Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-01 / 100. (4543.) szám

1938 május 1, vasárnap. ^prxcaiAYmAar-.hiriíAp 17 A csehek nagy történetírója, Palacky magyar és német környezetben nevelkedett Tizenegy esztendőt töltött Palacky Magyarországon ■■ ■■ ■■ ■■ Alaposan megismerte Magyarországot, a magyar társadalmi és kulturális viszonyokat IV. BUDAPEST. — (Szerkesztőségünktől.) Sárkány Oszkár kiváló tanulmányának további részeiben elmondja, hogy a kölcsö­nös megbecsülés szelleméről leginkább a korabeli útleírásokból lehet fogalmat alkot­ni. Magyar részről legérdekesebb Sándor István prágai utinaplója, amelyet a szerző az Apollo cimü folyóirat 1936. évfolyamában behatóan ismertetett. Cseh részről méltó felelet Joachim Stern- berg grófnak, Sternberg Gáspár, a nagy muzeumalapitó testvéröccsének útirajza Magyarországról. Egy cseh arisztokrata Magyarországon 1807-ben Sternberg gróf 1807-ben járt Magyaror­szágon és ott hosszabb időt töltött. Elsőben a szlovákiai bányavárosokat kereste fel. Bár elsősorban a bányaművelés érdekli, nem megy el érzéketlenül a tájképi szép­ségek mellett sem és kiváló figyelmet for­dít mindenütt az iskolákra s egyéb kulturá­lis intézményekre. Útjában mindenütt a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg a tudományok iránt annyira fogékony ma­gyarságról. Hazatérőben tiz napot töltött Pesten s itt alkalma volt a magyar tudo­mányosság és a magyar nemzeti szellem központjaival, az egyetemmel, az egyetemi könyvtárral és legfőképpen a nemzeti mú­zeummal' megismerkednie. Résztvesz az Ofszággyülés ülésein is és így meglehető­sen összefüggő képet nyert a magyarság­ról. Pesten megismerkedik Mfillérrel, Szé­chenyi Ferenc gróf könyvtárosával, Bat­thyány gróffal, Széchenyi vejével, Sdhwart- nerrel, Schediusszal s valószínűleg még má­sokkal is a magyar arisztokrácia és tudo­mányos élet köreiből. Nagyon érdekes már az iá, amit Pestről és Budáról mint város­ról ir. Szinte jóslatszerü az a. meg állapítá­sa, hogy ez a város, amely kereteiben ma­gában foglalja mindazt, ami a jövő fejlődé­sének záloga lehet, egyike lesz a legfontosabb városoknak. Dicsérő szavakkal emlékezik meg a nem­zeti múzeumról is, amelyet valóban nagy és ritka intézménynek nevez. A gyűjtemé­nyek a legjobb rendben vannak felállítva és különösen a kéziratgyüjtemény gazdag, talán nem is lehet teljesebb. Nagyon di­cséri az egyetemi könyvtárat is, amely a régibb irodalommal kezdődik és a jelen időkig kiadott legkiválóbb müveket magá­ban foglalja. . A legnagyobb lelkesedéssel és csodálat­tal azonban a magyar alkotmányról ir, amely méltóságról és emelkedettségről tesz tanúságot. ö is megállapítja, hogy sok hasonlatosság van az angol és a magyar alkotmány kö­zött. „Az ember alapos és lelkes szónok­latokat hall, a mágnások méltóságát és te­kintélyét figyelheti meg és megállapíthatja a nemzet mély bizalmát a rendek okossága és alkotmányhoz meg királyhoz való ra­gaszkodása iránt." „A nemes magyar nem­zet királyához való benső ragaszkodása mellett meg tudta őrizni őseinek alkotmá­nyát és megvolt a szerencséje, hogy más államok alkotmányváltozásait nyugodtan szemlélhette" — irja. A konvencionális di­cséretek mellett is meg kell éreznünk Magyarország kultúrájának és alkotmá­nyának irigykedve csodált elismerését. N^m fedezi fel sem az alkotmányt, sem a láthatólag hagyományos attitüd- ra* Hatá-le előtte elismerése adóját. Sebeeyar kultúrának és alkotmányosság- üák megbecsülését ez az osztály Palac­kon keresztül átszármaztaja az uj vezető­nemzedékre is. így lett a magyar alkot­mányosság és magyar tudományosság két olyan dolog, amelyre a józan fejek Cseh­országban mindig megbecsüléssel s után­zási vággyal tekintettek fel. Egy morva tanító magyar- országi iskolába káidi had Alig két évre, hogy Joachim Sternberg annyi csodálattal és magas elismeréssel irt Áa magyar iskolákról, egy holeSovici iskola­mester, Jiíi Palacky a trencséni gimnázium­ba küldi fiát. Három év múlva, 1812-ben Frantisek Palacky a gyenge trencséni isko­lából a nagyhírű pozsonyiba kerül. Jiíi Palackyban is élt az a meggyőző­dés, hogy a magyarországi iskolák kitű­nőek. Fia előmenetelével, a konvikbusi rendszer­rel s általában mindennel annyira megvolt elégedve, hogy másik fiát is magyarországi iskolákba, előbb a soproniba, majd a pozso­nyiba küldötte. Természetesen lőhetett an­nak más oka is, hogy fiait magyarországi iskolákba küldte: mint hü protestáns, pro­testáns iskolát keresett számukra, másképp féltette őket a német befolyástól és ezért adta őket latin iskolába. Magyar kulturális ösztönzések Patackyra Akármi is indította Jiíi Palackyt arra, hogy fiait magyarországi iskolába küldje, ez a lépése döntő fontosságúvá vált Fran­tisek fia szellemi fejlődése szempontjából: életének lefogékonyabb korát, ifjúságát magyar és német környezetben töltötte, egyéniségének kialakulását Magyaror­szágon s magyar kulturális ösztönzések hatására érte eL Mintegy belenevelődött a pozsonyi németnyelvű, német huma­nista kultúrájú, arisztokratikus nézetű hungarizmusba. Megismeri Magyarországot, a magyarokat, a magyar kultúrát. Ismeretei alaposak, így megengedheti magának a társadalmi és kul­turális viszonyok kritikáját is. Egészben véve azonban szemlélete nem sokban kü­lönbözik az' arisztokratikus magyarság­szemlélettől. Pusztán magyar és német társaságban Palacky közel tizenegy évet töltött Ma­gyarországon, főleg Pozsonyban, de meg­fordult Trencsén, Nyitra, Komárom, Bars megyékben is, sőt egyizben Hevesbe is el­jut. Környezete nagyrészt magyar és né­met. 1800-ban írja Kollárnak, hogy pusztán magyar és német környezetben élvén, nem hall szlovák szót, legfeljebb a parasztoktól az uccán. Már a kollégiumban megismerkedett az ország legkülönbözőbb részeiből felkerült if jakkal* közöttük sok dunántúlival is. Ismerőseinek nagyrésze azonban a környező megyék — Pozsony, Nyitra, Komárom, Bars — ne­mességéből került ki. Egy pozsonyi kör Bizalmasabb társasága egy körhöz tarto­zik, mégis ez a kör annyiféle embert egye-< sitett, hogy mégsem nyújtott a magyar ne­mességről egyoldalú képet. Szellemi fejlő­désére is ez a társaság: Zerdahelyiné Ba- loghy Anna és Géczyné köre hatott elha- tározóan. Ez a pozsonyi társaság a jénai szellemű német műveltségből táplálkozott. Ezen a tejen nőttek fel Palacky barátai is, Benedikti, Kollár, Safarik, — mindhárman jénai diákok. Ez a humanista műveltség, mint Kollár vagy Safarik esetében — csak erősítette szláv nemzeti érzését: Nina is Herdert adja neki ajándékba. Ez az idő­sebb nemzedék még a Sternbergek és Szé­chenyi Ferencek kortársa: a nemzeti és nyelvi ellentétek gyengék. Itt valóban a más nyelveink és nemzeti­ségének megbecsülésében nőhetett fel. A kollégiumban még négy nyelven Írják és szavalják az üdvözlő verseket, az öreg rokon kedvéért szlovákul beszélnek s Nina szívesen megtanulja Palacky cseh költeményét. A Zerdahelyi-társaság másként is hatot! szellemi fejlődésére: angol, francia könyve­ket kap kölcsön, dolgozhat a vidéki könyv­tárakban, ahol elsősorban a magyar törté­netírók kerülnek a kezébe. így 1823 január 2-án a kisfalui könyvtárban egész napon át Fesslert olvassa. Magyar emlékek a pöstyéni fürdőmuzeumban PÖSTYÉN. — Még csak négy éves a pöstyéni | fürdőmuzeum és mégis világhírű már. Gyűjte­ményei, amelyeket Winter Imre állandóan sza­porít, — ezért becézik Muzeum-Winternek, — rendkívül gazdagok, értékesek és érdekesek. Néprajzi osztálya tökéletes képét adja a Vág­völgye lakóinak, szokásainak és népviseleteinek; a Vág völgyé őskorszakára vonatkozó emlékek (a miavai, strázsai, borovcei és más vágvölgyi községek határaiban lefolytatott ásatások és tu­dományos kutatások eredményei) nagy lépések­kel vitték előre az idevonatkozó ismereteket; s a tudományos világban, amely a diluviális idők, a jégkorszak, a bronzkorszak, a quádok, marko- mannok és a rómaiak idejének kutatásával foglal­kozik, nagy becsben állanak a pöstyéni fürdő­muzeum idevonatkozó hatalmas gyűjteményei. És azok a sokatmondó tárgyak is, amelyeket a Strázsa melletti hun-sirban és egy vágvölgyi ger­mán sírban találtak, mert mindez — ma a pös­tyéni muzeum üvegszekrényeiben kiállítva, — arról beszél, hogy a Vágvölgyében sokfajta, ré­gen elmúlt, legendás és ma már csak a kultúr­történeti kutatásokban élő szellemi irányzat volt otthon. Réges-régen: Krisztus előtti évszázadok­ban és az ősidőkben már a mammutvadászok ko­rában is. akik — mint a pöstyéni muzeum több tárgya mutatja, — már ismerték a pöstyéni iszap- forrásokat is, amelyek azóta sok ezer embernek adták vissza az egészségét és az erejét. Számtalan és figyelemreméltó a pöstyéni für­dőmuzeum magyar emléke is. Akármilyen jelen­téktelennek látszik is, mégis érdekes a szabadság­levél és dicsérő okmány, amelyet Pozsony vá­rosa állított ki Rigó Istvánnak a franciák elleni hadjáratban tanusitott vitézségéért. Itt van Nico- laus de Istvánffy eredeti latin történelme 1622- ből, amelyben leírja, hogyan törtek be a törökök Ufrefíus és Amaratus vezérekkel az élükön 1530- ban Pöstyénbe. Van itt egy török pipa a nagy­vezérnek, Küprili Mohamednek a képével, aki- nek 1663-ban Galgócon volt a székhelye és on­nan adóztatta a Vágvölgye városait és községeit. Pöstyéni Gregoriusnak, Zápolya János főudvar­mesterének 1553-ból való lándzsája sok török elleni csatát látott. Rengeteg a nagy fejedelem, Rákóczi Ferenc és általában a Rákócziak idejéből való eredeti és érdekes emléktárgy. Egykori kép azt mutatja, milyen volt a fejedelem idejében Beckó vára, egy másik csatát ábrázol, amely a kurucok és a labancok között folyt le. Itt van a fejedelem egyik tisztjének kardja 1710-ből és egy Rákóczi-puska Ocskóból, Ocskay brigadéros szülőfalujából. Számos pénzdarabon olvashatjuk a büszke felira­tot: „Pro Libertate". Van itt a sárospataki vár­nak, a Rákócziak ősi fészkének egykori ábrázo­lása; egy könyv 1793-ból, amely az utolsó Rá­kóczi: József életét irja le; büszkén néz le ránk I. Rákóczi György: akkor festették róla ezt a portrét, amikor mint Bethlen Gábor vezére 1644- ben Torstenson-nal, a svéd generálissal együtt meglátogatta a Vágvölgyét. A muzeum egyik asztala tele van II. Rákóczi Ferenc eredeti leve­leivel. Közöttük van az is, amelyet az elvesztett nyitrai ütközet után, 1704 december 7-én inté­zett Nyitra város lakóihoz. Vezéreinek írásai kö­zül is van itt több. Az egyikben gróf Forgách Simon azt irja 1706-ban Ocskay brigadérosnak, hogy sürgősen megkezdi Trencsén bombázását. Egy másik menlevél, amelyet Bercsényi Miklós állított ki Trencsényi Istvánnak. Azután megint Forgách Simon Írása: levél Albert Sándor alis­pánhoz Pöstyénbe, amelyben nemesek és kato­nák sürgős küldését parancsolja meg Banka köz­ségbe. Ocskay brigadérosnak a kézírása is meg­van a pöstyéni múzeumban: jelentés, amelyet 1706 julius 5-én küldött a fejedelemnek. Több egykori arckép: a nagy fejedelemé, Bercsényi harcias portréja, Rákóczi Györgyé, néhány ér­tékes rézmetszet és az a meghívó egészíti ki a pöstyéni muzeum Rákóczi-gyüjteményét, amely­ben II. Rákóczi György Nyitra népét invitálta az apja temetésére. Az elföldelési szertartások és ünnepségek 1648 október 11-től 1649 januárjáig tartottak. A pöstyéni fürdőmuzeum magyar emlékei kö­zül felemlitésre érdemes Mátyás királynak és fe­leségének, Katalinnak, továbbá Bethlen Gábor­nak, a palatínus Illésházy Istvánnak, Pázmány Pé­ternek, Thurzó György nádornak és Báthory Er­zsébetnek az egykori portréja; a beckói, nyitrai, lipótvári és nagyszombati várakról készült réz­metszetek, amelyek a 17-ik századból származ­nak; egykori festmény, amely Érsekújvár török ostromát ábrázolja; egy 1663-ból való rézmetszet, amely a Vágvölgye ostromzárát mutatja; egy al­legorikus kép, amelyen Pázmány Péter látható Pöstyénben, amint a rekatolizált Erdődyeket megáldja; Komensky „Orbis pictus" cimü mun­kájának eredeti példánya, amelyet Sárospatakon irt, amikor ott I, Rákóczi Györgynek és fiának, Zsigmondnak vendége volt és egy levele, ame­lyet az iskolareform kérdésében Sárospatakra irt. Azután vannak itt tárgyak, amelyek Báthory Erzsébetre, Csejthe várának csodaszép úrnőjére és arra a nagy pörre emlékeztetnek, amelyet Thurzó nádor indított meg a főúri asszony ellen, mert szépsége megőrzésére fiatal parasztleányok vérében fürdött. Csák Máté egykori arcképe is itt látható és sok érdekes színes metszet, amelyek Sztrecsnó várát, Luka várát, Rózsahegyet, Beckó várát, Csejthét, a legendás trencséni várkutat: a „szerelem kútját" és a nyitrai Zobor-hegyet ábrá­zolják. És azután a 48-as szabadságharc emlékei: Kossuth Lajos és Görgey Artúr eredeti felhívá­sai magyar, német és szlovák nyelven: Schlick tábornok parancsa Turóc-megyéhez; a falragasz, amelyen 1848 április 29-én ostromállapotot hir­detnek Pozsonyban; Kossuth és Görgey portréi és két kötet, Görgey Artúr munkája, amelyet a pöstyéni könyvtárnak ajándékozott, amikor 1890-ben itt kurázott. Sok-sok Kossuth-bankó; a szlovák nemzeti tanács pecsétje; Húrban leve­lei, amelyeket 1849 szeptemberében irt Pöstyén- ből és a körözőlevél, amelyet 1848 októberében adtak ki Hodza. Stur és Húrban ellen. A pöstyéni muzeum magyar emlékeinek gaz­dag sorában ott látjuk még a temetvényi vár kürtjét a 17-ik század elejéről; „Felsőmagyaror- szág" katonai térképét 1579-ből; a magyar had­sereg uniformisainak ábrázolását 1700-tól 1886-ig; Gvadányi József szatirikus versének kéziratát, amelyet 1787-ben „Pöstyéni förödés" címen irt; Bél Mátyásnak, a nagy magyar történetírónak 1742-ben Pöstyénröl adott leírását; Mednyán- szky báró „Malerische Reise im Waagtale" ci­mü könyvét, amely 1844-ben jelent meg és a hí­res urlovasnak, gróf Sándor Móricnak legendás lovasbravurjait ábrázoló képeket, köztük azt a jelenetet, amikor 1840-ben, Pyrrhus lován ülve, nyer meg a pöstyéni kisszalonban egy billiárd- partit. Érdekes emlékek, látnivalók és elgondolkozta­tok ... És nagy szeretettel gyűjtötte őket „Mu- zeum-Winter", meg a munkatársai. Sok száz külföldi nézi meg őket évente és viszi a világba a hírét a pöstyéni fürdőmuzeumnak, amely rövid négy esztendő alatt Szlovákia egyik legnagyobb és legjobban látogatott nevezetességévé fejlő­dött. Dr. NEMÉNY VILMOS. Felhívás a közszolgálatban álló, vagy állott magyarokhoz A felhívás, amely először hívta fel hosszú eszten­dők után a mostani és a volt közalkalmazottakat, hogy egy egységes (gazdasági alapon történő) szer­vezetbe tömörüljenek, már eddig is szép eredménnyel járt. Úgy a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak, valamint a minden nyugdíj nélkül elbocsátott közalkal­mazottak megértették a mai idők szavát és már eddig nagy számban jelentették be készségüket a szervezet­be való tömörülésre, amely a törvényes előfeltételek biztosítása után a kormány kinyilvánított akaratának megfelelően azért küzdene, hogy a magyarság a köz- szolgálat minden ágában számarányának megfelelően nyerjen elhelyezést és hogy az annakidején nyugdíj nélkül elbocsátottak végre megérdemelt nyugdijukat megkaphassák, stb. A szervezet további célja még az is lesz, hogy ellenőrizze, vájjon tényleg magyarok kerülnek a ma- gyarságot megillető helyekre. Mivel az első felhívásban feltüntetett idő túl rövid volt, a szervezők elhatározták, hogy a jelentkezési határidőt meghosszabbítják, hogy pontosan lássák, vájjon csak egy egységes szervezetet vagy több szer­vezetet létesitenek-e. Természetesen olyanok jelentkezését és készségét is kérjük, akik már valamilyen szakegyesület tagjai. Egy magyar se maradjon ki! A szervezést előkészítők ezért újból felhívják mindazokat a magyar nemzetiségű csehszlovák állam­polgárokat, akik Szlovákia vagy Kárpátalja területén laknak, hogy levelezőlapon legkésőbb 1938 május 15-ig közöljék a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával (Köztársaság-tér 12.) — amely irodát a szervezők erre felkértek — hajlandók-e ilyen szervezet megala­kításában résztvenni, mi volt az utolsó közszolgálati beosztásuk és mi a pontos címük. A szervezet megalakulásáról a törvényes előfeltéte­lek biztosítása után a szervezők az érdeklődőket a magyar sajtó utján fogják tájékoztatni. Pozsony, 1938 április 14. A KÖZALKALMAZOTTAK SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom