Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-18 / 114. (4557.) szám

: Az Egyesüli Póri klubülése Po „Mi, magyarok a becsületes megegyezés bivei vagyunk" Szüllő Géza a teljes egyenjogúsítást követelte elnöki meg- nyitójáöan - - Sz állampolgársági javaslat elfogadhatatlan Az Egyesüli Párt nem ismer el sem felekezeti, sem faji, sem mazási, sem osztálymegkülönböztetést magyar és magyar között POZSONY. —, (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Az Egyesült Országos Ke­resztényszocialista és Magyar JNemzeti Párt és a Szepesi Németek Pártja parla­menti törvényhozóinak és tartománygyülési képviselőinek közös, klub ja. május 17-én Po­zsonyban az országos pártközpont tanács­termében dr. Szüllő Géza elnöklete alatt ülést tartott, amelyen az Egyesült Párt va­lamennyi szenátora, képviselője és tarto­mánygyülési képviselője megjelent. Dr., Szüllő Géza klubelnök az ülést a' kö­vetkező expozéval nyitotta meg: Szüllő Géza megnyitója *— Ezelőtt mintegy tiz esztendővel kez­dette Szüllő — a Prager Tagblattnak in- tervjut adtam s abban kifejtettem azt, hogy mi, magyarok Csehszlovákiában nem ki­sebbség vagyunk, hanem egyenrangú nemzeti jogokkal biró népcsoport, amely­nek az állam alakulásánál bizonyos szol­galmi jogokat biztositott a kisebbségi szerződés. Ez az intervjum akkor igen súlyos kritika alá esett. Nem értették meg azt, amit mon­dani akartam. Az idő minket és pártunkat igazolta. Most rámutathatok arra, hogy im­már a németek is s a többi népcsoportjai ennek az államnak is világosan kijelentik, hogy ők magukat ebben az államban nem ki­sebbségnek, hanem államalkotó résznek tekintik, akiknek épp olyan állampolgári jogaik vannak minden állami kincsből, állami jövedelemből arányosan, mint a cseheknek. Most már a köztársaságba inkorporált töb­bi fajok is velünk magyarokkal együtt vi­lágosan kifejtik, hogy ez az állam nem nem­zeti állam, amelyben a csehszlovák faj olyan döntő szerepet játszhat, mint ami­lyet Romániában a román, Lengyelország­ban a lengyel, Magyarországon a magyar, Németországban a német, hanem ez egy olyan összetétele nemzetiségi szempontból Középeurópának, mint amilyen volt a Habsburgi monarchia, ' természetesen a Habsburgok és a Habsburg ház tradíciója nélkül, — hiszen ezért demokratikus ez az állam. Túlméretezett külpolitika, nagyhatalmi szerep — Évek óta hangoztatom azt, hogy az a külpolitika, melyet a volt külügyminiszter ur vezetett, túl van méretezve. Egyszer már idéztem azt, hogy macedóniai Fülöp Nagy Sándornak ezt mondotta: Ki­csiny neked Macedónia, —- ezért meg is al­kották Nagy Sándornak a világbirodalmát. Ez azonban, mint minden világhistóriai ex­perimentum, csak egyszer sikerül.-— Külpolitikánk olyan irányban mozgott, mint ha tényleg nem volna rászorulva sen­kire, de mint európai nagyhatalom kegye­ket osztogathatna, ha akarna. Belpolitikánk pedig abban a hibában leledzik, hogy nem veszi számba azt, hogy a koalíciós kor­mányzatok nehézségei miatt nem tudja a kormány akaratát megvalósítani, hanem úgy akar szerepelni, mintha egy egységes, nagy, önzetlen kormányzati cselekvésektől és tevékenységtől telitett párt támogatná a parlamentárízmus nemes utjain a vezető minisztereket. — Hogy ez a nagyhatalmi állás külpoli­tikai téren immár nem olyan bizonyos, azt mutatják a vélt paritásos nagyhatalmi té­nyezőkhöz, Mussolinihez és Hitlerhez kö­zeledők. Hogy pedig a belpolitikában az egységes nemzeti államnak a gondolata bi­zonyos kívánni valót hagy fönn, arra élénk fényt vet az a tárgyalás, amely a jubileumi évnek babérait nem annyira díszes koszo- rufonására, hanem bizonyos pácok elkészí­tésére kénytelen felhasználni. A szomszédok szomszédjai — A köztársaság külpolitikai irányveze­tésének mindig az volt a vezéreszméje, hogy Párist és Moszkvát tekintette annak a két pontnak, amellyel a világot ki tudja a maga sarkaiból forgatni. Archimedesnek igaz, hogy csak egy pontra lett volna ehhez szüksége. Egy kevesebb, mint kettő. Neki tehát nem sikerült, s itt sem sikerült kettővel. Ez a két pont ma föltétlenül te­hertétel a köztársaság kormányának moz­gásszabadságában azért, mert a két pont keresésében nincs meg az az egyszerű bölcs okoskodás, amely a szláv közmon­dásban benne van, hogy a barátság keresésénél a szomszédok­kal és nem a szomszédok szomszédjával kell keresni a megértést. Németország, mint szomszéd — Ma Németország a respublikának nemcsak ott szomszédja, ahol azelőtt volt, de ott is, ahol nem gondolták s a telek, amelyen a kormányzat igyekszik helyes gazdálkodással a benne elvetett jó magva­kat bokrositó szép kertgazdaságot beren­dezni, ez a telek ott is körül van határol­va a német birodalommal, ahol azelőtt más szomszéd alatt más sz.el.ek fujdogálása szök­Kortézia és kenyér (hl) - SZLOVÁKIA. A kortesvilág ide­iében egy-két hétig folyt a bor, a dinom- dánom, amíg egy-egy helyi választás lezaj­lott. Apáink kortesnóták és cigány mellett döntöttek, vígan és békésen. Ez a világ le­tűnt, a pártok mai felépítése már csaknem tisztán kenyérharc. A csehszlovák agrárpárt szlovákiai gaz­dasági térhódításairól szinte nap-nap után olvashatunk. A párt a köztársaság megala­kulása után nyomban rávetette magát a szövetkezeti mozgalomra, tehát a legtöbb embert magába foglaló gazdasági intéz­ménybe. A rochdalei szövetkezeti alapel­vek, amelyek ma is alapját képezik a világ valamennyi szövetkezeti mozgalmának, »em ismernek pártpolitikát. De nem ismer­nek semmiféle nemzeti korlátozást sem. A csehszlovák agrárpárt az államfordulat után tehát a szövetkezeti mozgalomban vetette meg a lábát akkor, amikor az 1919/210. sz. törvény alapján a Központi Szövetkezetbe Lényszeritett valamennyi szövetkezetei Szlovákiában. Ez volt az első gazdasági térhódítás, egyben a legnagyobb az összes eddigi gazdasági térfoglalás között. Ezt aztáh követte a többi. Hodza megteremtette a Földműves Kölcsönös Pénztárakat, me­lyek tulajdonképen szintén a Központi Szö­vetkezet alvállalkozásai, ma már külön mammut-pénzvállalkozás a szlovákiai gaz­dasági életben. Hogy ezen intézmények kö­reit senki sem merje zavarni, 1933-ban je­lent meg a 44. számú banktörvény, amely mindenféle pénzintézeti szervezkedést meg­tiltott. Ez a törvény jól jött a többi törté­nelmi országokbeli banknak is, mert már a Légióbank, de a többi is kiépítette szlová­kiai hálózatát. Mindez a gazdasági demok­rácia jegyében történt. A csehszlovák ag­rárpárt a szövetkezeti mozgalom ura lett Szlovákiában. De ez nem volt még elég. Tavaly már bankot vásárolt meg, az idén pedig a bankokon kívül már ipari vállalatok felvásárlását is megkezdte. Ennek az újabb pártvállalkozásnak gazdasági oka az, hogy a párt kezében lévő pénzintézetek tőkéjét jobban lehet ipari vállalatokban gyümöl- csöztetni, mint a mezőgazdaságnak nyújtott kölcsönökben. A bankok uralma után a gazdasági hatalom elsősorban a mezőgaz­dasági iparra terjeszkedik ki. Nem is szó­lunk arról, hogy a szlovákiai mezőgazdasá­gi intézmények teljesen agrárkézben van­nak. így a gabonamonopólium, paprikaszin­dikátus, dohányjövedék. De a félhivatalos állami szervezet, a Mezőgazdasági Tanács is, A Mezőgazdasági Tanács tisztviselői egyúttal az agrárpárt kortesszónokai is, az agrárpénzintézetek tisztviselői szintén kive­szik részüket a lélekvásárlásból. A pénzintézetek után jött tehát a mező- gazdasági ipar. Eddig két nagy malom (Pozsonyban és Nyitrán) és két legna­gyobb cukorgyárunk került a csehszlovák agrárpárt anyagi érdekeltségébe. (Diószeg és Farkashida, rövidesen Surány is.) Egy uj, hatalmas malom is épül Nagyszombat­ban, szintén a legjövedelmezőbb valameny- nyi mezőgazdasági ipari ág között. A cu­korgyártás és a malomipar hozza a leg­könnyebb hasznot és a beleöntött tőke leg­jobb gyümölcsöztetését. A zsidó tőke vál­lalkozási kedve Szlovákiában igen meg­csappant és szívesen szabadul a meglevő kötöttségektől. Ezért megy ma olyan köny- nyen az agrárok gazdasági térfoglalása. Nem hisszük, hogy a diószegi cukorgyár, amely Középeurópa egyik leghatalmasabb vállalata, akárcsak egy évvel ezelőtt is szinte egy-két nap alatt átadta volna üze­mét. Az agrárpárt tehát itt kihasználta az „árjakonjunkturát" és a mezőgazdasági iparból is igyekszik pártmonopóliumot te­remteni. Röviden igy áll jelenleg az agrárpárt gazdasági területhóditása Szlovákiában. Nem hisszük, hogy ezt csak a magyarság nézi figyelmes szemmel. A nemzethü szlo­vákság sem nézi tétlenül, hogy a lelkeket a kenyéren és a cukron keresztül vásárol­ják meg. Az egyszerű ember, a falu népe ma már ugyan nehezen téríthető mézes­madzaggal, mert ezt a nemzeti lelkűiét nem engedi. De mégis akadnak olyanok, akik a kenyérért beveszik a mézesmadzagot, A csehszlovák agrárpárt pedig minden kis eshetőséget fel akar használni Szlovákiá­ban, hogy meggyengült pozícióit a gyom­ron át is megtarthassa. Olcsó hitel, állás csak agrárpárti igazolvánnyal szerezhető meg. Ezt pedig sem a magyarság, sem a szlovákság nem tűrheti. A szlovákiai ma­gyarság ma már nem ellenzéki és ,,akti- vista“ pártokra oszlik, tehát nem párt, ha­nem létét követelő nemzet. Külön nemzet, amely a maga területén nem akar továbbra. is a kicsinyes lélekvásár tárgya lenni. A kisebbségi statútum ne csak kulturá­lis és esetleg közigazgatási kérdésekre vo­natkozzék, hanem az elnemzetlenités gaz­dasági területére is. Mert az elnemzetleni­tés nemcsak a kultúrán át történhetik, ha­nem sokkal inkább gazdasági téren, a gyo­mor hangosabban kéri a magáét, mint a szív dobogása. A gyomor korgása elnyom­hatja a szív dobogását és a csehszlovák ag­rárpárt erre az egyszerű élettani jelenség­re támaszkodva akarja újjáépíteni szlová­kiai düledező várait, szervezeteit. ŰK ^ n HE ^ ujj Ippir 8R B M i Előfizetési án évente 300, félévre 150, negyed- . , ' y , „ . , Szerkesztőség; príga II, Panski évre 76, havonta 26 kc., külföldre: évente 450, A szlovákiai es karpataljai magyarság "l‘ce '■ eme’*t V, ,,!va , ; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KÖ. • ,.w . 6 P r á g a II., P a n s k á u I. c e 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 K£*va! több. politikai napilapja I ü'r g ó N Y CÍM0 h\ R lVp ' PR RH R Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— KC. SŰRGONYCIM. HIRLFIP, PRflHfl. i ............................................................„

Next

/
Oldalképek
Tartalom