Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-14 / 111. (4554.) szám
London és Henlein (sp) — Aki az utóbbi hetekben statisztikát készített volna az angol lapokban, megállapíthatta volna, hogy Henlein Konrád a legtöbbet szereplő személyiség a londoni sajtóban. Mint mondani szokás: az érdeklődés középpontjában állt. Annyi fénykép, cikk és interjú senkiről sem jelent meg, mint róla, primadonnákkal versenyzett és az angol kisember ennélfogva ugyanolyan jól ismeri nevét és céljait, mint akármilyen vezető angol politikusét. A kérdés, amit képvisel, az angolok előtt uj, rejtelmes és nyugtalanító. Azt hallják, a középeurópai helyzet a világ puskaporos hordója, s NagySritánnián múlik, hogy az ott fölhalmozott lőszer föl ne robbanjon. Viszont az angolok ez álkalom- mal nem látják tisztán, miként nyúljanak a kényes problémához, hagyományos önbizalmuk is megrendült az abessziníai kudarc óta, s ösztönük nem működik kifogástalanul. Eddig nem ismerték Középeurópát. A bizonytalanságban és a tanácstalanságban egyre mélyebben belemerültek a dunai ügyek tanulmányozásába, bámulatraméltó szorgalommal igyekeznek tiszta képet kapni, s így érthető, hogy saját felelősségük és nyugtalanító bizonytalanságuk hatása alatt minden megnő, ami középeurőpai, elsősorban Henlein, aki kétségtelenül kulcshelyzetben van Középeurópában s az angolok előtt valóságos mitikus figurává emelkedett, háború és béke urává, s nevének csengése a Themse partján néhány hét óta jóformán Hitler nevét is háttérbe szorította. Milyen csodálatos karriért futott be az aschi tornatanár! Éppen a napokban került kezünkbe Rudolf Jahn könyve Henleinről. Ez a könyv Henleinnel, a tornatanárral foglalkozik a gyermekkor s az olasz hadifogság élményeitől addig a pillanatig, amíg a fiatal hivatalnok a politika porondjára lép és barátaival megszervezi a szudétanémet frontot. Mintha Fallada híres regényalakjának, a ,,kleiner Mann”-nak, a kisembernek vergődéseiről olvasnánk, arról a végtelen szégyenérzetről és tüzhányós erejű tettvágyról, amely a háború után ide-oda hányódó egészséges és erős, kissé egyoldalú, de annál akaratdusabb német fiatalemberek lelkében égett, úgy bontakozik elénk a vidéki népfi céltudatos élete. Tiz évig kisember, névtelen katona volt, egyszerre azután kifakadt a lelkében fölhalmozott erő, a kellő pillanatban, s mint ahogy az őskorban 3 laza halmazállapotban lévő kőzetben egyetlen behullott bogár megindította a keményedés folyamatát, úgy kristályosodott a tornatanár csöndes alakja köré a szudétanémet nép. És ma? Ma Henlein hatalmas tét az európai háború és béke játékában. Százmilliók figyelnek rá, s személye egy jobb vagy rosz- szabb kor megindulásának szimbóluma lehet. Itt áll ez az ember, Európa közepében, az ellentétes erőterek ütközőpontjában. Egyetlen hiba személye körül — s egész Európa megérzi. Alakja már tabu, kiemelkedett az egyszerű emberi életek közül, s ami vele fog történni, az a kontinens sorsa lesz. i Az angolok ís érzik Henlein alakjának Szimbolikus sorsszerűségét és megfelelő érdeklődéssel fogadták, amikor most Londonba utazott. Hol vannak az idők, amikor még egyszerű és ismeretlen középeurópai kveru- Jánsként kopogtatott problematikus barátainak társaságában a londoni ajtókon! Hen- Icint négy év előtt még Jaksch is ellensúlyozni tudta, s egy-két előadásnál többet jjem ért el Londonban. Közben azonban a LEMONDOTT A DARÁNYI-KORMÁNY Imrédy Béla alakítja meg az uj kormányt * Uj miniszterek: Sztranyavszky, Rátz, Teleki és Keresztes-Físcher - Uj minisztérium: propaganda és nemzetnevelés BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nagy érdeklődéssel várt döntő minisztertanács pénteken délután néhány perccel öt óra előtt ült össze és alig félóra hosszat tartott. Öt óra 22 perckor Darányi Kálmán miniszterelnök gépkocsin az államfőhöz hajtatott. A kormányzói kihallgatás háromnegyedhat órakor ért véget Utána Darányi Kálmán a következő nyilatkozatot tette az újságírók előtt: — Megjelentem a kormányzó urnái és bejelentettem a kormány lemondását A lemondást az államfő elfogadta. Imrédy Bélát ajánlottam utódomul. Délután hat órakor Imrédy Bélát fogadta kihallgatáson Horthy Miklós kormányzó. Eckhardt és az uj kormány A döntő minisztertanácsot megelőzően különböző kombinációk merültek föl, de beavatottak szerint már minden személyi kérdés tisztázódott. Csupán Bornemisza Géza éá Hóman Bálint miniszterek jövendő szerepét kellett még tisztázni az uj kormányban. Bornemisza a folyosón elterjedt hírek szerint állítólag ragaszkodott az egyesitett kereskedelmi és iparügyi tárcához, Imrédy azonban a kereskedelmi tárcát magának kívánta megtartani. Jól' informáltak szerint ugyanis Imrédy számol azzal a lehetőséggel, hogy a független kisgazda párt és a NÉP között rövidesen létrejön a teljes kibékülés és ebben az esetben Eckhadt Tibor szerepet kap a kormányban mint kereskedelmi miniszter. Végül is Bornemisza elfogadta ezt a megoldást és csak az iparügyi tárcát vállalja. Hóman személyét Ületően viszont olyan megállapodás történt, hogy Hóman Bálint mint tárcanélküli miniszter vesz részt a kormányban és nemzetnevelési és propagandaminiszter címet kap. Az uj kormány Bár az esti órákban még nem történt meg az uj kormány kinevezése, mégis minden bizonnyal a következőképpen fog alakulni az uj magyar kormány: Miniszterelnök és kereskedelmi miniszter: Imrédy Béla, belügyminiszter: vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, külügyminiszter: Kánya Kálmán, honvédelmi miniszter: vitéz Rátz Jenő, a vezérkar főnöke, pénzügyminiszter: Reményi-Schneller Lajos, vallás- és közoktatásügyi miniszter: gróf Teleki Pál, igazságügyminiszter: Mikecz Ödön, iparügyi miniszter: Bornemisza Géza, földművelésügyi miniszter: ÍSztranyavszky Sándor, társadalomnevelési- és propagandaminiszter: Hóman Bálint. Darányi volt kormányából tehát a miniszterelnökkel együtt távozott Röder Vilmos honvédelmi, Széli József belügy- és Marschall Ferenc földművelésügyi miniszter. Érdekes, hogy az uj kormány tagjai közül csupán Mikecz Ödön református, Sztranyavszky Sándor evangélikus, a többi katolikus vállású, Nincs irányváltozás BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Valamennyi reggeli l'ap első oldalon közli, hogy Darányi Kálmán kormánya pénteken délután döntő jelentőségű minisztertanácsot tart és azon elhatározza az összkormány lemondását. Hir szerint az egész kormányválság rövid idő alatt zajlik le és az uj kormányt a lapok egybehangzó állítása szerint Imrédy Béla, a je- lelegi Kormány közgazdasági minisztere alakítja meg a legrövidebb időn belül. A lapok úgy tudják, hogy az uj kormány már a jövőhéten bemutatkozik a képviselőházban és a felsőházban. Jól tájékozott kormánypárti körökben hangsúlyozzák, hogy az uj miniszterelnök teljes egészében magáénak vallja azt a programot, amelyet elődje adott és igy Imrédy nem jelent irányváltozást. Imrédy kifejezetten a jobboldali politika hívének vallja magát és az uj kormány fontos szociális program megoldására készül. Imrédy vállalkozását az ellenzéken is nagy rokonszenv- vel fogadják, mert megnyugvást kelt a gazdasági életben is. Miért távozik Darányi? A volt miniszterelnökhöz közelálló körében úgy magyarázzák a dolgot, hogy Darányi Kálmán mostani második miniszterelnöksétornatanár hihetetlen szivóssággal megszervezte híveit s megteremtette a világ legtökéletesebb és legegységesebb népi organizációját, amit valaha egy nem uralmon lévő nép a saját erejéből kifejleszthetett. Az események a malmára hajtották a vizet, s az angolok egyre nagyobb érdeklődéssel figyelték a szudétanémet vezért, aki népének látens erejével világviszonylatban is számitó egységet tudott kovácsolni. Nem csoda, hogy ma, amikor Henlein Londonba érkezett, fogadtatásában már sok olyan hasonló volt, ami nyolcvan évvel ezelőtt egy másik kis középeurópai nép vezérét vette körül angliai fogadtatásakor: Kossuth Lajost. Izgalmon, aggodalmon, Üzletszerű tárgyalási kedven kívül már némi liraiasság is vegyült belé, — csak a londoni lapok erre vonatkozó Henlein-riportjait kell olvasni. Henlein londoni látogatásának érdemleges részéről, amely túlmegy a szenzációt hajhászó újságírók örök szentimentalizmusán, eddig még nem tudtunk meg sokat. Tény, hogy az angol államférfiak legelső garnitúrájával tárgyal, s első nap például Churchill-el, az angol közvélemény koronázatlan királyával ebédelt. Lord Beaverbrook és Lord Rothermere sajtója „vezérszenzációként" kezeli Henlein megérkezését és minden lépéséről beszámol. A kombinációk és a találgatások egész lavinája megindult körülötte és mintha London végre rajta keresztül szeretné megtudni, hogy tulajdonképpen hogyan áll Közéipeurópával, úgy zsongja körül. — Henlein londoni tartózkodása bizonyára eloszlatja azt a nyugaton mesterségesen terjesztett tévhitet, hogy a szudétanémetség ördögi komplottot tervez a béke ellen és háborúba akarja sodorni a világot. Az angol illetékesek most a legilletékesebb szájból hallják, hogy kizárólag a csehszlovákiai nemzetiségek jogairól van szó — de erről azután igazán és köntörfalazás nélkül. Egy béketervet, egy minden középeurópai polgárnak igazi és egyenrangú nemzeti jogokat biztosító kiegyezési programot vitt a szudétanémetek vezére az angol fővárosba, megoldási elképzelést, amely egyetlen középeurőpai nemzet legkisebb részéről sem feledkezik meg, egyetlen nemzet szuverenitását sem csorbítja a saját nemzeti életterében s csak azt kívánja, hogy minden életteret egyformán és egyenrangúan elismerjenek. Nem az ellentétek magját hinti el Henlein, nem a német kardra csap, hanem a nemzeti megbé- külésnek azt a módszerét hirdeti és kívánja, amely a magasrangu nyugati nemzetiségi államokban régóta divatos, igy Svájcban, Belgiumban, vagy Finnországban. A nyugati közvéleménynek csehszlovákbarát része is tisztában van azzal, hogy ilyen európai stilü békés megoldásnak kell történnie. Nem akarunk mást, csak a feltétlenül csehszlovákpárti és németellenes baloldali Oeuvre-ra, a francia miniszterelnök pártja egyik hivatalos politikai orgánumára utalni, amely a készülő csehszlovákiai nemzetiségi statútumokról irt fel- tünéstkeltő cikket Nem jellemző, hogy még ez a feltétlen Prága-barát lap is a kantonális megoldást látja a legtermészetesebbnek, ezt ajánlja, sőt biztosra veszi, hogy a megoldás ilyen is lesz? Ismételjük, az egyik leghatározottabban csehszlovákbarát politikai orgánum ir igy s remélni merészeljük, hogy a prágai kormány legalább hozzávetőlegesen meghallgatja és követni fogja leghívebb barátainak felfogását, s azt az utat, amelyet ez a barát a helyzet megoldására ajánl. . Ma: IVagy rádlő melléklet 18 oldal. Ara Ké 1.20 ^ 111. (4554) szám ■ Szombat ■ 1938 május Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- , S z e r k e s z t Ő s é g: p r á g a P a n s k á évre 76. havonta 26 Ke., külföldre: évente 450, A szlovákiai es karpataijai magyarság “ lcel„2, „L 1, t félévre 226. negyedévre 114. havonta 38 Ké. • H ./ . W 3 Prá9* P a "s *éJu1LC * 1l2l IL emel<*; R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja * Qr r í n y c í m m R L fl P P R A H H Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- KI. SuRGONYC M. HÍRLAP, P flHfl.
