Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-29 / 123. (4566.) szám

1938 május 29, vasárnap* AF-MLSz Magyar Labdarugók Szövetsége) HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI: Kricskó (helyesen Kreöko) Mihály Ungvári AC— SK Rusj Uzhorod átlépését a CsAF érvényesnek ös- merte el, mivel a benyújtott okmányok alapján kitűnt, hogy a bejelentett szül. adatok helyesek. — A 360 Ke tartozásának kiegyenlítéséig játékjogát fölfüggeszti. (Kt. 485/37.) Ipolysági FC—BSzKRT SE Budapest nemzetközi mérkőzést VI. 5-re az I. B. engedélyezi. (D. 523/37.) A Losonci AFC jelentését a birák pályalatogatására vonatkozólag az I. B. és a B. T. is tudomásul vette. (B. 85/38.) A Huszti SE fölfüggesztését az I. B. a Keleti kér. jelentése alapján hatályon kívül helyezi. (Kt. 105/38.) Messinger Ferenc (Komáromi FC) ideiglenes föl­függesztését az I. B. tudomásul vette, a kihallgatás és azutáni döntésről kérünk jelentést. (D. 141/38.) A Bélái FC, Felsőszelii SE, Izsai SE, Lekéri SC (Déli kér.) és Tornai SC (Északi kér.) a CsAF Vá­lasztmánya tudomásul vette. (D. 201, É. 171/38.) A Hodejovoi SC-ot az I. B. — az lg. Tan. utólagos jóváhagyása reményében — törölte a Szövetség tag­jai sorából. (Kp. 202/38.) Lamper Józsefet (Füleki TC) a CsAF kétszeres iga­zolás kísérlete miatt (Stiavnicky AC részére) 6 hóra fölfüggesztette. (Kp. 220/38.) Az Északi és Keleti kerületek bajnokait fölhívjuk, hogy a bajnoki elődöntőkre vonatkozó megállapodásu­kat a Keleti kér. bajnokságának eldőlte után haladék­talanul közöljék — külön játszák-e az elődöntőket, vagy a diviziós selejtezőket veszik egyúttal elődöntők­nek is. (S. 257/38.) A bajnoki elődöntő mérkőzések ügyében az I. B. a köv. határozatokat hozta: Újabb közös kérelemre VI. 5-re helyezte vissza a Rimaszombati TSE—Ligeti SC mérkőzést. — A Párkányi TE ama kéretének, hogy a május 29-re kisorsolt PTE—RTSE mérkőzés lejátszását későbbi időre halasszuk el, az I. B. nem tehetett eleget s értesítette az egyesületet, hogy amennyiben a mérkőzésre nem állana ki, ilL azt meg nem rendezné, a további mérkőzésekből kiesnék. Az I. B. semminemű további elhalasztásba bele nem me­het, mivel a diviziós selejtező mérkőzések, amelyeken a S2ÖV. hármas bajnoki elődöntőjének győztese vesz részt, már VII. 3-án kezdődnek. A biróküldést az I. B. közös megállapodások alapján (1 kivételével) a kö­vetkezőképpen eszközölte: V. 29. PTE—RTSE For­gács, VI. 5. RTSE—LSC Lakatos, VI. 12. PTE— LSC Varga, VI. 19. RTSE—PTE Lakatos, VI. 26. LSC-RTSE Brüll dr., VI. 29. LSC-PTE Brüll dr. (S. 239/38.) Tróják András (Kassai TSE) fegyelmi ügyében az I. B. az Északi kerületek jelentését tudomásul vette. (A. 268/38.) A ŐsAF a köv. katonai vendégszereplési engedélye­ket hatálytalanította: Ujváry János Dornkappel SC— TrenÖansky TS, Polhammer József Komáromi MTE —Amatersky SK Praha. (Ny. 646, D. 665/38.) Alábbi igazolványokat 5 napon belül, különbeni rendbírság terhe alatt be kell küldeni: PreSovi TVE: Hriciszák Károly, Munkácsi SE: Segelstein Zoltán. (É. 267. Kt. 270/38.) Béni Jánost Királyhelmeci SC—BSV Spisská Béla A I. T. hivatalos közleményei Birák a bajnoki elődöntőkre: az I. B. 500 Ke ellenében kiadja. (Kt 265/38.) Május 29-én: Párkányi TE—Rimaszombati TSE Párkányban. Biró: Forgács. Junius 5-én: Rimaszombati TSE—Ligeti Rima­szombatban. Biró: Lakatos. ’ Junius 12-én: Párkányi TE—Ligeti Párkányban. Biró: Varga. Junius 19-én: Rimaszombati TSE—Párkányi TE Rimaszombatban. Biró: Lakatos. Junius 26-án: Ligeti—Rimaszombati TSE Po­zsonyban. Biró: d.r. Brüll. Junius 29-én: Ligeti—Párkányi TE Pozsonyban. Biró: dr. Brüll. A biróküldés az egyesületek közös kérelme alapján történt. A május 29-iki mérkőzésre közösen kért Varga 'biró nem állt rendelkezésre. Személyi ügyek: Tagfelvétel: Fried László és Silberstein Sándor az évi tagdíj és ujrafelvételi dij befizetése ellené­ben (egyenként 50 Ke) felvétetik. Felfüggesztések: Tagdijibátrálék miatt május bő 30-ával az alábbi játékvezetők működési jogát füg­gesztjük fel: Nyugat: Benkovszkv, Bncsics, Fistung. Grün- berg, Krausz, Mareseh, Miklóska, Reöhnitz, So- mossy. — Dél: Braun A., Glöokner, Gold, Haber, Hegedűs A., Hodhreiter, Horváth, Löwinger S., Ru- zicska, dr. Sántlha, Steineir, Tóth, Weisz J. és Weisz K.— Észak: Göbl, Kaukes, Lusztig F., Lusz- tig P., Miklóssy, Ratvaiszky, Tóth. L. — Közép: Beinrohr, Gandí, Koller, Koronczy, Kostyál, Ko­vács, Takács, Weiner. — Kelet: Berger, Bor­nemissza, Fejér H., Fejér V., dr. Fuchs, Teichmann. Amennyiben nevezettek tagdijukat junius 30-ig sem egyenlítik ki, úgy őket a tagok sorából törölni fogjuk. Az UTKSC—Spartacus biróküldési ügy: Ez ügyben felmerült újabb momentumok alapján a tanács megállapította, hogy Árva elnök nem kö­vetett el lényeges hibát, miért is a rosszalás kife­jezését hatálytalanítjuk. A szövetségi egyezmény módosítása: A CsAF—MLSz nyugati kerületének módosító indítványát a tanács megtárgyalás és javaslattétel céljából a BT. elnökségének adta ki. BT. tagok idegen al&zövetség funkcionáriusai: A szövetség által áttett fenti kérdésben kérjük a szövetséget, hogy a CsAF idevonatkozó rendel­kezését szerezze be, melynek beérkezte után in­tézkedünk. Fischhof biró kjj^etelése: A déli kerületet felhívjuk, hogy szerezze be a CsAF—MLSz déli kerületének ama határozatát, ^KÖZGAIDASÁG L A rovatért LuKfl GÉZA felel A magyarság gazdasági követelései in. Ipari vállalatok vittzatelepitése (h. 1.) Azt szokták mostanában hangoz­tatni, hogy az ipari vállalatok a néhány esztendős válság után újabb konjunktúra- folyamatba kerültek, a foglalkoztatottság elérte az 1930. évi indexszámot, sőt a le­dolgozott munkaórák indexszáma is eléri a 90 százalékot az 1930. évi állapottal szem­ben. A szlovákiai GyOSz jelentése szerint a gyáripar mindenben teljesítette a mun­kásság követeléseit, mert a munkásság az elmúlt évben csak elvétett esetekben volt kénytelen a sztrájk fegyverét igénybeven­ni a bérek emelésénél. A jelentés minden évben síkra száll a csehszlovák államvas­utak tarifapolitikája ellen, mert a munka­bér-rendezés legtöbbször a tarifális nehéz­ségek, illetve a szlovikai ipari cikkek tari­fájának magassága miatt volt nehezen meg­oldható. A váltig hangoztatott konjunkturafolya- matra vagyunk kiváncsiak Szlovákia ma­gyarlakta területein. A GyOSz jelentése szerint 1935-ben 36, 1936-ban 26 uj ipari vállalat létesült Szlovákiában (az 1937-es adatok még nem ismeretesek.) A meglévő vállalatok közül 1935-ben, tehát a konjunk- turafolyamat kezdetén 31, 1936-ban 41 szlovákiai iparvállalat bővitette üzemét. A beszüntetett ipari üzemek közül az utóbbi három évben 30 üzem nyitotta meg újból kapuit. Az adatok kecsegtetőknek látszanak, de nem a szlovákiai magyarságra nézve. Mint teljesen idegen külföldi igyekszünk keresz­tül Szlovákia magyarlakta területén. A kül­földi felületes szemlélésével is megállapít­hatja azt, hogy itt valami történt. Pozsony­ban még füstölögnek a gyárkémények, Ér­sekújvárt beszüntette üzemét az egyetlen gyár, amely ipari munkásságunknak ideig- óráig kenyeret nyújtott. Tovább utazunk. Losoncon a gyorsvonat ablakából 11 gyár hideg ké‘ményét látjuk az égnek meredni, 11 gyártelepen konganak a hatalmas gyár­épületek és már évek hosszú sora óta nő a gyárudvarokon a gaz. A füleki gyár után Gömörben csak a Rimamurányi üzemei dol­goznak. Kassán egynéhány kisebb gyárte­lep (szappangyár, margaringyár, pótkávé- gyár) nyújt némi kereseti lehetőséget az ipari munkásságnak. De ezek a gyárak is nehezen bírják a versenyt a történelmi or­szágok ipari üzemeivel szemben a vasúti ta­rifa és a kontingentálási rendszer merevsé­ge miatt. A jelentések szerint az ipari munkanélkü­liek száma Szlovákiában (a gyáriparban foglalkoztatottak) állandóan 40.000 körül mozog. Ennek a számnak legalább a fele, tehát 20.000 magyar. Húszezer magyar ipa­ri munkáscsalád tengődik kenyér, betevő falat nélkül. A köztársaság húszéves fenn­állása óta a magyarság érdekes átalakulá­son megy keresztül. A magyarlakta vidék iparának megszűnése következtében a ma­gyar ipari munkásság egyrésze visszatért a faluba, hogy ott tovább növelje a magyar mezőgazdasági munkásság nyomorát, a másik része pedig elvándorolt a történelmi országok gyártelepeire vagy külföldre. Ez a réteg magyar nemzeti szempontból már elveszettnek tekinthető. A hivatalos sta­tisztikai adatok szerint Csehszlovákia lakos­ságának 38 százaléka él mezőgazdálkodás­mely szerint a Farkasd-Negyedi SC-ot elmarasz­talta Fiscihhof orvosi gyógykezeltetési költségének, 280 Kő összegnek a megtérítésére. Panasz a keleti divízió ellen: Északi kerületünk áttette a keleti divízió két át­iratát, melyre tanácsunk a következő álláspontját közölte a keleti divízióval: Egészen furcsa és a sportjogszoká&ban eddig példátlan eljárást követ­nek akkor, midőn a bíróig jelentéssel szemben a já­tékosok hivatalos tanúsítványt adhatnak be, me­lyek azt kívánják igazolni, (hogy a játékosok a biró által megadott cselekményt nem követték el, másodszor pedig, hogy a bírói jelentésben közöltek megerősítését becsületszóval követelik. Eme eljá­rások ellen a legerélyesebb tiltakozásunkat je­lentjük be és kérjük, 'hogy a jövőben [hasonló jog­szokás gyakorlásától eltekintsenek, mert kénytele­nek lennénk a CsAF-lioz jogorvoslatért folya­modni. A BT. titkársága. ból, a szlovákiai magyarságnak ezzel szem­ben 65.3 százaléka földművelő. Mig a köz­társaság többi nemzeteinél a mezőgazdasági foglalkozás arányszáma csökkent, addig a magyarság foglalkozási arányszáma a me­zőgazdálkodásnál emelkedett. A cseheknél ez az arányszám 34 százalékról 28-ra, a szudétanémeteknél 28-ról 23 százalékra, a szlovákoknál 62-ről 57-re, a ruszinoknál 83-ról 81-re, a zsidóknál 13 százalékról 9- re csökkent, a magyarság 1921. évi 61 százalékos aránya ellenben 65.3 százalékra emelkedett. Ennek oka egyszerűen az, hogy a magyarság az ipari és a köztisztvi­selői pályákról kiszorult. A föld pedig nem, hogy több lett azóta, hanem a földreform során tetemesen kevesbbedett. Az ipari konjunkturafolyamat tehát a szlovákiai magyarságot, de magát Szlová­kiát sem érinti. A vasúti tarifa Szlovákiát érintő hátrányairól majd a tarifa szükség­szerű revíziójánál lesz szó. Nem érdektelen röviden megemlékez­nünk a csehszlovák agrárpárt szlovákiai ipari térhódításairól. Az agrárok eddig ki­zárólag a pénzpiac monopolizálására vetet­tek súlyt, minden elfoglalható teret elfog­laltak. Amikor a pénzpiac jórésze már a ke­zükben volt, rávetették magukat a mező- gazdasági nagyipar megszerzésére. A far- kashidai, diószegi cukorgyárak után jön még a surányi cukorgyár átvétele, a nagy­malmok megvásárlása (Pozsonyban a Schindler- és Jedlin-malom és a nyitrai konszern már agrárkézen van), vagy uj malmok építése (NUPOD-malom Nagy­szombatban.) Lassan odajutunk, hogy a csehszlovák agrárpárt keze minden szlová­kiai gazdasági vagy ipari megmozdulásban látható lesz. «■— Nem kevésbbé fontos tud­nunk azt is, hogy a Földműves Kölcsönös Pénztárak mellett, mely pénzintézetek tar­toznak már az agrár-mammutkonszernhez. Első volt a Dunabank, utána a Tátra Bank is agrárellenőrzésbe került. A Földműves Kölcsönös Pénztárak Szövetsége újjászer­vezte a két bankot a pénzügyi törvény VI. szakasza szerint (alaptőkeleszállitás). A csehszlovák agrárpárt gazdasági ter­jeszkedését nem pártszemszögből vonjuk kritika alá, hanem tisztán magyar nemzeti szempontból. Elsőrendű nemzeti feladatunk, hogy magyarlakta területeink magyar nem­zeti jellegét fenntartsuk és ezt az illetékesek részéről is követeljük. Ezért tartjuk szüksé­gesnek azt, hogy magyar területeinken le­állított ipari üzemeket újból nyissák meg, a magyar területen megnyitandó ipari tele­pek pedig az átadandó pénzintézeti hálózat érdekkörébe tartozzanak. A magyar kézbe átadott nagyipar aztán tudni fogja köteles­ségét a magyar kisiparral szemben, de na­gyobb szolgálatot tesz szociális szempontból is magyar vidékeinken, mint a nem-magyar tőke kezében lévő gyáripar. Nem kívánjuk egyelőre azt, hogy a ma­gyarlakta vidéken lévő ipar teljesen ma­gyar kézbe kerüljön, de legalább azt, hogy a magyarságnak is beleszólása legyen a nagyipari kérdésekbe. De ugyanakkor nem­zeti és szociális kötelességünk az, hogy a magyarlakta vidéken leépített gyáripar visszaállítását, vagy helyébe uj üzemek lé­tesítését követeljük. A szudétanémet vidé­ken nem történt ipari leépítés, csak Szlová­kiában. Ez a magyar követelés teljesen jo­gos és minden különösebb nehézség nélkül teljesíthető. Csökkent a textilnemíiek, kötöttáruk és bőrkesztyűk kivitele PRÁGA. — Ez cv első négy hónapjában a textil- neműek kivitele volumen tekintetében 20.5, érték te­kintetében 5.2%-kai maradt alatta a múlt év első négy hónapjában kivitelre került textiláruknak. Az 1927—29 évek átlagával szemben az idei csökkenés a volumen­nél 54.8, az értéknél pedig 60.5 %-ot tesz ki. Ami a textilipar nyersanyagbehozatalát illeti, annak volumen- je ugyanebben az időben 38.2, értéke pedig 45.8%-kai csökkent. A nyersanyag behozatalnak ez az egész rendkívüli csökkenése a textilipar rossz kilátásaival magyarázható és a szakmában erős munkanélküliséget idézett elő. A harisnya, kötöttkesztyü és egyéb kötöttáru kivi­tele egyenetlen. Mig az év első négy hónapjában a harisnyakivitel a multévi állománynál 33%-kai maga­sabb, addig a kötöttkesztyükivitel 25.5%-kal csökkent. Hasonló hanyatlást mutat áprilisban a bőrkesztyű- kivitel. Mig ugyanis a múlt év áprilisában még 478.220 pár bőrkesztyű került kivitelre, addig idén már csak 387.539 pár bőrkesztyűt adtak el külföldre. Értékben idén áprilisban 8.1 millió, tavaly 9.6 milliót tett ki a bőrkesztyükivitel. A beregszászi vegyes ipartársulat rendkívüli közgyűlése BEREGSZÁSZ. — E napokban tartotta a be­regszászi vegyes ipartásulat rendkívüli közgyű­lését az iiparostanonciskola nagyterűméiben. Rei- nitz Henrik főnök nyitotta meg a közgyűlést szép számiu érdeklődő jelenlétiében. A tárgyso­rozat fő pontja a prágai Zemská bankától a be­regszászi iparostanonciskola építkezési költségei fedezésére felveendő 'társulati kölcsön ügye volt, melyet a közgyűlés névszerinti szavazással el­fogadott. A kölcsön 89.000 korona névértékű, 4%%-os, 30 év alatt fariesztendő és mivel az annuitások a társulat tulajdonát képező Duchno- vics-uccai ingatlan béréből nyernek kifizetést, ezen kölcsön semmiféle megterhelést a társulati tagokra nem fog jelenteni. A kölcsönnel őssze- függőleg letárgyalta a közgyűlés és egyhangúlag elfogadta a társulat 1937. évi zárszámadását, mely­nek végösszege 123.026 koronát tett ki. Az indít­ványok során főleg adóügyekkel foglalkozott a közgyűlés, melynek során Reinitz főnök részlete­sen ismertette az adóügyi helyzetet, felsorolta azokat az ebeteket ,ahol a társulatnak kérnie kell a helyzet megjavítását,! egyúttal azonban fel­kérte a tagokat, hogy folyó adóikat rendesen fizessék és kössenek egyességeket a hátralékok fizetési föltételeire, mert csupán ily módon lehet kellő megértést és méltánylást elérni. Elhatározta ezután a közgyűlés, hogy kérni fogija a kerületi pénzügyigazgatóságnak Beregszászon való újbóli létesítését, Tiszaujlak lés Tiszakeresztulc közsé­geknek az ungvári betegsegélyzőhöz való csato­lását, Beregszásznak a turistazónákba való be­osztását. Foglalkozott a közgyűlés még közleke­dési és forgalmi, valamint kontár kérdésekkel is. A szlovákiai túró- és sajtgyárosok szövetségének közgyűlése BESZTERCEBÁNYA. — A túró- és sajtgyárosok szövetsége május 23-án tartotta Besztercebányán évi rendes közgyűlését. A közgyűlést Waschko Vencel, a szövetség elnöke nyitotta meg, aki beszámolót adott a liptói turóipar helyzetéről. A beszámoló szerint 1937- ben a liptói túró elhelyezése kedvezően fejlődött, a belföldi fogyasztás 13.3%-kai, a kivitel pedig 5.75%- kal emelkedett. Az ellenőrizhetetlen és rendezetlen ár­verseny a vállalatok hasznát a minimumra csökken­tette. Az 1938 év szintén elég kedvezően indult, de a hűvös időjárás és a kedvezőtlen nemzetközi politikai viszonyok ezt a sokat Ígérő fejlődést megakadályozták. A kilátások a jövőre nézve bizonytalanok. Az elnöki jelentés után jóváhagyták dr. Balko titkár részletes jelentését, majd a szövetség 1937. évi zárszámadása került tárgyalás alá, amelynek jóváhagyása után a lelépő elnökségnek a szokásos fölmentést megadták. A szabályzat némely pontjának megváltoztatása után a szövetség uj bizottságának tagjait választotta meg a közgyűlés. A szövetség elnökévé újból Waschkó Ven­cel főtitkárt választották meg, első alelnök id. Molec Péter, másodalelnök pedig dr. Herritz Vilmos lett. Az 1938-ra szóló költségvetés jóváhagyása után a liptói túró eladási viszonyainak végleges rendezése érdeké­ben egységesen intézkedett a közgyűlés. (—) Csökkent a magyar bankjegyforgalom, Budapestről jelentik: A Nemzeti Bank bankjegy­forgalma a május 23-d kimutatás szerint a május 15-i forgalommal szemben 20.1 millió pengővel 518 millióra csökkent. A csökkenést állami zsi- rószámlákra történt befizetések és váltó-vissza­váltások idézték elő. Az állami zsirószámlákra 19.5 millió pengő folyt be, ellenben egyéb szám­lákról 0.5 millió folyósittatott, úgyhogy végered­ményben a zsíró követelések állománya 19 millió pengővel emelkedett. A váltóvisszaváltások ösz- szege a váltóbenyujtások összegét 1.3 millió pengővel haladta meg. Az éirckészlet a váltópénz­készlet növekedése következtében 0.5 miliő pen­gővel emelkedett. Az Egyéb követelések 1.3 mil­lió pengővel, az Egyéb tartozások 1 miliő pen­gővel apadtaik. (—) Állatvásári hír. A május 30-i, hétfői prágai állatvásárra az előzetes bejelentéseik alap­ján 580 szarvasmarha, 1900 belföldi származású sertés és 500 külföldi származású bakonysextés fölhajtásót várják. — A prágai központi vágóhíd és állatvásár igazgatósága közli, hogy a prágai központi vágóhídon is bekövetkezett száj- és körömfájás! járvány miatt a hétfői állat- és semtésvásánról tübs az élőállatok kivitele.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom