Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-01 / 100. (4543.) szám
4 A MAGYAR MUNKA ÜNNEPE (BI) — Mindenki emlékezik még a világháborút követő május elsejékre: a „világ proletárjainak szabadságünnepére“, amikor a vörös zászlók alatt masíroztak a tömegek, tudatosan és tudatlanul, de inkább divatból és újdonságból, mint meggyőződésből. Ezt legjobban bizonyítja az a tény, hogy idővel a május elsejei vöröszászlós felvonulások elvesztették vonzó érdekességüket, mert valóban megtévesztő volt azoknak a száma, akik húsz év előtt a kommunista internacionálét énekelve vonultak végig a világon. Ez a lelkesedés a világháborút követő évek ideges zavarához, félreértésekkel és ellentmondásokkal teli időszakához tartozott: mert nem volt-e végzetes félreértés, hogy a béke első napjaiban oly sokan az osztályharcban látták az emberiség jövőjét? Azóta ezek a félreértések tisztázódtak: ennek legszebb bizonyítéka maga május elseje, amely az osztályok gyűlöletére emlékeztető nap helyett ma már a túlnyomó milliók számára a munka igazi ünnepe lett. Az emberek rájöttek, hogy a világ dolgait nem lehet osztálygyülölettel megoldani, mert az osztályokban gondolkodó nemzetköziség fejetetejére állít mindent, egyént, családot, társadalmat és ami a legnagyobb bűne: meg nem értéssel fordul el a nemzettől, nem ismerj a nemzeti erők összekötő és békéltető hatását, nem számol az ember legszentebb érzelmeivel, a nemzeti érzéssel. Pedig, ha valami, úgy a tiszta nemzeti gondolat építheti föl a társadalmi békét s magát a világbékét is, aminek titka a nemzetek egyenjogúsága. A világ az utóbbi húsz év alatt a nemzeti gondolat jegyében született újjá, ahol a nacionalizmus megtalálta a maga útjait, ott mindenütt a társadalom erős, egészséges fejlődése lett az eredmény-. S igy lett idővel május elseje is: a nemzetköziség harcias ünnepéből a nemzeti munka ünnepe. Az idei május elseje még erősebben, mint valaha a nemzeti gondolat jegyében zajlik le. Ezt látjuk Csehszlovákiában is, mert az idei május elseje az első eset, hogy a csehszlovák politikai pártok közösen és kimondottan nemzeti demonstrációt rendeznek. Már magában az ad abszolút nacionalista jelleget a koalíciós pártok májusi ünnepségének, hogy a közös demonstrációt a csehszlovák nemzeti tanács rendezi, az a legmagasabb csehszlovák nacionalista testület, amely az államalapítás kezdetétől a csehszlovák nemzeti igényekért harcolt. De nem is kell a csehszlovák pártok közös ünnepéből önkényesen kihámozni a csehszlovák nacionalista jelleget, hiszen a nemzeti tanács egyenes utasítására ez a nap kimondottan a csehszlovák nemzet egységének manifesztálása lesz. Ezért érinti oly érzékenyen a rendezőket az a körülmény, hogy ezen a közös nemzeti ünnepen nem vesz részt a legnagyobb szlovák párt: a Hlinka- párt. De ez csehszlovák nemzeti belügy, mi a csehszlovák nemzeti tanács kezdeményezéséből csak azt a konzekvenciát vonhatjuk le, hogy Csehszlovákiában éppen úgy, mint mindenütt másutt, május elseje : immár nemzeti ünnepnek számit és teljesen sutba kerültek a régi ünnepi kellékek: a nemzetköziségre buzdító üres, vagy gyakran más nemzetiségűek megtévesztésére ügyesen, de tulátlátszóan használt jelszavak. Mi magyarok is a nemzeti munka és a békés társadalmi egység jegyében üljük meg május elsejét, önmagunk igazolását látva a körülöttünk lejátszódó eseményekben is, mert mi kezdettől fogva a nemzeti eszmében láttuk azt a közös értéket, amely előtt meg kell hajolnia minden más érdeknek vagy szempontnak. Kitartásunknak ma már tisztán látjuk eredményeit s a munka . ünnepén csak egyet kell megfogadnunk, hogy továbbra is, még fokozottabban fogjuk tisztelni a magyar munkát, ami egyedül biztosíthatja társadalmunk jövőjét. A magyar társadalmi fejlődés egyik tragédiája az utóbbi húsz év alatt az volt, hogy közvetlen a hábor után internacionalista elemek üzelmeinek esett áldozatul a nemzet s ez a történelmi közjáték, amely a kommunizmus neve alatt hagyott borzasztó emlékeket, éppen azokat a fogalmakat kompromittálta, amelyek arra vártak, hogy egészségesen megtermékenyítsék a magyar gondolkodást. A magyar^ szociális felelősségtudatra gondolunk, ^mely még névleg is nehéz fejlődés elé nézett, mert a magyar társadalom a háborúra pontot tevő szociális forradalom óta még a szocializmus nevétől is irtózott... Azóta más utakon fogadta csak be a magyar fül a szociális parancsokat, pedig az említett apró körülmény igen nagy hátrány volt, eltekintve attól, hogy az ellenfeleknek milyen sok támadási felületet hagyott nyitva. Örömmel állapíthatjuk meg azonban, hogy a szociális tudat a magyarságban rohamosan fokozódott s ma az egész nemzet látja, hogy társadalmunkat csak szociális megértéssel, szeretettel, a munka tisztelésével és megbecsülésével tehetjük erőssé és ellenállóvá. De ezekre a szociális belátásokra is a nemzeti tudat segítette a magyarságot, nem az internacionalizmus csá'bdalai, amelyek valami ködös nemzetközi szolidaritás jegyében, mindenféle jót ígérő jelszavakkal a nemzet észrevétlen elhagyására szerették volna rábírni a hiszékenyeket. Ma, május elsején is meg fognak jelenni ezek a betanult szólamok, amelyek magyar nyelven, de nem magyar szellemben s nem magyar érdekek szolgálatában fognak szólni, de meg vagyunk győződve arról is, hogy magyar ember nem fogja ezeket meghallgatásra méltatni. Ma mindnyájan tudjuk, hogy a nemzetet csak egyféleképpen lehet szolgálni, azzal, hogy magyarok maradunk, magyarokhoz társulunk és semmilyen lepel alatt sem fogadjuk el a nemzet megtagadására felszólító hangokat. A munka ünnepén mi a magyar munka előtt hajtjuk meg a tisztelet zászlaját: a magyar munkás előtt, tekintet nélkül arra, hogy kézzel dolgozókról, vagy szellemi munkásokról van-e szó. A magyar munkát tiszteljük, mert tudjuk, hogy csak az öntudatos magyar munka biztosíthatja számunkra a nemzetek versenyében a bennünket megillető helyet. Társadalmunk szociális fejlettségét szorgalmazzuk, hogy megbecsüljük egymás munkáját, amivel a mindennapi kenyeret keressük meg. Erre van szükségünk, hogy a létért folytatott harcban minél erősebbek legyünk s hogy munkánk gyümölcseit együtt és közösen élvezhessük. A $Jtl3é munkatársa a szkipeíéwok földién KiSwldöÉi munkatársunk Tirana keleti szépségéről, q királyi párról, forró lelkesedésről és hűvös éghaj álról TIRANAv — Mint d'élrehuzó, didergő madarak repülünk az Alá Littoria pompás aeroplán- ján Albánia fővárosába, a romantika kellős közepéibe. Kétezer méter körül jár a magasságmutató. Mögöttünk Brindisi és harminchatórás gyorsvonati teljesítmény, alattunk a tenger, félelmetes hegyóriások, jobbra két nyújtózkodó, fenyegető. felhő. A „sasfiókok fészke" Kecses kört írunk le a szkipetárok, azaz sas- fiókok fészke felett. Albán szájhagyomány szerint még Pyrrhus, epdrusi király nevezte el sas- fiókoknak e rettenthetetlen, bátor nemzet fiait, Kr. e. 295 táján. Az albán szót ők magiük csak a külfölddel kapcsolatosan használják. A királyi esküvő nemzetközi érdeklődést vált ki. A 33.000 lakosú albán főváros alig tudja elhelyezni külföldi vendégeit. Valóságos bábeli nyelvzavar üti meg fülünket, amint elhagyjuk a repülőgépet. Magyarok, olaszok, angolok, franciák, németek, svédek, lengyelek, észak, dél legkülönbözőbb nemzetei lepik el az ucoákat, hoteleket. Leírhatatlan szinorgia, elevenség lüktet Tiranában. Rugyogós albán nők, festői viseletű uccad árusok, bazári lárma, szamárkordék, idegen rendszámú autók ... Lenyűgöző áradat. A nép rajongása A szabadságszerető, bátor, egymilliós kis ország sokszázados elnyomatás után I. Zog királynak köszönheti kivivőit függetlenségét, önállóságát. Rajongva veszi körül a királyt és a királynét, aki nemes szerénységével, szépségével azonnal meghódította egész Albániát. A nép rajongása meghatóan nyilvánul meg a legkisebb .kirakati ablaktól kezdve egészen a diadalkapukig. Romantikus mesék szövődnek, mindenki tud egy-két elbájoló intimitást. Egy frissen festett 'kis kávéházat Budapest névre keresztelnek. Finomművű ezüst keretekben a királyi pár arcképe díszeleg, albán és magyar nemzeti színek ölelkeznek fényben, színiben, virágban. I. Ahmed Zog méltó nemzetének széretetére, hálájára. Dzsemal Zog pasa fia, aki megvédte hercegségi területét, — a Mati-folyó vidékét — az ellenséges betörésektől. Leverte a jobbára kívülről szított felkeléseket, majd egyszerű képviselőből a belügyminiszteri, hadügyminiszteri, miniszterelnöki méltóságokon keresztül, — maradanó, sikeres alkotásokat hagyva maga után, — a köztársasági elnöki székbe emelkedett, hogy 33 éves korában, 1928 szeptember 1-én a nemzet egyértelmű helyeslése királyi szuverenitással ruházza fel, mint az albán nemzet meg- mentőjét* Az ország természeti adottsága méltó keretet nyújt a nászl pompához. Kelet és nyugat találkozik a kétezerméteres hegyek lábánál elterülő fővárosban. Karcsú minarétek, bájos mecsetek, modem paloták, egyszerű kis kunyhók váltakoznak a rohamosan fejlődő város uccáin, terein. Tizenöt-husz év munkája olyan haladást idézett elő, amely egyenesen bámulatraméltó. A 'kivilágított szökökutat, a futó fényreklámot még ámulva nézi a nép, de a munkások fantasztikus gyorsasággal építik a legmodernebb házakat, középületeket. Ez a meseország, komor, harcos hegyvidéki népével, intelligenciájával együtt, a legtágabb lehetőségek hazája. Fo ró barátság — hűvös időjárás Az a lelkesedés, páratlan vendégszeretet, amellyel az ember itt találkozik, elfeledted az apró kényelmetlenségeket is. Már egészen természetesnek vesszük, hogy cikkirás körben a bágyadt villanyfényt petróleumlámpával kell pótolni és Íróasztalként mosdót használunk. Azonban erre a hidegre egyikünk sem készült fel komolyan. Bíztunk a Délben, a napban. Fölényes mosollyal hagytuk magunk mögött a szeszélyes áprilisi Budapestet. Most aztán hideg szállodái szobáinkban is plédbe burkolózunk és vörösborral, rákival fütünk. Bugyogós, sötétbő- rü szobalányunk készséggel hordozza a forró teákat szobáról-szobára. Kattognak az írógépek, folyik a munka, színes riportok repülnek a világ minden tája felé. A magyar arisztokrácia nagyrésze résztvett a királyi esküvőn. Teleki Katalin grófnő, a királyné legjobb barátnője már egy héttel az esküvő előtt érkezett. Ötleteivel, közléseivel nagyban segítségünkre van. Megkérdeztük tőle, hogy mennyiben fedi a valóságot az a hír, amely szerint ő lenne a 'királyné első udvarhölgye. Erélyesen tiltakozott s kijelentette, hogy ez a probléma miég teljesen időszerűtlen, mert a királyi pár részéről még nem történt erre nézve határozott döntés. Albánia királynőjét értékes ajándékokkal halmozzák el. Horthy Miklós két lipicai mént, két hintót és huszonnégyszemélyes herendi porcel- lánt, Hitler Adolf egy gyönyörű Mercedes- autót, Lebrun hatvanszemélyes poicelílánkészle tét küldött. A király fogadóestjén Legkedvesebb tiranai emlékeim közé tartozik az estély, amelyet I. Zog király és felesége adtak az itteni előkelőségek és az idegen vendégek részére. A király akkor még menyasz- szonyával karján, a filmesek pergőtüze mellett udvarával együtt bevonult a régi fegyverekkel, néphimzésekkel díszített hatalmas fogadóterembe. A büffében pohár pezsgőt fogyasztottak, elbeszélgettek a vendégekkel, majd a bálteremben egy tangótánccal megnyitották a bált. Mögöttük felvonult az egész rokonság, élén a király nővéreivel, akik később resztvettek az albán nemzeti táncban. Hosszú félkörben sorakoztak fel. A hercegnők barátságosan, jókedvűen nyújtották karjukat a népiviseletbe öltözött két hegyvidéki parasztnak. A királyi pár egy kisebb fogadóteremben vendégül látta a rokonságot. Első volt a királyné édesanyja és mostohaapja, Gireaud francia őrnagy. Közöttük haladt a menyasszony fcisöccse, gróf Appo- nyi Gyula. Gyönyörű diszmagyarja, kócsagtollas csákója nagy teszést keltett. A fogadás végén a királyi pár ismét a bálterembe vonult. Hangos csodálkozás követte a menyasszony királynői megjelenését* költemény-szerű, meny-, asszony! jellegű ruháját. Habfehér muszlin, föl- digérő toalletjének felső része, mélyen kivágott kék payettből készült. Fejét hatalmas diádéin diszitette a Skander bég jelvénnyel. Zog király egyszerű frakkot viselt, minden kitüntetés nélkül. Az estély hangulata kitűnő volt, annyira, hogy maga a királyi pár is szokatlanul sőkáig időzött a fogadótermekben. A megjelentek névsorát lehetetlen felsorolni. Diplomaták, katonatisztek, hivatali előkelőségek, arisztokraták, a sajtó reprezentánsai csak a hajnali órákban távoztak. A palota befogadóképességére s az itt- l'évő vendégek nagy tömegére való tekintettel, a királyi estély még az esküvő előtt megismétlődött, amelyen a magyar arisztokrácia disz- magyarban vett részt. Az ünnepségek sorozata A követségek teái, fogadóestiéi olyan ' túlzsúfolt programot jelentenek, hogy az ember alig tudja, hová menjen. Igen előkelő, hangversennyel egybekötött estélyt adott a jugoszláv követség is. Jankovich miniszter maga konferálta be a legkiválóbb jugoszláv hegedűművészt, Zlatko Balokovitschot, aki Stradiváriusát mesterien kezelte. Soron van még az amerikai és az olasz követség bálja, a miniszterelnök, a polgármester estélye és egyéb más meghívások, a hivatalos ünnepségeken kívül. Nagy élmény volt számunkra, hogy Mon- signore Vissarion Dschuvain érseknek lehettünk vendégei. Palotája a hatalmas, havas hegyek lábánál, három kilométernyire fekszik Tiranától, Vissarion érsek személye és szereplése igen érdekes. ö volt az, aki megalakitotta az albán ortodox egyházat 1924-ben, amit azonban a sztambuli patriarchátus csak 1937-ben ismert el. Az érsek bemutatta a társaságnak idős édesanyját, aki megkínált minket feketével és tüzes görög konyakkal. Mosolyogva hordott körül egy pirostojásokkal felhalmozott tálat, lévén husvét- vasátnapja. A szakállas érsek alakja jóságos és impozáns. Felköszöntőjében arra kérte a sajtót, igyekezzék megteremteni az európai békét, ne szítsa az ellentéteket, ne éljen vissza azzal a hatalmas fegyverrel, amit a sajtó jelent. Szakállas arca 'kiszínesedett, rokonszenves, amint nemzetéről beszélt. Maga is szolgálta a sajtót, ezért csak azt kéri, emlékezzenek meg nemzetéről az újságírók is olyan szeretettel, amilyennel ő fogad minket. Lévén egyetlen női újságíró, engem külön kitüntetett. Elmagyarázta, hogy nemrégiben visszavonult minden nyilvános szerepléstől. A kertje, hegyei és gyümölcsfái között él. Éppen virágot nyújtott át nekem, amint autózugás zavarta meg beszédét. Vendége érkezett. Fehér- szakállas, öreg mohamedán főpap lépett ki a kocsiból, a bektási dervisek főpapja. A két egyházfő szeretettel összeölel'kezett. Ezzel igazolva láttuk azt a vallási türelmet, megértést, amely ma Albániában létezik. Meghívást kaptunk a bektási dervisek főpapjától is. Sietve búcsúztunk, mert a külügyminiszter hivatott minket, hogy megbeszélje velünk a még aznapi látogatásunkat Apponyi Geralddn hercegnőnél, a leendő királynénál, MAGYAR KATÓ. 1938 május 1, vasárnap. Agy- és szivérelmeszesedésben szenvedőknek reggel felkeléskor egy félpohár ter-i mészetes „Ferenc József** keserüviz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű székürülést biztosit, azonkívül a gyomor és a belek működését előmozdítja és kielégítő emésztést hoz létre. Kérdezze meg orvosát.
