Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-28 / 122. (4565.) szám
A magyar gyermek iskoláztatása Irta: Mészáros Gyula i. Közeledik az iskoaliév vége, amelyet nyomon követnek az uj beiratások. Évek óta éhreszfcgietjük a magyar szülök lelki* ismeretét, mutatunk rá meggyőzően, hogy a magyar szülőnek nemcsak nemzete iránti kötelessége gyermekét magyar iskolába járatni, hanem magának a gyermeknek a jövő sorsa is ezt kívánja. Az életből vett számtalan példa, — a velünk egy államban élő nemzetek magatartása, — a másnyeivü iskolákban végzett fiatalok későbbi lelki meghasonlása talán egyszer mégis felnyitják a jóhiszemű, de tájékozatlan vagy kellően fel nem világosított szülők és közönyös magyarok Szemét, hogy az iskoiakérdésben egyszer már tisztán lássanak s felismerjék ennek nagy hord- eíejét úgy az egész magyar jövő, mint magának az ifjúságnak a szempontjából. Az iskola ma nem az állam, nem egy osztály, nem kiváltságos rétegek ügye, hanem az egiész nemzeté, 'legyen az többségi vagy kisebbségi. A kultúra ma nem fényűzés, hanem erős fegyver, amely nélkülözhetetlen a nemzetek egymáskö- zötti versenyében. Nemcsak a műveltebb és képzettebb orvos, ügyvéd, mérnök érvényesül könnyebben az életben, — hanem az iskolázottabb földműves, munkás, iparos, kereskedő is jobban állja a versenyt s magasabbfokiu megélhetést, több jogot és társadalmi megbecsülést szerez a maga és egyben nemzete számára. A csehszlovákiai magyarság közvetlen közelből figyelheti a vele egy államiban élő többi nemzet hallatlan erőfeszítéseit, áldozatkészségét, tevékenységét anyanyelvű iskoláinak megszervezése, fenntartása és -támogatása érdekében. Természetes, hogy a többség előnyösebb helyzetben van, mert nagyobb anyagi eszközök állanak a rendelkezésére. Azonban a cseh és újabban maga a szlovák nép sem nézi közömbösen, nem hanyagolja el az iskoláit, nem bízza magát e téren teljesen az államra, hanem maga is áldozatokat hoz értük s minden alkalmat megragad, ahol segítő kézzel nyúlhat hozzá iskolái fejlesztéséhez, a diákság anyagi és erkölcsi támogatásához. A cseheknél már a világháború előtt közismert volt a jelszó, hogy „cseh gyermeknek cseh iskolában van a helye". A magyarok és szlovákok közötti ellentétek a múltban az anyanyelvű iskoláztatás kérdésében jelentkeztek a legélesebben. A Slovenská Liga — amelynek tevékenységére most nem térek ki — jelszava „szlovák gyermek csak szlovák iskolába , amely elvet minden eszközzel igyekszik érvényre juttatni. Vannak községek, ahol már 8—10 cseh vagy szlovák gyermek részére iskolát állít, nehogy ezek magyar iskolába legyenek kénytelenek jármi s elvesszenek a szlovák nemzet számára. A csehszlovákiai németek nemzeti öntudata sokkal magasabb fokon áll, mint a mienk, ami különösen az iskolakérdésben nyilvánul meg feltűnően. Náluk az iskola a legfontosabb nemzeti ügy, akárcsak a cseheknél s ezen a téren a németek bámulatraméltó tevékenységet és áldozat- készséget tanúsítanak. Szervük a Kulturverband elnevezésű -társadalmi egyesület, amely megalakulása óta 150 millió koronát gyűjtött össze és áldozott a köztársaság területén német iskolacélokra. Az egyesület, amely 1920-ban alakult meg, jelenleg 9.5 millió korona évi költségvetéssel dolgozik. Ez az egyesület maga az e-lmult év alatt ■40.000 német gyermeknek tette lehetővé, hogy anyanyelvükön tanulhassanak és ne vesszenek el a német nemzet számára. A Kulturverband jelenleg a következő iskolákat tartja fenn: 35 népiskolát és 161 óvódat, meg napközi otthont, 15 községben az ott lakó német kisebbség gyermekei számára magánoktatásról gondoskodik, — 22 népiskolát és 248 óvódat, meg napközi otthont jelentős segélyben részesít. (Legújabban Kassán és Munkácson készül az ottlakó németek gyermekei számára német elemi iskolát építeni.) Ezeket a hatalmas összegeket nem mecenáA KÖZÉPEURÓPAI KRÍZIS Az angol kormány megfigyelője Prágában WilEiam Strang középeurópai megbízatása - Krofta nyilatkozata a szudétanémetek kormánybalépésének feltételeiről PRAGA. — Willlam Strang, az angol külügyi hivatal középeurópai osztályának vezetője csütörtökön este a párisi gyorsvonattal Londonból jövet Prágába érkezett. A Thun-uccában l'evő angol követség épületében szállt meg. Pénteken délelőtt Strang Basil Cochrane Newton angol követtel tárgyalt és tájékoztatta a követet az angol kormány álláspontjáról1 a középeurópai kérdésben. Strang prágai tartózkodásáról mostanáig csak annyit tudni, hogy az előkelő angol diplomata néhány napig marad a csehszlovák fővárosban. Nem tudni, vájjon érintkezésbe lép-e a csehszlovák politika vezetőivel1, vagy pedig az angol követség tagjaival tárgyal csak. Prágai diplomáciai körökben a látogatásnak rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert ritkán történik meg, hogy a külügyi hivatal vezető hivatalnokainak egyikét a külföldre küldi. Londonból származó értesülések szerint Strang Berlint, Prágát, Varsót és Párisi látogatja meg és tizennégynapos utazása alatt tiszta képet akar kapni a csehszlovák helyzetről és a csehszlovák-német viszonyról. Elsősorban a két állam közötti nehézségeket kívánja felül vizsgáink Kontinentális benyomásairól Strang közvetlenül és személyesen Chamberlainnek és Halifaxnak számol be. Illetékes körök szerint Strang azt a kérdést akarja tanulmányozni, vájjon szükség van-e nemzetközi megfigyelő kiküldésére a kritikus területen. Strang ismert angol diplomata. Most negyvenöt éves és 1919-ben lépett külügyi szolgálatba. Bel'grádban volt követségi titkár, majd hosszabb ideig a londoni külügyminisztériumban tevékenykedett. 1930-tól 1932-ig moszkvai ügyvivő volt, majd 1932 óta a középeurópai osztályt vezeti az angol külügyminisztériumban. Krofta nyilatkozata LONDON, — A munkáspárti Daily Héráid ma köziü azt az interjút, amelyet a lap munkatársa Krofta külügyminiszterrel folytatott: — Nem vagyunk militaristák, de szabadságunkat sem akarjuk eladni és a legvégsőkig védekezni fogtunk — mondotta Krofta. — Történelmünk egyetlen hosszú küzdelem a szabadságért. Szabadságunkat akikor kaptuk vissza, amikor légióink a szövetségesek oldalán a világháborúban küzdöttek, Masaryk a következőket mondotta: „A háború nem a legnagyobb és az egyetlen baj. A becsület nélküli élet és a szolgaság sokkal rosszabb, mint a háború." Problémáink békés megoldása elképzelhető, de mindenkinek kötelessége, hogy alávesse magát a demokratikus állam törvényednek és rendjének, Egyetlen állam sem tűrheti, hogy az egyik politikai meggyőződés hívei a más politikai nézetet vallókat brutálisan elnyomják, Krofta szerint a Henlein-párt képviselőit örömmel üdvözölnék a kormányban, de csak a következő feltételeik mellett: 1. El kell ismemiök, hogy a prágai központi kormány olyan szerv, amelynek döntenie kell az állam életérdekeiről, A demokratikus alkotmány követeli ezt igy. 2. A Henlein-pártnak él' kell fogadnia a mai külpolitikai irányt. Külpolitikai irányunk — mondotta a miniszter — hü a demokratikus módszerekhez és keresi az együttműködést Európa valamennyi államaival. Senkit nem akar kikapcsolni és nincs tekintettel az egyes kormányformákra," Az újságíró ezután megkérdezte, hogynincs-e a miniszternek üzenete az angol ellenzéki munkáspárthoz. Krofta igy felelt: — Mondja meg nekik, hogy láthatták, hogy szabadságunkat szükség esetén védeni fogjuk annak ellenére, hogy csak kis nép vagyunk. Nem nagylelkűségből várunk segítséget, hanem azért, mert szabadságunk összefügg. Határozottságra még soká lesz szükség, ha a háborút ki akarjuk kerülni és a demokráciát győzelemre segíteni. HgganyhüSt légkör? BERLIN. — Hitler Adolf pénteken délben fogadta Keitel tábornokot, a német hadsereg fő- parancsnokát, Göring vezértábornagyot, Raeder tengernagyot és Brauchitsch tábornokot, a szárazföldi haderő fejét. A kancellár közösen tárgyalt a német hadsereg vezetőivel. A tárgyalások tartalma ismeretlen. A német kormányhoz közelálló körök szerint a délnémetországi határvidékekről mindenütt visszahívták a csapatokat s néhány ezredet visz- szaküldtek Ausztriába is. A 40. gyalogezredet cs a 27. tüzérezredet, amely március közepe óta Becsben állomásozott, visszairányitották Augsburgba, A német sajtó hangja Csehszlovákiával szemben nagyjában megenyhült. A lapok elsősorban azzal a prágai jelentéssel foglalkoznak, amely szerint német katonai repülőgépek átrepültek a csehszlovák határ felett s ezt a hirt erélyesen megcáfolják. Egyébként úgy tűnik, mintha a csehszlovák kérdés teljesen háttérbe szorult volna és a lapok sokkal inkább a német népautó programjával és Hitler felavató beszédével foglalkoznak, mint a középeurópai eseményekkel. sok ajándékozzák, hanem a- német imtellektuel, iparos, kereskedő, földműves és munkás a maga jövedelméből és keresetéből rakja össze, amivel valamennyien nemzeti öntudatukról, a német kultúrához való ragaszkodásukról és a német ifjúság iránti nagy szeretetükről tesznek tanúbizonyságot. Ez a nagy áldozatkészség, féltő gond és fáradhatatlan tevékenység., amely úgy a cseh, mint a német népnél s legújabban már a szlovákoknál is megnyilatkozik, nagy célokat szolgál és pedig az ifjúság megtartását a nemzet számára s megóvását az eineimzetienitéstői. El lehet azt képzelni, hog.y ezek a hallatlan erőfeszítések csak egyesek szórakozására vagy időtöltésére szolgálnának s erre fordítanak súlyos milliókat? Távolról sem, mert ez alaposan átgondolt, tervszerű, céltudatos munka, amely egyaránt szolgálja a népközösség, a család és az ifjúság érdekeit. i «#[;! n. A magyarság nem volt ránevelve a múltban ilyen áldozatkészségre, önvédelmi munkára s ez- jért széles rétegek még ma sincsenek tisztában az iskola nagy nemzeti hivatásával, különösen kisebbségi sorsban élő nemzetnél. Sokat beszélünk kultúráról, amely alatt sok intelligens ember is még csupán az irodalompártolást érti, de a lényeget kevesen értik meg, s még kevesebben markolják meg erős kézzel. Ezért á magyar szülő és a szélesebb magyar közvélemény előtt állandóan rá kell mutatni az iskola nemzeti hivatására és nagy fontosságára. Amilyen szent ügye ma a cseheknek, németeknek, szlovákoknak az anyanyelvű oktatás, — ugyanolyannak keli lennie minálunk is. A jövő magyar nemzedékért ez a mostani felnőtt generáció felelős és ezt a felelősséget fel keli kelteni minden ittíiévő magyar emberben, minden magyar családban. Nincs most helye annak, hogy részletesen kifejtsem, miért fontos, hogy minden gyermek legalább az elemi ismereteket anyanyelvén sajátítsa el. Ezt már eléggé kifejtették a pedagógusok és ezzel tulajdonképpen minden embernek ma már tisztában kellene lennie. Ha a magyar tanári és tanítói karban van nemzeti lelkiismeret és kötelességérzet — aminthogy egyes kivételektől eltekintve van, — akkor az ő feladatuk el- ső?0"1'an, begy a magyarok által lakott községekben és városokban felvilágosítsák a tájékozatlan magyar szülőket erről a kérdésről. Ha akadna pedagógus, tanár vagy tanító, ki ezzel nincs tisztában, az kérdezze meg cseh vagy német kollégáját, az megadja neki a kellő felvilágosítást. A magiunk részéről a szülőket csak néhány dologra akarjuk figyelmeztetni most. Minden nemzet fia a boldogulását elsősorban a saját nemzettestvérei között találja meg. Ha kirekeszti magát a nemzetközösségiből, akkor ezzel idegen talajra lép, ahol máscdrangu egyénné degradálja magát s testvértelenül, magára hagyatva fogja leélni az életét. Milyen végtelenül szomorú dolog, amikor az ártatlan kis gyermeket olyan iskolába viszik, ahol nem érti mit beszélnek hozzá, idegen a tanító, aki sohasem tanúsíthat annyi szeretetet, odaadást a gyermek iránt, mint az egyazon nemzethez tartozó. Az idegen kultúrkörbe került gyermek lassan eltávolodik szüleitől, nemzetétől és sohase lesz belőle igazi jellem, egész ember. (Kivételes esetek, zsenik példája nem állítható be általános szabályként) A köztársaság nemzetiségi jogrendszerének várható átalakulása éppen azt az álláspontot , Ma: Nagy rádió melléklet 18 oldal. Ara Ké 1.20 122. (4565) szám ■ Szombat ■ 1938 május 28 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- . , Sze r R e s z tö s é g :p r á g n II., Pa n s k á évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, A SZlOVaKlCLl CS karhatalmi magUarSag ui.cel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • .... Prá9a Panská ulice IIL emelet*
