Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-08 / 106. (4549.) szám

SzmHÁz-KönWKaKiURA. Aixinger László: POZSONY (Révai-kiadás, Budapest) A főiskolások is kiveszik részüket a pozsonyi SzMKE nagyszerű kultur­munkáidból A magyarországi Kulturális Egyesületek Szö- vétségé igazgatójának, dr. Kuthy Sándornak kezdeményezésére Magyar Kisebbségi Város- könyvek címmel igen aktuális és hézagpótló könyvsorozat indult meg a budapesti Révai Iro­dalmi intézet kiadásában. Ezek a karcsú kis kö­tetek ez utódállamokba került magyarság na­gyobb városaival foglalkoznak. Mai szemmel ismertetik Kolozsvár, Brassó, Újvidék és számos más város helyzetét, múltját és történetét, kul­turális és nemzetpolitikai jelentőségét. Szlovákia eddig két kötettel szerepel a sorozatban Kassát dr. Sziklay Ferenc pompás könyve ismerteti, Pozsonyiról dr. Aixinger László irt kiltünő mo­nográfiát. Aixinger munkája könnyed, üde stílussal, rendkívül ügyes, változatos csoportosításban mu­tatja be a cégi és az uj Pozsonyt A tényeket és az adatokat tömören tárgyalja, kerüli a fö­lösleges elkalandozásókat és mindig szigorúan az igazsághoz alkalmazkodik. így előtűnnek a yáros történetének során mindazok a szoros magyar vonatkozások is, amelyeket az utóbbi években megjelentek cseh, szlovák, sőt még német Pozsony-moraografiák is aikarva-akaraíla- nul elhallgattak. Újra bebizonyosodik az eléggé nem hangoztatható valóság, hogy Pozsony jó­részt németajkú lakossága rokoni, érzelmi, kul­turális és kereskedelmi kapcsolatok és az év­százados közös sors révén szinte teljesen össze­nőtt a város magyar lakosságával és kialakult az a helyi fenomén, amit „pozsonyi lélek“-nek ne­veznek. A városikönyvet számos pompásan kiválasz­tott, egészoldalas kép díszíti, melyek az ősi ko­ronázó város nevezetességeit, környékét, épü­leteit, egyes szobrait, interieurjeit, látképeit és legújabb palotáit ábrázolják. Az elöljáró beszé­det Jankóvics Marcell irta. Meleg, rajongó han­gon vezet! be az olvasót Pozsony világába, hogy átadja a szót Aixingemek, a megbízható, kelle­mes, okos dceronenak. Szinte novellisztikus formában indul a könyv. Alkonyaikor, a magyar crónaságt felől közeledünk Pozsony fellé. Feltű­nik a vár, a volt koronázó főtemplom és a hid GALANTA. — Pongrácz Zoltán ma 26 éves. Dió- szegen született a galántai járásban. Édesatyja ott or­vos. 1934-ben Budapesten elvégezte a Zeneművészeti Főiskolát Kodály Zoltán tanítványa volt, s zene­szerzői, karnagyi és énektanári oklevele van. Kar­nagyi tanulmányait Bécsben végezte Niliusnál. Egyl- deig a budapesti Rákócziánum tanára volt, most álla­mi ösztöndijjal Bécsben tanulmányokat folytat a Colle- gium Hungaricumban. 19-től 24 éves koráig terjed előkészítő korszaka. Ebből a korból erednek: Két parasztdal gyermekkarra és zenekarra (1933). — Magyar eklogák zenekarra (1933). — Szegény Zsuzsi, dal női hangra és zongo­rára (1934). — Verbunkos szvit, klarinétra, cimba­lomra és vonószenekarra (1934). Ezzel a müvei a budapesti rádió pályázatán 53 pályázó közül megnyer­te az 1000 pengős első dijat —- Őszi harmat után, énekkari ciklus kuruc versekre (1935). —- Uj hang- szinek (kétszólamu gyermekkarok, 1935). Karácso­nyi kantáta, énekre és zenekarra (1935). — Pozsonyi vadrózsák, népdalok énekre és zongorára (1936). 24-ik évével kezdődik első művészi korszaka. Mü­vei: Az ördög ajándéka (op. 1., egyfölvonásos tánc­játék, 1936). — Burleszk (op. 2., nagyzenekarra, 1937). — Csembalóverseny (1937) s a már említett Szimfónia vonós zenekarra (op. 4., 1938). Eddig is megjelent már több értekezése, s most könyvet Ír a modern zene harmónia-világáról. Kérdésemre nyomban szóba kerül az „atonalitás", a régi egyházi hangnemek, a magyar ötfokuság, a le­tűnt romantikus s az uj klasszikus zenei formálás stb. Sok munkával jár könyve kóíapéldáinak összehordása — mert mondanivalóját zenei idézetekkel fogja szemléltetni. Ez a könyv hézagpótló s országraszóló eseménye lesz zeneirodalmunknak. Több kari szerzeménye is van tanár urnák? — Van (ha jól emlékszem, 39-et mondott) —- de inkább zenekari müvekkel foglalkozom. — Tudtommal népdalokat is gyűjtött, itt Mátyus- földön is. <— ? — — Igen, a Magyar Tudományos Akadémia meg­bízásából. 600 népi dalt jegyeztem föl. Az uj magyar zene gyökere a valódi népdal, de azért egykissé kifogásolom azt, hogy az uj kari szer­zemények között a népdalföldolgozások már az ere­deti magyar műalkotás rovására sokasodnak, Ugyan­azt a népdalt többen is földolgozzák. Nézze — s kó- táiruból találomra kivesz kettőt: Vásárhelyi Zoltán „Csárdában" c. férfikarát s Kodály Bicinía Hunga- rica-ját — nézze, ebben is miq^a kettőben benne van e „Hej, Vargáné káposztát főz" népdal. (S hirtelen sziluettje. Aixingier bemutatja a múlt emllélkieit, a szenvedő várost, kutatja Pozsony és a magyar szellemiség viszonyát, az iskolák, a kulturális egyesületek és a sajtó jelenlegi állapotát. Külön, kerekded fejezetekben a magyar színészetet, a vá­ros zenei életét tárgyalja és végiül néhány rö­vidre fogott, de lényeges statisztikai adattal tá­masztja alá mondanivalóit. A szöveg sohasem tudálékos, nagyképü. Ked­ves közvetlenséggel mondja el a legfontosabba­kat, az év'zamok és a történelmi események között idézi Vörösmarty Mihály és Reviczky Gyula Pozsonyra vonatkozó versaészleteit és nem feledkezik meg a mai nemzedékről sem: Tamás Lajosnak, a szlovákiai kisebbségi ma­gyarság egyik jellegzetes költőjének a pozsonyi Dómról irt költeménye mottóként áll az egyik fejezet előtt. Aixinger a hozzáértő tudásával rótta sorait. Amit elmondhatott, megtaláljuk a könyv soraiban, amit nem mondhatott el, ott van érezh'föen a sorotk között. Az ízléses kiállítású munkának borító lap­ján Pozsony város címere látható, szürke alapon sötét körben latin felírás és közepén a három­tornyú várkapu, alatta piros gótikus betűkkel a város neve. A kis munka zarószavában Aixin­ger László, miután érdekesen és kellemesen vé­gig kalauzolt bennünket a dunamenti városon és bepillantást engedett múltjába, jelenébe, éle­tébe, mintegy önvallomást tesz: „Fel-felitámadó reminiszcendáktöl környezve írtam meg ezt a szerény kis müvet. Gyemnek- és ifjúkorom leg­szebb emlékei elevenedtek fel. Magyar ledkemet szólaltatták meg a könyv minden betűjében, de azt hiszem, hogy akik olvassák, megtalálják benne és megértik a pozsonyi lelket is. Isten, le­gyen velünk!“ Aixinger László értékes Póz sony-monográfiá­jának és a magyar kisebbségi városkönyvek többi köteteinek nemcsak Magyarországon, de az utódállamokba jutott magyarság körében is küldetésük van, MEZEI GÁBOR. (Legközelebb Sziklay Ferenc „Kassa" című könyvének méltatását közöljük.) eszembe jut még egy harmadik földolgozása Is: Farkas Ferencé.) — Ne értsen félre, csak azt akarom monda­ni, hogy fontosabbnak tartom az eredeti magyar mű­alkotást, mint a népdalok földolgozását. Tanár ur alkotásának módja kiéhez van most közelebb, Kodályéhoz vagy Bartókéhoz? — Hát, bár Kodály-tanitvány vagyok, most talán mégis Bartókhoz vagyok közelebb. Bartók minden uj müvében olyasmit ad, ami az előbbiekben még nincs meg. Folyton-folyvást foglalkoztat és előbbre görgeti korunk zenéjét Pongrácz Zoltán legújabb müve: Szimfónia vonós zenekarra (1938). Ebben a háromtételü müvében a dallamot juttatja érvényre, inkább a dallam irányában gondolkodik, klasszikus, nagyvonalú formálásra törek­szik. Nem él benne népi dallamokkal, müve mégis a magyar népi lélekből fakad, az örök emberit meríti föl az ősi néplélek mélységéből. Pongrácz Zoltán nevét inár ma a legjobbak között emlegetik. Sokat fogunk még róla s tőle hallani. SZŐKE PÉTER. (*) A magyar szentek könyve. Budapestiről írják: „Eucharistia" címen díszesen illusztrált, ötnyelvű kötetet adott ki a Foederatio Stepba- nes. A magyarországi íkiettős Szentév külföldi vendégeinek és amellett minden magyar ember­nek maradandó emlékművet adott ezzel a kötet­tel a Szent István Szövetség. A merített papír­ra nyomatott könyvecskét Baranyay Jusztin egyetemi tanár latin nyelvű előszava vezeti be. Jtidvi-lilés György festőművész-tanár Szent István, Szent László, Szent Erzsébet és Boldog Margit életéből vett fametszet-illusztrációi díszí­tik a rendkívül ízléses kötetet, amelyhez dr. Mar­cell Ágoston egyetemi tanár irt magvas, rövid- refogott szövegrészt. Ez a szövegrész nemcsak magyarul, hanem németül, franciául, angolul és olaszul is megtalálható a kötetben, úgy hogy a kettős Szentév nemzetközi közönségének a kö­tet artisztdkus szépségei mellett mintegy dióhéj­ban a magyar középkor héroszi alakjait is si­kerrel mutatja be. A Foederatio Stephanea ki­adványával kettős célt ért el: nemcsak mara­dandó művészi értékkel szolgálja a honalapító nagy király emlékét a 900. évforduló alkalmából, hanem a kongresszus ideje alatt Magyarorszá­gon tartózkodó külföldieknek is értékes emlék­tárgyat nyújt át. A művészi kivitelű miniatűr al­bum az Egyetemi Nyomda betűivel készült és a legrégibb magyar nyomda munkájának kiválósá­gát hirdeti. POZSONY. — A SzMKE pozsonyi fi­ókjának választmánya csütörtökön este tartotta tagjai nagyszámú részvétele mel­lett május havi ülését, dr. Prenghy Árpád elnöklésével s dr. Jankovics Marcell orszá­gos elnök jelenlétében. A tárgysorozat le- tárgyalása előtt dr. Fleischmann Gyula al- elnölc, az iskolaügyi bizottság vezetője nagy tetszéssel fogadott, rendkívül értékes ismer­tetést tartott az iskolai- és kulturális kér­désekről. Az ülés elhatározta az ifjúsági szakosz­tály felállítását, majd az egyes bizottsági jelentések és elő­terjesztések kerültek sorra. Dr. Reinel Já­nos, a kulturális bizottság vezetője bejelen­tette, hogy a pozsonyi szervezet vasárnap Főréven ismeretterjesztő kulturelőadást rendez pozsonyi főiskolásaink közreműkö­désével. Az ülés örömmel vette tudomásul, hogy a ma­gyar egyetemi hallgatóság szeretettel ka­rolja fel a SzMKE ügyét, amelybe érté­kesen kapcsolódik bele. Az előadó bejelentette még, hogy Prohász- ka István somorjai festőművész elkészítet­te Arany Toldijának képeit, amelyekről a bizottság diapozitiveket készíttet és az őszi Mécs László portréjához A PMH mai képes mellékletében egy rendkívül érdekes portré ragadja meg a figyelmet: Mécs Lászlónak, a kiváló magyar költőnek a portréja. A portré keletkezésének érdekes és kedves törté­nete van. Mécs László a múlt év őszén egyik sza- valókörutja alkalmával Staud Gábornál, a Cseh­szlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség elnökénél tartózkodott, mint vendég. Staud Gáborék a nagy költő tiszteletére estét rendeztek, amelyen jelen volt a szellemi élet több más kiválósága is. A ház asszonya, Staudné F. Margit mindaddig csak a sajátmaga kedvtelésére festett arcképeket és ő maga sem törődött velük. A társaságban komoly művészeti dolgokról folyt a beszélgetés. Szóba- került Stand Gáborné festészete is és Mécs László maga ösztökélte, hogy komolyan foglalkozzzon a festészettel. Erre Stand Gáborné habozás nélkül az eredeti modell után megfestette Mécs László por­tréját. Gyakorlatlanságát meghazudtolva hamaro­san kész is lett a Mécs-portré és olyan pompásan sikerült, hogy általános tetszést váltott ki. Mécs László is rendkívül meg volt elégedve, legjobb portréjának tartja és ma már e portré reproduk­ciói Párisban is közkézen forognak. A portré Mécs László egész egyéniségét fejezi ki, főképpen szel­lemi struktúrája tükröződik a festményen. Úgy szól hozzánk e portréról, mintha szavalna és az arckifejezésben benne van a nemes lélek és a ma­gyarságért küzdő zseniális ember. Staud Gáborné e nagy sikere után elhatározta, hogy komolyan nekilát a festészet művészetének és egész biz­tosra vehető, hogy- a jövőben még igen sok szép alkotással fogja gyönyörködtetni a miiértő magyar közönséget. (*) Eucharisztikus díszhangverseny Bu­dapesten. Amint a PMH már jelentette, május 23.-án, hétfőn délután hat órakor lesz a Szent István bazilikában a buda­pesti római katolikus egyházközségek eucha­risztikus díszhangversenye, amelynek ke­retében először kerül előadásra Magyaror­szágon Mozart Litániája, Vaszy Viktor ve­zeti a kart. A szólórészeket a legkiválóbb magyar művészek vállalták, A Gregorián­kórusokat az esztergomi papnövendékek kórusa adja elő. (*) A kassai Zenekedvelők Dalegylete május 22.-én tartja Kassán idei nagy hang­versenyét, amelyen a komáromi országos dalosiinnepen előadandó nagy versenyka­rokat mutatja be. A hangverseny keretén belül mutatkozik be az újonnan alakult ka­marakórus gyönyörűen összeválogatott mű­sorral. Jegyek elővételben Vitéznél. (*) Márai-elbeszélés az Uj Időkben. Csak Mereslcovszkij vagy Sbrindbeng történelmet meg­elevenítő írásaihoz hasonlíthatjuk Márai Sán­dor legújabb elbeszéléséi A Hattyúdal Shakes­peare utolsó éveit idézi, töretlenül elénk vará­zsolva a Vihar megiailkodtósának körülményeit. A Hattyúdal az Uj Idők legújabb számában je­lent meg,, amelynek gazdag tartalmából kiemel­jük miég Enrust Lothair regiényének folytatását, Bokor Malvin, Zsigiray Juíllanna, Székely Tibor és Mouche elbeszéléseit. Számházi kritikák, Hu- bay Miklós egyiptomi tanulmánya, Gáspár Mik­lós mulatságos regényének folytatása, versek, időszerű közlemiények, a humoros Ceruzajegy­zetek, művészi fényképeik és rendkívül értékes kézimunkarovait gazdagítják még a müveit kö­zéposztály kedvelt hetilapját. Díjtalan mutat­ványszámot bárkinek küld a kiadóhivatal (Bu­dapest, VI., Andrássy-ut 16.). Előfizetési dija Csehszlovákiában negyediévtre 40 korona, egyes szám ára 3 korona 50 fillér. Előfizetni lehet a No vitásnál (Pozsony, Hos|szu-u. 15.). idény kulturelőadás-sorozatának bevezeti előadása Arany Toldi-ja lesz, vetitettké* pékkel, Vájlok Sándor bevezetésével. Dr* Reinel be is mutatta a képeket, amelyek a tárgy kitűnő megoldása mellett művészi ér-, téket képviselnek és egyenként 50—180 ko* róna árban (a SzMKE ezirányu önköltsé-. gei fedezésére) eladásra kerülnek. A vá- lasztmány különös örömmel vette tudomá­sul a beszámolót és a munka kitűnő meg­oldása fölött szinte megelégedését fejezte ki. Dr. Párkány Lajos a propaganda bizott­ság jelentésével kapcsolatban beszámolt a SzMKE-országos választmányi üléséről. Rámutatott arra, hogy a közeljövőben sor kerül a SzMKE pozsonyi kerületé­nek felállítására, amelybe azonban Pozsony városa nem esik bele. Bejelentette még, hogy a SzMKE or­szágos vezetősége a szegény magyar gyer­mekek felsegélyezésére és kulturház céljai­ra illetékes helyen országos gyűjtési enge-< délyt kért, mely ügyben Kontsek György tartománygyülési képviselő vállalta a ked­vező elintézés siettetését. Dr. Kováts La­jos a szociális bizottság időszerű kérdéseit ismertette, végezetül pedig számos uj tagot vett fel a választmány. (*) A komáromi Katolikus Legényegylet va­sárnap, május 8-án délután négy órakor negyed­szer adja elő a nagy sikert elért „Őrmester ur je­lentem alássan" cimü háromfelvonásos színdara­bot. Az egyesület gárdája mindeddig igen nagy sikereket ért el és a darabot a közönség kíván­ságára ismétlik meg. (*) A Rimaszombati Magyar Dalegylet mű­kedvelőinek a Blaha-Társaság közreműködésé­vel megrendezett nagysikerű szinelőadásáí („Láz") közkívánatra május 14-én este fél 9 órai kezdettel megismétlik a Polgári Olvasókör színháztermében. Jegyek elővételben máris kap­hatók a Cseffo-féle dohánytőzsdében. (*) A galántai járási magyar közművelődés! testület május 15-én, vasárnap Nagydiószegen a fogyasztási szövetkezet uj színháztermében több járásbeli község bizottsága és kulturegyesülete közreműködésével közművelődési napot rendez. A műsor rendkívül változatos. A megnyitóbeszé­det Boross Béla és az üdvözlőbeszédet dr. Pong­rácz Ernő tartja. Előadásra kerülnek szavalatok, népdalegyvelegek, egyfelvonásos vígjátékok, egy jelenet Petőfi „Apostol" cimü költeményéből, magyar dalok, népies táncok, zenekari számok, székely táncok és magyar táncduettek. Az előadás kezdete félhat óra, helyárak 3—7 korona. A tisz­ta jövedelem közművelődési célokat szolgál. Fe- lülfizetéseket köszönettel fogad a rendezőség. Jegyelővétel Kozma János igazgató-tanitónál, Nagydiószegen. (*) A pozsonyi Szent Márton Zeneegyesület hangversenye, Pozsonyból jelentik: A Szent Már­tonról elnevezett egyházi zeneegyesület május 12-én, csütörtökön félnyolc órakor Haydn „A teremtés" cimü nagy oratóriumát adja elő Alb­recht Sándor karnagy vezetése alatt. A hangver­senyen közreműködnek Rokyta Erika oratórium- énekesnő, Törnek Richárd operatenorista és John Elemér hangversenyénekes. Az orgonaszólamo­kat Németh L. István tanár játsza. A teljes egye­sületi ének- és zenekaron kívül közreműködik a pozsonyi szimfonikus zenekar is. Jegyek Stampfel könyvkereskedésében (Mihály-u. 4) és Holde- rer papirkereskedésében (Lőrinckapu-u. 20), va­lamint Vágó jegyirodájában (Domov-passage). Egyleti tagok a szokott kedvezményben részesül­nek. A ft ozsGutfi mozmüsota: ÁTLÓK: Ragyognak a csillagok. (A Ondra.) ALFA: A véres ujjak. LUX: Elssler Fanny. (L. Harvey.) PALACE: Az 50. .számú lukszuskabin. METROPOL: A villamos-szék. (Cl. Gabié.) TÁTRA: Esküszünk! (Orosz film.) URÁNIA: Kémek az óceán fölött. (Lorre P.) VIGADÓ: Naái furianti. (Cseh film.) AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Május 9: Noszty-fiu esete Tóth Marival. Május 10—11: Az óló halott. Május: 12—13: Keringő mámor. Májúé 14—15—16: Lányok vigyázzatok. RÁDIÓ MOZI Május 9—10: A prairie törvénye. Május 11—12: Pánik a nyugati expresszen. Május 13—14—15: Az aranyember. .Május 16—1* Congorila, Beszélgetés Pongrácz Zoltánnal, az uj magyar zene egyik erős tehetségével 12 1938 májua 8.^aaéragg«_

Next

/
Oldalképek
Tartalom