Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-22 / 118. (4561.) szám

14 ^l«<aiJV\AG^ARHTRLaé 1938 május 22, vasárnap* jst m £ SAKK Rovatvezető: Cs. Z. 28. SZÁMÚ SAKKFELADVÁNY G. H. Goethart — L’Echiquier, 1931 — Sötét: Kd4; Ba3 és a4; Fa7; Ha5; gy b5, d3 és g3; (8)' Világos: Kc8; Vg7; Bd8 és el; Fd2; He4 és e5; gy d5; (8) MATT KÉT LÉPÉSBEN 27. számú feladványunk megfejtése: 1, Va5—c5* Az északi államok főiskolás csapatversenyét Észtország nyerte. Második lett Litvánia, meg­előzve X egységgel a letteket. A finn főiskolá­sok az utolsó helyen végeztek. A verseny meg­lepetése Keres veresége volt a finn Kaiía ellen. Az érdekes játszmát alábbiakban közöljük: Keres—Kaila (Caro-Kann megnyitás) 1. e4, c6; 2. d4, d5; 3. eXd5, (Ez a csere­változat mostanában igen divatos. Kérdés azon­ban, hogy 4. c4 lépés után van-e oly szilárd a hadállás, mint a 4. Hc3 változatokban.) 3. ♦ ♦ * c)<d5; 4. c4, (Ez a folytatás, eltérően a Caro- Kann megnyitás egyéb változataitól, éles és kom- binativ játékot ad.) 4. ♦ ♦ ♦ Hf6; 5. Hc3, e6? 6. Hí3, Fe7; 7, Fd3, (Az eddigi játékmóddal összefügg, hogy a c-gyalog elfoglalja a c5 mezőt, ami által világos vezérszárnyi gyalogtöbblethez jut s egyben megakadályozza a sötét futár moz­gását.) 7*. ,.0—0; 8. 0—0, dXc4; 9. FXc4, a6; 10.Ve2, b5; 11. Fb3, Fb7; (Sötét túljutott a megnyitás nehézségein, sőt kedvező figura-fel- állitásával és a világos izolálásával némi előnyre tett szert.) 12. Fg5, Hbd7; 13. Badl, Hb6; 14. He5, Hd5; 15. f4, (Merész támadás. Helye­sebb volt 15. Bd3-mal kísérletezni.) 15.... HXc3; 16. bXc3, He4!; 17. FXe7, VXe7; 18. f5, (A kritikus helyzetben világos a heves, de bizonytalan kimenetelű támadást választotta. Nem volt játszható 18. Fc2, mivel sötét nem 18.... HXc3-mal válaszolna, amire 19. FXh7f, KXh7; 20. Vh5f, Kg8; 21. Bd3 stb. világos dön­tő fölénybe jutna, hanem egyszerűen 18.... f5!-öt húzná, mely mindent véd.) 18. ♦ ,HXc3; 19. ,Vg4, eXf5U 20. VXf5?, (Döntő hiba. Helyén­való volt 20. BXf5 és 20.... HXdl-re pedig 21. Bg5, g6; 22. BXg6f stb. folytatás.) 20.... HXdlb 21. HXf7, Ve3t? 22. Khl, FXg2f!; (Meglepő fordulat, amire világos nem számít­hatott.) 23. KXg2, VXb3!; 24. Ve4, (A ve­zér nem volt üthető He3f miatt.) 24. ...Vd5; 25. Hh6f, (Utolsó kísérlet a játszma megmen­tésére. A sötétnek esze-ágában sincs azonnal ütni a huszárt.) 25. ♦ ♦. Kh8; 26. Hf7f, BXf7; 27. VXd5, He3f; 28. Kg3, HXd5; 29. BXf7, Hc3; 30. Be7, (A fenyegető He2f ellen tör­tént.) 30. ...HXa2; 31. d5, Kg8; 32, d6, Bd8; 33, Be6, Kf7 és világos feladta. A fiatal finn mester szellemes játékkal győzte le nagyne­vű ellenfelét. SAKKHIREK A margetai mesterversennyel párhuzamosan két melléktornát is lebonyolítottak, melyekben neves mesterek indultak s igy a résztvevők élénk küzdelmet vívtak egymással. Az A. csoport első diját Klein volt bécsi mester nyerte. Második a lengyel Najdorf lett, mig a III.—IV. dijakon Ab- rahams és Rossolimo osztoztak. A B. csoportban a csehszlovák Opocensky is indult. Gyenge kez­dés utár' a befejező játszmáit nagyszerű stílus­ban játszotta. De már igy is csak negyedik lett a győztes Landau, a második helyezést elérő Koltanovski és a holland Prins mögött. Newyorkban a Marshall-sakkör klubversenye befejeződött. I.—II. Marshall és Palland lettek holtversenyben, majd Berstein, Santasier, Rein- feld és Hanauer következnek. Nagyszabású mesterversenyt szándékoznak rendezni a hollandok e nyáron Nordwijkban. Az indulók névsora: Bogoljubow, Keres, dr. Bern- stein, Eliskases, Landau, Spielmann, dr. Tarta- kower, sir Thomas és Schalldt. A rovatért LüKÖ GÉZA felel A magyarság gazdasági követelései ii. Szövetkezetek (h.l.) A szövetkezeti mozgalom a modern gazdasági rend legnagyobb jövő előtt álló irá­nya. Általános gazdaságtörténeti megállapitások szerint a modern szövetkezeti mozgalom 1844- ben kezdődött Rotíhdale-ben, azonban még nem került a világ köztudatába az, hogy a modern szövetkezeti élet bölcsője Kolozsvárt ringott, ahol Bölöni Farkas Sándor 1825-ben alapította meg az első modern hitelszövetkezetet, a Kolozs­vári Gondoskodó Társaságot, amely ma is él és a kolozsvári magyarság életében jelentékeny szerepet játszik. Mi, magyarok büszkék vagyunk arra, hogy a világ leghatalmasabb és legtöbb embert maga köré gyűjtő gazdasági mozgalom magyar agyban született meg, De nemcsak ezért ragaszkodunk a mozgalomhoz, hanem azért is, mert tudjuk azt, hogy mit jelent az önsegély elve kisebbségi élet­ben. Előttünk áll a cseh nemzet háború előtti gazdasági élete, amely a szövetkezeti mozgalom segítségével építette ki. a cseh nemzet gazdasági önállóságát altruista alapokon. Ma előttünk áll példaként a szudétanémetség, a lengyelországi ukrán kisebbség, az erdélyi magyarság, a bel­giumi flamand nép és a svájci négy nemzet szö­vetkezeti mozgalma, amely a gazdasági értéke­ken kívül fontos nemzetpolitikai értékeket is ment. Tudjuk azt, hogy a magyar gazdasági autar- chia Szlovákiában nem képzelhető el szövetke­zeti mozgalmunk teljes függetlensége nélkül. Nem is kívánunk egyebet, mint azokat a gazdasági jo­gokat, melyeket a cseh nemzet élvezett az oszt­rák uralom alatt. Természetesen nem a világhá­ború alatti időkben, hanem a béke éveiben. A cseh gazdasági politika azonban átmentette a vi­lágháború kötött gazdálkodását és igyekezett to- vábbépiteni. Különösen Szlovákiában. 1918 ok­tóber 28-tól 1918 december 31-ig hozott 103 tör­vény közül 50 kizárólag gazdasági vonatkozású. A szlovákiai magyarság számára gazdasági szem­pontból a legsúlyosabb jelentőségű az 1919. évi 210. számú törvény, amely Központi Szövetke­zetei —- szövetkezeti kényszerközpontot — lé­tesített azzal a kimondott céllal, hogy ez a köz­pont a szlovákiai szövetkezetek elszámolásait likvidálja a budapesti anyaintézetekkel. A likvi- dáció megtörténte után, 1924-ben azonban nemi történt meg az említett törvény hatálytálanitása § és ma is az a helyzet húsz év után, hogy csak ennek a kényszerközpontnak van ellenőrzési jo­ga Szlovákiában. Hogy mit jelent az ellenőrzési jog, azt igen jól tudjuk. Az 1924. évi 239. számú törvény a pénzügyi központok működését pénz­ügyi, ellenőrzési és szervezési tevékenységre korlátozta. A kényszerközpont megszüntette áruéi oszt óit, illetve alvállalataira bízta (Gazda­sági Szövetkezetek Szövetsége, később, 1933- ban a gabonavásárlás részben már a DZE-VOS, az áruellátást a NUPOD-kirendeltségekre 1935- ben). A Központi Szövetkezet áruelosztóinak megszűnése után — szerencsés pillanatban — született meg egyetlen magyar szövetkezeti köz­pontunk, a Hanza, amely azonban szintén, a Köz­ponti Szövetkezet ellenőrzése alá tartozik. A szövetkezetek kénytelenek tagjai lenni a kény- szerközponitnak, mert adó- és illetékkedvez­ményt csak a tagszövetkezetek kapnak, továbbá az ellenőrzési költségek is magasabbak, ha a szövetkezet nem tagja a központnak. Az ellen­őrzési díj napi 200 korona tagiszövetkezetek ré­szére, ez is sok, különösen a kisebb falvak szö­vetkezetei nem bírják a magas ellenőrzési költ­ségeket. 1 Az 1919. évi 210. számú törvény a történelmi országokban nem bir érvénnyel, itt 50 szövetke­zet már alakíthat külön ellenőrzési központot a régi osztrák szövetkezeti jog szerint. Ezért nincs a szudétanémetségnek ezen a téren különösebb gazdasági követelése. Az 1933. évi 44. törvény­cikk sem jelent sérelmet a szudétanémetek szá­mára, mert rendszeresen kiépített pénzintézeti és hitelszövetkezeti hálózatuk van, uj pénzintéze­tekre — már a szudétanémetség erős tömörülé­se miatt — nincs szükség. A szlovákiai kényszer- központ tisztviselői karában még elvétve sem találunk magyar tisztviselőt, csehet ellenben jó- néhányat. A kényszerközpont kimondottan ag­rárérdekeltség, amely görcsösen ragaszkodik azokhoz a jogokhoz, melyeket a forradalmi tör­vényhozás juttatott neki. A Központi Szövetke­zet a prágai legnagyobb agrár-mammutközpont, a Centrokooperativ szlovákiai bástyája. Az általános helyzet ismertetése után rúté* rünk a szlovákiai magyar szövetkezeti mozga­lom adataira. 149 hitelszövetkezetünk van 31 ezer taggal, 310 fogyasztási szövetkezetünk ke­reken 50.000 taggal, 14 tej szövetkezetünk kö­rülbelül 1500 taggal és 3 millió liter tejtermelés­sel és 21 egyéb szövetkezetünk, összesen tehát 494, kereken bátran mondhatunk 500 szövetke­zetét magunkénak, mert az idén már csak a Hanza körzetében 6 uj szövetkezet alakult. Ez a szám a szlovákiai szövetkezeti mozgalomnak pontosan 25 százalékát jelenti. A történelmi or­szágokban már 50 szövetkezet tömörülhet külön központban, Szlovákiában még 500-nak, tehát a tízszeresének sincs meg az a joga, hogy önálló központja gyakorolja a szövetkezetek fölött az ellenőrzést. Hitelszövetkezeteink pénzfeleslegü- ket a Központi Szövetkezetben kénytelenek el­helyezni, a magyarság tőkéjének felosztását te­hát nem a magyarság intézi saját maga. A többi S|p vetkezet (fogyasztási) is a kényszerközpont- nál tartozik elhelyezni pénzfeleslegét, a kény­szerközpont alapszabályainak értelmében. A Hanza és a körzetébe tartozó fogyasztási szö­vetkezetek 1933 december 17-én hosszú harcok után vívták ki azt, hogy pénzfeleslegüket a Han- zánál, az óvadékokat pedig a Hanza hitelszö­vetkezeténél helyezhetik el. Európa valamennyi nemzeti kisebbségének megvan az a joga (még az erdélyi magyarság­nak és a lengyelországi ukrán kisebbségnek is), hogy szövetkezeti mozgalmát maga irányíthatja és szövetkezeti, tehát közösségi vagyonát maga kezelhetik Egyedül a szlovákiai ma­gyarság gazdaságpolitikai jogai várnak már húsz esztendeje arra, hogy teljesüljenek. A magyarság húsz éve állandóan követeli a szövetkezeti zár- gondnokság alól való feloldást. Most aztán már igazán elérkezett az ideje annak, hogy a kény­szergazdálkodással elszámoljunk és a forradal­mi törvényhozás korlátáit megszüntessék. A magyarság vagyonának átadását kívánja. Még pedig olyan formában, hogy a gazdálkodás saját kézbe való átvétele simán, zökkenésmente­sen történjen. Magyar ellenőrzési központ (a ke­ret már minden irányban készen van) létesíté­sét, melynek kebelébe tartoznak a hitel- és egyéb szövetkezetek a jelenlegi agyonnál és állami se­gítségekkel együtt, továbbá a NHPOD-kiren- deltségek, melyek magyar vidéken működnek, szintén átadandók. Ugyancsak magyar kézbe adandók a magyar vidéken lévő gabonaközrak­tárak is, amelyek a magyarlakta föld termé­nyeit gyűjtik magukba. A magyar revíziós köz­pont mellett működő hitelszövetkezeti közpon­ton belül foglal helyet az átadandó pénzintézeti hálózat, amellyel más ^alkalommal foglalkozunk. A magyar gazdasági autarchia követelésének első állomása tehát az 1919/210. számú törvény* továbbá az 1933/44. számú törvény hatálytala- nitása, az 1935/162. számú kormányrendelet megfelelő módosítása, magyar ellenőrzési köz­pont létesítése, melynek kebelén belül a magyar' hitelszövetkezeti és pénzintézeti központ műkö­dik, a magyarlakta területen letelepedett áruel­osztó központok (NUPOD-kirendeltségek) ma­gyar kézbe való átadása (magyar ellenőrzés alá való helyezése), hasonlóan a gabonaközraktár- szövetkezetek átadása. A magyarságnak a szö­vetkezeti mozgalomban való arányszáma (25 százalék) szerint járó államsegély és állami be­tétek elhelyezése a magyar ellenőrzési központ utján. A szövetkezeti követelések a legfontosabb és megalkuvást nem tűrő követeléseinket jelentik. Háziasszonyok öröme a főzőrecept-gyüjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál (—) A pöstyéni képviselőtestület megszavaz­ta a többmilliós beruházási költségvetést. Tu­tósitónk jelenti: Közvetlenül a választások előtt tartotta a pöstyéni képviselőtestület utolsó ülé­sét, amelyen 'letárgyalta és elfogadta a 7.3 milliós építési beruházási költségvetést. Pöstyén a beru­házásokra a központi szociális biztosítótól 3 milliót, a nyugdíjalapból 2 milliót, az országos balesetbiztosító intézettől 2.3 millió korona köl­csönt kap, amely összegekre az annuitásokat a már biztos bérlők fogják törleszteni. Pöstyén pénztárát a nagyszabású beruházás ilymódon nem terheli meg. ( —) Komáromi kereskedők a vasárnapi munkaszünetért. Tudósítónk jelenti: Ko­máromi kereskedői körök mozgalmat szán­dékoznak indítani a vasárnapi munkaszü­net érdekében. Vasárnap tudniillik Komá­romban a kereskedések délelőtt tiz óráig nyitva vannak s ez, - a gyenge üzleti for­galom mellett, —» igen sok kereskedőre ró áldozatot, azonkívül a kereskedelmi alkal­mazottak is sűrűén panaszolják, hogy a más szakmában szokásos vasárnapi pihenő­napot sem kapják meg. Mivel a vasárnapi munkaszünetnek a kereskedőkre való al­kalmazását csak egységesen lehet keresz­tülvinni, a mozgalom megindul s remélhető, hogy az élelmiszerkereskedések kivételével Komáromban éppenugy munkaszünetet hir­detnek a kereskedelmi alkalmazottak s a kereskedők heti pihenője javára, mint más szlovákiai városokban is. A kereskedelmi alkalmazottak a helyi grémiumot fogják megkeresni ebből a célból. (—) A Kühmayer-család kivált a Kühmayer részvénytársaságból. Az annak idején ország­szerte nagy hírnek örvendő pozsonyi Kühmayer Ferenc és Társa részvénytár saságból a minap kiváltak a család tagjai. A közismert pozso­nyi gyár annak idején ezüst és aranyfonálból egyenruhapaszományokat és díszítéseket szinte monopoJisztíkusan készített. A legutóbbi közgyű­lési határozat értelmiében a cégből kivált Küh­mayer Frigyes, Kühmayer Iván és Kühmayer Richárd. Helyükbe az igazgatóság uj tagtokul Harok Antalt, Mészáros Bélát és Ámen Nán­dor mérnököt választották. (—) Gálszécsi állatvásár. A legutóbbi gálszécsi állatvásáron igen gyenge volt a fölhajtás és a ke­reslet is. A kereslet gyengeségét a száj- és köröm­fájás okozta. A lanyha felhajtásnak és kereslet­nek megfelelően az árak is estek. Vágómarha ki- logramja élősúlyban 3—4, I.-rendü fejőstehén 1500—2000, gyengébb minőségű 950—1400, vágó­tehén 750—1750, vemlhestehén 1300—1600, te- nyészborju 200—400, növendékmarha, 600—1350, tenyészbika 700—1500, nagyobb 2600-ig, fiatal bi­ka vágó célra 550—1300, nagyobb 2000-ig, ökör párja 5200—6000, juh 80—110, kecske 120—200, bárány 30—40, gödölye 301—50, I.-rendii tenyész- ló 1800—4200, gyöngébb 900—1500, vágóló 300— 750, csikó 400—1600, a lovak ára aránylag igen magas, mert lovakra a mezőgazdasági munkála­toknál van szükség. A kirakodó vásár aránylag gyenge volt. (—) Pozsonyi állatvásár. A pénteken meg­tartott pozsonyi állatvásáron 55 ökröt, 45 bikát, 25 tehenet és 28 növendékmanhát adtak el. A következő árakat fizették: ökör 3.20—5.10, bika 3—3.80, tehén 3.20—4.70, növendékmarha 2.60 —5.25 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom