Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-08 / 106. (4549.) szám
1938 május 8, vasárnap. Budapesti levél ■*& l* (Ző.) BUDAPEST, ■— A magyar képvi- Selőház ezen a héten tudvalévőén elfogadta az úgynevezett sajtórendészeti törvényjavaslatot, amely a kormánynak a sajtóügy rendézése terén messzemenő fölhatalmazást ad. Hivatásos újságírónak, mint amilyen e sorok írója is, aki mögött közel négy évtizedes tisztességgel eltöltött hírlapírói múlt áll, nagyon nehéz és keserves föladat olyan törvény védelmében hallatni a szavát, amely i— mit tagadjuk — bizony korlátozást jelent a szabad véleménynyilvánítás terén. A sajtószabadság — akármilyen közkeletű szállóigévé vált is az évek folyamán a megállapítás — a nemzet közkincse, amelyet köny- nyelmüen elherdálni bűn és lelkiismeretlenség a nemzettel szemben. A szabad sajtó a nemzet testében az a szerv, amelyen keresztül friss levegőhöz és életerőhöz jut a szervezet. És ha ezen a szerven keresztül olykor káros anyagok is kerülnek a szervezetbe, ez még nem lehet ok arra, hogy a szerven olyan műtétet végezzünk, amely zavartalan működését befolyásolja, vagy esetleg lehetetlenné teszi. Szabad sajtó nélkül nincsen szabad nemzet és a magyar sajtónak kétségtelenül nagy érdemei vannak a magyarság lelki és nemzeti fejlődésének elő- mozditásában és megerősítésében. Ezeket a nézőpontokat szem előtt tartva, tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy a magyar parlament által most elfogadott törvényjavaslat, ha nem is üt rést a sajtószabadság nagy elvén, bizonyos mértékben korlátok közé szorítja a szabad véleménynyilvánítást. Hogy erre sor került, annak — valljuk be — az az oka, hogy a magyar sajtó egy része az utolsó évtizedek folyamán bizonyos mértékben elüzletiesedett és letért azoknak a nemes és nagy hagyományoknak az útjáról, amelyeket a magyar újságírás sok dicsőséggel teljes történetében a Kemény Zsigmondok, a Salamon Feren- cek, a Fáik Miksák, a Kaás Ivorok és a Rákosi Jenők működése jelölt ki. És nem utolsósorban oka a mostani törvényhozási intézkedésnek a zugsajtónák és a zsaroló álhirlapiróknak a magyar közélet terén való \ elburjánzása, amit a társadalomnak a háború után való széttagoltsága, letöröttsége, ellenállóképességének szörnyű leesökkenése, a közéleti és az üzleti erkölcs fölmérhetetlen süllyedése tenyésztett ki. Ha mindezeket a tényeket tekintjük, akkor világossá és érthetővé válik az, hogy a kormány kötelességet teljesít a nemzettel szemben, amikor a sajtó-szabadossággá fajult sajtószabadságot meg akarja tisztítani attól a reáragadt mocsoktól és iszaptól, amelyben azok a miaz- mák tenyésznek, amelyek megfertőzik a közéletet és az izgalom és izgatás magvát hordozzák magukban. A tisztességes újságírásnak, amely nem téveszti össze a nemzet érdekeit az üzlet érdekeivel és a tisztességes újságírónak, aki a toll tiszta hegyét nem téveszti össze a bunkó gyilkos végével, — semmi oka sem lehet arra, hogy ennek a most megszavazott törvénynek esetleges káros hatásaitól féljen. Nem a sajtószabadság változott meg, hanem meg fognak változni jj azok a módszerek, amelyeknek alkalmazó- ’í savai ezzel a nagy nemzeti kinccsel élni | lehet és szabad. Nem tagadjuk, vannak ennek a javaslatnak olyan intézkedései is, amelyek falán túllőnek a célon. Áll ez különösen a könyv- cenzúra bevezetésére, amely kétségtelenül nehezebbé és kockázatosabbá teszi a szépen virágzó magyar könyvkiadást. Egészen bizonyos, hogy a könyvkiadók túlzott óvatosságából sok kár fog háramlani olyan írókra, akiknek a müveit eddigelé minden skrupulus nélkül nyomatták ki. Ez a cenzúra esetleg odáig fajulhat, hogy olyan mozgalmaknak az irodalma, amely mozgalmak a mindenkori kormányok szemében kényelmetlenek, vagy aggályosak, egyáltalán nem fog tudni szóhoz jutni. És a bajt nem csökkenti, hanem csak súlyosbítja az, hogy minden kormány a maga nézőpontjából más és más társadalmi megmozdulást tarthat károsnak és veszedelmesnek és igy végeredményben ez az egész „mozgalmi” irodalom elcsenevészedik. Holott az evolúció és a társadalmi egyensúly fönntartásának az érdeke inkább azt kívánná, hogy ezek a mozgalmak a nyomtatott betűn keresztül, az elvi vitatkozás tüzében, a kritika szabadságában és az egymásra hatás nyílt harcában éljék ki magukat és mutassák meg erejüket, vagy gyöngeségüket. Vannak sokan, akik azt tartják, hogy a kormány az általa kitűzött célt a beterjesztett és elfogadott javaslat nélkül is el tudta volna érni. Ez részben igaz. Mert arra a mai törvényes rendelkezések is módot adnak, hogy a sajtószabadság élősdijeit kipusz- titsák. De az uj javaslatnak voltaképen nem is ez a célja, hanem az, hogy a régi sajtó- törvényben mutatkozó hézagokat, amelyeken át ezek az élősdiek a sajtó-igéretföldjé- re belopóztak és ott garázda életüket tengették, — betömje. A magyar közélet és a magyar közgazdaság sok nagy ártalomtól szabadul, ha a sajtó-szegénylegények előtt bezárul a könnyű és felelőtlen megélhetés kapuja. Tisztább és naposabb lesz a levegő, ha nem fertőzik meg a családi botrányok és a kényes magánügyek szellőztetésének hullámai; nagyobb lesz a munka és a vállalkozás biztonsága, ha nem leselkedik rá a lelkiismeretlen kritika és pénzszerzés szilaj- sága, acélosabbá és ellentállóbbá válik az a nemzeti társadalom, amelynek egységét nem olyan „újságírók” veszedelmeztetik, akiknek nincs veszteni valója. Ez az uj sajtótörvény, ( bármilyen érzéseket váltson is ki egyébként a sajtó szabadságát féltő, minden tisztességes újságíróból, nem változtatja meg, hanem inkább még megerősíti Deák Ferencnek, a haza bölcsének hires mondását, hogy csak az igazat lehet és szabad megírni. Befejezésül még csak ennyit; Azt a cenzúrát, amelyet most Magyarországon készülnek bevezetni, igen jól ismerik a nyuI gateurópai államokban is, amelyekben zavartalanul és kiadósán működik anélkül, i hogy a nagy demokráciáknak eszükbe jutna ebben a sajtószabadság nagy sérelmét látni. Az emberiség ma olyan állapotban van, amikor az idegek igen könnyen fölmondják a szolgálatot. Mindenkinek, akit a sors felelősségteljes helyre állított, a legmesszebb- menően ügyelnie kell arra, hogy könnyelFokozza feher- és szállifőau'őjának feljesifölcépességéf és gazdaságosságéi, kímélje motorját, melyet oly sokszor túleröltetnek. Minden racionalizált üzem a zöld Benzol-keveréket használja! Szereltesse át autóparkját a zöld Benzol-keverékre; Chvalyban, Prága melleit, tel.: 374-41 ( szombat délután is). Érdeklődjön benzinkutjánál, hogy a „Benzol-szolgálat" mérnökei mikor jönnek városába. 15%-ig több hajtóanyagot fog megtakarítani. Második mozgó állomásunk május 2—10-ig Trebitschben, május 11—12-ig Zcfárban, május 13—14-ig Nővé Mésto na Moravében tartózkodik. müen odavetett szavakkal, felelőtlenül terjesztett eszmékkel, nyugtalanságot szító kijelentésekkel, fölforgatást célzó mozgalmak előmozdításával ne lobbanísa lángra azt a szikrát, amely ma ott lappang minden társadalmi rend mélyén. Ha ennek a szikrának a kipattanását — a sajtószabadságot tekintve, — csak azzal lehet megakadályozni, hogy a szabadsággal való visszaélést a szabadsággal való élés korlátái közé szorítják, akkor minden tisztességes embernek, aki tollat forgat a kezében és aki átérzi azt a nagy felelősséget, amely ezekben a sorsdöntő időkben minden leirt sorából reá hárul, azt kell mondania: inkább essék kis csorba a sajtószabadság nagy elvén, semhogy vég veszedelembe sodródjanak a nemzet nagy és vitális érdekei. Százszázalékos magyar egység Balogpádáron, Nagyodon és Zsóron Valamennyi magyar választő az Egyesült Párt tagja >«■ Újabb három község követte Sárosfa, Kulcsárkarcsa, Páifala, Darnya és Kerekgede ragyogá példáját POZSONY. ■— Minden nap a jelentkezések özöne érkezik az Egyesült Párt központjához. Minden levél a magyar tábor növekedéséről, az egység gondolatának diadalmas előnyomulásáról számod be. Nincs helyünk arra, hogy bemutathassuk a beszámolók tömegét, csak az- egészen kivételes szervezési sikerekről emlékezhetünk meg. A százszázalékos eredményekről. Mert egyre több az olyan községek száma, ahol a magyar választók az elérhető legteljesebb egységidegen pártokban vélték boldogulásukat. De megértették a kor parancsszavát és táborunkba tömörültek. Igyekszünk az összes garammeníi falvaknak és városoknak jó példával elöljárói. És kérjük a Magyarok Istenét, hogy adja meg a szlovákiai magyarságnak, hogy rövid időn belül az összes magyar falvak hófehérek legyenek a magyarság szempontjából Nemzethü üdvözlettel Balázs János helyi elnök s. k. Ahány szavazó — valamennyi az egyesült párt tagja ben forrtak össze az Egyesült Párt fehér-zöld zászlaja alatt. Sárosfa, Kuilcsárlkarcsa, Páifala, Darnya és Kerekgede csodálatos példát mutattak: e községek minden magyar választója az Egyesült Párt szervezett tagja. Ma három újabb ilyen eredményről számolhatunk be. A Garam- memiti Nagyod s a gömöri Balog,pádár és Zsór magyarjai valósították meg a százszázalékos magyar egységet! Nagyodon nincs többé agrárpárti és marxista szavazó íme az első Levél Az Egyesült Magyar Pártnak Pozsony. Áthatva a magyar érzéstől örömmel jelentem, hogy Nagyod község az első garamvölgyi falu, amely százszázalékosan tömörült a magyarság táborába. Nagyod községben nincs többé senki, ki szavazatát nem az Egyesült Magyar Párt listájára adja. Voltak sokan közöttük, akik még A másik Rimaszombatból érkezett és Balog- pádár nagyszerű példájáról számol be. így hangzik: „Amint arról beszámoltunk, Gömör magyarsága félretéve minden eddigi tartózkodását s megértve az idők hívó szavát, tömegesen jelentkezik az Egységes Pártba. A maradéknélküli magyar egység megteremtése terén is azonban külön kiemelendő a rimaszombati járásban fekvő Balogpádár magyarságának példátadó magatartása. Balogpádár magyarsága eddig is példátadó öntudatossággal állotta meg helyét a szlovákiai magyarság harcos táborában s most, amikor a maradéknélküli nemzeti egység megteremtése parancsoló szükséggé vált, Balogpádár minden magyar szavazó polgára megkérte a rimaszombati pártirodában az Egyesült Pártba való felvételét. így ma Balogpádár községében a példátadó, ideális magyar egység teremtődött meg, amennyiben ebben a községben annyi tagja van az Egyesült Pártnak, ahány magyar szavazó lakik abban. Rimaszombat magyarsága is öntudatra ébredve, kezdi megtalálni önmagát s feladva eddigi tartózkodó álláspontját, tömegesen jelentkezik felvétel iránti kérelemmel a pártirodánál Ha vannak is még suttogó, négyszemközti magyarok Rimaszombatban, várható az, hogy ezek nagyrésze is jelentkezik a magyar egység táborába, mert tudatára jut annak, hogy félreállása szembeállás a magyarsággal” Zsór község teljes egysége A tornaijai járásban lévő Zsór község eddig is példás magyar magatartást tanúsított és a legutóbbi választásoknál legnagyobb részben az Egyesült Pártot támogatta szavazataival. A vezérek fölhívására azonban most megteremtették a teljes magyar egységet, mint az alábbi levél igazolja. „Nagyságos dr. Halász István főtitkár urnák Tornaija. Értesítjük, hogy Zsór községben teljes a magyar egység és községünk minden tagja ma már az Egyesült Magyar Párthoz tartozik. Annak a 16 családfőnek belépési nyilatkozatát, akik eddig még nem voltak pártunk tagjai, csatoltan megküldjük, Nemzethü üdvözlettel A. Mike István elnök, Kovács Árpád pénztáros, Albrecht főherceg esküvője BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Albrecht királyi herceg szombaton délben tartotta polgári esküvőjét felsőbányái Bocskay Katalinnal, a hortobágyi tanyai iskola volt tanitókisasszonyával. A polgári esketést szűk családi körbín Szendy Károly polgármester végezte a herceg Es- tcrházy-uccai palotájában. Tanuk voltak: Ugrón Gábor és gróf Khuen-Héderváry Károly. Az egyházi esküvő hétfőn lesz a pannonhalmi székesegyházban. Az esküvőre nagyszámú előkelő vendég hivatalos, köztük dr. Szüllő Géza , nemzetgyűlési képviselő is. Autóbaleset érte a jugoszláv kultuszminisztert BELGRÁD, — Magaresevics jugoszláv kultuszminisztert pénteken este a Szerénységben tett hivatali kőrútján gépkocsibaleset érte. A miniszter súlyosan megsérült s az egyik szanatóriumban ápolják. 5 ■ A | |j ARC VÍZ MEGSZÉPÍTIi ELTÜ NTETI | A SZÉP LÖKET. M A J F O LTOKAT RÁ N COKAT, PATTANÁSOKAT MITESSZEREKET _ ^ [Kapható minden szaközlefben! Zsíros, pattanásos arcbőrre legjobb 1 a SUFLIN hénpudsr |
