Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-13 / 110. (4553.) Második kiadás

r mg ». pfritK. 7 A női betegségek gyógy kezdésében a iennésretes „Ferenc Józati*4 keserüvizet gyakran alkalmazzék, mert reggel éhgyo­morra egy pohárral könnyen bevehető, rendkívül enyhe hashajtó hatása pedig gyorsan és minden kellemetlenség nélkül Jelentkezik, Kérdezze meg orvosát * Htifyeuida Ab esőzések meg*züntek. Éjszaka helyenként méz fagy lépatt W, a nappali hőmérséklet azon- bau emelkedőben van. — Időjóetat: Jobbéra derült és ftép, a hőmérséklet emelkedik, a Kár­pátokban helyenként még éjjeli (agy, gyönge északkeleti azéL — SELMECBÁNYÁN A TANÍTÓKÉPZŐT MEG AKARJAK SZÜNTETNI Selmecbányá­ról Jelentük; A képviselőtestület legutóbbi ülé­sén foglalkozott azzal a tervvel, amely azerlnt Selmecbányán meg akarják szüntetni a tanító­képzőt A képviselőtestület úgy határozott, hogy feliratban fordul az iskolaügyi minisztériumhoz ebben az ügyben. A feliratot a minap elküldték és abból a következőket idézzük: „Selmecbánya hétszázéves kulturális múltra tekinthet vissza s régi idők óta iskolai központ volt A volt erdé­szeti akadémiának másfélszázados hagyománya van. Ma is van a városnak gimnáziuma, felsőbb erdészeti Iskolája, ipariskolája, szakiskolája, pol­gári és elemi iskolái és végül tanítóképzője. A Város az államfordulat után sokat veszített és így a tanítóképző megszüntetése újabb csapást Jelentene Selmecbányára.*' A felirat végül be­jelenti Selmecbánya igényét a felállítandó peda­gógiád akadémiára. A városi képviselőtestület a felirat másolatát megküldőtte a politikai pártok Vezetőihez, hogy azok a parlamenti kluboknak Juttassák tovább interpelláció végett. — AHOL NEM TUDJAK MIRE FORDÍTANI AZ ÖRÖKSÉGET. Londonból jelentik: O’Haliovan Márton, a Kilkemny megyei Grane falni nemrég el­hunyt lelkésze vagyonát a községre hagyta. A váratlan örökség nagy zavarba (hozta a falube­lieket, mert nem tudják, mire költsék a pénzt. Grane-nak, amelyet „szerencsés falu”-naik nevez­nek, vannak sportpályái, játszóterei, könyvtára, klubja és nincsenek szegényei, akiket segélyezni lehetne. Hosszú tanácskozás után az egész lakos­ság, a katolikusok ugyanúgy, mint a protestánsok, elhatározták, hogy az örökséget az uj lelkésznek adiák át templom és papiak tatarozására. A dub­lini törvényszék jóváhagyta az egy ességei — MÉREGPOHÁR. Pozsonyi szerkesztősé­günk Jelenti telefonon; Tegnap két életuntat ta­láltaik a pozsonyi ligetben, Az esti órákban a pőtscheni erdőben egy eszméletlen nőre buk­kantak a járókelők. Kihívták a mentőket s azok beszállították az életuntat a kórházba. Megálla­pították, hogy Reiss Erzsébet 44 esztendős ma- gánzórjő az illető, aki legutóbb a Konvent-tsccad szállodában lakott s nemrégiben Becsből jött Pozsonyba. Családja Becsben maradt s tettét valószínűleg családja után való bánatában kö­vette el. Lizololdatot ivott, állapota nagyon sú­lyos. — Éjféltájban a ligetben egy eszméletlen férfit találtak. A mentők az irgalmasok kórhá­zába szállították, miután az állami kórházban nem volt hely. Zsebében egy csekkíapot talál­tak, amelyet Krif József vágdebrői pékmester állított ki. Búcsúlevelet is találtak. Egy cédulán néhány sort, amelyben az életunt bejelenti ön­gyilkosságát. Kihallgatni még nem lehetett, mert még nem. tért eszméletre. Állapota reménytelen. — MÁJUS 15-ÉN LÉP ÉLETBE A NYÁRI MENETREND, Európa összes államaiban má­jus 15-én, vasárnap lép életbe a nyári menetrend. A csehszlovákiai változásokat és egyben a teljes dórát- és autobusz-csatlakozásokat részletesen közii a Stiepel-Resek: „Deutsches Kursbuch" most megjelent száma. A 800 oldalas menetrend- könyv 12 50 korona árban kapható az összes tőzsdékben és megrendelhető a kiadónál: Stiepel, Reiclienberg, vagy a nyomdánál: Heinr. Mercy Sohn, Prága II., Panská ul. 12. — POFOZKODÁSBÓL — GYILKOSSÁG, Husztról jelentik: Husztboronya községben a fiatalság táncmulatságot rendezett. Eközben Klo- vánics Iván Jura 25 éves legény összeszólalkozott Rtjszanyuk Mihállyal, aki régi haragosa volt. Ugyanis néhány hónappal ezelőtt Klovánics meg­pofozta Ruszanyukot. A kissé ittas legény Klo- vánícs mögé került és egy óvatlan pillanatban hátéba szúrta kését. A döfés halálos volt A kés átszurta a szerencsétlen ember tüdejét, szivét és az azonnal meghalt A gyilkos legény megszökött, de tegnap Önként jelentkezett a csendőrségen és bevallotta, hogy bosszúból cselekedett, a meg­gyilkolt különben nagybátyja volt. Az eljárás megindult. — HIRTELEN HÁLÁL A VONATON. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Patsdh Rezső 57 esztendős .szentgyörgyi vas­utas tegnap este vonaton Pozsonyba utazott. A ctinainitgyári megálló közelében hirtelen rosz- *zul lett, szivéhez kapott és élettelenül fordult te a vasúti Kocsi padjáról. Megállapították, hogy a szerencsétlen embert szivszélhüdés ölte meg. Holttestét a pozsonyi bonc tani intézetbe Jzá Ütött fik. Bflrckel szerénységre Inti az osztrákokat Decit, teret csak Hitlerről, Hetiről ii Görlngrűl szabad elnevezni ■■■ ■■ Leopold kapitány nem kaphat diszpolgárságot ■■ BECS* —’ Néhány lap azt közölte, hogy Leopold kapitányt, a volt osztrák illegális nemzeti szocialisták vezérét Krema város díszpolgárává választja. Bürckel birodalmi biztos azonban nem engedte meg, hogy a párt hivatalnokait Ausztriában ily nagy megtiszteltetésben részesítsék. Bürckel hely­teleníti a hizelgést és szerénységet ir elő Ausztria lakosságának, mert csak Így vé­gezhető el Ausztria átépítésének nagy mun­kája. A csatlakozás óta számos uccát és teret kereszteltek át Ausztriában, de Bürö­kéi azt javasolta, hogy az átkeresztelések­nél csak osztrák történelmi neveket válász- szanak és ne aktuális szereplőket. A kancel­lár, Hess és Göring nevén kívül senkiről nem szabad uccát, vagy teret elnevezni és díszpolgárnak sem szabad mást választani. Bürckel a leghatározottabban megtiltja, hogy az ő nevéről Ausztriában valamit el­nevezzenek, mert ezt talpnyalásnak és hí­zelgésnek venné. Az osztrák vezércsoport tagjait sem szabad ily külső megtisztelte­tésben részesíteni, már csak azért sem, mert egyelőre nem tudni, bogy az osztrák párt átszervezésénél ki kerül a vezércsoportba. Amerika védi az amerikai zsidók németországi vagyonát WASHINGTON. - Az állámdeparte- ment közli annak a jegyzéknek szövegét, amelyet Wflaón berlini amerikai nagykövet május 9.-én a német kormánynak átnyúj­tott. A jegyzékben az amerikai kormány tiltakozik Göring dekrétuma ellen, amely a külföldi zsidók vagyonának bejegyzését is kötelezővé teszi. Az amerikai kormány sze­rint ez a rendelet ellentétben áll az 1923 december 8.-i német—amerikai konzuláris szerződéssel. Amerika nem engedi, hogy a zsidó amerikai állampolgárok vagyonát Ösz- szeirják. A legújabban amerikaiakká vált zsidóknak ugyanis óriási vagyona van Né­metországban. A jegyzék azt kívánja, hogy a birodalmi kormány vizsgálja felül a ren­deletet és a tervezett rendszabályok alól vegye ki az amerikai állampolgárokat. „Roosevelt aláírta a kereskedelmi léghajózás halálos ítéletét" Eckener a héliumtilalomról ■ Amerika milltariz- musa tönkreteszi a békés német léghajózást WASHINGTON. — Roosevelt köztár- sasági elnök úgy döntött, hogy Amerika nem ad el héliumot a német léghajózási tár­saságnak, mert a héliumra Amerikának ha­di célokból szüksége van- E döntéssel kap­csolatban az Amerikában tartózkodó Ecke­ner a következő nyilatkozatot tettet — Remélem, hogy ez a döntés nem vég­leges. Természetesen rendkívül csalódnék, ha a döntés lehetetlenné tenné az egyik legeredményesebb újfajta közlekedési esz­köz kifejlesztését A Zeppelin-müvek héli­um nélkül nem folytathatják üzemüket és később nem is nyithatják meg újból, mert most kénytelenek elbocsátani bevált munká­saikat s tisztviselőiket és e szakemberek pótolhatatlanok. Roosevelt aláírta a ke­reskedelmi léghajózás halálos ítéletét, hol­ott a hélium lehetővé tette volna, hogy az emberiség javára kiépítsük az egyik legbé­késebb és legbiztosabb uj közlekedési esz­közt. A nemzetek egymáshoz való közele­dését ez a háborús döntés a béke ellen alig­ha mozdíthatja elő­294.883 hadirokkant, özvegy és éna közül 54.679 kap járadékot a pozsonyi hadigondozó hivataltól A kormány nem hajlandó a közigazgatási hatóságra bízni a 135 tisztviselővel dolgozó hivatal ügykörét • ■ Heias miniszter válasza Holota János magyar képviselő kérdésére PRÁGA — Dr. Holota János egyesült ma­gyar párti képviselő nemrégiben súlyos érvek­kel indokolt kérdést intézett Necas népjóléti miniszterihez, amelyben a pozsonyi országos ha­digondozó hivatali fonta rtásának fölösleges vol­tát hangsúlyozta s kérdezte a minisztert, haj­landó-e a hivatalt felszámolni s ügykörét a köz- igazgatási hivataloknak átadni. Neéas minisz­ter most hosszú válaszban reflektál a magyar képviselő 'kifogásaira. A miniszteri válasz kifejti, hogy az országos hadi gondozó 1937 december 31-iki nyilvántar­tása ennyi bejelentett személyre vonatkozott: 78.230 hadirokkant, ebből 22.294 járadékos, 45 ezer 589 özvegy, ebből 20,703 járadékos, 91 ezer 689 árva, belőle 4188 járadékos, összesen tehát volt 294.883 bejelentett személy, ebből 54.679 já­radékos. Am a járadékosok számából magából még az ügykezelés terjedelmét és a hivatal létezésének célszerű voltát nem lehet megítélni. Ez a szám csak azt jelenti, hogy a járadék iránti kérvé­nyek közül mennyit intéztek el a felek javára, óm a járadék elismerésével még nem fejeződik be a hivatal munkája. A hivatal további felada­tai közé tartozik, hogy a járadékosok jövedel­mét vagy keresetképességének fogyatkozását vizsgálja és ellenőrizze. Továbbá olyanok is fordulnak a hivatalhoz, akiknek járadékigényét annak idején elutasították s most járadékuk el­ismerését, vagy egyéb gondoskodást, segélyeket, gyógykezelést, művégtag költségéhez hozzájáru­lást kémek. Egy két év előtti törvény alapján kérhetik a járadék felemelését, ha az állapotuk a rokkantság következtében rosszabbodik. A hi­vatal munkájának hasonló szaporítását ered­ményezhetik a legfelső közigazgatási bíróságnak a hadikárosultak bejelentésére vonatkozó ren­delkezéseket magyarázó döntvényei, úgyhogy a járadékigénylők, illetve a járadék felemelését igénylő személyek száma nincs állandósítva. A miniszter közli, hogy 1937 folyamán a hi­vatalba 198.056 ügyirat érkezett és 162.968 ügy­irat ment ki. A hivatal levéltára az év folyamán 545.839 hivatalos cselekményt tüntetett ki. A já­radékok számfejtő osztálya összesen 44.602 ügy­iratot kapott feldolgozásra. 1937 folyamán 4745 orvosi vizsgálat folyt le és az országos fellebbezési bizottság 2200 fel­lebbezést tárgyalt le. Ambuláns gyógykezelés­ben 3645 rokkant, ezek közül 459 háború utáni rokkant, intézeti gyógykezelésben 1022 rok­kant, ezek közül 389 háború utáni rokkant ré­szesük; a betegápolási napok száma intézeti gyógykezelésnél 57.181-et tett ki. A protézekre és egyéb ortopéd segédeszközökre rászoruló rokkantaknak az 1937. évben összesen 2689 esetben uj protéz vagy ortopéd-segédeszköz adatott ki, illetőleg megjavittatott. A hadükáro- sultaknak 1384 esetben adtak segélyt, kölcsönt és járadéki előleget. Végül megjegyzi a miniszteri válasz, hogy a hivatal jelentősen magas hitelekkel gazdálkodik, mert az 1937. évben a hadíkárosultakról való gondoskodás költségd eme hivatal körzetében 75,880.597 koronát tettek ki. Ebből személyi kiadásokra 3.2 százalék esik. A pozsonyi országos hadigondozó hivatal tényleges szolgálatában 1938 január 1-én ös­szesen 134 tisztviselő volt; egy a kassai járási hadigondozó hivatalnál végzett szolgálatot, amely Kdetszlovákia protéz-ügykörének el­látására van hivatva. A miniszter ezek alapján azt áflitja, hogy a világháború áldozatairól, valamint a háború utá­ni katonai szolgálatban megrokkant egyénekről való gondoskodás különleges és egységes szak­mát képez, ezt szerinte politikai hivatalok nem hajthatnák végre célszerűen, főleg az államkölt- ségen eszközölt gyógykezelés, a művégtagok és ortopéd-segédeszközök nyújtása és a szerfölött változó ellátási járandóságok kifizetése az, ami állandó felülvizsgálatot igényel. A hadigondo­zók — úgymond — nagy szervezeti egységek, amelyek fel nem számolhatók s ügykörük poli­tikai hatóságokra át nem ruházható, mert ezál­tal a hadigondozás szétforgácsolódnék, bonyo­lult és költséges lenne. A járási hivatalokra való átruházásával a gondoskodás színvonala is csor­bát szenvedne. A miniszter mindezekre való te­kintettel a pozsonyi országos hadigondozó hiva­tal felszámolását és ügykörének a politikai köz- igazgatási hivatalokra való átruházását nem tart­ja alkalmasnak és célszerűnek, Börtönre ítélték az inányi apósgyithost KOMÁROM. — (Bfcjá* tudósítónktól.) A* sí küditbiróság dr. Soóa eteölkláse mellett GyutrkoviMi Ferenc és felesége, inányi lakosok gyilkossági, ügyét tárgyalta. Gyutkcmcs január 4-én feleségé­vel együtt megfojtotta apósát, Gyúrást István hatvan eestendós pandát * hogy a gyanút eltereljék magukról, a holttestet felakasztották. Gyúrása István igen iparkodó ember volt és ma­f as kora ellenére elhatározta, hogy bejárja iurópa néhány gazdaságilag előrehaladott orszá­gát. Elment Olaszországba, Németországba,, Fran­ciaországiba, Hollandiába, és mindenütt, a mező- gazdaságot és az állattenyésztést tanulmányozta. Sok. pénzt vitt magával és kevéssel jött vissza, mert a tanulmányút rtiindent felemésztett A csa­lád, Gyfurászné és leánya állandóan veszekedett emiatt a visszatért gazdával. A gyilkosság napján is már reggel kezdték a veszekedést és kölcsö­nösen szidták egymást. Gyurkovics Ferenc (hirte­len egy kabátot dobott apósára s azt addig szorí­totta az öregember fejére, amiig az megfulladt. Tíz percig tartott a szörnyű viaskodás a két ember között A feleség. Gyúrást leánya szemtanúja volt a je­lenetnek és azt indítványozta, bogy akasszák fel a bullát a mestergerenidára. Utána nyugodtan ki­mentek a földekre dolgozná. A gyilkosságot az öreg Gyurászné fedezte fel, aki ja,ive székelve rohant a szomszédokhoz azzal, hogy férje felakasztotta magát. A csendőrök gya­núsnak találták a hirtelen halált és a keresztkér­dések súlya alatt a fiatal pár mindent bevallott. A főtárgyaláson a 'bíróság Gyurkovics Ferencet erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testi sértés bűntettében marasztalta el és másfélévj börtönre ítélte, felesége bünrészes- ségért ugyancsak ihásfé! évet kapott. Az ügyészség és a védő háromnapi meggondolás időt aért. — A VONAT ELÉ VETETTE MAGÁT. Nagyszombatból jelentik: Pávlovics Antal, a Kóburg-müvek alkalmazottja attól félt, hogy el­veszíti állását. Ezért a hajnali órákban kiment a pályaudvarra és a pozsonyi személyvonat moz­donya elé vetette magát, amely három darabra szakította a szerencsétlen embert. — MEGÜTÖTTE A SZOMSZÉDASZ- SZONY GYERMEKÉT — HÁROMHAVI FOGHÁZ. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Galovics Emília 33 éves munkásasszony ügyét tárgyalta á pozsonyi félsöbiróság Scheffer-tauá- cSá. A vád az Volt elléne, hogy a Trénerén rvei- letti Szádecsne községben megütötte szomszéd- asszonyának. Horák Borbálának nyolcéves fiát. Az eképpen kapott sebét a kisfiú később meg­fertőzte és közel két évig tartott, amíg kikezel­ték, A szakvélemény alaoján a trencséni kerületi bíróság Galovicsnét háromhónapi fogházra ítélte és ezt az ítéletet a felsőbíróság most helyben­hagyta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom