Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-07 / 105. (4548.) szám
A régi rend (s. i.) Legutóbbi iskolacikkünkben statisztikai adatokat sorakoztattunk föl, amelyek pontosan igazolják, hogy a magyar tanulóifjúság száma egyenletesen és a népszaporulatot meghaladó arányban emelkedett az elmúlt tiz esztendőben. Különösen a középfokú iskoláknál mutatkozik meg világosan, hogy a kisebbségi élet első tiz évében miként sorvadt, majd a mélyponton megfordulva, miként erősödött az iskolák állapota úgy létszámban, mint tanulmányi előmenetelben. Arra a természetes következtetésre jutottunk, hogy a magyar népoktatás mint egyre inkább izmosodó életszervezet feszegeti a rögöt és követeli fokozottabban a maga'életjogait. A magyarságnak nem kell külső eseményekre hivatkoznia, amikor egyre fokozottabban harcol a kulturális létföltételekért, amikor a belső igények szerint akarja kiépíteni az iskolai nevelés kereteit. Á valóságos élet fokozott igényeire hívtuk föl az illetékesek figyelmét is, akik most a nemzetiségi statútumot fogalmazzák. Ma, amikor egyszerre maximális formában kerülnek Európa közvéleménye elé és a legnagyobb érdeklődést váltják ki a nemzetiségi követelések, öntudatosan meg kell állapítanunk, hogy a csehszlovákiai magyar ellenzék az első pillanattól kezdve ugyanabban a formában igényelte kulturális és gazdasági életföltételeit, mint ma. Harcában kitartó és rendíthetetlen volt. Ennek dokumentálására is szükségesnek tartottuk kimutatni, hogy a valóságosan fejlődő élet követeli a maga jogait, mert a fejlődés megvan a legnehezebb életkörülmények között is. Emberi belátást kérünk emberi élet számára, mikor a magyar népnevelés eddigi kereteinek bővítését és a szükségszerinti intézmények kiépítését kívánjuk. És mi, akik mindig belső tényekre hivatkozunk kulturális követeléseinkben, szomorúsággal állapit juk meg, hogy az említett cikk megjelenése óta újabb térveszteséget szenvedtünk az is kolafronton. Mindjárt másnap történt, hogy föloszlatták Szepsi község képviselőtestületét, mert nem volt hajlandó föltétel nélkül fölépíteni az uj épületet a 96 százalékos magyar községben működő kisebbségi szlovák polgári iskola számára. Csupán azt kívánta a magyar község ellenszolgáltatásképen a nagy áldozatért, hogy az uj iskolában magyarul is tanítsanak, de ezt a kérését sem teljesítették. Ekkor memorandumban követelte Szepsi magyarsága, hogy a törvény értelmében körzeti magyar polgári iskolát állítsanak föl a községben. Nos, majdnem ugyanakkor, mikor a szepsi magyarságnak e kérését elutasították, egyben meg is szüntették a község önkormányzatát és igy majd a kormánybiztosi rezsim zavaró közbeszólás nélkül gondoskodhatik a szlovák iskola fölépítéséről. Az említett iskolacikk megjelenése óta kellett közölnünk a híradást, hogy ismét több magyar községben létesítettek kisebbségi szlovák elemi iskolát és azóta hozta meg Kassa város tanácsa nevezetes határozatát, hogy a magyar polgári iskolának ki kell költöznie régi épületéből és meg kell húzódnia egy régi elemi iskola második emeletén. A magyar iskola eddigi helyiségeit elfoglalja az uj szlovák műegyetem. Volt több jó megadás az uj főiskola elhelyezésére, de a városi tanács a magyar iskola kitelepítését vélte a legtetszetősebbnek, mert bizonyára nem akarta megváltoztatni az eddigi elvet, hogy elsősorban magyar intézményFOLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN A szinajaikonferencia után A kisálltául problémája: közeledés Magyarország felé A kommüniké visszhangja — A dunai hajózás kérdése — Párisi és londoni vélemények BELGRÁD. — Sztojadinovics lapja, a Vreme" nyilván sugalmazott cikkében azt írja, hogy a kisantant külügyminiszterei a Magyarországgal való megegyezést sürgősen meg akarják valósítani. A lap hangsúlyozza, hogy Magyarország és Jugoszlávia között a megegyezést néhány órán belül létre lehetne hozni, Jugoszlávia azonban nem köthet egyoldalú megegyezést, hanem együtt kell működnie ebben a kérdésben a kisantant másik két tagállamával. Hogyan közeledni 7 BUKAREST. — A bukaresti lapok érdeklődésének előterében a kisantant és Magyarország viszonyának kérdése áll. A „Curentul" szerint a kisantant tagállamai és Magyarország között nincsen ellentét a nagy elvi kérdésekben. Ezek a kérdések a megnemtámadás és az egyenlőség a fegyverkezésben, vagyis a német diplomáciai kifejezéssel élve „a kisantant egyetért Magyarországgal a Gleichberechtigung tekintetében." Magyarország szerint azonban hátra van a kisebbségi kérdés, amelyet a trianoni békeszerződés 47. pontja foglal magában. Ezt a szakaszt azonban —• írja a lap — nem lehet úgy értelmezni, hogy betekintési jogot jelentene egy ország belpolitikájába. Mielőtt a Magyarországgal való megegyezést jegyzőkönyvbe foglalnák, kijelenthetjük, hogy a további tárgyalások útja nyitva áll. Vájjon Magyarország Csehszlovákiától egyenlő bánásmódot kér-e a magyar kisebbségnek a csehszlovákiai három és fél millió német kisebbséggel, vagy pedig megelégszik kevesebbel is, az külön kérdés. A kisantant két másik állama ugyanakkor megegyezhet Magyarországgal saját külön problémáira nézve, legyenek a problémák gazdaságiak, földmű- v elésügyiek, vagy a vallás szabad gyakorlására vonatkozóak. Ami a dunai kérdést illeti, — irja a »Cu- rentul“ — a szinajai konferencia alatt francia részről történt sugalmazások arra vallanak, hogy az érdekeltek a jelenlegi állapot fenntartására törekszenek. A dunai rezsimnek tökéletesen meg kell egyeznie egy szabad tenger rezsimjével. így óhajtja ezt az érdekelt államok nagy része, Anglia, Franciaország és Olaszország is. Németország azonban azt kívánja, hogy a dunai rezsimben a parti államok legyenek képviselve. Románia ebbe nem hajlandó beleegyezni, — fejezi be cikkét a „Curentul." „Óvatos kommüniké'* PARIS. — A francia lapok megállapítják* hogy a kisantant értekezlete általános és szándékosan határozatlan hangú, nagyon óvatos hivatalos közleménnyel ért véget. A lapok kiemelik, hogy a kisantant, amely annak idején a magyar revizionizmus ellen alakult meg, most hajlandóságot mutat a Magyarországhoz való közeledésre. Az „Epoque,, szerint Bukarest és Belgrád nem mutat hajlandóságot a nyílt állásfoglalásra a Berlin és Prága között való ellentét kérdésében. A Jour szerint Bukarest és Prága élénken óhajtja, hogy Olaszország a Duna- medencében tevékeny szerepet vállaljon. Jugoszláv kívánságok LONDON. — A Daily Telegraph szerint különösen Jugoszlávia kívánja a megegyezés létesítését a csehszlovákiai és romániai magyar kisebbségek és az említett államok kormányai között. A lap úgy tudja, hogy a kisantant-államok megegyeztek abban, hogy egymás megkérdezése nélkül nem tesznek semmit a magyar kérdéoben és hogy Csehszlovákiá és Románia törvényjavaslatot készít elő, amely a magyar kisebbségek jogait szabályozni kívánja mind a három kisantant-országban. —■ A „ l imes** szerint Prága már belátja, hogy kívánatos a Lengyelországhoz és Magyarországhoz való viszony megjavítása és a csehszlovák kormány hajlandó e tekintetben meszzeme- nő áldozatokat is hozni. A hivatalos jelentés BUKAREST. — A kisantant-kcnferenciáról a következő hivatalos jelentést adták ki: 1. A három külügyminiszter sorjában letárgyalta a nemzetközi helyzet problémáit. Egyöntetűen megállapította, hogy folytatni kell azokat a törekvéseket, amelyek az együttműködés révén előmozdítják az általános megbékülést és megértést. A kisantant állandó tanácsa különös figyelemmel foglalkozott az angol-olasz szerződéssel és megállapította, hogy az rendkívül fontos adalékot jelent a béke biztosítására és fenntartására. 2. Az állandó tanács rendkívül gondosan felülvizsgálta Magyarország és a kisantant államainak viszonyát is. A három állam egyöntetűen azt kívánja, hogy a megindult tárgyalások folytatódjanak és igy a dunai medencében megszülessék a megértés és a bizalom légköre. 3. A kisantant ismét megállapítja, hogy tagjai hüak a népszövetséghez. Megismétli azt a nyilatkozatot, amelyet a kisantant nevében Románia tett a tanács legutóbbi ülésén. Foglalkozott a legközelebbi tanácsülésszak kérdésével is és helyeselte a román külügyminiszter álláspontját, aki a kisantantot Genfben képviselni fogja* 4. Az állandó tanács ezután de jure és de fac- to vizsgálat tárgyává tette azt az uj helyzetet, amely a Dunán uralkodik s amely fontos a hajózás szempontjából. Meg akarja találni azt az alkalmas eszközt, amely az árukicserélés és a hajózás biztonságát erkölcsileg, technikailag és anyagilag a jövőben lehetővé teszi. 5. Az állandó tanács tudomásul vette a kisantant gazdasági tanácsa 11. kongresszusának eredményeit s megállapította, hogy a kisantant gazdasági szervei évről-évre termékenyebb tevékenységet fejtenek ki. 6. Az állandó tanács legközelebbi konferenciája 1938 augusztusában lesz a jugoszláviai Bled- ben. Az európai sajtó Bárdossy követ szinajai tárgyalásairól BELGRÁD. — A Csehszlovák Sajtóiroda a külföldi lapok áttekintésében idézi a belgrádi „Vreme” cikkét, amelyet a jugoszláv lap a szinajai kisantantkonferenciával kapcsolatban irt. A „Vreme” szerint az osztrák—német csatlakozással Hitler konfliktusok nélkül teljesítette kívánságainak nagyrészét. A Führer bizonyára meg van elégedve ezzel a nagy sikerrel és tudja, hogy munkájának legnagyobb részét teljesítette. Most országának belső békéjét építi ki és megszervezi a németség erejét. Épp ezért a szinajai nemzetközi körökben az a vélemény kristályosodott ki, hogy a közel jövőben nem kell konfliktustól tartani és a legtöbb logikai érv indokolttá teszi az optimizmust és bízik abban, hogy Csehszlovákia és Németország között sikerül modus viven- dit kötni. A belgrádi „Politika" közli, hogy Bárdos- sy bukaresti magyar követ Szinajában a magyar kormány nevében javaslatot terjesztett elő, amely a magyar kisebbségek kérdését ugyanolyan módon oldaná meg, mint ahogy a szudétanómetek kívánják. A| | három külügyminiszter rendkívül komolyan ! foglalkozott ezzel a tervezettel. A „Politika" szerint két nagyhatalom követe interveniált is, hogy a megegyezés megszülessen. A szinajai államférfiak hajnali négy óráig tárgyaltak a kérdésről, de ekkor Bárdossy követ hirtelen elutazott, mert a szinajai álláspontban olyan változás történt, amely ki nem elégíthette a magyar követet. Az olasz követ is elutazott Szina- jából, A kisantant mindazonáltal folytatni fogja a tárgyalásokat Magyarországgal, — irja a „Politika." A Daily Telegraph aresti munkatársa ugyancsak megállapítja, hogy Bárdossy magyar követ részletesen tárgyalt Krcfta külügyminiszterrel és Sztojadinovics miniszterelnökkel. A lap úgy tudja, hogy Szinajában nagy lépést tettek a Magyarországgal való megértés felé. A kisantaní-ál- lamok megállapodtak abban, hogy külön- külön nem cselekesznek a magyar kérdésben, hanem csak együttesen. Csehszlovákia és Románia tervezetet dolgoz ki a magyar kisebbségek ügyének megoldására és Jugoszlávia közvetíteni akar egyrészt Magyarország és Csehszlovákia, másrészt Magyarország és Románia között. FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN i l Ma: Nagy rádió melléklet 105. (4548) szám ■ Szombat ■ 1938 május 7 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- t ^ r Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzlovenSzkÓÍ és rUSZÍTlSzkÓi magyarság uHcel2, U. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Kt. • ..... . ° Prága II., Panská ulice 12, HL emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. •• Igyas szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.-KC. SÜRQÖNYCIM- HÍRLAP. PRflHA.
