Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-15 / 112. (4555.) Második kiadás

IMRÉDY KORMÁNYA Irta; Szvatkó Pál 'Az osztrák—német csatlakozás nagy erő­vel nyúlt be Középeurópa életébe és a le­kötött erőket felrázva egyszeriben aktuális­sá tette mindazokat a külső és belső kérdé­seket, amelyek évekig, sőt évtizedekig lap­pangtak a Duna medencéjében. Ausztria el­tűnésének hatása természetesen Magyaror­szágra is eljutott, s háromféleképen kezdett megnyilvánulni: gazdaságilag, a külpoliti­kai koncepció tekintetében és világnézeti­leg. Gazdaságilag az ország nem került rosszabb helyzetbe, ha pusztán gazdasági adatokat veszünk figyelembe, sőt, az uj szomszéd, ha akar, hatalmas piacaival soha nemlátott prosperitást biztosíthat a magyar árunak. Ha akar. De ha nem akar, vagy ha ellentéte támad Magyarországgal, tönkre is teheti a magyar közgazdaságot, amelynek igy egyik alapvető kérdése a német köz­gazdaságtól való függés kiegyensulyózáSá, vagy legalább rendezése és előnyössé téte­le lett. A magyar áru nyugatra nem mehet többé másként, csak Németországon vagy Jugoszlávián át, s az egyetlen félig-meddig szabad irány a dunai ut a romániai átrakó- dással. Teljes erővel hozzá kellett látni te­hát a magyar gazdasági élet problémáinak tisztázásához. A külpolitikai koncepció tekintetében is válaszutak nyíltak Magyarország előtt. Nem maradhatott többé kétséges húsz év csalódásokkal és megaláztatásokkal telt. ta­pasztalata után, hogy a magyarság támaszt és segítséget csak két nagyhatalmi szom­szédjától remélhet, s tekintet nélkül arra, hogy milyen kormányforma uralkodik Olaszországban és Németországban, csak ez a két nép az, amelynek érdekei azono­sak a magyar érdekekkel s igy minden szentimentalizmust félretéve: az érdekek egybekapcsolhatok. Minél erősebbé válik Németország és Olaszország, minél döntőbb a szava Európában, annál nagyobb a re­mény, hogy a magyar kérdés is napirendre kerül. Ausztria csatlakozása után az olasz­német erő olyannyira megnövekedett, hogy csaknem a felét csoportosítja már a konti­nentális hatalmi egységeknek.. Minden tá­masz. amit kap, növeli fölényét, s igy az erős és felfegyverzett Magyarország is tényező lehet a tengely középeurópai poli­tikájában. Ez a helyzet egyik oldala. A másik az, hogy Magyarország a német bi­rodalom keletfelé vezető útjába esik és csak rajta keresztül juthat el a piacra, petróle­umra, fára, gabonára, levantei nyersanyag­ra éhes Németország a számára egyedül megközelíthető román, jugoszláv, előázsiai és kaukázusi értékekhez. Irtózatos felelősség nyugszik a magyar külpolitikán: egyrészt mindent, amit remélhet, csak a tengely se­gítségével érheti el, másrészt vigyáznia kell, hogy a Dráng nach Ostern le ne rohanja s ne tegye puszta átmeneti állomássá Európa legnagyobb népének, a kilencven millió né­metnek a keleti életlehetőségekért nyúló létküzdelmében. Baj nincsen. A két tétel összeegyeztethető, s Magyarország kike­rülheti a német nyomást, anélkül, hogy szembe helyezkednék vele, sőt az érdekek, ismétlem, összekapcsolhatók. De szükség van az egész nemzet éberségére, ügyessé­gére, óvatosságára, egy erőteljes és a hely­zethez zártan és okosan hozzáilleszkedő belső rendre, hogy a nagy alkalom el ne sikkadjon, s a kényes helyzetben a ma­gyarság megtalálja a fölfelé vezető utat, s ne a lefelévezetőre lépjen. A német lélek expanziójának belső, világ­nézeti hatása talán a legszembetűnőbb Ma­gyarországon. A magyar középosztály döntő tömege, sőt a nemzeti érzésű és az idegene­ket nem szerető parasztság egyrésze is a páratlan német és olasz sikereken felbuz­dulva úgy érzi, hogy a számtalan megoldat­lan magyar szociális, társadalmi és nemzeti kérdésen csak oly módon segíthet, ahogy Németország és Olaszország segített. A szomszédok példája, a sok ragyogó siker I tulragadós ahhoz, semhogy a nehéz helyzet­ben lévő magyar kisember kivonhatná ma­gát hatása alól. Valóságos szentístvános áE- vételi és átalakítási láz rázza át a nemzetet e jubileumi évben, s mint ahogy az első szent király lemásolt mindent, amit a szom­szédos germán-olasz világban talált, úgy; kívánják most is átvenni a változást hirdetők a nyugati szomszédok berendezkedéseit. Re­formtörekvéseikben eddig sok mindent meg­próbáltak; kacérkodtak szocializmussal, kom­munizmussal, semmi nem sikerült, a nemzet átalakitatlan maradt. Úgy vélik, hogy most megtalálták a formát, amely igényeiknek és BEMUTATKOZOTI AZ / Mit ÉP Y- Y Keresztény és nemzeti alapon a szociális igazságért és a népi egységért, a szélsőségek ellen Imrédy Béla elmondta programbeszédét a képviselőházban — Bevezeti a kötelező munkaszolgálatot, az iparos- és munkáskamarát, rendezi a földkérdést és letöri a radikális mozgalmakat------Magyarország külpolitikája változatlan marad — BU DAPEST, — (Szerkesztőségünk telefon-1 jelentése.) A magyar kormányválság egészen rövid ideig tartott csupán. Darányi Kálmán volt miniszterelnök, mint jelentettük, pénteken este hat órakor nyújtotta be az egész kormány le­mondását, felhét órakor már Imrédy Bélát, a Darányi-kormány gazdasági miniszterét bizta meg Horthy Miklós kormányzó az uj kormány megalakításával. Imrédy a megbízatást vállalta és szinte azon nyomban átnyújtotta a kormány­zónak kormánya listáját. Az uj kormány úgy alakult, ahogy azt a PMH tegnapi számaiban közölte. Az uj kormány eskütétele Imrédy uj kormánya már szombaton délelőtt fél tíz órakor letette a hivatali esküt a kormány­zó kezébe. A miniszterek valamennyien diszma- gyarban jelentek meg, Rátz Jenő honvédelmi miniszter katonai szolgálati - díszben. Az eskü­tételnél jelen "volt báró Perényi Zsigmond koro­naőr és Bárcziházi Bárczy István miniszterelnök­ségi államtitkár, aki az eskümintát olvasta fel. Az eskü letétele után a kormányzó a kabinet tagjait külön-külön kihallgatáson fogadta. Világnézeti alap : Keretztény és nemzeti gondolat Az uj magyar kormány szombaton délben már be is mutatkozott a képviselőházban, A képvi­selőház szombati ülését déli 12 óraikor nyitotta meg Kornis Gyula alelnök. Az ülés elején is­mertették a különböző átiratokat, amelyek a Darányi-kormány lemondására és az Imrédy- kormány kinevezésére vonatkoztak, majd Imré- dy Béla miniszterelnök emelkedett szólásra és nagy beszédben ismertette munkaprogramját. A képviselőházban nagy érdeklődéssel várták a programbeszédet s ezért ez alkalommal nem­csak a képviselők padsorai, de a közönség szá­mára fenntartott helyek és a diplomáciai páho­lyok is megteltek, Imrédy Béla beszéde elején kijelentette, hogy L>r. íiViiCüU I a mai időkben világosan kell beszélni, mert — úgymond — elég ködös és misztikus jelenségek vannak a levegőben. Világnézeti alapja a ke­reszténység és nemzeti gondolat, de ezenfelül jobboldali politikát kíván folytatni. A nemzetet mint generációs egységet fogja fel és a múlt tisz­telete mellett meg kell nyitni az evolúciónak az útját is. A jobboldali politika a társadalmat mint szerves egészet fogja fel, de elismeri a társadal­mi hierarchiát A jobboldali politika felismerte a család jelentőségét. Elismeri a fajnak, mint tör­ténelmi tényezőnek szerepét és megállapítja, hogy van magyar lelkiség, amely átgyurja az idegen eszméket Szociális igazság és népi egység — Történelmi forduló előtt állunk, — mon­dotta — és ennek a szele nem áll meg hatá­rainknál, Az első alapelv a szociális igazságos­ság és az, hogy mindenki teljesítse kötelességét amivel a közösségnek tartozik, A másik alapelv a népi, vagy más szóval a nemzeti egység gon­dolata. Meg kell tenni mindazt amit a mai idők parancsolnak. Szabadságot kell biztosi tani kife­lé és befelé, a közösség jogait az uj eszméknek megfelelően kell megáJlapitani és az uj beren­dezkedést emelkedett szellemben kell megodani, fiktív békepolitika Olaszország ismerte fel először a magyarbarát­ság értékét Magyarország külpolitikai kapcsolatai Imrédy ezután az osztrák-magyar barátságra vetett történelmi visszapillantást, majd igy foly­tatta: — Németországgal sokféle kapcsolat fűz össze bennünket és érdekközösségünk kétségtelen. Bi­zonyos, hogy a Németországgal való barátsá­gunk tovább él és fejlődik. Ezután a lengyel-magyar barátságról emléke­zett meg, majd örömmel állapította meg, hogy Anglia is mindinkább nagyobb érdeklődést tanú­. __________________ Ara 2'-1 at oMutto.tottHrtti Ma: KIS MaMa,0k 12. (4555) szám ■ Vasárnap ■ 1938 május 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- • • - , . , Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76. havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^4 Szlovákiai ÓS kárpátaljai magyarság ullcelZ. IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . , ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet fí képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. pOiltikai napilapja • • TELE FŐM: 303-1 1. •• Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.- Ki. SÜRQÖHYCIM: HÍRLAP, PRftHfl. — Nem magyar szokás a földalattíság, — folytatja ezután emelt hangon. — Akik földalatti aknákat ásnak, az állam középületét akarják romba dönteni. A magántulajdon alapján ál­lunk, meg védjük a kötelességét teljesítő tőkét, azonban megfelelő vagyonelosz tásra van szük­ség. Átmeneti korszakban élünk, külpolitikánk célja a béke fenntartása. Meg kell azonban ál­lapítani, hogy a béke elérésére vonatkozóan el­térők a vélemények. Vannak, akik a status quo fenntartásában látják a békét, mi az igaz­ságos béke létrehozatalára törekszünk és minden kormánynak nyíltan szint kell ma vallania. Kül­politikánk irányvonala változatlan. Aktív béke- politika a bevált barátságok fenntartása mellett | FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom