Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-01 / 100. (4543.) szám
1938 május 1, vasárnap. ^prxcaiAYmAar-.hiriíAp 17 A csehek nagy történetírója, Palacky magyar és német környezetben nevelkedett Tizenegy esztendőt töltött Palacky Magyarországon ■■ ■■ ■■ ■■ Alaposan megismerte Magyarországot, a magyar társadalmi és kulturális viszonyokat IV. BUDAPEST. — (Szerkesztőségünktől.) Sárkány Oszkár kiváló tanulmányának további részeiben elmondja, hogy a kölcsönös megbecsülés szelleméről leginkább a korabeli útleírásokból lehet fogalmat alkotni. Magyar részről legérdekesebb Sándor István prágai utinaplója, amelyet a szerző az Apollo cimü folyóirat 1936. évfolyamában behatóan ismertetett. Cseh részről méltó felelet Joachim Stern- berg grófnak, Sternberg Gáspár, a nagy muzeumalapitó testvéröccsének útirajza Magyarországról. Egy cseh arisztokrata Magyarországon 1807-ben Sternberg gróf 1807-ben járt Magyarországon és ott hosszabb időt töltött. Elsőben a szlovákiai bányavárosokat kereste fel. Bár elsősorban a bányaművelés érdekli, nem megy el érzéketlenül a tájképi szépségek mellett sem és kiváló figyelmet fordít mindenütt az iskolákra s egyéb kulturális intézményekre. Útjában mindenütt a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg a tudományok iránt annyira fogékony magyarságról. Hazatérőben tiz napot töltött Pesten s itt alkalma volt a magyar tudományosság és a magyar nemzeti szellem központjaival, az egyetemmel, az egyetemi könyvtárral és legfőképpen a nemzeti múzeummal' megismerkednie. Résztvesz az Ofszággyülés ülésein is és így meglehetősen összefüggő képet nyert a magyarságról. Pesten megismerkedik Mfillérrel, Széchenyi Ferenc gróf könyvtárosával, Batthyány gróffal, Széchenyi vejével, Sdhwart- nerrel, Schediusszal s valószínűleg még másokkal is a magyar arisztokrácia és tudományos élet köreiből. Nagyon érdekes már az iá, amit Pestről és Budáról mint városról ir. Szinte jóslatszerü az a. meg állapítása, hogy ez a város, amely kereteiben magában foglalja mindazt, ami a jövő fejlődésének záloga lehet, egyike lesz a legfontosabb városoknak. Dicsérő szavakkal emlékezik meg a nemzeti múzeumról is, amelyet valóban nagy és ritka intézménynek nevez. A gyűjtemények a legjobb rendben vannak felállítva és különösen a kéziratgyüjtemény gazdag, talán nem is lehet teljesebb. Nagyon dicséri az egyetemi könyvtárat is, amely a régibb irodalommal kezdődik és a jelen időkig kiadott legkiválóbb müveket magában foglalja. . A legnagyobb lelkesedéssel és csodálattal azonban a magyar alkotmányról ir, amely méltóságról és emelkedettségről tesz tanúságot. ö is megállapítja, hogy sok hasonlatosság van az angol és a magyar alkotmány között. „Az ember alapos és lelkes szónoklatokat hall, a mágnások méltóságát és tekintélyét figyelheti meg és megállapíthatja a nemzet mély bizalmát a rendek okossága és alkotmányhoz meg királyhoz való ragaszkodása iránt." „A nemes magyar nemzet királyához való benső ragaszkodása mellett meg tudta őrizni őseinek alkotmányát és megvolt a szerencséje, hogy más államok alkotmányváltozásait nyugodtan szemlélhette" — irja. A konvencionális dicséretek mellett is meg kell éreznünk Magyarország kultúrájának és alkotmányának irigykedve csodált elismerését. N^m fedezi fel sem az alkotmányt, sem a láthatólag hagyományos attitüd- ra* Hatá-le előtte elismerése adóját. Sebeeyar kultúrának és alkotmányosság- üák megbecsülését ez az osztály Palackon keresztül átszármaztaja az uj vezetőnemzedékre is. így lett a magyar alkotmányosság és magyar tudományosság két olyan dolog, amelyre a józan fejek Csehországban mindig megbecsüléssel s utánzási vággyal tekintettek fel. Egy morva tanító magyar- országi iskolába káidi had Alig két évre, hogy Joachim Sternberg annyi csodálattal és magas elismeréssel irt Áa magyar iskolákról, egy holeSovici iskolamester, Jiíi Palacky a trencséni gimnáziumba küldi fiát. Három év múlva, 1812-ben Frantisek Palacky a gyenge trencséni iskolából a nagyhírű pozsonyiba kerül. Jiíi Palackyban is élt az a meggyőződés, hogy a magyarországi iskolák kitűnőek. Fia előmenetelével, a konvikbusi rendszerrel s általában mindennel annyira megvolt elégedve, hogy másik fiát is magyarországi iskolákba, előbb a soproniba, majd a pozsonyiba küldötte. Természetesen lőhetett annak más oka is, hogy fiait magyarországi iskolákba küldte: mint hü protestáns, protestáns iskolát keresett számukra, másképp féltette őket a német befolyástól és ezért adta őket latin iskolába. Magyar kulturális ösztönzések Patackyra Akármi is indította Jiíi Palackyt arra, hogy fiait magyarországi iskolába küldje, ez a lépése döntő fontosságúvá vált Frantisek fia szellemi fejlődése szempontjából: életének lefogékonyabb korát, ifjúságát magyar és német környezetben töltötte, egyéniségének kialakulását Magyarországon s magyar kulturális ösztönzések hatására érte eL Mintegy belenevelődött a pozsonyi németnyelvű, német humanista kultúrájú, arisztokratikus nézetű hungarizmusba. Megismeri Magyarországot, a magyarokat, a magyar kultúrát. Ismeretei alaposak, így megengedheti magának a társadalmi és kulturális viszonyok kritikáját is. Egészben véve azonban szemlélete nem sokban különbözik az' arisztokratikus magyarságszemlélettől. Pusztán magyar és német társaságban Palacky közel tizenegy évet töltött Magyarországon, főleg Pozsonyban, de megfordult Trencsén, Nyitra, Komárom, Bars megyékben is, sőt egyizben Hevesbe is eljut. Környezete nagyrészt magyar és német. 1800-ban írja Kollárnak, hogy pusztán magyar és német környezetben élvén, nem hall szlovák szót, legfeljebb a parasztoktól az uccán. Már a kollégiumban megismerkedett az ország legkülönbözőbb részeiből felkerült if jakkal* közöttük sok dunántúlival is. Ismerőseinek nagyrésze azonban a környező megyék — Pozsony, Nyitra, Komárom, Bars — nemességéből került ki. Egy pozsonyi kör Bizalmasabb társasága egy körhöz tartozik, mégis ez a kör annyiféle embert egye-< sitett, hogy mégsem nyújtott a magyar nemességről egyoldalú képet. Szellemi fejlődésére is ez a társaság: Zerdahelyiné Ba- loghy Anna és Géczyné köre hatott elha- tározóan. Ez a pozsonyi társaság a jénai szellemű német műveltségből táplálkozott. Ezen a tejen nőttek fel Palacky barátai is, Benedikti, Kollár, Safarik, — mindhárman jénai diákok. Ez a humanista műveltség, mint Kollár vagy Safarik esetében — csak erősítette szláv nemzeti érzését: Nina is Herdert adja neki ajándékba. Ez az idősebb nemzedék még a Sternbergek és Széchenyi Ferencek kortársa: a nemzeti és nyelvi ellentétek gyengék. Itt valóban a más nyelveink és nemzetiségének megbecsülésében nőhetett fel. A kollégiumban még négy nyelven Írják és szavalják az üdvözlő verseket, az öreg rokon kedvéért szlovákul beszélnek s Nina szívesen megtanulja Palacky cseh költeményét. A Zerdahelyi-társaság másként is hatot! szellemi fejlődésére: angol, francia könyveket kap kölcsön, dolgozhat a vidéki könyvtárakban, ahol elsősorban a magyar történetírók kerülnek a kezébe. így 1823 január 2-án a kisfalui könyvtárban egész napon át Fesslert olvassa. Magyar emlékek a pöstyéni fürdőmuzeumban PÖSTYÉN. — Még csak négy éves a pöstyéni | fürdőmuzeum és mégis világhírű már. Gyűjteményei, amelyeket Winter Imre állandóan szaporít, — ezért becézik Muzeum-Winternek, — rendkívül gazdagok, értékesek és érdekesek. Néprajzi osztálya tökéletes képét adja a Vágvölgye lakóinak, szokásainak és népviseleteinek; a Vág völgyé őskorszakára vonatkozó emlékek (a miavai, strázsai, borovcei és más vágvölgyi községek határaiban lefolytatott ásatások és tudományos kutatások eredményei) nagy lépésekkel vitték előre az idevonatkozó ismereteket; s a tudományos világban, amely a diluviális idők, a jégkorszak, a bronzkorszak, a quádok, marko- mannok és a rómaiak idejének kutatásával foglalkozik, nagy becsben állanak a pöstyéni fürdőmuzeum idevonatkozó hatalmas gyűjteményei. És azok a sokatmondó tárgyak is, amelyeket a Strázsa melletti hun-sirban és egy vágvölgyi germán sírban találtak, mert mindez — ma a pöstyéni muzeum üvegszekrényeiben kiállítva, — arról beszél, hogy a Vágvölgyében sokfajta, régen elmúlt, legendás és ma már csak a kultúrtörténeti kutatásokban élő szellemi irányzat volt otthon. Réges-régen: Krisztus előtti évszázadokban és az ősidőkben már a mammutvadászok korában is. akik — mint a pöstyéni muzeum több tárgya mutatja, — már ismerték a pöstyéni iszap- forrásokat is, amelyek azóta sok ezer embernek adták vissza az egészségét és az erejét. Számtalan és figyelemreméltó a pöstyéni fürdőmuzeum magyar emléke is. Akármilyen jelentéktelennek látszik is, mégis érdekes a szabadságlevél és dicsérő okmány, amelyet Pozsony városa állított ki Rigó Istvánnak a franciák elleni hadjáratban tanusitott vitézségéért. Itt van Nico- laus de Istvánffy eredeti latin történelme 1622- ből, amelyben leírja, hogyan törtek be a törökök Ufrefíus és Amaratus vezérekkel az élükön 1530- ban Pöstyénbe. Van itt egy török pipa a nagyvezérnek, Küprili Mohamednek a képével, aki- nek 1663-ban Galgócon volt a székhelye és onnan adóztatta a Vágvölgye városait és községeit. Pöstyéni Gregoriusnak, Zápolya János főudvarmesterének 1553-ból való lándzsája sok török elleni csatát látott. Rengeteg a nagy fejedelem, Rákóczi Ferenc és általában a Rákócziak idejéből való eredeti és érdekes emléktárgy. Egykori kép azt mutatja, milyen volt a fejedelem idejében Beckó vára, egy másik csatát ábrázol, amely a kurucok és a labancok között folyt le. Itt van a fejedelem egyik tisztjének kardja 1710-ből és egy Rákóczi-puska Ocskóból, Ocskay brigadéros szülőfalujából. Számos pénzdarabon olvashatjuk a büszke feliratot: „Pro Libertate". Van itt a sárospataki várnak, a Rákócziak ősi fészkének egykori ábrázolása; egy könyv 1793-ból, amely az utolsó Rákóczi: József életét irja le; büszkén néz le ránk I. Rákóczi György: akkor festették róla ezt a portrét, amikor mint Bethlen Gábor vezére 1644- ben Torstenson-nal, a svéd generálissal együtt meglátogatta a Vágvölgyét. A muzeum egyik asztala tele van II. Rákóczi Ferenc eredeti leveleivel. Közöttük van az is, amelyet az elvesztett nyitrai ütközet után, 1704 december 7-én intézett Nyitra város lakóihoz. Vezéreinek írásai közül is van itt több. Az egyikben gróf Forgách Simon azt irja 1706-ban Ocskay brigadérosnak, hogy sürgősen megkezdi Trencsén bombázását. Egy másik menlevél, amelyet Bercsényi Miklós állított ki Trencsényi Istvánnak. Azután megint Forgách Simon Írása: levél Albert Sándor alispánhoz Pöstyénbe, amelyben nemesek és katonák sürgős küldését parancsolja meg Banka községbe. Ocskay brigadérosnak a kézírása is megvan a pöstyéni múzeumban: jelentés, amelyet 1706 julius 5-én küldött a fejedelemnek. Több egykori arckép: a nagy fejedelemé, Bercsényi harcias portréja, Rákóczi Györgyé, néhány értékes rézmetszet és az a meghívó egészíti ki a pöstyéni muzeum Rákóczi-gyüjteményét, amelyben II. Rákóczi György Nyitra népét invitálta az apja temetésére. Az elföldelési szertartások és ünnepségek 1648 október 11-től 1649 januárjáig tartottak. A pöstyéni fürdőmuzeum magyar emlékei közül felemlitésre érdemes Mátyás királynak és feleségének, Katalinnak, továbbá Bethlen Gábornak, a palatínus Illésházy Istvánnak, Pázmány Péternek, Thurzó György nádornak és Báthory Erzsébetnek az egykori portréja; a beckói, nyitrai, lipótvári és nagyszombati várakról készült rézmetszetek, amelyek a 17-ik századból származnak; egykori festmény, amely Érsekújvár török ostromát ábrázolja; egy 1663-ból való rézmetszet, amely a Vágvölgye ostromzárát mutatja; egy allegorikus kép, amelyen Pázmány Péter látható Pöstyénben, amint a rekatolizált Erdődyeket megáldja; Komensky „Orbis pictus" cimü munkájának eredeti példánya, amelyet Sárospatakon irt, amikor ott I, Rákóczi Györgynek és fiának, Zsigmondnak vendége volt és egy levele, amelyet az iskolareform kérdésében Sárospatakra irt. Azután vannak itt tárgyak, amelyek Báthory Erzsébetre, Csejthe várának csodaszép úrnőjére és arra a nagy pörre emlékeztetnek, amelyet Thurzó nádor indított meg a főúri asszony ellen, mert szépsége megőrzésére fiatal parasztleányok vérében fürdött. Csák Máté egykori arcképe is itt látható és sok érdekes színes metszet, amelyek Sztrecsnó várát, Luka várát, Rózsahegyet, Beckó várát, Csejthét, a legendás trencséni várkutat: a „szerelem kútját" és a nyitrai Zobor-hegyet ábrázolják. És azután a 48-as szabadságharc emlékei: Kossuth Lajos és Görgey Artúr eredeti felhívásai magyar, német és szlovák nyelven: Schlick tábornok parancsa Turóc-megyéhez; a falragasz, amelyen 1848 április 29-én ostromállapotot hirdetnek Pozsonyban; Kossuth és Görgey portréi és két kötet, Görgey Artúr munkája, amelyet a pöstyéni könyvtárnak ajándékozott, amikor 1890-ben itt kurázott. Sok-sok Kossuth-bankó; a szlovák nemzeti tanács pecsétje; Húrban levelei, amelyeket 1849 szeptemberében irt Pöstyén- ből és a körözőlevél, amelyet 1848 októberében adtak ki Hodza. Stur és Húrban ellen. A pöstyéni muzeum magyar emlékeinek gazdag sorában ott látjuk még a temetvényi vár kürtjét a 17-ik század elejéről; „Felsőmagyaror- szág" katonai térképét 1579-ből; a magyar hadsereg uniformisainak ábrázolását 1700-tól 1886-ig; Gvadányi József szatirikus versének kéziratát, amelyet 1787-ben „Pöstyéni förödés" címen irt; Bél Mátyásnak, a nagy magyar történetírónak 1742-ben Pöstyénröl adott leírását; Mednyán- szky báró „Malerische Reise im Waagtale" cimü könyvét, amely 1844-ben jelent meg és a híres urlovasnak, gróf Sándor Móricnak legendás lovasbravurjait ábrázoló képeket, köztük azt a jelenetet, amikor 1840-ben, Pyrrhus lován ülve, nyer meg a pöstyéni kisszalonban egy billiárd- partit. Érdekes emlékek, látnivalók és elgondolkoztatok ... És nagy szeretettel gyűjtötte őket „Mu- zeum-Winter", meg a munkatársai. Sok száz külföldi nézi meg őket évente és viszi a világba a hírét a pöstyéni fürdőmuzeumnak, amely rövid négy esztendő alatt Szlovákia egyik legnagyobb és legjobban látogatott nevezetességévé fejlődött. Dr. NEMÉNY VILMOS. Felhívás a közszolgálatban álló, vagy állott magyarokhoz A felhívás, amely először hívta fel hosszú esztendők után a mostani és a volt közalkalmazottakat, hogy egy egységes (gazdasági alapon történő) szervezetbe tömörüljenek, már eddig is szép eredménnyel járt. Úgy a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak, valamint a minden nyugdíj nélkül elbocsátott közalkalmazottak megértették a mai idők szavát és már eddig nagy számban jelentették be készségüket a szervezetbe való tömörülésre, amely a törvényes előfeltételek biztosítása után a kormány kinyilvánított akaratának megfelelően azért küzdene, hogy a magyarság a köz- szolgálat minden ágában számarányának megfelelően nyerjen elhelyezést és hogy az annakidején nyugdíj nélkül elbocsátottak végre megérdemelt nyugdijukat megkaphassák, stb. A szervezet további célja még az is lesz, hogy ellenőrizze, vájjon tényleg magyarok kerülnek a ma- gyarságot megillető helyekre. Mivel az első felhívásban feltüntetett idő túl rövid volt, a szervezők elhatározták, hogy a jelentkezési határidőt meghosszabbítják, hogy pontosan lássák, vájjon csak egy egységes szervezetet vagy több szervezetet létesitenek-e. Természetesen olyanok jelentkezését és készségét is kérjük, akik már valamilyen szakegyesület tagjai. Egy magyar se maradjon ki! A szervezést előkészítők ezért újból felhívják mindazokat a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat, akik Szlovákia vagy Kárpátalja területén laknak, hogy levelezőlapon legkésőbb 1938 május 15-ig közöljék a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával (Köztársaság-tér 12.) — amely irodát a szervezők erre felkértek — hajlandók-e ilyen szervezet megalakításában résztvenni, mi volt az utolsó közszolgálati beosztásuk és mi a pontos címük. A szervezet megalakulásáról a törvényes előfeltételek biztosítása után a szervezők az érdeklődőket a magyar sajtó utján fogják tájékoztatni. Pozsony, 1938 április 14. A KÖZALKALMAZOTTAK SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA.
