Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-22 / 118. (4561.) szám
1938 május 22, vasárnap. 'PRXCAlMAG^ARHmW® 17 Székesfehérvárott páratlan érdekességü tanügyi kiállításon vonul fel a Dunántúl iskolai kultúrája Hóman miniszter szerint a kiállítást maradandóvá kellene tenni ■ Két emelet összes helyiségei zsúfoltak az iskola mindennapi életének dokumentumaival ■ BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztősé- fűnktől.) Dr. Balassa Beunó cisztercita rendű tankerületi főigazgató szives megthivására részt Vettünk a székesfehérvári tanügyi kiállítás sajtóké mutatóján. Az ünnepélyes vitézi avatás fölemelő szertartása mellett ennek a nagyszabású kiállításnak a magyar kormányzó felesége által történendő megnyitása vezeti be május 22-én Szent István városának, Székesfehérvárnak ünnepi évét, Azt a gondolatot, amelyet Hóman Bálint miniszter vetett fel, hogy Székesfehérvár a magyar kul- turmunka bemutatásával ünnepelje Szent István munkájának kultúrtörténeti jelentőségét, a székesfehérvári tankerület kiváló főigazgatója, dr. Balassa Brúnó lelkes munkatársának, dr. Fedcxra Sándor tanügyi titkárnak támogatásával és a tankerület minden intézetének, minden tanerőjének odaadó és önzetlen munkásságával olyan mértékben valósította meg, hogy a most megnyíló székesfehérvári tanügyi kiállítás határkövet állít a magyar pedagógiai törekvések történetében. A magyar huítura uj vára Két óra hosszat jártuk végig a kiállítás helyiségeit. Már maga az épület is, amelyben a nagyszerű anyagot elrendezték és az érdeklődők elé rják, méltó a figyelmünkre. A rohamosan, szin- napröl-napra épülő és szépülő régi királyvá- nak valóságos dísze ez a vásártérnek kissé vidé- 1 kies környezetébe épített gyönyörű kultúrpalota, Székesfehérvár uj központi elemi iskolája. i Terve és a kivitele a modern magyar építészeti törekvések újabb diadalát jelenti, felállítása pedig a város hallatlan és eléggé meg sem becsülhető kuliturszeretetének bizonysága. 320.000 pengő költséggel emelte a város ezt az uj iskola- palotát a hasonlóan modem polgári fiúiskola és a gazdasági iskola épületének közeli szomszédságában, de egy óriási tér közepén. Székesfehérvár iskolaváros ezzel az áldozatos tettével újabb bizonyságot szolgáltatott arról, hogy az oktatás- és nevelésügyet legeJsőrendü szívügyének tartja és- ezen a téren nem enged maga elé vetélytár- sat. Érdemes megemlíteni azt az adatot, hogy a Város költségvetésének húsz százalékát fordítja' iskolaügyi kiadásokra és így két százalékkal múlja felül Budapest székesfővárost, amely hasonlóképen óriási erőfeszítéseket tesz a nevelés ügyének szolgálatában. Négyhónapi munka eredménye a hiúiliíás A magyar kultúrának ezt az uj fellegvárát Szeptemberben adja át a város rendeltetésének, de már a közeli napokban a kultúra szolgálatába áll, mert frissen festett termeiben halmozták fel és rendezték el azt az óriási anyagot, amely a tanügyi kiállítás keretében nemcsak Székes- fehérvár közönsége, hanem széles terület érdeklődői elé fog tárulni. Kiállítások sűrű sorban következnek egymásra. Egyikről-másikról csak rövid híradásban számol be a sajtó, van olyan, amelyet szinte agyonhallgat. A székesfehérvári kiállítás azonban messzire ható kulturális jelentőségű esemény. Erről a kiállításról hosszú ideig fognak beszélni és irm. Ennek a kiállításnak a híre nem áll meg egy város határainál, hanem messze elterjed és felhívja minden illetékes tényező figyelmét a magyar iskolaugyre és annak páratlan pedagógiai értékű bemutatására. Nem tulzunk, ha azt mondjuk, a jövőben nem rendezhet tanügyi kiállítást Prága, Berlin, vagy Stockholm anélkül, hogy a székesfehérvári mintát ne tartaná szem előtt. Amikor a vonat Székesfehérvárira vitt, egy szokványos kiállítás kereteire és értékére készülődtünk. Amikor ennek a kiállításnak 24 vagy hány termét végigjártuk, a felgyülemlett! élmények hatása alatt felsóhaijtottunk. Sokat és sokfélét láttunk már, ami a pedagógia törekvéseit, munkájának eredményeit a közönség elé tárja, de azt el sem tudtuk képzelni, hogy ilyen szellemben egy kiállítás keretében be lehessen mutatni az iskola egész életét. Mert a székesfehérvári kiállítás ezt adja és ennél sokkal többet ad: az egész dunántúli magyar élet keresztmetszetét, annak kulturális, gazdasági és társadalmi teljességében. Szinte hihetetlen, hogy az eszme csupán négy hónappal ezelőtt született meg, hogy csupán januárban mentek ki a kérdőívek és hogy már négy hónap múlva itt áll ez a kiállítás, amelyben az egész nagy gondolat végig van vezetve. Ezt csak úgy lehetett megvalósítani, hogy ezernél több lelkes munkatárs minden szabad idejét feláldozva, önzetlenül dolgozott a nagy művön. Hiszen a gyönyörű és szemléletes színes grafikonokat, a modem kiállítások lényeges elemét, másfélszáz rajztanár és iparművész dolgozta fel. És 1660 négyzetméternyi ilyen grafikon takarja a falakat Milyen szellemi munka, mennyi energia van a fali táblákban, amelynek sok adata lelkiismeretes és hosszas utánjárás, megfigyelés, tapasztaltat, adatgyűjtés eredménye. Nem csoda, hogy Hóman Bálint miniszter, Székesfehérvár képviselője a kiállítás láttán igy kiáltott fel: „Ezt a kiállítást muzeálissá kellene rögziteni." Valóban szinte sajnálni lehet, hogy egy hónap múlva már bezárul, viszont örülnünk kell, hogy eredményei nem vesznek kárba, mert megalkotói részletesen feldolgozzák és könyvben is bemutatják a kulturközönségnek. Az iskolák egységes irányításának diadala Ha a kiállítás anyagát figyelmesen vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy három esztendővel az 1935. évi VI. törvénycikk életbelépte után, — amely törvényt az uj ,,raitio studáorum“- nak neve zhetj,ük el — pompásan bevált az iskolák uj közigazgatása, az a rendszer, amely az ország területiét kilenc főigazgatóságra bontotta és a főigazgató kezében összpontosította az összes iskolákat: az elemitől fel az egyetemig, a gimnáziumokat, kereskedelmiket, tanonciskolákat, tanítóképzőket és a többieket is mind-mind. Az egységes irányítás lehetővé teszi a magyar nevelésügy teljes és harmonikus egésszé alakulását és éppen a tanügyi kiállítást tekinthetjük olyan dokumentumnak, amely a merész tanügyi reformot teljes mértékben igazolja. Lehetővé teszi egyúttal, hogy a tapasztalatok alapján az iskola mindenben a magyar élet sok igénye és sok követelménye irányában igazodjék. A diákság szociális viszonya Bevalljuk, lehetetlen feladatra vállalkoznánk, ha kétórás sétánk után csupán csak ■ halvány képben is törekednénk felvázolni a kiállítás anyagát, jelentőségét és értékeit. Hiszen egy heti tanulmány is kevés lenne. Hiszen a kiállítás parányi részei: egy-eigy faldarab, egy-egy szöglet olyan ismeretlen és értékes anyagot tárnak fel, amiről bátran lehetne tudományos értekezést készíteni. Vannak viszont részletek, amelyek önmagukban is egy-egy riport tíbmát, vagy szociális vonatkozású cikk anyagát adják. Ha mindenről legjobb tudásunk és hitünk szerint kellene beszámolnunk, ennek a lapnak a hasábjai nem volnának elegendők az anyag befogadására. így csak egészen halvány kontúrokat vetünk fel. Két terem mutatja be a katolikus és protestáns valiáserkölcsi nevelést. Több teremben a tanuló szocális viszonyait ismerjük meg a legleLkiismeretesebb és legteljesebb felvétel alapjául. Tájékozódást szerzünk családi viszonyaikról, a családtagok számáról, a szülők, testvérek foglalkozásáról, a keresetről, a tanulók ruházatáról. Látjuk a színes raíjzon, hogy a Dunántúl viszonyai eléggé kedvezőek, hiszen a gyermekek 72%-a kifogástalan öltözetben jár, csak 23.7%- nak öltözködése hiányos és 4.3% az, amelynek ruházata az egészségre hátrányos. Az étkezésben is kielégítő a helyzet, a gyermekek 84.4%-a naponként háromszor étkezik és 64%-a az iskolásoknak két tál ételes ebédet eszik, inig az egy tálasok 18, a több tálasok 10%-ot tesznek ki. A magyar diákok legkedvesebb költője: Mécs László Uj tárgykor: Mit és mennyit olvas a tanár és mit és mennyit olvas a diák? Pontos kérdések A Tálra szezonnyitó eseménye: megnyílik az Esplande, Madárháza uj szállója TATRAMATLÁRHAZA. — Bármily hosszúra is nyúlt el ezidén a tél, — különösen a Magas Tátrában, még két hét előtt is olyan hóhulilásos és jégcsapos volt a viliág, mintha az időjárás rendje is befagyott volna, — a tavasz mégis csak beköszöntött, A Tátra másfélhete a tavasz teljes pompájában ragyog. S bár az 1400 méteren felüli régiókban hét-nyolc méteres hótömegek szikrázzák vissza az áldott napsugarakat s a sisport rajongói továbbra is zavartalanul hódolhatnak téli szenvedélyüknek, az ezer méter körüli fürdőtelep-öv a nyári színek teljes szépségében pompázik. Itt „lenn" már nyoma sincs a néhány nap előtti fagynak s a két hét előtti kopár parkokat színes yirágszőnyegek borítják. > A Tátrában a természet már megnyitotta a nyári szezont! * ♦ ♦ A szezonnyitásban az emberek sem maradtak el s aki most abban a szerencsében részesül, hogy autóval végig szaladhat a nagyszerű tátrai stra- dán, érdeklődéssel szemlélheti a munka lázas nyüzsgését a nagy szállodák és szanatóriumok környékén, llgy Széplakon, mint Ó- és Uj-füre- den, Lomincon és Madárházán mindent megújítanak, festenek és szépítenek. Az ótátrafüredi Grand Hotel is — a festők és kőművesek egész hadseregének jóvoltából — uj ,.viseletét“ ikap. Néhány nap múlva eltűnnek a bonyolult állványzatok s a monumentális palota pünkösdkor friss színekkel fogja falai között üdvözölni a négy világtáj felől érkező Tátra-rajongókat. Júniusban nyitja meg üzemét a matlárházai Esplanade-szálló gógia, aztán sorrendben a földrajz, irodalomtörténet, fizika, történelem, mennyiségtan, kémia, nyelvtudományok, müveltsgtörténelem, stb. szerepel. Legtöbbet olvas a gimnáziumi tanár. Egy tanárra a tanári könyvtárból a gimnáziumban 712, a kereskedelmiben 320, a tanítóképzőben 235, a polgáriban 121, a tanonciskolában 42. az elemiben 25 könyv jut. A tanulók olvasmányaiban első helyen a sport szerepel. Aztán sorrendben: az útleírás, a kalandos regény, a társadalmi regény, természettudomány, vallásos irodalom, történelmi regény és még más fajták, a rangsor legvégén a komoly szociológia. A szépirodalmi érdeklődést is érdekes tábla mutatja: A legkedveltebb Írók Mikszáth Kálmán, Her- czeg Ferenc, Nyirő József, Tamási Áron, So- mogyváry Gyula, Kosáryné Réz Lola, P. Gu- lácsy Irén, Tormay Cecil és Zilahy Lajos. Legkedveltebb költő az újak között Mécs László. Mit dolgozik a tanár? Tréfás számításokat ismerünk, amelyek kimutatják, hogy a tanár több órát pihen, mint ahány órából áll az esztendő. Nos, számtalan adatot látunk itt, amelyek meggyőznek arról az ember- feletti munkáról, amivel a tanítás, nevelés jár. A sok táblázatból, színes grafikonokból csak egykét adatot jegyeztem ki: egy gimnáziumi tanár egy iskolai évben az iskola körüli kötelességeinek teljesítésével 2816 órányi megfeszített pedagógiai munkát végez. Tessék számítani és értékelni! És mit kap-érte a társadalomtól? Ha a kérdés materiális oldalát vizsgáljuk, beszédes táblák számolnak be a tanárok anyagi, szociális helyzetéről. A tanárok vagyonának átlaga a székesfehérvári tankerületben, tehát az ország egyik legfejlettebb tanügyi területén, 2719 pengő s körülbelül 1000 korona értékű hadikölcsön. És az iskolán kívüli- munka? Külön teremben találjuk ennek eredményeit. Két hosszú asztalon kiterítve a könyvek garmadája, ezeket mind a tankerület most működő tanerői írták. És a falak remek festményekkel teli. Ezeket tanáremberek pingálták. Közöttük nagy és komoly tehetség Marcell György dombóvári tanár. Az önnevelés eszközei Csak úgy futtában végig a termek'en! Pedig érdemes volna megállni nem egy helyütt. Például az iskola egészségügyi viszonyait mutató teremben, ahol többek között 285 elemi iskola adatai vannak (eldolgozva. Megtudjuk mi is, de a felelős iskolapolitika is, hol van hiány, hol kell seA Tátira májusi vendéged .számára azonban a legnagyobb eseményt. Madárháza jelenti. Közveden befejezés előtt áll itt egy impozáns, gyönyörű épület: az Esplanade gyógyszálló! Madárháza eddig is a Tátra egyik legnépszerűbb üdülőhelye és gyógytelepe volt, ahol talán elsőnek honosították meg a megszakítás nélküli, teljes évi üzemet. A madárházai szanatóriumok és villák eddig is télen-nyáron egyaránt „telt ház“- zal dolgozlak. S ezen nem is csodálkozhat az, alti bármily rövid időt is töltött egyszer a gyönyörű tátrai telepen, amelynek különös vonzóerőt kölcsönöz az egész üzmevezetést jellemző családias, készséges,. vendégszerető szellem. A telep népszerűsége ezután még inkább fokozódni fog, hisz a háromemeletes, uj kurhotel a vendégek számára mindent nyújt, amit manapság egy modem szállóüzem egyáltalában csak nyújthat. A nyolcvan ágyas Esplanade — amely Fonber- ger Árpád igazgatónak és féleségének régi kedvenc elgondolásai szerint és személyes felügyelete alatt épül — kimondottan «* csakis az egészségesek rendelkezésére fog állni, azok számára, akik a Tátrában pihenést, felfrissülést és szórakozást keresnek. Az uj száilóüzem telejesen független lesz a szanatóriumtól — külön étteremmel, külön kávéházzal és külön konyhával. Természetesen a legkényelmesebben és modemül berendezett szobákban hideg-meleg folyóvízzel s központi fűtés várja a vendégeiket. A legtöbb szoba tágas, saját balkonra nyílik. A szobák nagyrészének külön fürdőszobája s telefonja is lesz. Á magasabb igényeket nívós lakosztályok- biztosítják. A tágas és kényelmes haliból -lift viszi fel a vendégeket az eiruletekre. * Az uj szállóüzem specialitása lesz az úgynevezett vadász-terem, amely stílusos berendezésével (kandalló, agancsdiszek, stb.) kétségkívül mindenki tetszését megnyeri. Főleg társas összejövetelek nagyszerű színhelyéül fog kínálkozni. A kávéház előtti parkban táncparkett készül s a telep állandó szalonzenekarának zenéjét a meleg nyári délutánokon és estéken majd hangszórók, fogják közvetíteni ki a szabadba — a táncolni vágyók örömére. Madárházának és az uj szállónak különben nem utolsó vonzóereje az a kö- ürltmény sem, hogy a lomnici függővasut alsó, kiinduló állomásához innen tízperces, kényelmes erdei sétaút vezet. Június első felében nyílik meg az Esplanade, az uj maidárházai szálló, amely fényűző berendezése s a közismert, nagyszerű ellátás dacára jutányos, polgári árakkal várja első vendégeit, akik részéről már nap-nap mellett érkeznek a szobarendelések s igy a megnyitás „telt háza" máris biztosítva van. lés őszinte feleletek alapján teljes a kiép. A tamiá- j rok szakolvasimányai sorában első helyen a peda
