Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-01 / 125. (4568.) szám

<piW<?aT.A\\o^AR-MIRLAR 1938 junius 1, szerda* „Az Egyesült Párt nemzeti keret, amelyben helyet kell foglalnia a munkásságnak is“ Lelkes magyar választási gyűlések Szlovákia-szerte KOMÁROM. — Az Egyesült Párt va­sárnap Komáromban is tartott választási népgyülést. A város magyarsága a népgyü- lésen való tömeges részvételével valóság­gal tüntetett az Egyesült Magyar Párt mellett. A népgyülést dr. Kállay Endre, a helyi szervezet elnöke nyitotta meg. Ki­emelte a mostani községi választás jelentő­ségét, amely hivatva leSz biztosítani azt a jogot, hogy a város lakossága a kormány- biztosi rezsimtől újból saját kezébe vegye át a város ügyeinek intézését, Komárom legyen a komáromiaké — fejezte be len­dületes beszédét a hallgatóság zajos he­lyeslése közben. Azután Jaross Andor, a párt országos el­nöke lépett a szónoki emelvényre. Perce­kig tartott a közönség lelkes ünneplése, amig a pártvezér szóhoz juthatott. Hatal­mas felépítésű beszédéből kiemeljük az alábbi részleteket: Jaross a magyar élettér védelméről — Helyes volt a gyűlés elnökének az a jelszava, hogy Komárom legyen a komá­romiaké, mert ez szélesebb keretben azt je­lenti, hogy a magyarlakta terület legyen elsősorban a magyaroké. Ebben a jogos követelésben benne van pártunknak egész programja, amely 19 év óta változatlanul futja a maga pályáját és ma egyetlen párt vagyunk a köztársaságban, amely 19 éven át változatlanul ezzel az eszmei program­mal kívánta és kívánja szolgálni a cseh­szlovákiai magyarság ügyét. — A komáromi közönség előtt számta­lanszor volt alkalmam már kifejteni az Egyesült Párt világnézeti és szociális pro­gramját. Ezúttal csupán ki akarom egészí­teni eddigi megnyilatkozásaimnak keretét, amikor hangsúlyozom, hogy a magyarság minden erkölcsi fórum előtt bátran hangoztatott követelése: a ma­gyar élettér védelme. Minden nemzetnek van egy települési területe, amelyet a maga életterének tart és jogtalannak tar­tunk minden olyan törekvést, amely va­lamely más nemzet céljainak érdekével ezt az életteret sérti meg, vagy annak rovására a maga érdekeit kívánja bizto­sítani. — Csehszlovákiában a magyar élettér a magyar etnikum. A magyar etnikumot vé­delmezzük 19 év óta és ma büszkén álla­pítjuk meg, hogy ezt a programot nemcsak mi hirdetjük, hanem az egész Európa köz­véleménye, London, Páris épp úgy, mint Berlin és Róma is erkölcsileg kötelezőnek ismerik el. Sőt, amikor a csehszlovák po­litika keresi a belső kiegyensulyozódás útját, kénytelen magáévá tenni a nemzeti egyen­jogúság és nemzeti önkormányzás elvét. A pártelnök ezután Hodza miniszterel­nöknek azon kijelentésével polemizál, amely szerint az itt élő nemzetek jogköveteléseit az alkotmány megváltoztatása nélkül is ki lehet elégíteni. Ezzel kapcsolatban kifeje­zésre juttatta az Egyesült Párt ellenkező álláspontját, majd a következőket mon­dotta: — Komáromban még mindig virítanak a marxizmus vörös virágai. Ennek az az oka, hogy a városban létesített és kifejlesztett Duna-kikötő idevonzotta Délszlovákiának a földreform végrehajtása következtében kenyértelenné vált magyar proletáriátusát, amely itt csak nyomortanyákban tud elhe­lyezkedni és igy alkkalmas eszközéül szol­gál az osztályellentétekre épített politiká­nak. A komáromi magyar proletáriátus rá fog eszmélni arra, hogy sorsának megja- vulását nem a marxi világnézet szerint meg­fogalmazott politika pártjaiban találhatja meg, hanem fel fogja ismerni, hogy sorsa egy az itteni magyar nemzet sorsával, melyhez elválaszthatatlanul hozzá van kap­csolva. Hirdetem, hogy pártunk, ha a polgári ideálokat meg is becsüli, nemcsak polgári jellegű párt, ha­nem a nemzet kerete, amelyben helyet kell foglalnia a munkásságnak is s a párt feladata, hogy kenyeret és megélhetést biztosítson a nemzeti társadalmon belül. —• A komáromi magyar munkásságnak és proletáriátusnak ezekben az időkben rá kell eszmélnie arra, hogy egyedül a Ma­gyar Párt soraiban keresheti boldogulását, abban a magyar pártban, amely nem ígért délibábokat és lehetetlen álmok teljesitését, ihanem elejétől kezdve mindenkor készen állott és készen áll a magyar munkásság érdekeinek legmesszebbmenő megvédelme- zésére és képviseletére. Meg vagyok győ­ződve, hogy a komáromi magyar munkás­ság is öntudatra ébredve a mostani köz­ségi választásokon követni fogja azoknak a magyar községek munkásainak példáját, akik igaz érdekeiket felismerve az Egye­sült Párt listái .köré tömörültek és a zöld­fehér zászlót a községi önkormányzat át­vételére való készséggel győzelemre juttat­ták. Egy fontos Hodia-idézet A nagyhatású beszéd után dr. Turchá- nyi Imre szenátor szólalt fel. Utalt többek között arra, hogy küszöbönállanak a nem-, zetiségekkel megindítandó kormánytárgya­lások. Ezzel kapcsolatban találóan idézte Hodza miniszterelnöknek 1918.- ban a Slovensky Tyzdenikben megjelent következő mondatát: — „A nemzeti el­nyomást teljes lelkűnkből gyűlöljük és szabadságunk tiszta pajzsát nem szeny- nyezzük be azzal, amit másoknál aláva- lóságnak bélyegeznek/* Mi —* úgy mond — ezzel a Hodzával sze­retnénk tárgyalni, aki húsz év előtt e mon­datot leírta. Hangoztatta a szenátor, hogy a magyarság Délszlovákia területén nem kisebbség, hanem többség s ezen az alapon a ,.kisebbség" fogalmát ki kell törölni a politika szótárából. Lelkes visszhangu beszéde végén Turchányi Imre is a magyar munkásokhoz szólott s a ma­gyar egység táborába hivta őket. Majd Baríal Iván, a dunaszerdahelyi já­rási pártszervezet elnökének izzó magyar érzéstől lángoló és szónoki hévvel elmon­dott költői gondolatot tartalmazó beszéde következett. Frenetikus tapsvihar jutal­mazta a jeles szónoklatot. A népgyülés dr. Kállay Endre lendületes záróbeszédével ért véget. Ugyanezen a napon Jaross Andor, Tur­chányi Imre és Bartal Iván részvételével Nemesócsa községben is lefolyt egy nép­gyülés, amelyen a község és a szomszédos község magyar lakosságának ezrei sorakoztak fel. A népgyülés végeztével a törvényhozók koszorút helyeztek el a hősök emlékszobrá­ra. A kegyeletes ünnepségnél megjeleni a népgyülés egész hallgatósága. Jaross Andor Bősön és Csilizradwánjron KOMÁROM. — Áldozócsütörtökön nagysikerű gyűlést tartott az Egyesült Párt Bősön és Csilizradványon. Bősön délután három órakor kezdődött a gyűlés mintegy 3000 főnyi tömeg részvételével. A gyűlés szónoka Jaross Andor nemzet­gyűlési képviselő, az Egyesült Párt or­szágos elnöke volt. Az országos elnököt a bősi magyar ifjúság nevében Nagy Mariska, Both Irénke, La­katos Erzsiké, Buchinger Erzsiké, Csóka Mariska és Csörgő Mariska üdvözölték és virágcsokrokat nyújtottak át. Derzsi István helyi elnök megnyitója után Jaross Andor meleg szavakkal köszönte meg a virágo­kat, azután megtartotta nagyhatású politi­kai beszámolóját, amelyet a tömeg feszült figyelemmel és ki-kitörő lelkesedéssel hall­gatott végig. A következő szónok Vareeha József központi munkástitkár volt, aki beszédében a munkásság ügyeivel foglalkozott. Bobuss Rezső balonyai plébános és Bartal Iván já­rási elnök léptek ezután az emelvényre és meggyőző beszédeikben a községi válasz­tásokkal foglalkoztak. A nagysikerű gyű­lést Derzsi István helyi elnök lelkes szavai zárták be. A szónokok Bősről Méhes Rudolf kör­zeti titkár kíséretében Csilizradványba mentek át, ahol a hősihez hasonló nagysi­kerű gyűlés volt Szabó Gyula helyi elnök vezetésével. A vendégeket a csilizközi if­júság virágcsokrokkal és szép felköszön­tőkkel fogadta. A gyűlések után a virága csokrokat mindkét községben a hősök em­lékművén helyezték el1. Esterházy János Somorján, Csallóközcsötörtökön ás Püspökiben SOMORJA — Május 29-én az Egye­sült Párt a somorjai járásban is hatalmas sikerű népgyüléseket tartott. Somorján a gyűlést dr. Zeliger járási elnök nyitotta meg, utána Esterházy János, az Egyesült Párt or­szágos ügyvezető elnöke tartotta meg gyujtóhatásu beszédét. A pártelnököt magyarruhás leányok és if­jak virágcsokrokkal fogadták. Beszédet tartott még Rázgha Károly helyi ügyve­zető elnök és Furdanich Aladár járási fő­titkár. Délután Csütörtök községben tartottak népgyülést, amelyet Sill János helyi titkár Pacelli bíboros megtekintette a magyar királyi koronát és a koronázási jelvényeket A pápai államtitkár buzgón imádkozott a szentkorona előtt ■ h A pápa követe elutazott Magyarországról ■ ■ BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) Pacelli bíboros-államtitkár, a pápa követe a budapesti Eucharisztikus Kongresszuson a magyar kormányzó előtt annak az óhajának adott kifejezést, hogy boldognak erezné magát, ha elutazása előtt megtekinthetné a szentkoronát. Horthy Miklós kormányzó szívesen teljesítette a bíboros kívánságát. A kormányzó engedé­se folytán hétfőn délután hat órakor a ki­rályi várban, a szent korona őrzési helyén megjelent Imrédy Béla miniszterelnök, a koronaőrök kíséretében. A koronaőrök el­távolították a pecséteket, felnyitották a vasládát, kiemelték a szentkoronát és azt a vasláda melletti díszes térítővel letakart asztalra helyezték el. Pacelli bíboros a szentkorona láttára letérdelt és buzgó imá­ba merült. Azután nagy érdéklődéssel hall­gatta meg gróf Zichy Istvánnak, a Magyar Nemzeti Muzeum főigazgatójának történeti ismertetését a szentkoronáról és a koroná­zási jelvényekről. Pacelli bíboros kedden este hat órakor utazott el Budapestről Rómába. A pápa kö­vetének búcsúztatása rendkívül ünnepé­lyes keretek között történt. Már jóval a vo­nat indulása előtt többezer főnyi tömeg gyűlt egybe és amikor a bíboros kocsija föltűnt, a tömeg lelkesen ünnepelte a ma­gyar főváros előkelő vendégét, a búcsúzó pápai követet. Pacelli bíboros a kormányzó kíséretében fogadta a diszszázad tisztelgé­sét, néhány szót váltott a bucsuzására meg­jelent Serédi hercegprímással, majd kísére­tével együtt felszállt a különvonatra, amely egy heti budapesti tartózkodása után ha­zájába vitte. A szivburok, a szívbillentyűk, a sziviz* mok és a szividegek megbetegedéseinek ke­zelésében a rendkívül enyhén ható termék szetes „Ferenc József" keserüviz fontos se* gédeszköz, mely reggel éhgyomorra egy kig pohárral bevéve a tápcsatorna tartalmát biztosan felhígítja és azt igen könnyen le­vezeti. Kérdezze meg orvosát. a nyitott meg. Utána Esterházy János tar*< tóttá meg nagyhatású beszédét. Az orszá* gos ügyvezető elnököt itt is magyarruhás leányok és ifjak fogadták. Este Püspökiben volt gyűlés, ahol Nagy János helyi elnök mondott megnyitó beszé­det. Esterházy János, Kázgha Károly és Furdanich Aladár beszédeit mindhárom községben a lakosság óriási lelkesedéssel fogadta. Gyűlések a Garam és a Zsitva völgyében VEREBÉLY. — Besse községben ugyancsak e napokban .tartott aiz Egyesük Párt népes nyil­vános gyűlést. Bessén Füssy Kálmán szenátor, dr. Güríler Dénes tartománygyülési képviselő és Hámor- nyik János titkár tartottak nagyhatású beszé­deket* A népgyülést Pompos János helyi elnök nyitottá meg és zárta be. Május 26-án Alsó- és Felsőfegyvemek, Peszek és Terge- nye községben voltak népgyüléseink. Ezeken Hámomyik Já­nos .titkár és Bella László munkástillkár beszélt.; A fegyvemeki gyűlést Kulcsár Szabó Laijos nyi­totta meg, mig a zárószavakat Dolog. Kálmán vezetőségi tag mondotta. Peszeken Csemák Fe­renc helyi elnök, Tergenyén pedig Juhász Kál­mán helyi elnök nyitotta meg és zárta be a nép- gyülést. Május 28-án Bori községben tartott népgyülésünkön Majt- hényi László, dr. Korpás László, Hámomyik János titkár és BeJla munkástitkár voltak a szónokok. Oszvald Ernő helyi elnök nyitotta és zárta be; a népgyülést. Május 29-én Verebély és Aha községben a népgyüléseken Mihaíik János főtitkár, Há­momyik János titkár, Gubák László és Bella László tartottak beszédet. Verdbéiyen dr. De- mény Gyula járási elnök nyitotta meg. és Voj- tek Pál helyi elnök zárta be a népgyülést^ Ahán pedig Jókai Mihály helyi eimöik nyitotta i meg és zárta be a népgyülést. 3: Május 29-én Alsó- és Felsőpélen, valamint Ény községben Majthényi László, dr. Korpás László és Bella János voltak a szónokuk. Alsópélen Turszka An­tal, Felsőpélen Tóth Mikes János, Ényen pedig Juhász Ferenc szervezeti helyi elnökök mondtak megnyitó- és záróbeszédet. A szónokok ismertették a mad politikai hely­zetet, a magyarság követeléseit s felhívták a hall­gatóság figyelmét a mostani községi választá­sok rendkívüli jelentőségére. A községek ma­gyarsága mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta a szónokokat és virágcsokrokkal halmozta el őket. Végül május 29-én Bábindol és Kálaz községben voltak népgyüléseink, amelyeken dr. Demény Gyula verebélyi járási elnök, Hámomyik Jiános titkár, Gubik László kisgazda és Béla László munkástitkár szónokolt. Mindkét helyen nagy­számú tömeg jelent meg. Bábindolon Gyuricza Imre helyi elnök, Kálazon pedig Ladányi Ferenc helyi elnök nyitotta és zárta be a jól sikerült népgyüléseket. Az Egyesült Párt gyűlései a dunaszerdahelyi járásban DUNASZERDAHELY. — Az Egyesült Párt a dunaszerdahelyi járásban a következő helye­ken tart gyűléseket: Junis 4, szombat este 7 órakor Alistól, Orbán- vendléglő, előadók: a járási elnökök. Junius 5, vasárnap d. u. 3 órakor Felbár, Ko­vács-vendéglő, előadók: Bobuss Rezső balonyi plébános és a járási elnökök. Junius 6, pünkösdhétfő, Dunaszerdahely, Káz- mér-vendégllő, d. e. fél 11 órakor, előadók: Ja­ross Andor és a járási elnökök, ugyanaznap d. u. 3 órákor Egyház,gellle, szövetkezet. Junius 7, kedd este 7 órakor, Alsónyárasd, szövetkezet, előadók Bobuss Rezső plébános és a járási elnökök. ' Junius 8, szerda este 7 órakor, Pozsonyeper- jés, szövetkezet, előadók: a járási elnökök. Junius 9, csütörtök este 7 órakor, Szentkirály­fa, Puskás-vendéglő, szónokok: B obuss Rezső. plébános és a járási elnökök. Junius 10, péntek este 7 órakor Csiliznyárad, Kovács-vendéglő, előadók: Bohuss Rezső plé­bános és a járási elnökök. Magyar testvérek, legyetek ott mindnyájan!- PALYAVÁLASZTÁSI KÉRDÉSBEN, a fő­iskolai tanulmányokkal kapcsolatos minden ügyben, ösztöndíjakról stb. szülőknek és az ifjúságnak felvilá­gosítást nyújt: Janson Jenő, Pozsony, Safarik-tcr -1. I. 6. Válaszbélyeget mellékelni kell. 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom