Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-21 / 117. (4560.) szám

2 1938 május 21, szombati ^ Az uj európai feszültség LONDON. A Daily Telegraph Je­lentése szerint Franciaország uj tervet dol­gozott ki a spanyolországi benemavatko­az utolsó pillanatban nem veszi észre a ve­szedelmet és nem vonja ki seregének lega­lább egyrészét a kelepcéből. A japán győ­zelem teljes. Észak és Dél egyesült, s a ja­pán hóditás összefüggően terül el most Mandzsúriától Sanghaig. Mi történik most? Egy-két jel arra mutat, hogy Japán most Délkina tengeri bázisait akarja elfoglalni és lehetetlenné tenni Csankaiszek fegyver­rel való ellátását. Amoy megszállása ezt igazolja, s állítólag Kanton előtt is megje­lentek már a japán hadihajók. Ha ez meg­történik, az északi elzárásra kerül sor, s a mongol sivatagokon előtörve Japán meg* gátolja, hogy Csankaiszek akár Tibeten át fegyvereket kapjon Moszkvától* Ha e két célt elérné a japán hadsereg, a kinai belháboru évekig elhúzódhat, To­kiót nem érinti többé. Uj, erős és gazdag kinai birodalmat épített ki keleten, s e száz­százötvenmillió ember évtizedekre ki tudja elégíteni a japán ipar expanzióját. A lime- szeken állomásozó egymillió katona költsé­geit pedig busásan fedezi az az irtózatos jövedelem, amelyet Japán ezentúl Kínában élvez. Nem szabad elfelejteni, hogy Japán valóságos rablógazdálkodást folytat Kina leggazdagabb részén, s a fehér népektől is elvette az óriási kinai jövedelmeket. Már most is tízszer annyit vett be adó, vám, nyersanyag, munka, ipar és harácsolás ré­vén a meghódított Kínában, mint amennyi­be a hadjárat kerül. Illúzió tehát azt hinni hogy Japán pénzügyileg kimerül a háború­ban. Kinában középkori jellegű hadjárat folyik: a hóditó elrekvirálja a meghóditot- tól azt, amire szüksége van, sőt többet is. b a százmillió kinai egyelőre bírja. Megszok­ta az elmúlt polgárháborúkban a kizsákmá­nyolást, s azt sem bánja, ha a japán kato­nák az uj határokon a földet elveszik és paraszt-szerüen letelepednek, mint hajdan a limeszeken a római katonák. Azt sem bán­ja, ha millió és millió éhes japán özönlik Kina területére. Nem bánja, — de Japán szempontjából ez a megoldás csak ideiglenes lehet. Hosz- szu időre tarthatatlan. A kinai vagyon s ennélfogva a kinai türelem is elfogy előbb- utóbb s ha időközben Japán nem nyerte meg a kinai sziveket, nem pacifizálta a né­pet, hanem rablógazdálkodásával csak in­gerelte, akkor egyszer majd felrobban a ki­nai lélek és tiz, húsz, harminc év múlva elűzi a kis japánt. Ha Japán a háborús eré­nyekhez nem tudja hozzátenni a béke eré­nyeit, akkor hiába minden nagy diadala, a Szovjeteszme mégis csak elterjed és átszivá­rog a kínai lelkekbe s ezt a nyomást tar­lósán a legtökéletesebb hadsereg sem viseli el. Jól mondja Zischka: eszmét és élményt kell adni a sárga fajnak, gondolatot, mely összefogja és egységessé teszi, mert ha nem így történik. Japán sziszifuszi munkája csak egy téves illúzió szolgálatában állt. Mii imák a lapok? AGRÁR—SZOC-DEM. VITA A szociáldemokrata Rannf Noviny Írja: A Venkov szerdai számában Halik főszerkesztő tol­lából cikk jelent meg, amely arról szól, hogy állí­tólag micsoda támadás tárgya lett a belügyirni- niöztérium. Az említett cikkben egyenesen de- nunciálások is voltak, a cikkíró például azt- állí­totta, hogy Praobatice város polgármestere a,zt követeli, hogy a be 1 ügyminisztériáimba, n tábornok üljön. Kinyomoztuk a denunciálás eredetét s a következőket állapítottuk meg: Május 8-án Bud-f weissben a Národni Jedmota Posumavská me­gyeülést tartott mintegy százhúsz delegátus részvételével, a prágai központ kiküldöttjének a jelenlétében. Az összejövetelnek teljesen bizalmas jellege volt és a prágai központ kiküldöttje ki­jelentette, hogy az egyes helyi csoportok képvi­seltjeinek nemcsak joguk, de kötelességük is, hogy teljesen nyiltan beszéljenek, mert csak így lehet összegyűjteni a szükséges anyagot a ho­rogkeresztek működéséről és arról a veszedelem­ről^ amely az államot fenyegeti. A kiküldöttek óriási mennyiségű anyagot hordtak össze. Az egyik kiküldött, Prachatitz város polgármestere követelte, hogy a nyilvántartó tisztek intézményét újra vezessék be, e hogy ennek élén a prágai köz­pontban egy magasrangu tiszt álljon. Május 13-án Pradhatitz város polgármesterét a politikai ha­tóságok idézték meg azzal a céllal, hogy vizsgálat tárgyává tegyék kifogásolt beszédét, amelyet ál­lítólag a Národmi Jednota Posumavská budiweiasi értekezletén tartott. Kérdéseket tettek föl neki, amelyek nyilván arra mutattak, hogy az említett budiweissi bizalmas ülésen spicli vojt jelen, aki elrajzolta a graniosárok szorult helyzetét, visszaélt velük és mint denunciáló anyagot beszolgáltatta a belügyminisztériumnak. A pracbatitzi polgár­mesternek többek között feladták azt a kérdést is. vájjon követelte-e, hogy a belügyminisztérium élén egy tábornok álljon. A legrosszabb az egész dologban, hogy ezt a denunciáló anyagot az ag­rársajtó rendelkezésére bocsátották, amely azután azzal izgat, hogy a belügyminisztérium ellen álli- tólav széles támadás folyik és hogy állítólag még e°T”önkormámyzati tényező is olyanokat enged ruca magának, hogy egy gyűlésen kijelentse, hogy a belügyminisztérium élére tábornokot kell be­ivé zn i. Követeljük. — fejezi bea cikket; a Bánni Isoviny , hogy ezt a kombinált dcnuhculast szi­gorúan vizsgálják ki. Róma a pireneusi határ elzárásától teszi függővé az olasz-francia tárgyalásokat Optimizmus Angliában - A francia igazságiigyminíszter Halifax-szaí tárgyal zás hatásossátételére. E terv lényeges pont­jai a következők: 1. Franciaország hajlandó a pireneusi határok szárazföldi ellenőrzését újra meg­kezdeni ha a spanyol-portugál határon is megkezdődik az ellenőrzés. Az ellenőrök abban a pillanatban jelennének meg a ha­tárom amikor Spanyolországban is meg­kezdenék a nemzetközi bizottságok az ön­kéntesek összeszámlálását. 2. Az ellenőrzés egyelőre harminc napig tartana és tiz napra felmondható. A har­minc nap mintegy próbaidő, mely alatt Franciaország bizonyságot szerezhetne, vájjon az önkéntesek kivonása a spanyol hadseregekből tényleg megkezdődött-e. Ha az önkéntesek visszavonása nem indul meg, akkor Franciaország megszüntetné a pire­neusi ellenőrzést is. 3. A benemavatkozást ellenőrző hivatal­nokok nemcsak néhány spanyol kikötőben működnének, hanem kivétel nélkül minden tengeri és légi kikötőben. Az angol lapok értesülése szerint Ciano gróf a pireneusi határok bezárását a fran­cia-olasz tárgyalások folytatásának előfel­tételévé tette meg. Ez azt jelentené, hogy Spanyolországban csak Olaszországnak van monopóliuma a beavatkozásra s ezért Franciaország a feltételt aligha fogadhatja el. Reynaud londoni utazása LONDON. — A reggeli lapok közlik, hogy Reynaud francia igazságügyminiszter az angol fővárosba érkezett. A lapok nagy érdeklődéssel várják a francia miniszter utazásának eredményét. Pénteken délelőtt Reynaud Halifax külügyminiszterrel tár­gyalt a francia-olasz viszonyról. A Daily Telegraph szerint francia politikai körökben az a meggyőződés uralkodik, hogy a spa­nyol kérdés megoldásának kőrútján át Olaszország és Németország nyomást akar gyakorolni Franciaországra és közvetve Csehszlovákiára a szovjetorosz szerződés felbontása érdekében. A Daily Mail sze­rint Anglia és Franciaország egész tekinté­lyét a spanyol kérdés megoldására összpon­tosítja, mert a francia-olasz diplomáciai vi­szony megszakítása Chamberlain egész béketervét veszélybe sodorná. A Times szerint csütörtök este óta a nemzetközi helyzet némileg megenyhült, ámbár számos kérdés meg elintézésre vár. A „spanyol szolidaritás napja" Olaszországban RÓMA. —< Olaszországban és az olasz impérium területén május 29.-ét mint a „Spanyolország iránti szolidaritás" napját fogják ünnepelni. Ez a váratlan ünnepki- irás is bizonyítja, hogy Mussolini a legna­gyobb jelentőséget tulajdonítja a spanyol kérdésnek és eltökélt szándéka, hogy Fran­cot győzelemre segíti. Londonban az olasz­feszültség egyetlen okának a spanyol kér­dést tartják. Az olasz sajtó számos részle­tes adatot közöl, amely azt bizonyítja, hogy Franciaország nagy mértékben segíti hadi­anyaggal a barcelonai kormányt. Az ola­szok nem bocsátják meg a franciáknak, hogy a Franciaországba menekült milicia­katonákat a hadviselés minden szabálya el­lenére a franciák nem internálták, hanem visszaküldték Barcelonába. Azt sem bocsátják meg, hogy az orosz hadi­anyag Franciaországon keresztül érkezik Bar­celonába. Angliában a Róma és Páris közötti feszültség nagy nyugtalanságot okozott. Rómá­ból érkezett jelentés szerint Blondel és Ciano kö­zött aligha kerül sor a közeljövőben újabb meg­beszélésekre. Ciano lord Perth-szel tudatta az olaszok kifogásait és az angol nagykövet azon­nal a Cianoval folytatott megbeszélés után fel­kereste Blondel francia ügyvivőt, akivel másfél­óra hosszat tanácskozott. Olaszország kitart amellett, hogy Franciaországnak a pirreneusi határokat el kell zárnia, mielőtt az olasz-francia tanácskozások újból megkezdődhetnének. Tüntető olasz hadgyakorlatok Nagy nyugtalanságot keltett Angliában az a hir, hogy Olaszország két hadosztályt küldött a tu­niszi francia határra. Az olasz katonai felvonul lás válás zakar lenni Mandel gayrmatügyi minisz* tér legújabb intézkedésére, amely a francia bensziilött hadsereg megteremtésére vonatkozik, A tuniszi határon az olaszok most hadgyakorla­tot tartanak és Viktor Emánuel király is Lí­biába utazott, hogy részt vegyen e tüntető kato-n nai gyakorlatokon. Német felfogás szerint a spanyol kérdés köny- nyen éket verhet Anglia és Franciaország közé. De az is meglehet, hogy Páris, amely orosz nyomásra nyitotta meg a Pireneusokat, most an­gol nyomásra ismét bezárja az átjárókat. A benemavatkozísi bizottság üiise LONDON. — Lord Plymouth, a benemavab* kozási bizottság elnöke pénteken fogadta Birxea német nagykövetet. Illetékes angol körök kijelen­tik, hogy a benemavatkozási bizottság elnökségi ülését a jövő hét csütörtök délelőtt 11 órakor összehívták. A zsidójavasiat áttérési terminusa nagy vitát váltott ki a f ellőház bizottságában Serédi, Glattfelder és Raffay a zsidótörvényről A miniszterelnök és az igazségügyminiszter újból megindokolja a javaslat rendelkezéseit BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk íe- lefonjelentése.) A felsőház közjogi és igaz­ságügyi bizottsága megkezdte az úgyneve­zett zsidójavaslat tárgyalását. Elsőnek Se­rédi Jusztinián biboros-hercegprimás szólalt fel, aki megjegyezte, hogy nem hive a visz- szaható erejű törvényeknek és a törvények­nek nem szabad az igazsággal ellentétben lenniök. A törvényjavaslat — mondotta — terminushoz köti, hogy kit tekintenek ma­gyarnak, de nem mondja meg pontosan, hogy faji vagy vallási alapon érti-e ezt a megállapítást. Egyházi felfogás szerint ter­minussal nem lehet megállapítani, hogy ki j keresztény, mert a keresztség örök időkre ! szól. Következetlenséget lát abban, hogy | azok a gyermekek, akiknek zsidó eredetű ! szüleik 1919 augusztus 1. után keresztel- kedtek meg és már mint keresztények szü­lettek, zsidóknak számítanak. Végül kije­lentette, hogy a javaslatot csak akkor fogad­ja el, ha tekintettel lesznek mindazokra, amiket elmondott. Serédi Jusztinián hercegprímás után Glattfel­der Gyula Csanádi megyéspüspök szólalt feh Szintén kifogásolta, hogy terminus szerint ál­lapítják meg, kit tekintenek asszimilált állam­polgárnak és kit nem. Kétségtelen, mondotta, hogy a zsidóság világ- szemlélete nagyban hozzájárult a törvényjavaslat elkészítéséhez és hogy a zsidóság maga aratja le, amit maga vetett. Mégsem lehet ily egyszerűen megoldani-a problémát. A kormány megoldhatta volna az állás nélküli ifjúság problémáját anél­kül is, hogy határidővel állapította volna meg, hogy ki keresztény és ki zsidó. A kormány jóin­dulattal kezeli a javaslatot, ezért reméli, hogy végeredményiben a törvényből több haszon szár­mazik, mint kár. A megyéspüspök kisebb módosító Indítványo­kat tett és elfogadta a javaslatot. Raffay Sándor evangélikus püspök ugyancsak az áttérés határidőhöz való kötését kifogásolta. In­kább 90:10 arányban kellett volna megállapítani a zsidók alkalmazását. Ez esetben minden kike­resztelkedett zsidó a 90 százíJ kba számítódott volna, de a többi zsidók csak 10 százalékos alkalmazást nyertek volna. Báró Percnyi Zslgmomd szerint a zsidók jól fel­fogott érdeke, hogy a javaslatot békésen és oko­san meglehessen oldani. Teleszky János sajnálja, hogy a magyar kormány a keresztény ifjúság el­helyezkedését olyan módon, akarja elérni, amely a magyar törvényhozás hagyományaival ellenke­zik, de a javaslatot elfogadja, mert az ország rendjéért a kormány felelős. Ruday Goldfberger Leó szerint megoldást lehetett volna találni az ifjúság elhelyezkedésére. amsükül* hogy $ ísidó, vallásu magyarokat kitegyék az uccáia.-Á zsi­dók bűne szerinte csak az, - hogy szorgalmasan dolgoznak. A javaslatot néni fogadja. *L Imrédy és Mikecz felszólalása Az elhangzott felszólalásokra Imrédy Béla mi­niszterelnök válaszolt. Utalt arra, hogy a kor­mánynak eszeágában sincs beavatkozni annak megállapítására, hogy ki keresztény és ki nem, ezen egyházi kérdésbe. ő és az igazságügyminiszter azt a nézetet vall­ja, hogy aki megkeresztelkedett, az keresztény. Most azonban társadalompolitikai kérdésről van szó. Hogy a mérgező elem kiirtódjon a közvélemény­ből, 'kívánatos volt, hogy egy bizonyos időpont­hoz kössék annak megállapítását, hogy ki tekint­hető asszimilált magyarnak és ki nem. Az 1919 augusztus 1-i határidőt a kormány azért válasz­totta, mert a nemzeti irányú mozgalom felébre­dése előtt az izraelita felekezethez tartozóknak nem jelentett hátrányt, hogy izraeliták voltak. Mikor a keresztény mozgalmak megerősödtek és’ bizonyos ellenhatás keletkezett főleg a forrada­lomban sokat szerepelt zsidóság ellen, a zsidó­ság nagyszámban keresztelkedett ki érdekből. A határidő megállapításához ragaszkodnia kellett a kormánynak, mert ha tisztára feleke­zeti hovátartozan dósághoz kötö tték volna a ja­vaslatot, nem lehetett volna a törvényt végre­hajtani. A 80:20 százalékos arányt méltányosnak tartja. Elismerte, hogy nem ideális az a megoldás, amit a kormány választott, mert ezt a kérdést nem is lehet ideálisan megoldani. Mikecz Ödön igazságügyminiszter kijelentet­te, hogy a kormány nem hagyott kétséget afelől, hogy a zsidóságot nem csupán felekezetnek te­kinti. A zsidók hovátartozandóságát nemcsak a felekezet dönti el, hanem más is közrejátszik a kérdésben. A bizottság végül is a javaslatot általánosság­ban elfogadta. VIZŰM (magyar, román és lengyel) beszerez­hető gyorsan és megbízhatóan a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala (Bratislava, Laza- ret-ucca 45. Tel. 41-70) utján., Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk, — Egyéb vizűm és meghosszabbítás a prágai kiadóhivatal utján (Praha H* Panská^i, 12. Hl.) eszközölhető,

Next

/
Oldalképek
Tartalom