Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-05 / 103. (4546.) szám

1938 május 5♦ csütörtök* A Times cikke a római tárgyalások és a csehszlovák probléma viszonyáról Mussolini és Hitler másféi&rás tárgyalása Hydet választották az ir köztársaság elnökévé DUBLIN* — Ma délben 12 órakor dr. Doug- las Hyde-ot, a 80 éves protestáns költőt és tör­ténészt Eire állaim köztársasági elnökévé válasz­tották, Hyde junius elsején lép hivatalába* A „világszaksiervezet** megalakításinak nehézségéi MOSZKVA. — A szovjetunió szindikátusainak központi tanácsa kedden a külföldi munkásdele­gátusok jelenlétében ülést tartott. Chvernik, a ta­nács titkára közölte, hogy 1938. január elsején a szovjet-szakszervezetek taglétszáma 22,427.000 volt. A titkár ezután beszámolt azokról a tárgya­lásokról, amelyek a szindikátusok központi taná­csa és a szakszervezeti internacionálé között foly­tak. A szovjet a nemzetközi szakszervezetek egységes frontját követeli a fasizmus és a háború ellen, továbbá egy nemzetközi kongresszus összehí­vását, amelyen a szovjeíszindikátusok is részt- vennének. A szákszervezeti internacionálé élére három elnök kerül, akik egyike a szovjstszindiká- tusok kiküldötte. A szovjet csak akkor támo­gatja anyagilag a szakszervezeti internacioná'ét,' ha garanciát kap arra, hogy a támogatás összegét nem használják föl szovjetellenes propagandára. A kü földi delegá!usok szerint a szovjet feltételeit nehéz lesz elfogadni és a világszakszervezetet az oroszoknak megfelelő módon megalakítani. aiki fasiszta köszöntéssel köszönt és kezet fogott Hitlerrel. Ő volt az, aki a német kancellárt vé­gigkalauzolta a Pantheonbaa* A Manchester Guardian a német-csehszlovák viszonyról LONDON. — A Csehszlovák Sajtóiroda a külföldi sajtó áttekintésében idézi a Manchester Guardian egyik cikkét is. A cikk írója John A, _ Hopson nevű angol iró és történész^ aki 1934- ben könyvet irt a demokráciáról. Levél formájá­ban rendkívül éles támadást intéz a köztársaság 7 ellen. Kijelenti, hogy a csehszlovákok soha sem alkottak egységes nemzetet. A békeszerződések nagy tévedése volt, hogy egységes nemzetnek te­kintették a csehszlovákokat. A levélíró szerint a cseh nép és állam megfelelő gondoskodás mellett semmiféle kárát nem szenvedné, ha a német la­kosságot leválasztanák Csehszlovákiáról. Német­ország ebben az esetben lakosságban gyarapod­na, de ezért még sincsen szükség angol interven­cióra és a levélíró reméli is, hogy Anglia nem vál­lal kötelezettségeket ezen a téren* LONDON. ■ Az angol sajtó nagy fi-1 gyeimet szentel Hitler olaszországi látogatá­sának és elemzi a két diktátor találkozásá­nak jelentőségét. A Csehszlovák Sajtóiroda! áttekintést ad az angol lapvéleményekről s ebből az áttekintésből idézzük az alábbiakat: A Daily Telegraph a következő címet adja! cikkének: „Róma diadala". A lap szerint Olaszország békésen beleegyezett az oszt­rák—német csatlakozásba s most azt várja, hogy a birodalom ugyanilyen békésen bele­egyezzen Róma kibékülésébe Londonnal és Párissal. Mindazonáltal számos kérdést tisz­tázni kell. Az; olaszok remélik, hogy Mus­solini közvetíteni fog Németország és Cseh­szlovákia között. A Times nagy cikkének bevezetőjében di­cséri azt a hatalmas fogadtatást, ametyben Mussolini a német kancellárt részesítette s megállapítja, hogy ehhez hasonlót még az Örök Város sem látott soha. A római poli­tikai tárgyalások bizonyára ugyanazon kér­dések körül forognak, mint a londoni tár­gyalások forogtak. így tehát valószínűleg szóba kerül a német—csehszlovák kérdés is. Az olasz sajtó a közelmúltban élesen kriti­zálta a csehszlovák kormányt s igy a Times szerint nem lehetetlen, hogy Olaszország diplomáciai segítségben részesíti a birodal­mat, ha a berlini kormány lépéseket tesz a csehszlovák probléma megoldására. Hitler biztosra veszi, hogy Mussolini támogatni fogja. A csehszlovák probléma lényege ab­ban rejlik, vájjon drasztikus módon sza­bad-e megváltoztatni a békeszerződések bi­zonyos tendenciáit. Csehszlovákia — írja a Times — összetett állam, amelyben a la­kosság felét kisebbségeknek kvalifikálták. Németország más vegyes nemzetiségű ha- táráílamai a közelmúltban kijelentették, hogy az abszolút semlegesség alapjára he­lyezkednek és föladják a kollektív biztonság eszméjét Csehszlovákia szempontjából dön­tő kérdés, vájjon politikáját át tudja-e állí­tani ugyanerre a semlegességi vonalra. Ró­mában letárgyalják a probléma nemzetközi aszpektumát. Mussolini előtt nem lehet kö­zömbös a német keleti előtörés, mert Né­metország nemcsak Csehszlovákia felé te­kint, hanem Ausztria után Magyarország felé is. A lap szerint Mussolini és Hitler ta­lálkozása több, mint a szolidaritás kifeje­zése. A római összejövetelnek nagy hatása lesz az európai ügyek fejlődésére. Két levél Csehszlovákiáról LONDON. — A Csehszlovák Sajtóiroda külföldi lapszemléje jelenti: A Times mai számában két levél jelent meg, amely a csehszlovák problémával foglalkozik. Az el­sőt a cambridgei Harold Temperley tanár irta, aki annakidején tagja volt a határmeg- álJapitó bizottságoknak. Temperley szerint a középeurópai határok megvonása nem tö­kéletes, de jobb, mint a háború előtt volt és más megoldást nem igen lehet találni. A má­sodik levelet Carpentier konzervatív képvi­selő irta, aki azzal a kérdéssel foglalkozik, vájjon Anglia harcoljon-e Csehszlovákia függetlenségéért vagy sem. Az állampolgársági javaslat az alkotmányjogi bizottság napirendjén PRÁGA. — A jövő héten a kedd délután 3 órakor tartandó házülésen kívül számos parla­menti bizottság is tart ülést. Május 9-én, hétfőn délután 3 órakor a véderőbizottság a tovább­szolgáló altisztek kedvezményeiről szóló javas­latot tárgyalja. Kedden féltizenegy órakor az ipar- és kereskedelemügyi bizottság a molnár- javaslattal s főbb kereskedelmi szerződés rati­fikálási javaslatával foglalkozik. — A kezdemé­nyező bizottság ugyancsak kedden féllháromkor tart ülést. Május 11-én, szerdán délután 3 órakor az al­kotmányjogi bizottság ül össze. A tárgysorozat első pontja az állampolgárság megszerzéséről s elvesztéséről szóló javaslat; előadó dr. Marko­vié. Második helyen áll a közjegyzőkről szóló sokat vitatott szenátushatározat. Értesüléseink szerint a bizottság a második helyen álló köz­jegyzői javaslatot veszi munkába s az állampol­gársági kormányjaváslat bizottsági tárgyalása ősz re maradna. folyt le a Kvirinálban és háromnegyed óra hosszat tartott, a második délben a Palazzo Veneziában és ez csaknem másfél óra hosz- szat tartott. Olaszország erős iteaizaikSzi helyzete RÓMA. — Illetékes politikai körök még mindig tartózkodóan ítélik meg a helyzetet és nem nyilatkoznak Hitler és Mussolini tárgyalásairól. Olaszország helyzete a Franciaországgal kezdődő tárgyalások be­fejezése után rendkívül erős lesz Európá­ban és nem szorul többé a német támoga­tásra. Nem valószínű, hogy a duce közvetí­teni fog Németország és Anglia közt. Bizo­nyos azonban, hogy a két diktátor már most megbeszéli a német—olasz együttmű­ködés további praktikus következményeit. Olaszország középeurópai helyzete nincs teljesen tisztázva. Róma konkrét kérdések­ben valószínűleg nem exponálja magát, de okvetlenül fenn akarja tartani a közép­európai békét. Hitler és Mussolini minden­esetre tisztázza Olaszország szerepét az európai egyensulyjátékban. A „tengely** politikájának jövője A Rómában időző külföldi megfigyelők azon a véleményen vannak, hogy a római találkozó a Berlin—római tengely nagy erőpróbája lesz. Bizonyos fasiszta körök szerint a tengely legnagyobb erejének és érvényének ideje elmúlt. Németország ha­talmának növekedése Keleteurópa felé sok fejtörést okoz Rómában. Olaszország és Jugoszlávia közeledése egyre nyomatéko­sabbá válik és jellemző, hogy Jugoszlávia külön tengerészeti bizottságot küldött az olasz flottamanőverekre, mig más államok nem tették ezt. A duce semmiesetre sem követheti Németországot olyan vállalkozá­sokba, amelyek a birodalmat nyílt ellen­tétbe hozzák Angliával és Franciaország­gal. Az sem valószínű, hogy a német—olasz katonai szerződést most hivatalosan is megkötik, — ámbár sokan azon a véle­ményen vannak, hogy a római megbeszé­lések tulajdonképeni célja e katonai szer­ződés megkötése. Mindazonáltal biztos, hogy a tengely érvénye továbbra is megmarad, de feladatai talán az ed­diginél korlátozottabbak lesznek. Mussolini, mint jó államférfiu tudja, hogy olasz szempont­ból a leghasznosabb, ha egyformán jóban van nyugattal és Németországgal. A duce főtörekvé­se az, hogy meggyőzze Hitlert, hogy mind a né­met, mind az olasz kívánságok a legkönnyebben a Londonnal és a Párissal való együttműködés­sel teljesíthetők, nem pedig Németország és Olaszország elszigetelésével. A tengely politi­káját azonban a duce folytatni fogja, mert az olaszok attól félnek, hogy a stresai politika fel­újítása esetén Németország teljesen megváltoz­tatná eddigi politikáját és közeledést keresne Szovjetoroszország felé. Angliában nem tartják lehetetlennek, hogy Hitler megtalálja az utat Sztálin felé, de sem Mussolini, sem Chamber­lain nem akarják ezt 8 ezért Németországot semmiesetre sem akarják visszaszorítani az európai politikától, vagy elszigetelni. Miller és a Vatikán képviselője RÓMA. — Hitler szerdán délelőtt először ke­rült érintkezésbe a katolikus egyház egyik kép­viselőjével. A Pantheon előtt Msgre Beccaria udvari káplán üdvözölte, a Vatikán képviselője, Megegyezés valamennyi szomszéddal és valamennyi kisebbségiéi PRÁGA. — A Lidové Noviny egyetek közt a következőket írja: — Anglia voltaképpen a végkövetkeztetése­kig fölismerte, hogy a cseh-német kérdés nem­csak belső ügye Csehszlovákiának és hogy fő lég nemcsak a német Lebesraum-nak a kérdé­se. Anglia Franciaországgal együtt lévén egybe­kapcsolva szoros katonai szövetségükkel, őrköd­ni fog tehát Közép-Európa fölött és befolyásá­val közvetíteni fog egyrészt Prága és Berlin közt, de egyúttal Prága és Varsó, valamint Bu­dapest közti Arra vonatkozólag, hogy a gyeplőt | milyen irányban húzzák meg, nem lehet sok két­ség, azokat a koncessziókat ugyanis, amelyeket a prágai kormány tett a németeknek és a többi kisebbségnek, Angliában a legvégső határnak te­kintik, ameddig Csehszlovákia elmehet függet­lenségének és alkotmányának sérelme nélkül. Másik oldalon Anglia azt a nézetet vallja, hogy Henlein karlsbadi követelései maximálisak, s hogy azokból Henlein ugyanúgy engedhet, mint ahogy a prágai kormány engedhetett a maga maximális programjából, amely a tisztán nem­zeti állam volt. Ebben akar találni alapot Anglia Franciaország segítségével a lehetséges meg­egyezéshez és pedig Csehszovákia valamennyi szomszédjával és azok nálunk levő kisebbségei­vel. Az angolok figyelme tehát a múlt hét vége iSs. Ujmáütii heserOvli! Páratlan gyógyérték rejlik I Hogyha gyomra el van rontva, Az Igmándi vízben, | Próbálja "ki egyszer. Reggel iszik félpohárral — Délben eszik már étvággyal. Van próbn-klsliveg Is óta annyira csüng Prágán, ahogy eddig még soha, Szürke munksülést tartott a szenátus PRÁGA. — A szenátus ma délelőtt tartott rö­vid munkaülésén vita nélkül szavazta meg az üvegiparbeli munkaidőről szóló nemzetközi egyez­ményt, a Kolumbiával és a Belgiummal kötött ke­reskedelmi szerződés ratifikációs 1 javaslatát s a lefoglalt földbirtokok vagyondézsmájáról szóló törvény novelláját. Némi vita csak a polgári mérnökökről szóló törvényjavaslatnál fejlődött ki. MaruSák előadó szerint a javaslat törvénybe­iktatása a kassai műegyetem megnyitása miatt sürgős. Különösen fontos a biztosítási mérnöki ké­pesítés szerzése. A biztosított tőkék a köztársa­ságban 500 mllliárdnál nagyobb összeget képvi­selnek s kezelésükre nincs igazi értelemben vett szakember. Nincs kielégítő nyilvántartás sem a mérnökökről. Tscliackert (szudótanémet) csodálkozásának adt kifejezést, hogy világmozgató események idején a szenátus ilyen javaslatokkal bíbelődik. A javaslat a mérnököket állami közalkalma­zottak színvonalára emeli, de — fizetés nélkül. A javaslatot elveti. Winter (szociáldemokrata') szerint a javaslat a polgári mérnökök intézményét Szlovákiára és Kárpátaljára is kiterjeszti, a csehországi mérnö­köknek újítást nem hoz. Szlovákia a mérnökök érvényesülésére nagy lehetőségeket nyújt. A mér­nökök nyilvántartása államvédelmi érdekből is fontos. Csak a technika ment meg bennünket a technika barbárságával szemben. Vasat a vas el­len — mondotta Masaryk elnök s evégett 25 ezer mérnökből álló hadsereget kell moz­gósítani. • Nedvéd kommunista felszólalása után ezt a javaslatot Is megszavazta a szenátus, majd május 10-re> kedd 16 órára napolta el magát, , 2 am — » • VI PC , Tt —. .rr’TVT-" -!■> ■ IMI'II Ilii III l WIH MII—I W MiailBI—lll—ll MÉÜÉMÉiMÉÉ— I' ma is ünnepi hangulatban van. Az ember tömeg már aj délelőtti órákban a Kvirinél környékére özönlött és megszállta azoknak az uccáknak járdáit, amelyeken | át a kancellár a délelőtti órákban fölvonult. Minden tele volt emberekkel. Az olasz nemzeti emlékmű előtt a hadsereg és a milícia osztagai is megjelentek és tisz­telegtek a megérkező Hitler előtti A fehér márvány emlékmű lépcsőzetéig érve egyetlen áttörhetetlen em­berfal fogadta itt Hitlert és a dúcét. I Két okot hoz fel, amely a csehszlovák álláspontnak kedvez. Először azt, hogy Anglia jó ügyért harcolna, másodszor azt, hogy a Csehszlovákia érdekében valló köz­belépés Németország megerősödését aka­dályozná meg s ez Anglia érdeke, A levél­író elutasítja a preventív háború tervét és kijelenti, hogy jó volna, ha Anglia hatá­rozottan figyelmeztetné Franciaországot, hogyha Franciaország Csehszlovákia ér­dekében harcba szállna, valószínűleg egye­dül maradna. Carpentier szerint Csehszlo­vákiát is ficivelmeztetni kellene, hogy ne ringatózzék illúziókban, mert az illúziók Abesszíniát is szerencsétlenségbe sodorták. Francia vélemény PARIS. — A francia lapok behatóan foglalkoznak Hitler római utazásával. Megállapítják, hogy Hitler és Mussolini elsősorban a csehszlovák kérdésről fognak tárgyaink Mussolini a Figaro szerint visz- szatért az európai politikába és most meg­kísérli, hogy mérséklőén hasson Hitlernél és megkönnyítse a csehszlovákiai kisebbsé­gi probléma szabályozását. RÓMA. — Ma délelőtt a Viktor Emá- nuel-emlékmütől a Führer és a duce kísére­tével a nemzeti emlékműhöz és az Ismeretlen I Katona sírjához ment. Mindenütt óriási és I lelkes embertömeg várakozott a vendégek- \ re. Tizenegy óra előtt néhány perccel meg- | érkeztek az autók az emlékmű elé. A Führer I ' és a duce elől álltak a hatalmas autóban és együttesen fogadták a leirhatatlanul lelkes • ■ ovációkat. A milícia fölemelt tőrrel üdvözöl- * te a diktátorokat. A koszorúkat a német ■' , hadsereg tisztjei helyezték el a sírokon. Hit- J | ler ezután a Palazzo Littoriót látogatta meg,! ia fasiszta párt székhelyét és megkoszorúzta - [ a fasiszta hősök emlékművét, majd végig- j nézte a párt helyiségeit. Starace a palota 1 első emeletén pompás antik vázát nyújtott! át ajándékul a német Führernek. Féltízen-f kettőkor Hitler visszatért a Kvirinálba, majd j tizenkettőkor a Palazzo Veneziába ment át, 5 ahol 13 óra 18 percig, tehát ötnegyed óráig! tanácskozott Mussolinival. Félkettőkor a német vendég ismét visszatért kvirináli la­kásába. Mussolini és Hitler között tehát eddig két megbeszélés volt. Az első a reggeli órákban

Next

/
Oldalképek
Tartalom