Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-15 / 112. (4555.) Második kiadás
8 ^RX^tMAfífeaiR-HTTOCiag 1938 május 15* vasárnap. EGER. A belügyminisztérium által engedélyezett szudétanémet „FreiwMlger SchutwUenst” (önkéntes véd szolgálat) most tartotta Égerben alakuló közgyűlését. Köllner képviselő Ismertette az egész köztársaság területéről egybegyült bizalmi emberek előtt a* önkéntes védszolgálat föladatát, célját és szervezetét. Ezután megalakították az önkéntes védszolgálat vezérkarát. A szövetség vezére Henlcin Konrád lett. Henleln az önKéntes védszolgálat vezérkari főnökévé Brand- ner Vilmost nevezte ki. Henlein megalakította a szudétanémet FS szervezetet Tudnivalók a kassai felsőipariskola magyar tagozatáról Sziklai Ferenc kassai városképe A magyarországi Kulturális Egyesületeik Szövetsége kezdeményezésére a budapesti Révai- Jcönyvkiadó két könyvvel lepte meg a magyar olvasóközönséget, amelyek nekünk, csehszlovák kiad magyaroknak különös örömet jelentettek: ez egyik Aixinger László tanulmánya Pozsony- ról — erről már volt alkalmunk bővebben megemlékezni —, a másik pedig Sziklay Ferenc városképe Kassáról. Földünk két díszes városa, két avatott tollú iró előadásában, e két könyvben mindent elmond magáról, amit napjainkban e kát városról tudni kell és tudni érdemes. Kincs c két város számunkra: a hajdani koronázó város a Duna partján földünk nyugati csücskén — és Kassa, a kuruc város, Rákóczi városa, ahol ma is magyarok állnak őrt s vigyáznak földünk keleti értékeire: mint maga Sziklay Ferenc is, aki hivatást teljesi tett, amikor a város szeretetétől és ismeretétől mélyen áthatva megírta Kassa múltját és jelenét, színesen és teljesen, okulásul és szórakozásnak, erőmére minden magyarnak határokon innen és határokon túl. Óriási értéke van napjainkban egy ilyen városképnek: tudjuk, hogy uj nemzedékünk, sajnos, távol él a múlttól, az iskola nem oltja be a múlt szeretésével és ismerésével, * évjáratok nőnek fel ősi városok falad alatt, anélkül, hogy a legcsekélyebb tudomást szereznének a helyről, ahol születtek. S akinek nincs érzéke a múlt iránt, az a várost sem tudja megérteni, annak csak lakóhely marad a sok ucca és tér; a korzó, jégpálya, teniszpálya — ez fogalom, de az öt- százéves templom, a gótikus csucsivek és ba-j rokk boltívek, egy-egy torony vagy várrom a város határában —■ ezek bizony mellőzött tájékok, vagy úgy ismertek, hogy a magyar léleknek abból semmi haszna sincsen. De nem is csak : a fiatalok azok, akikre ráfér egy kis elixir, ami feléleszti egy-egy város mgyar múltjának ismeretét. Ó, az idősebbek tudomása is elkopott, el- gyöngült, kevesen vannak, akik illő tisztelettel őrzik a múltat, — igaz, megfogyatkozott, nagyon megfogyatkozott azok száma is, akik a „régi iskola" padjaiból kerültek közénk, s tisztes tanítókként járhatnának az ifjú tanulók sorai közt. Pedig hát miből nyerjen erőt az ifjú vagy felnőtt magyar, ha nem ebből, hogy ismerje ősei történetét s földünk magyar gyökereiből szívja fel magába az öntudatot, amely a múlt jogán számonkéri a jelenben is a magyar jogát. A történelem bizony nemcsak tantárgy az iskolában, s nemcsak diszkönyv a könyvespolcon, vagy egyesek szórakoztatására szánt olvasmány, hanem mindenki kincse, amit közkézen kell forgatni, s ha az uj időkben annyira megváltoztak a körülmények, hogy a régi intézményes módokon nem lehet terjeszteni a magyar múlt ismeretét, akkor hát uj módokat és módszereket kell kitalálni, hogy földünk történetét ismertté tegyük minden magyar előtt. Örömmel kell megállapítani, hogy ezeket a módokat kezdjük megtalálni: az első nagy lépés,1 kétségtelen, a Tátra almanachja volt, amely öt] város képét rajzolta meg maradéktalan magyar- j| eággal — s most egy következő nagy lépés a! budapesti Révainál megjelent pozsonyi és kassai városkép. Sziklay Ferenc kassai városképét igazi gyönyörűséggel fogja mindenki olvasni, akár azok, akik ismerik a Szent Erzséfcet-székesegyház tövében elterülő város titkait, akár azok, akik csak hírből hallottak róla, de hadd olvassák főleg azok, akik nem ismerik Kassa kincseit — kassai is akad ilyen biztos egynéhány —, mert ez a város hozzátartozik földünkhöz és amit Sziklay Ferenc elmond róla, azt éppen úgy kell tudni minden magyar embernek a Csallóközben, mint Kárpátalján, Kassán éppen úgy, mint Pozsonyban. A régi Kassa képével nyitja meg könyvét Sziklay Ferenc, dióhéjban, mindenki számára érthetően, élvezetesen mond el mindent a nemes származású város múltjából. Kassa magyar múltja a honfoglalással kezdődik, aztán végigvonul a város életén minden, ami csak jellemző lehet a város magyar történetére. Elnyeri az összes királyi privilégiumokat, „hü vendégei" a városnak a német jövevények, országgyűlést is tartanak az ősi falak közt, a kapuk megnyílnak Giskra cseh hadvezér előtt, Mátyás király több- ízben tartózkodik Kassán, Bocskai, Bethlen, Rákóczi, a magyar múlt tündöklő alakjai mind hozzáiárulnak Kassa fényéhez, 1660-ban már főiskolája van, a „kalapos király" is ellátogat a városba s a magyar szellemi haladással nem kisebb megtiszteltetés éri Kassát, minthogy Kazinczy városa legyen... A múlt emlékeit Sziklay részletesen ismerteti, néhány sorban el-eleid őzik a város valamennyi nevezetességénél, idegenvezető az idegenek számára a könyvnek ez a része és meghitt, kqjyeletes, tanulságos KASSA, —- A felsőipariskolák célja: mü; szaki szellemi munkások kiképzése, ellen- ! tétben azzal a közfelfogásba itt-ott átment nézettel, hogy az intézet „müveit iparosokat" nevel. Hangsúlyozzuk, hogy a kézműiparra való előkészítés teljesen kivül esik a működési körünkön. A tanulók az intézeti műhelyekben foglalkoznak ugyan kézimunkával, de nem azért, hogy majdan abból éljenek, hanem hogy a gépészet anyagaival s azok megmunkálási módjaival közvetlenül megismerkedve, megszerezzék azt a gyakorlatiasságot, amely a tervező munkánál épp oly nélkülözhetetlen, mint az elméleti tudás. Normális időkben végzettjeink legnagyobb része a gyáriparban helyezkedik el, ahol túlnyomóan tervezéssel foglalkozik. Újabban az autóipar fellendülése, a minden téren meginduló rohamos mechanizálás, a központi fűtés terjedése, a villamosság kiterjedt és egyre fokozódó alkalmazása, — sok kisebb gépjavító és gyártó műhely felállítását tette szükségessé, amelynek vezetésére végzettjeink kiválóan alkalmasak. Hogy e tekintetben megkönnyítsük tanítványaink dolgát, az elméleti és gyakorlati kiképzésen kivül felvettünk tantervűnkbe oly tárgyakat is, amelyekre az önállóságra törekvő embernek van legtöbb szüksége, s ezek: a munkaorganizáció, kalkuláció, ipari könyvelés és levelezés. Intézetünk tehát teljesen a gyakorlati életre szabott kerek és befejezett kiképzést nyújt, amely már semmiféle iskolai kiegészítésre nem szorul. így tanítványaink az érettségi vizsgával tanulmányaikat korán, 18 —19 éves korukban befejezik s — hacsak nem akarnak főiskolai tanulmányokat folytatni — egyenesen a gyakorlatba léphetnek. Az itt nyert érettségi bizonyítvány egyenrangú a középiskoláéval s bizonyos feltételek mellett megadja a jogot a műszaki főiskolák látogatására. Magyar tannyelvű gépészeti felsőipariskola csakis egy van Szlovákiában és pedig Kassán mint a csehszlovák állami felsőipariskola magyar tagozata. Felvételre lehet jelentkezni bármikor julius 1-ig; ezen a napon bonyolódik le a felvételi vizsga és a beiratás. Tanácsos azonban már jóval előbb írásban jelentkezni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az esetleg hiányzó okmányok pótlására. A négy-évfolyamos iskola első évfolyamába oly, a 14-ik életévüket betöltött tanulók vehetők fel, akik valamely középiskola (gimánzium, reálgimnázium) négy osztályát, vagy a polgári iskolával kapcsolatos továbbképző tanfolyamot eredményesen bevégezték. Ezektől előzetes mühelyi gyakorlatot nem követelünk. Akik három gimnáziumi vagy négy polgári osztályt jó eredménnyel végeztek, hogy egyetlen elégséges osztályzatuk sincs, szintén jelentkezhetnek felvételre, ha igazolni tudnak egyévi mühelyi gyakorlatot. A felvételi vizsga, amely mindenkire nézve kötelező, kizárólag Írásbeli s kiterjeszkedik a magyar nyelv és a számtan-mér- tannak a középiskola első négy osztályában végzett anyagára. A részletkérdéseket illetőleg kimerítő felvilágosítást nyújtó intézeti prospektust kívánatra postafordultával küld: „A csehszlovák állami ipariskola igazgatósága",, Ko- sice-Kassa, Komenského ul. 2. A helybeli Magyar Középiskolások Menza Egyesülete különösen a messzi vidékről jelentkező szegénysorsu, jó előmenetelő diákokat olyképpen segélyezi, hogy magára vállalja a havonként mintegy 300 koronát kitevő teljes ellátásnak a felét, kedvezőtlenebb esetben az egynegyed részét. (Folyamodvány-ürlapok kérhetők Koch Vilmos nyugalmazott tanár, menza-elnöktől (Masaryk-körut 36, I. 7.) 50 filléres postabélyeg és 30 fillérrel fölbélyegzett s megcímzett válaszboríték ellenében, vagy az intézet igazgatóságától.) beszélgetés a magyarok számára. S változik a szín: a következő fejezet az uj Kassát mutatja, az áll amforáidat változásait ecseteli s a város heroikus harcát a régi értékek továJbhmentéséért, Szellemtörténetet ir itt Sziklay és egyben pontos statisztikai adatokkal is alátámasztja mondanivalóját, szociológiai tanulmány tárgyává teszi a társadalmi életet és keresztmetszetet ad a város irodalmi, művészeti és gazdasági életéről. Müve igy válik teljessé: múltat és jelent ismertet, mindig olyan eszközökkel, ami a témának legjobban megfelelő; jó és értékes munkát végzett a szerző, hálás lehet az olvasó, A szép kiállítású könyvecskét gazdag képtartalom egészíti ki, ezek a képek teszik még vonzóbbá Kassát az olvasó előtt, hogy kedve kerekedjek megismerni ezt a szép várost, amelyet Sziklay Ferenc oly sok szeretettel irt meg legújabb irodalmi termelésünk értékes gyarapítására. 1 BORSODY ISTVÁN* íz Egyesült Párt választási gyűlései POZSONY. — Az egyesült párt jövő vasárnap, május 22-én a következő községekben tart nép gyűl esek et: Böösön délután 3 órakor, szónokok: Ja- ross Andor és dr. Turchányi Imre. Na gyölveden, délelőtt 11 órakor, szónokok: dr. Porubszky Géza, dr. Salkovszky Jénő és Varecha József. Farnadon, délután 3 órakor, szónokok: dr. Porubszky Géza, dr. Salkovszky Jenő és Varlchn József. Barsbesen, szónokok: Füssy Kálmán és dr. Gürtler Dénes. A keresztény szakszervezetek prágai kongresszusa PRÁGA. — A keresztény gyári és építőir.unkások Zwittauban székelő szakszervezetének — mint ismeretes —- száznál több befizető-csoportja van Szlovákiában és Kárpátalján is, ahol legtöbbnyire magyar munkások tagjai a szakszervezetnek. Számuk az utóbbi hónapokban majdnem megkétszereződött és ma már körülbelül négyezerre rúg. A zwittaui szakszervezet Prágába szövetségi gyűlést hivott egybe, amelynek tanácskozásai tegnap kezdődtek és ma, vasárnap fejeződnek be. Közel százötven kiküldött jelent meg a gyűlésen, amelyet Schütz képviselő vezetett. A szlovákiai és kárpátaljai csoportok képviseletében dr. Aixinger László, Schürger Mátyás Pozsonyból és Peiter József Kassáról jelent meg. A gyűlés ünnepélyes keretek közt folyt le. A szlovákiai és kárpátaljai csoportok nevében dr. Aixinger László üdvözölte a megjelenteket. A Zwittauban székelő keresztény szakszervezet nagyarányú munkásságáról legközelebb bővebben számolunk be. — Megemlítjük még, hogy dr. Aixinger László a szak- szervezeti vezetőséggel a szlovákiai munkásságot érintő több fontos kérdésben külön is tárgyalást folytatott Egyévi börtönre ítélték Gramm német teniszbajnokot BERLIN. .—■ Az United Press jelenti: A moabiti börtön épületében tegnap délelőtt kezdődött meg Cramm Gottfried német teniszbajnok ellen az a bünpör, amelyet különféle szekszuális rendellenességek vádja miatt indítottak a német Davis-Cup-csapat tagja ellen. A világ ranglistájának második legjobb teniszjátékosa nyugodtan, de sápadtan ült a helyén. A tárgyalás titkos volt és senki sem tudta, mikor tűzik ki, mégis tizenöt külföldi újságíró és ugyanannyi főnyi közönség jelent meg a tárgyalóteremben. A tanúkihallgatások megkezdésekor a termet kiürítették. Egy órakor délután mmeáb-k ki az ítéletet, melynek értelmében Crammot egyévi börtönre ítélték. A vizsgálati fogságot beszámítják a büntetésbe. A tárgyalás menetéről csak annyi szivárgott ki, hogy az államügyész 18-hónapi börtönbüntetés kiszabását kívánta. A német teniszbajnok kiválása a nemzetközi sportéletből nagy veszteség, mert Cramm az évad elején olyan kitűnő formában volt, hogy kétségkívül ő nyerte volna meg az ezidci wimbledoni világbajnokságod j Havi részlet R(^|p jjtRATISUVA.M^WNSIÍAMO. TELE FŰN 41-30 j| Mély bánattal jelentjük, hogy felejthetetlen férjem, édesatyánk, nagyatyánk, apósunk Kátser Niki a űr magánzó áldásos életének 85-ik és boldog házasságának 52-ik évében 1938 május hó 14.-én, Trencsénben rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogultat f. hó' 15.-én, vasárnap délután 4 órakor kisérjük örök nyugalomra a gyászházból Trencin, Masarykovo nám. 1. Kátser Miksán* szül. Altstadter Berta dr' S51}rutz bolyáé. szül. Alexander Zsuzsi nele* Alexander Magda Kátser Árminná Bustin János dr. Alexander Leóné szül. Kátser unokái. F.mtny Kátser Árminná. , ir„ t x szül. Niesslmüller Róza dr. Kátser Jenő dr. Bustin Oszkámé ^, * szül* Kátser Lilly Alexander Leó , , dr. Bustin Oszkár gyermekei. yejei. Minden külön értesítés helyett*
