz. — Julius 4-én. Reggeli áhitat. Utána leányok konferenciája. Megnyitó. Leánykori vezetők beszámolója. Hozzászólások. Délután kirándulás Be- retkére. Fiuk egésznapos kirándulása. Este közös tábortűz. — Julius 5-én. Reggeli áhitat. 9 órakor a Szlovenszkói Magyar_ Evangélikus Ifjúsági Szövetség alakuló közgyűlése. Délután leány- és fiukonferencia. Leánykoniferencia programja: 1. Fizély Lenke: Hogyan kereshetem Isten országát? 2. Margit diakonissza testvér: Hogyan találtam meg Isten országát? 3. Mire kötelez Isten országának polgársága? Fiukonferencia programja:: 1. Smid István Lehel: Mi a vallásszociológia? 2. Bogya Géza: Mit telhet az egyház a ma társadalmában? 3. Mohr Gedeon: Mi benne az ifjúság feladata? Hozzászólások. — Julius 6-án. Főiskolás nap Rimaszombatban. Reggeli áhitat Rimaszombatban 9 órakor. A főiskolás naipi előadások. 1. Gömöry János: A vallás és a mai társadalom. 2. Mohr Gedeon: A vallás és a kultúra. Délután 3. Kowarik Sándor: A vallás és a nemzet. 4. Balázey László főiskolás: A vallás, kultúra és a nemzeti érzés a főiskolás ifjúság életében. 5. Baráth Károly: A mai fiatal intelligens nemzedék bekapcsolódása az egyházi életbe. — Julius 7-én és 8-án kirándulás a Rima és Garam felső völgyébe. Erdei áhitat mindkét nap reggelén. — Julius 9-én. Tábor befejezése. Úrvacsora előkészület. Előadás. Vargha Sándor: Az élet kenyere. Befejező isten- tisztelet Urvacsoraosztással. Utána tábor tont ás. Kérjük a jelentkezéseket legkésőbb junius 22-ig a sajógömöri (Tornaija mellett) lelkészi hivatalnak megküldeni. Táborozási költség 70 korona. Ebben az öszegben nincsen benne a vasúti költség. Jelentkezéseknél pontosan feltüntetendő az érkezés ideje, a táborban eltöltendő idő, a főiskolás napon és a kétnapos kiránduláson való részvétel. Pozsonyi Magyarok! Tudjátok-e, hogy mit jelent a községi választás? Hogy minél több emberünk kerüljön be a községi képviselőtestületbe és a bizottságokba* ahol illetőségi, iskolai, kulturális, ipari, kereskedelmi, adó- és bérleti, valamint egyéb, a húsúnkba vágó közügyeket intéznek. Érdeked, hogy a mieink megfelelő számban kerüljenek be ebbe a testületbe, ezért agitálj és szavazz az Egyesült Magyar Párt listája javára, amelynek ..száma: 8.I || Óriási választék! ,] Legolcsóbb árak! Pausz T., KoSice I * o üveg — popcellán — villany csillárok! iiiiiiiuiiiiiiiiuiiHiiimRimiinuuimiiiiiiimumnnimiiHaHnniiiiiiiiiiiiiniffliiiiiniiiiiiiniiitiiMiHiiiiiiiiiiimiiimniiuiinimu Modern képkeretezés, üvegezés HlllllllllllllllllllllllllllllllttlIIIIIIIIIIIIIIIM | Telefon 2423 Alapítva 1833 j 4
