Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-26 / 121. (4564.) szám

1938 május 26, csütörtök. KOMÁROM. — A magyar középiskolás és az iparosiifjuság között a legrégibb és ma is leg­általánosabb magyar ifjúsági mozgalom a cser­készet. A Katolikus Akciónak a magyar if júsági moz­galmak téréin is vannak tervei és egy vonalon, a falusi ifjúság frontján már sikeres szervező mun­kát végzett. Beavatott körökben már szó esik a magyar ka­tolikus cserkészetről is,, még pedig ma többször azért is, mert egyrészt az A. C. irodáiban nyil­vántartanak szlovák katolikus cserkészetet is, másrészt a magyarok között legújabban alakult evangélikus magyar cserkészosztály. Akik a Katolikus Akció szellemében szeretik hangoztatni a katolikus autarchiát, azoknak a katolikus cserkészszövetség gnodolata nem ide­gen, viszont, akik fontosnak tartják a magyar egységet, nem látják időszerűnek. E sorok írója résztvett egy brünni értekezleten, ahol szlová­kok, csehek, lengyelek, németek jöttek össze, hogy eszmecserét folytassanak az összes kato­likus cserkészalakulatokat összefogó katolikus cserkészligáróL Mi magyarok ezen csak mint hallgatók vettünk részt s tettük ezt azért, mert nem akartuk a magyar egységet megbontani, más­részt féltettük nemzeti jellegünket. Viszont már 1926-tól kezdve fokozatosan mimdnyjáan belép­tünk a Csehszlovákiai Cserkészszövetségbe mint egyetlen és legfőbb országos összefogó szervbe és ennek ma saját szervezési szabályzatunk sze­rint működő Magyar Alosztályát alkotjuk. Any- nyira-mennyire tökéletes önkormányzatunkat 12 évi tárgyalás után csak ebben az évben szerez­tük meg. Ebbe a Magyar Cserkészosztályba minden magyar cserkészegység beletartozik s a tagok kö­zött helyet foglalnak olyan katolikus egységek is, melyek katolikus mivoltukat a raj vagy a csapat elnevezésében is kifejezésre juttatják. Ha most cikkem címében csehszlovákiai kato­likus magyar cserkészetről Ígérek néhány gondo­latot, egyelőre nem szándékom a figyelmet va­lamilyen összefogó katolikus magyar cserkész­alakulat sürgős létesítésére felhívni, hanem csak arról akarok megemlékezni, 1. van-e nálunk Csehszlovákiában magyar ka­tolikus cserkészet, 2. ha van, mik ennek az ismertetőjegyei s végül 3. volna-e most időszerű ennek a kereteiről gondoskodni. Mint már bevezetőmben Írtam, a Magyar Al­osztályban (beleszámítva a kárpátaljait is) van­nak címük szerint is katolikus cserkészegységek. Ezek különleges katolikus mivolta abban áll, hogy tagjaik kizárólag katolikusok, otthoni és tábori életükben a katolikus hitélet külső meg­nyilvánulásaiban mint katolikus egyesület vesz­nek részt azonkívül, hogy a katolikus Egyház­hoz való hűségüket cserkészfogadalmukban is kifejezésre juttatják. Ilyen raj már sok van! Ha mégis mi a Magyar Cserkészalosztályon belül csak azokat a fiukat és leányokat nevez­nék katolikus cserkészeknek, akik valamelyik j ilyen kifejezetten katolikus rajba vagy csapatba tartoznak, akkor nagyon tévednénk. S éppen ezért, amikor itt Szlovákiában és Kárpátalján katolikus magyar cserkészetről beszélünk, ezen a katolikus magyar cserkészeket együttesen kell érteni. Formálója pedig ennek az egységnek nem­csak a katolikus világnézet, hanem a katolikus cserkész-lelkiség. Hogy katolikus világnézet van, azt tudjuk, de van-e külön katolikus cserikésizvi- lágnézet, katolikus cserkészet, azaz katolikus cserkészpedagógia és egyáltalán nem pleonaz- mus-e az, ha valaki a cserkészet szava elé még a katolikus melléknevet is teszi? Ha erre a kérdésre megfelelünk, azt fogjuk lát­ni, hogy nálunk, magyaroknál a cserkészet olyan szellemű, hogy inkább katolikusnak mondható, mint nem és ha a többi — akár a Katolikus Akción belül, akár azon kivül — működő kato­likus egyesülettel összehasonlítjuk, azt fogjuk látni, hogy a magyar cserkészalosztályban a ra­jok keretein belül megnyilatkozó katolikus cser­készetnek már csak egy összefogó vezetésre van szüksége, mert „lélekben és igazságban már régen van katolikus cserkészet. — Ha az eredeti cserkészelgondolást tekintjük, azt kell megálla­pítanunk, hogy a cserkészet annyira keresztény, hogy ennek elemeihez a katolikumnak tulajdon képpen csak nagyon keveset kellett hozzáadnia hogy a katolikus nevelési módszer ezt az ifjú sági mozgalmat felhasználhassa. Inkább csak i tóejtés volt az egyházi vezetők dolga* hogy i cserkésztőrvény egészen katolikus is legyen. S ennek legvégső okát abban is látom, hogy min­den józan és becsületes nevelési rendszer az Evangélium pedagógiája. Anima naturaliter christiana. A cserkészet is természeténél fogva keresztény. A cserkészet alapjait alkotó cser­késztörvények egyike például előírja, hogy a cserkész híven teljesíti kötelességeit. Ezt a ma­semmiféle Katolikus Akciónak nem kell féltenie a fiukat, hogy a cserkészetben elvesztik vallási öntudatukat. E sorok írója egy tucatnál több táborban vett részt mint vezető s táborozó cser­készei között voltak nem katolikusok is. A kato­likus fiuknak egy szemernyit sem kellett felad- niok egyházias érzületükből azért, mert cserkész- tisztességgel elismerték, hogy mindenki köteles gyár cserkészvezetők mindig úgy értelmezték, hogy e törvény alapján a cserkesz teljesíti köte­lességeit az Egyházzal szemben is, azon kivül, hogy az egész cserkésztörvény szelleme megkí­vánja, hogy Istennek imádással és engedelmes­séggel tartozunk. Az eredeti angol cserkészet Szervezeti Szabályának 3. pontja világosan elő­írja azt is, hogy minden cserkész köteles bizo­nyos vallási testülethez tartozni és teljesíteni an­nak parancsait s előírja, hogy az egy valláson levő cserkészek számára legyen a csapatban ,,cserkészpap“ vagy valami más olyan egyházi vezető, aki a cserkészek vallási életét szabá­lyozza. Az 1922-iki párisi cserkészkonferencia pedig követeli annak az eredeti angol cserkész- fogadalmi szövegnek a megtartását, amelyben az Isten iránti hűség is benne van! A magyar cserkészetben hagyományos vallá­sos szellem tehát egyenesen az eredeti és hiva­talos cserkészélgondolásból ered. S ez igaz még akkor is, ha a cserkészet elveinek legeslegelső j megfogalmazásában még a katolikus erkölcsi gondolat kifejezetten, szavakba öntve nem is j a maga szilárd lelkiismerete szerint cselekedni Bizonyos, hogy az egy valláson lévő cserkész- táborozók között lelkibb és mélyebb lehet a kap­csolat, ám ne felejtsük azt sem, hogy a tábornak magának az életnek kell lennie kicsinyben: s ha egyszer társadalmi és nemzeti életünkben meg­van a valláskülönbség, ne féljünk attól, hogy cserkészeinket hozzászoktassuk már a cserkész­életben is alihoz, hogy miképpen kell a külön­böző vallásokhoz tartozó egyéneiknek egyetér­tésben és súrlódás nélkül dólgozniok egymás mellett a magyar jövőért Az elmondottakból világos, hogy a csehszlo­vákiai magyar cserkészetünk szelleme általános elvei és speciális magyar hagyományai alapján annyira vallásos, hogy többhelyütt katolikus egyesületként kezelik. Ebben az értelemben van Csehszlovákiában katolikus cserkészet. Bizo­nyos, hogy ez ma még egyénekkel függ össze s éppen ezért intézményesen is biztosítani kell nemcsak általában a vallásos szellemet, hanem előbb-utóbb a kifejezésében katolikus cserkész­egységek részére a megfelelő egyházi vezetés va nincsen, mégis a legkisebb részletben sem találni semmit, ami a katolikus hit és erkölcs el­veivel ellenkeznék. Sőt pozitive is harcolunk el­veinkért. (Cserkészkézikönyvünk kiadása al­kalmával a fogadalmi szövegben ragaszkodtunk az „Isten" szóhoz szemben a csehszlovák szö­vetségi funkcionáriusok felfogásával. Hivatalos és ifjúsági lapunk, a „Tábortűz" keresztény nem­zeti alapokon nyugszik. A cserkészek tudatosan gyakorolják vallásérkölcsd elveiket. Egy példa: Egy alkalommal a tisztképző iskolát a magyar fiuk a csehekkel együtt tartották. Mire mint tá­bori lelkész elmentem közéjük, a magyar cser­készek már megvívták a maguk „keresztes há­borújukat": a közös cseh-magyar tábor szélén felállították a keresztet s mikor a többiek aludni tértek, a 32 magyar fiú a kereszt alatt közösen imádkozott. Am nemcsak itt, egyebütt is gyak­ran megtörtént — cserkészirodalomban, gyűlé­seken, ünnepségeken — ez a secessio ad Sanc- tam Crucem!) A Csehszlovákiai Cserkészszövetségen belül vallások szerint való cserkészalakulatok már minden népcsoportnál megvannak. Van cseh, szlovák, német, lengyel, ruszin katolikus cser­készosztály. Magyar katolikus divízió még nin­csen, magyar cserkészetünk ugyanis fegyelme­zetten a nemzeti egység alapján áll, szelleme vallásos, úgyhogy a katolikus vezetők nem tar­tották szükségesnek a különválást. Több helyen a katolikus és nem katolikus tagokból álló csa­pat mellett papi nevelő vigyáz arra, hogy a hit­vallásközi nevelés iközönyösitő hatását kiküszö­bölje, ahol pedig egyenesen pap-parancsnok ve­zetése alatt áll a vegyes vallásu csapat, ott ez ismeri kötelességeit s őrködik a reábizott nyáj orthodoxiáján. Mindezek után a harmadik kérdésre a felelet' ez: Bár ma katolikus magyar cserkészosztályt alakítani még nem Időszerű, mégis katolikus cserkészet van! Ha majd az Országos Katolikus Akció Magyar Tagozata kiépült már annyira, hogy lesz mit adnia ennek az ifjúsági mozga­lomnak, akkor gondoskodunk a hivatalos kato­likus keretekről is. Addig is, bár diaszpórákban, éljük az első keresztények Krisztushoz hü életét és semmi okunk sincs arra, hogy minden isten­hivő magyarral együtt ne működjünk. A mi cser­kész katollcitásurik ez: összefogni az erőket az igazságok védelmére. Nyáron áí szőrmemegóvás legújabb amerikai módszer szerint. Kisebb javítások díjmentesen. WEISZ N. szUcsmesler Bratlslava, Royko-passzázs Ezüstrókák 1090 KMól és kravatták állandóan raktáron. Vidékieknek költsémegtérités urálkodott. Ma már tisztán látja mindenki, hogy a cserkészet — mert nevelni akar — valláserköl­csi alap nélkül el sem képzelhető, és azt is, hogy milyen nagy erőt jelent benne az a tizedik cser­késztörvény, amely azonos a Mózes-d hatodik parancsolattal, mert megköveteli az ifjúságtól a tiszta életet. Egyébként is egész nevelési rend­szere egyenesen hadat üzen a félembernek, a se hideg, se meleg jellemnek s ez maga egyedül is biztosítja az aggályoskodókkal szemben, hogy a cserkészet lényege szerint is gondoskodni köte­les arról, hogy a fiuk vallási élete öntudatos le­gyen, következésképpen, hogy a katolikus cser­kész egész katolikus legyen. A cserkészetben az „emberebb ember", a „magyarabb magyar" jel­szó jelenti az emberi és a nemzeti öntudatossá­got. A katolikus cserkésznek ezen felül a „ke­resztényibb keresztényinek is kell lennie, anél­kül, hogy az eredeti cserkészetet ezzel megha­misítaná. Nincs igazuk azoknak, akik a cser­készet egyetlen (különösen eredeti) stílusának Í az indianizmust tartják. Ez ma már túlhaladott álláspont s különösen a magyar cserkészhagyo­mány már régen eltemette a totemeket és tábo­rának főékessége a kereazt. S ha ez így yan, alatt álló keretet is anélkül, hogy ez az egy és osztatlan Magyar Cserkészalosztályt megbon­taná! Mi katolikusok nem azért alakítunk majd egyszer katolikus cserkészszervezetet is, mert a Magyar Alosz^lyt nem tartjuk magunk ré­szére elegendő módon vallásosnak, hanem, mert azon belül a katolikus vallásu cserkészekből ál­ló rajokat lelkileg tökéletesíteni akarjuk, Gnatia non destruit naturam! A természetnek a kegyel­mi rendbe való emelés nem árt. A cserkészetet a teljes keresztény katolikus valláserkölcsi átélés nem ronthatja le, csak tökéletesítheti! S kell majd erről a keresztről egyszer azért is gondoskodnunk, mert egyrészt a katolikus jel­zőt a rajok csak akkor vehetik fel, ha megvan az egyházi jóváhagyással rendelkező összefogó szerv, másrészt csak így biztosíthatjuk a most még egyéni kezdeményezésekre és buzgóságokra támaszkodó katolikus rajok vagy csapatok to­vábbi megerősödését és jobb sorsát. Jelen esetben a katolikus magyar cserkészra­jok a vallásilag indifferens Csehszlovák Cser­készszövetség és a szigorúan vaháserkőlcsi ala­pon állió Magyar Alosztály szabályzata szerint élnek. Szervezési rendünk egyházflag jóysShagjij­Csehszlovák-német és csehszlovák-magyar vasut- forgalmi tanácskozások Kassán KASSA. — Kassán tegnap kezdődött a ma- gyár és a csehszlovák államvasutak képviselői" nek tanácskozása. Ezzel egyidejűleg megkezdőd" tek a német birodalmi vasutak és a csehszlovák államvasutak képviselőinek tanácskozásai is az összekötő forgalom rendezésére. A tanácskozá­sokat kifejezetten a német birodalmi vasút kíván­ságára kezdték meg. Úgy a magyar, mint a német vasút képviselőivel folyó tanácskozások több napot vesznek Igénybe. Felhívás a magyar kerékpárosokhoz! Az ezévi május elsejei pozsonyi magyar felvonulás nemcsak azt bizonyította be, hogy a magyarság felvonulása volt a leg­hatalmasabb, hanem azt is, hogy többszáz magyar kerékpáros van már magában Po­zsonyban Is. Ebből arra következtetünk, hogy az ország többi részében több ezerre tehető a magyar kerékpárosok száma. A magyar kerékpárosok a köztársaságban élő tcbbi nemzet kerékpárosaitól eltérőleg mindmáig szervezetlenek. Az alulírott szervezőbizottság hajlandó megfelelő számú érdeklődő esetén a törvé­nyes lépéseket megtenni aziránt, hogy a magyar kerékpárosok egyesületét hatósági jóváhagyással megalakítsa. Felkérjük tehát azokat a magyar kerék­párosokat, akik hajlandók volnának üyen gazdasági alapon történő egyesület alakí­tásában résztvenni, hogy ebbeli készségüket pontos lakcímük közlésével a pozsonyi Ma­gyar Jogvédő Irodával (Köztársaság-tér 12) melyet a szervezők erre felkértek — levelezőlapon legkésőbb 1938 junius 30-ig tudassák. A magyar kerékpárosok szervező bizottsága* -j A csehszlovákiai magyar katolikus lila: Bíró Lucián O.S.B. cserkészet 7 ^p^PROPAGANDA JSSTlBBS FOGSZAPPAN FOGKEFE NORMÁLIS W III ^ Jp a fogszappannak 5 Ki a fogkefének. . . 9 Ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom