Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-08 / 106. (4549.) szám

8 áss tra:gaiMag^ar-hirIíAI> 1938 május 8. vasárnap* I Selmecbánya vidékén erdei házat épit a komáromi Gyermekvédő Egyesület a csallóközi szegény kismagyarok nyaraltatása céljára A magyar társadalom áldozatkészsége jóvoltából az Egyesület munkája egyre szélesebb arányokban bontakozik ki ■ ■ ■ ■ ■ KOMAROM. — Igen látogatott ülést tartott a Csehszlovákiai Magyar Gyer­mekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület komáromi szervezete Bartos Frigyesné el­nökletével. Bartos Frigyesné elnöki beszá­molójában megállapította, hogy a gyermek- nyaraltatás és gondozás ügye iránt a ma­gyar társadalom egyre szélesebbkörü s ál­dozatosabb érdeklődés nyilvánul meg, a ta­gok szaporodnak, a rendezések támogatásra találtak. Köszönetét mond mindazoknak, akik segítségére voltak az egyesületnek. A múlt ülés jegyzőkönyvét idj. dr. Mo- hácsy Jánosné olvasta föl, majd Schwart- zer Károlyné alelnöknő az eredményes tag­gyűlésről számol be. A taggyűlés körül sok komáromi magyar hölgy fáradozott, ered­ménnyel. Beszámolt a FRUSKA cimü szín­darab háromszori előadásáról, valamint a megrendezett társasvacsoráról: ezek mind! jelentősen gyarapították az egyesület va­gyonát, úgy, hogy nyári terveit valóra válthatja. Pünkösdkor valószínűleg uccai gyűjtést. rendeznek a komáromi magyar nők a magyar gyermekek javára. Nagy érdeklődést váltott ki a nyaraló­hely kiválasztásának ügye. A csallóközi gyermekek eredményes nyaraltatásánál pormentes, magaslati, fenyőerdős vidék jö­het számításba. Több nyaralóhelyet aján­lottak a komáromi egyesületnek, végre is úgy határoztak, hogy a komáromi cserkészek állandó nyaraló- telepe szomszédságában, Szklenó-fürdő és Selmecbánya között épitenek föl kü­lön nyaralóházat. Az élelmezést a gyermekek a főgimnázium nyaralótelepének konyhájáról kapják, de napirendjük, foglalkoztatásuk, felügyele­tük külön lesz. A gyermekek fölött Csukás Andor tanárjelölt s társai vigyáznak, a nyaralótelepeknek közös orvosuk lesz, ál­talában minden nagyobb nehézségükben a tapasztalt cserkészek és nyaralóvezetők se­gítségét élvezik. Háromhetes szakaszokban nyaralnak a szegény gyermekek, felváltva, 20 fiú s 20 leány, a nyár két hónapján ke­resztül. E nyaralástól függetlenül ismét megkér az Egyesület áldozatkész vidéki gazdákat, földbirtokosokat, hogy mint tavaly, úgy az idén is vállaljanak gyermekeket nyaraltatásra. — A nyaralóépitkezés terve nagy tet­szést váltott ki s az épület emelését a kö­zel jövőben megkezdik. Majd Fülöp Etelka olvasta föl a pénztári jelentést, amely szép eredményt tüntet föl. A komáromi járás 4500 koronát szavazott meg az akció céljá­ra. Elhatározták, hogy a sürgős ügyek megbeszélésére szükebbkörü bizottságot vá­lasztanak. Kristóff Sándor országos igaz­gató számolt be ezekután időszerű ügyek­ről s az adminisztrációra nézve tett javasla­tot, amelyet elfogadtak. Majd az egyesület választmánya fölkérte dr. Singer Dezső kórházi igazgató-főorvost, hogy a gyerme­kek orvosi vizsgálatát vállalja el, erre az igazgató-főorvos készségesen vállalkozott. —- Az ülés határozataiból kitűnik, hogy a szegény magyar gyermekeket istápoló egyesület tavaly megkezdett munkája egyre szélesebb arányokban fejlődik ki, s ez az ál­dozatkész magyar társadalomnak köszön­hető. Mély színi jelentés Uj házak Kassán Kassa egyik mellékuccájában van egy szövetkezeti épülettömb, amivel szeretek példálózni: ez a ház az álkonstruktiv stílus legzenélőbb példája. Minél tisztább vala­mely stílus, annál hangosabb az álsága. Ál­ba rok: ez nehezen elhatárolható, álrönesz- szánsz: már világosabb jelentésű, álkon­struktiv: a legvilágosabb értelmű. Hogy még érthetőbb legyen: az említett ház va­kolatból utánozza a konstrukció elemeit, például erkélyek vannak rajta, amelyeket félméteres vastagságú vakolatgerendák tar­tanak, a gerendákat alulról húsz centiméter átmérőjű vakolatszegek fúrják keresztül. A vakolat belsejében, ugyebár, vékony vas­traverz van elrejtve, amely valóban tartja az erkélyt, a konstrukciót orditóan jellemző vakolatgerenda tehát kizárólag ornamenti­ka, ugyanolyan ornamentika, mint az ötven év előtti házak kapubejárata fölé elhelye­zett, gipszből mintázott atlaszok és herku- leszek. Ugyanolyan ornamentika, mint a harminc évvel ezelőtt épített házak ablakai közé dekorált babérkoszorúk, rózsacsok­rok, vagy aranyozott freskók, reliefek, amelyek az ipari élet szimbolikus figuráit ábrázolták. A stílus tehát éppen itt, a kon- struktivitásban mond ellent a legélesebben a saját programjának, ornamentikában hangsúlyozza ki, hogy — nincsen orna­mentika. Fából vaskarika. Nem az egyetlen különleges ház ez Kas­sán, amelyet a konstruktív stílus teremtett. De még ott is nagyon vegyes hatást tesz a stílus a szemlélőre, ahol — monumentá­lis építkezésnél, — becsületes következe­tességgel érvényesült. Majdnem egyidőben épült fel Kassán két hatalmas palota: a postaigazgatóság és a rendőrigazgatóság épülete. Egyazon utón, egyvonalban épült a két háztömb, hasonló méretekben. És ime: a postapalota impozánsan nyugalmas benyomást tesz a maga kényelmes megosz­tottságában. A széttagolt szárnyak egy ha­talmas közüzem kiterjedt arányaival impo­nálnak és megnyugtatják a szemet, mert darabokra van szedve a hatalmas komple­xum. Dekoratív jelenség, a formák külöm- bözősége által dekoratív. A másik palota pedig, a rendőrigazgató­ságé, egybeszabott, egyszerű építmény, amelynek hatalmas kiterjedése agyon­nyomja a sima frontot, főleg pedig az egyszerű, kicsiny portált. Ha az ember egyszerre látja a kapubejáratot és a mély­ségben való óriási kiterjedést, az az érzé­se,' hogy természetellenes szüleményt lát, kicsiny fejet hatalmas, széles vallu, nagy­hasú óriáson. Százszázalékosan konstruk­tív megoldás, kizárólag a célszerűséget kö­veti. Sokkal inkább konstruktív, mint a postapalota, mégis sokkal inkább ez utóbbi dicséri a stílust. Vagyis a konstruktív stí­lus akkor szép, ha nem ragaszkodik szigo­rúan a célszerűséghez és anyagszerüség- hez, tehát éppen a legfontosabb alapelvet adja fel. A rendőrségi palota hatalmas frontjára odakivánkoznak az oszlopsorok, a széles, kiképzett kapubejáratok, hogy le­galább a szem számára osztassák meg az óriási épület. Tehát az a kívánság támad, hogy ornamentikával fogadtassuk el a kon­strukciót, azaz megint adjuk fel az alapel­vet. És ami a legfontosabb: a szép postapa­lota azért imponál nemes megosztottságá­ban. mert itt nem takarékoskodtak a hely- lyel. Szakértők véleménye szerint az épü­letben lévő helyiségeket negyedrész terüle­ten is fel lehetett volna épiteni, valameny- nyire is gondos beosztással. Vagyis: a konstruktív építkezés vagy megtagadja legfőbb célját, a célszerűséget, vagy pedig kellemetlen jelenség, anélkül, hogy szüksége volna rá. Mert egy kis or­namentikával a szem és ízlés számára is el lehet fogadtatni az építményt. Utólagos ornamentikával próbálták például megja­vítani az uj pénzügyi palota kaszárnyasze- rü homlokzatát a Fő-uccán. Itt ugyanis az történt, hogy a főbejáratot hozzácsapták a szomszéd barokképülethez, amelynek csak egy részét építtették át és igy kapu nélkül maradt a főépület siralmasan csupasz falai­val. Nem tehettek egyebet, minthogy fran­cia slilusu vasrácsokat szereltek a féleme­let ablakaira, könnyű ornamentikával akar­ván segíteni a szomorú látványon. Elképzelhető, hogy mennyi baj van a konstruktív stílussal a magánépitkezéseknél, ha még a nagyarányú középületek külsejét is elhanyagolták. Vannak uj városrészek Kassa kültelkén, ahol az embert elfogja a szomorúság, ha végig megy az uccákon. Amig nem volt meg a mindent leegyszerű­sítő konstruktív stílus, addig egy ilyen kül­városi ucca többé-kevésbé egységes be­nyomást tett. A lakók bizonyára egymást utánozták belső egység diktálta divathoz alkálmazkodtak, mikor házat építettek, a régi görbe uccák valamilyen üdén naiv egységes vonalat kaptak, nemcsak frontáli­san, hanem belső építményben is. A külvá­rosi építtetőknek ma sincs több szépérzé­kük, mint valamikor volt, de ma nem az az igyekezet, hogy egyformán építsenek, ha­nem ellenkezőleg: mindenki szabadon akar­ja kifutni egyéni fantáziáját, amit a kitá­gult életforma és a modern stílus gyér is­merete ,.felszabadított." Minden terv en­gedélyezve van itt és mondani sem kell, hogy a terveket nem műépítészek készítet­ték. Egymással dacolnak és egymásnak fittyet hánynak a szomszédházak. Egymás­nak háttal vagy féloldali fordulnak, gőgö­sen mutatják egymásnak guggoló, tapintat­lan formáikat és van egy-egy, amelyik elő­kelőén visszavonul szomorú kis előkertje mögé, egyéni megvetéssel az egységes vo­nal iránt. Az ablakszegélyzet föl-leugrál, mint lázas betegség grafikonja. Levegőtlen tömeg a családi házak egy- egy ilyen csoportja, az embernek az a gon­dolata támad, hogy vájjon milyen családi élet foly'hatik egy ilyen családi házban. Itt nem lehet kiülni ingujjban, pipázva a ház elé, a stílus és a helykihasználás ellenzi a régi barátságos kapualjakat és a levegős, tágas udvarokat. Végignéztük a nagy szövetkezeti háza­kat is, szakértői vezetéssel. Vannak köztük igen mutatványosak, láttunk egyet, amely úgy épült, mint valami tátrai tüdőbetegsza­natórium, végigfutó erkélyekkel. Csak ép­pen: az erkélyes front nyugat felé épült, mert a főútvonal felé akart épülni. Gyönyö­rű nyugati ablakok és erkélyek, a lakók kedves egészségére. Egyébként a legtöbb ilyen szövetkezeti ház kifelé ridegen ka- szárnyaszerü és annál rosszabbul hatnak, minél hatalmasabb tömbbe sorakoznak egy­más mellé. A régi bérkaszárnyákat legalább feldíszítették egy kis vakolattal, műmár­vánnyal, az embernek legalább addig volt meg az illúziója, amig túl nem jutott a dí­szes kapubejáraton. Egy, csak egy szövetkezeti házcsoport van, amely kivül-belül elismerést arat: a banktisztviselők házai. Bőkezű, stílusos építmény, megnyugtató, elegáns fronttal. A front északra néz, de a ház élete a belső, déli fronton zajlik. Minden lakásnak délre néző erkélye van, az erkélyek alatt véges­végig hatalmas kert. Minden lakónak kü­lön kertje és külön tetőterasszá van, zu­hannyal. A legmodernebb belső felszerelé­sekről nem is szólva. Hiába, a bank, a bank..., * A nagyon vegyes képnek, amelyet a kas­sai modern építészet nyújt, természetesen háttere is van. A zűrzavaros háttér domi­náló motívuma, hogy mint nemrégiben megjelent cikkünkben is említettük — az uj kassai házakat nagyrészt nem kassaiak építették. Minden uj stílus átidomul a he­lyi légkörben, de Kassán nem juthatott ha­tó szerephez a helyi légkör. Kassa egy or­szágos épitőiskola kiséreti talaja lett, uj házain rajta van az országos bélyeg. Az objektív szemlélő nem tudja megállapítani, hogy. az uj kassai épületek jót tesznek-e az országos bélyegnek^ Kassának nem. SÁNDOR IMRE. Az egyén föladata Irta: Szmrecsányi Mária Olaszország és Anglia kezet fogtak egymás­sal .. . Olaszország és Franciaország közeledik egymáshoz . . . Anglia közvetít Németország és Csehszlovákia között ... A spanyol polgárháború lassan felgöngyöl&dik--— . Azt lehetne tehát re­mélnünk nekünk, szürke kisembereknek, hogy a feszültség enyhült és békésen olvashatjuk majd nyáron az „uborkaszezón“ unalmas híreit? Áldott unalmasság! Derűssé teszi majd a szorongó kis­ember küzdelmes napjait. Micsoda enyhülés lenne ez a „láblógató“, drága unalom aggodalomtól el­bágyadt idegeinknek. De ma nem lehet a tétlen­ség andalító nyugalmának átadnunk magunkat... A nagy világesemények rajtunk látszólag kívül­álló történései a mi hangyaéletünket is irányítják és — ha a nagy államférfiak éjt-napoí összetéve munkálkodnak az államok biztonságának és fej­lődésének megszilárdításán, — nekünk is hozzá kell járulnunk az építő munkához. Elsősorban ‘ tisztában kell lennünk azzal, hogy az egyéni ki­válóság és ennek következménye, a kötelességtel- jesités legmesszebbmenő tökéletességétől függ a társadalom boldogulása. Sorsunkat látszólag má­sok intézik. De csak látszólag. Mert mi, egyesek, kisemberek, intézzük magunk és nemzetünk sor­sát. A nehézségek, bajok, gondok, — mindaz, ami az életet elviselhetetlenné teszi, abból származik, hogy az egyes ember nem törekszik a tökéletes­ségre, önfegyelemre, de önző, kapzsi, liiu és nagyravágyó. A szenvedély vörös köde vakká teszi az egyes embert s ezzel lejtőre sodorja a tömeget, a nemzetet. Ha elképzeljük, hogy embe­rileg kivihető lenne, hogy minden egyes egyén tökéletes, hibátlan jellem legyen, telve embersze­retettel, jósággal, önzetlenséggel és azzal a szent tudásvággyal, ami a nagy kutatók sajátja, — túl­zás nélkül ki lehet mondani, — az emberiség bol­dogulása biztosítva lenne. Nem hiábavaló a neve­lés, prédikációk, előadások, népnevelési akciók, könyvtárak, utazások nemes törekvése, hiszen mindezek az intézmények azt célozzák, hogy az egyes ember tökéletessé váljék. Hogy ez nem si­kerül kellőleg, az állandó nemescélu munkálko­dás ellenére, annak oka az, hogy az egyes ember nem törekszik az önfegyelniezésre, a tudatos lelki művelődésre, nem mélyed el jó és rossz tulajdon­ságainak elemzésébe, és főképp, nem akarja beis­merni senki azt a kemény igazságot, hogy csak a teljesen szellemi, szenvedélyektől mentes, aszkéti- kus és emherszeretetben felolvadó nemzedék te­remthet békés, fejlödésképes, jövőt biztositó, erős életet. RADVÁNYI ZOLTÁN Mog.cn Dávid a szent hekszagramm c. könyv kiadóhivatalunknál kapható Ke 15'- árban. Portó 3'-, utánvétnél Ke 5 ­XX Szép lábakat akar? Oktalan kérdés, ugy-c, de minden nőt meg kell kérdezni, aki még nem tudná, hogy Bat’ának gyönyörű női harisnyákban minden elárusitóhelyén nagy választéka van. Nemcsak vékony, erős és olcsó is, hanem minden Jivatszinbcn kapható. ILLÚZIÓ CSAK Május. Virágok. Langy tavaszi szél. S én mégis fázom, virágot sem látok. — Mintha üldözne, hajszolna egy átok. Mondják: A szellő halk suttogva kél. És súgva suttog száz titkot kacéran. — S én úgy érzem, hogy bennem mégis éj van. Sötét lilába d<rmedt bús közöny, — Ó, hol vagytok ti színes, tarka álmok? Jaj, ne kergessen senki színes álmot! Csalódni fog! Tán nincsen is öröm. Illúzió csak minden, amit érzünk. — Játékot üz csak jó, vágj- rosszabb énünk. KLIMITS LAJOS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom