Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-26 / 121. (4564.) szám
Magyarország földjén a bortermelés olyan régi, mint a magyar történelem. Pannóniában már a rómaiak uralma alatt virágzó szőlők koszoruzták a Balatonmellé- kének, a Mecseknek és a festői móri hegyek oldalait. Nemcsak sok-sok szőlőhegyeink 'lankáján, vagy a Tokajhegyalja páratlan értékű és szépségben is felülmúlhatatlan hegysorán, hanem a Duna-Tisza közének arany homokján is nemes gerezdek termettek, úgy, hogy a szőlőművelés már ősidők óta Magyarország legértékesebb kincse, elismert büszkesége volt. Szerette és becsülte is a magyar mindig a földnek ezt a legnemesebb termékét és ha vendégét különösen meg akarja tisztelni, — ma is borral kínálja meg. Magyarország éghajlata a szőlőművelésre igen kedvező. Bár a délebbre fekvő bortermelő államok még kedvezőbb éghajlatuk mellett termésükben nagyobb cukorfokot és nagyobb alkoholtartalmat érnek is el, ennek dacára a magyar borok az alkotó részeknek igen kedvező arányával és kellemes összhangjával mindenképen felvehetik azokkal a versenyt. Magyarország bortermése az egyes borvidék, az ott termett fajták, az évjárat, a nüvelésmód stb. szerint elég nagy változatosságot mutat s a különféle borok minősége, különböző igények kielégítésére alkalmas. Könnyebb asztali borok, nehezebb, tüzesebb fajborok, száraz félédes és édes természetes pecsenyeborok, elsőrendű aszu- borok között válogathatunk. Általában véve a fehér bortermelés van túlsúlyban, vörösborra az évi termésnek alig 20 százaléka esik. Magyarország borvidékekre való beosztása a hegyi borok védelmét szolgálja. Célja, hogy híres borvidékeinek neve alatt ne lehessen oly bort árusítani, mely az illető borvidék borának jóhirét rontaná, s hogy a fogyasztó valóban olyan borhoz juthasson hozzá, amilyet inni kíván. Végigvezetjük az olvasót Magyarország legnevezetesebb borvidékein, hogy vele a magyar bor szüztiszta forrásait megismertethessük. Első utunk Magyarország északkeleti határánál fekvő tokaji borvidékekre vezet. Magyarország ,,Cote d’ or‘‘-jának kitűnő talaja, védett és rendkívül kedvező fekvése, valamint a szőlő érésére és aszuso- dására fölöttébb előnyös őszi időjárása következtében olyan borokat terem, melyeknek kellemes édessége, finom illata és za- mata, nemes tüze bámulatba ejti az izlelőt s cseppjei nemcsak az egészségeseket lelkesítik fel, hanem életerőt adnak az elgyengül- teknek és lábbadozóknak is. A Tokaji aszú fejedelmi ital, alkotórészeinek páratlan összhangja egy magasztos akkord s izében a világ minden fűszere, gyümölcse és csemegéje superlativusát éri el. A tokaji bor a költők által világszerte megénekelt borok királya, királyok bora, üdítő nektár, melynek folyékony aranya tüzet önt az erekbe. A tokaji bort tartalmazó palackok címkéjén a bor minőségi megjelölését és a palackozó vagy termelő cég nevén és telephelyén kívül mindenkor fel kell tüntetni azt is, hogy a bor hol lett palackozva. A tokaji bort tartalmazó palacknak állami ellenőrzőjeggyel kell ellátva lennie annak tanúságára, hogy a bor — hatósági vizsgálat megállapítása szerint -—> mint származás, mint minőség és jellegzetes tulajdonságok tekintetében megfelel annak az elnevezésnek, amelyet a palackon levő címke feltüntet. Az aszubor minőségét a puttonyok (kb. 25 L.) számával jelölik meg. Van 2, 3, 4 és 5 puttonyos aszú. A puttonyok száma az édességi fokot jelöli meg. Az aszuborok édességük mellett páratlan finom izüek, zamatjuk és illatuk összhangja a világ első természetes csemegeborává teszik őket. A tokaji aszú nem olyan közönséges ital, amelyet palackonként egy-két pengőért lehetne külföldön is adni és nem terem olyan mennyiségben, hogy a világ minden szállodája, vendéglője, csemegekereskedése és gyógyszertára 100 palackszámra tarthatná. A tokaji bor egy igen ér- Í tékes raritás, melynek beszerzésénél bizo- | nyos elővigyázat kétségen kívül ajánlatos | és melynek ritkaságához képest meg is kell adni a megfelelő árat. A tokaji bor, mint gyógybor is primus in- ter pares, a foszforsav tartalma oly magas, amilyent a világ semmiféle természetes borában eddig nem találtak. Báró Waldbott Kelemennek a tolcsvai „Kincsem" szőlőjéből származó aszúszemek 100 gr.-ban 0.148 g. foszforsavat (P* Os) állapított meg az analízis, emellett 26.7 g. levuloset és 26.3 g. dextrozet. A tokaji borvidéktől délnyugatra terül el az egri borvidék, melynek legjellegzetesebb bora az Egri Bikavér néven ismert világhírű gyógyvörösbor. Ez a bor sötét gránátpiros, sima, testes, tüzes, de nem túl erős, mérsékelten. fanyar zamatu és illatú vörösbor. Az egri borvidék közvetlen közelében fekszik egy parányi kis borvidék a Debrői, mely egyetlen borfajtájával a Debrői hárslevelűvel újabb időben a külföldön is hírnévre tett szert. Ez egy testes, tüzes, rendkívül finom illatú és zamatu édeskés bor, egészen különleges fajtajelleggel. A debrői borvidékkel határos Gyöngyös- Visontai borvidéken a szőlőművelés igen magas fokon áll. A borvidék legjellegzetesebb bora a Visontai vörös. A borvidék csemegeszőlőtermelése is említést érdemel és a kivitelre kerülő pompás szőlőnek egyre fontosabb szerep jut a modern európai ember táplálkozásában. A Dunántúlnak leghíresebb borvidéke a Somlyóhegy oldalán elterülő Somlyói borvidék. Bora nem mennyiség, hanem minőség tekintetében érdemel különös figyelmet. Zamatja kellemes, fűszeres, néha földi eperre emlékeztető határozott jelleget ad neki. A Badacsony-Balatonfüred-Csopaki borvidék a Balaton északi partján terül el. A badacsonyi hegy egy kialudt vulkán, nevezetesebb szőlőfajtái a Kéknyelű és az Au- vergnas gris. A badacsonyi borok általában nehéz, sőt amennyiben magas cukortartalmuk nem erjed ki, édes pecsenyeborok. Határozott külön típus a Móri borvidék híres Móri bora, amely kizárólag az Ezerjó fajtából készül. Édes, de azért kemény, kissé fanyar, testes és tüzes bor, határozott fajtajelleggel, mely már uj korában nagyon keresett. Délmagyarországban a Mecsekhegy oldalain és lejtőin találjuk a Mecseki borvidéket. A borvidék nehezebb, testesebb, tüzesebb fehér fajborokat termel, ezek között a chablis-borokra emlékeztető, finom pecsenyeborok is gyakoriak. A mecseki borvidékkel szomszédos a Villány-Siklósi borvidék. Külön tipusa a Villányi vörös, mely Magyarország legkitűnőbb vörös borai között foglalt helyet. A Szekszárdi borvidéken termő vörösbor finom, fűszeres, zamatos, tüzes, édeskés, nem túl fanyar, sima s igen kellemes Í7Ü, melynek a borvidék hírét és nevét köszönheti. Magyarország legnagyobb borvidéke az Alföldi borvidék, melynek borai nem savanyú, elég tüzes és a mindennapi fogyasztásra közkeletnek örvendő asztali borok. A homoki borok nagy tömegüknél és mérsékelt áruknál fogva a nagy forgalomnak, s nagy fogyasztásnak képezik anyagát. Magyarország és bora egymástól elválaszthatatlan fogalmak. — Amivel Magyar- ország szépségben és sajátosságban rendelkezik, ami Magyarországot egyik legkeresettebb idegenforgalmi hellyé teszi, az nem utolsó helyen a szőlő és a bor, egy áldott talajnak különleges, nemes termékei. 2588 Egert elhagyva az autó bükkerdők között száguld. A távolban még egyszer feltűnnek a régi püspöki város tornyai, majd ezt is eltakarják az erdőboritotta hegyek. Elmarad az ezüstös ködben csillámló síkság és a széles autóut enyhe emelkedéssel vág neki a hegységnek. Mintegy félórás ut után, az egyik sik völgykatlanban smaragdzöld tó villan fel. Csend és béke lebeg a völgy felett, mely szinte hívogatja a nagy városok fáradt, zaklatott idegzetű lakóját. Közvetlenül a tó mellett, meredek sziklafal mellett, pompás várkastély tűnik elő. Lillafüreden vagyunk, Magyaroszág legújabb nyaralóhelyén, mely azonban a rövid idő alatt is híressé vált. Nehéz lenne szavakkal kifejezni, megmagyarázni, hogy miben rejlik Lillafüred különleges varázsa. Csodálatos fekvésé- ben-e az erdőboritotta hegyek között, amelyek szinte a szállóig ereszkednek alá, a tó titokzatos csendjében-e, amely békét és megnyugvást áraszt maga körül? Mindez csak egyes alkotó eleme annak a különleges bájnak, ami az erdők közé rejtett luxusszállót jellemzi. Itt nincsenek villáktól szegélyezett uccák, még a szálló gazdasági épületeit is az egyik völgybejárat mögé rejtették. A vendég csak a tavat látja, a szálló függőkertjeit, a tenniszpá- lyákat, fürdőt, csónakkikötőt. A sportkedvelő pompás lehetőségeket talál itt és ezek a lehetőségek évről-évre csak javulnak. Mint uj sportágat, legújabban a pisztránghalászatot vezették be. Hosszú évek munkája kellett ahhoz, hogy a pisztrángot itt újból meghonosítsák. De már ezt megelőzőleg is a viz gazdag halállománya nagy vonzóerőt gyakorolt a horgászsport híveinek. Nagy gondot fordítanak az evezőssportlehetőség korszerű kiépítésére is. Ma már nemcsak hangulatos, bárki által könnyen kezelhető csónakok, de modern szkiffek és dublók is rendelkezésre állanak. A szálló mögött kis távolságra egy hatalmas cseppkőbarlang nyújt alkalmat érdekes kirándulásokra. .Villanyvilágítás és kényelmes utak teszik könnyűvé a látogatását, ami különösen a forró nyári napo- kon kellemes szórakozás. Széles, kiképzett erdei sétautak vezetnek az erdőség mélyébe rejtett másik attrakcióhoz, az ezüstróka-farmhoz. Az ember szin- te kisdedóvóban képzeli magát, látván azt a gondosságot, amivel ezeket az értékes állatokat ápolják. Visszatérve a vadregényes erdőségekben tett kirándulásokról, a szálló falain belül a legmodernebb komfort fogadja a vendégeket, mely bátran versenyre kelhet a világfürdők bármely. előkelő hotelével* Ebben a kettőségben, mely mégis csodálatos harmóniában egészíti ki egymást, rej- ük Lillafüred tulajdonképpeni vonzóereje és varázsa. A vendég kedve és pillanatnyi hangulata vagy szükséglete szerint válogathat a legellentétesebb lehetőségek között. Csak a szálló kertjéből kell kilépnie, hogy föltáruljon előtte Magyarország leghatalmasabb erdősége, csendes völgyeivel, sziklafalaival, kristályos forrásaival és a felette lebegő, mindent beborító, csak pa- takzugástól és madárfüttytől tarkított ünnepélyes csendjével. De csak tőle függ és egyetlen lépéssel már a másik világban találhatja magát, a villanyfényes, parfümillatos, pezsgő, lüktető nagyvilági életben, a szálló halijában, bárjában, vagy fényűző, pompával berendezett közös termeiben. Ne felejtsük el, hogy vadászati szempontból is Magyarország egyik legkedveltebb helye, hiszen egyrészt a közvetlen környezetében fekvő, nagyvaddal dús erdőségek nyújtanak vadászati lehetőséget, másrészt 40*—'50 kilométeres körzetben a bérelhető vadászterületeken foglyot, fácánt és nyulat lehet vadászni. Ezek a vadászok! természetesen a szállodából autóval rán- dulnak ki a területre és egész napi cser- készés vagy körvadászat után a késő délutáni órákban érkeznek vissza a szállodába, ahol minden kényelem várja őket, esetleg családtagjaik, ismerőseik, akikkel az est hátralevő részét a közös termekben cigányzene, vagy a bárban a jazzband hangjai mellett tölthetik el. 1938 május 26, csütörtök. 31 \ magyar bor
