Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-10 / 84. (4527.) szám

2

1938 április 10, vasárnap*

BROUK Bohuslav,

BRATISLAVA-POZSONY, Köztársaság-tér 34.

siszták, a tradicionalisták, a karlísták, ismét egymásnak esnek és valóban spanyol módra körömszakadtáig harcolnak majd a ..becsületért". Franco államférfim képességein múlik, hogy kiegyensulyozza-e a veszélyes ellentéteket s meggátolja, hogy a veszekedők között ne a harmadik győzzön, az, akit a harctéren le tudott verni. Éppen azért, mert szüksége lesz támaszra, nem orientálódhat el teljesen a német-olasz blokktól. Kommunistaellenes támogatására szüksége lesz s bizonyára csatlakozik az amtikomintern-paktumhoz. Egyébként azonban szabadkezet kap Anglia felé s a brit érdekeket semmiesetre sem veszélyezteti.

Ez a terv, ami az olasz-angol megegyezés értelmében Franco győzelme után esedékessé válna. Olaszország nem kap monopóliumot Spanyolországban. Engedékeny- őségét Anglia jól megfizeti, mert a politikai megegyezésen kívül nem jelentéktelen az olasz-angol megállapodásnak az a része sem, amely Olaszország gazdasági megsegítésére vonatkozik. Előjelei máris láthatók a kilátásba helyezett angol támogatásnak. A lira hetek óta emelkedik s valódi értéke majdnem elérte névleges értékét A három év óta kimaradt angol idegenforgalom anil- liárdokat hoz majd az országba. Abesszínia kiaknázása csakis angol pénzzel és német vállalatokkal lehetséges. Az olasz kölcsönt a City barátságosan fogja fogadni s az olasz államháztartás gondjai elmúlnak. Az angol piac visszahóditása az olasz gyümölcs. bor és más áru számára neim jelentéktelen. A lira emelkedésével olcsóbbá válik a külföldi nyersanyag (amire az ország- nak óriási szüksége van), olcsóbb lesz a termelés, a munkás magasabb bért kaphat. Beruházások eszközölhetek. Megnőhet az aranykészlet. Itália újra felgyarapithatja az abesszin konfliktusban legyengült tartalékjait. A szuezi átkelés olcsóbbátétele olcsóbbá teszi az abesszin árut is. A spanyol vasat, ércet, ásványi termékeket Olaszország fegyverrel, vérrel, támogatással évekre előre megfizette s most élvezni fogja az ibériai beruházás gyümölcseit. Ausztria megszűnése nagy gazdasági tehertételtől szabadítja meg az országot, mig a német szomszéd gazdaságilag csak előny lehet, meirt iparilag a két hatalom többé-kevésbbé kiegészíti egymást s ha Délkeleteurópában az olasz-német gazdasági versengés érezhetővé is válik, aligha lehet nagyobb, mint eddig volt.

Az angol támogatás tehát a gazdasági' fellendülés korszakát vezetheti be Olaszországban s e materiális egészségesedésre alaposan szüksége volt az országnak. Ilyen értelemben tehát nagy hasznot jelent az angol-olasz megállapodás a dúcénak, de hasznot jelent Európának is, mert a békét jelenti. Ha Franciaországban végleg levi- fézlik a rezsim, amely egyéni sértődöttségéi is doktriner elképzelései miatt úgy tudott gyűlölni, mint senki a világon s ideológiájával nemcsak a gazdag Franciaország ,,édes földjét" tette tönkre és a francié nemzetet kergette zsákuccába, hanem képes lett volna papiros-elképzeléseiért a világot lángba boritani és húszmillió hullával bizonygatni, hogy teóriája helyes, — ha Franciaországban is uralomra lendül a közeljövőben az az okos és megfontolt rendszer, amely a nemzet igazi érdekeit nemzeti alapon szolgálja, akkor Páris is megegyezik Rómával és Berlinnel ^ végre megszületik a nyngateurőpai négy-nagyhatalmi összhang, amely az egyetlen, ami a kontinens békéjét biztosítani tudja.

„A kisgazda, kisiparos és kiskereskedő

fogja viselni az áilampapirok átvételéről

szőlő törvény terhét"

Pajor szenátor éles, de tárgyilagos beszédben bírálta a szenátusban a kormány pénzügyi politikáját • Mit diktálnak a kis pénzintézetek érdekei? ■ • ■ A bíróság ítélkezzék s ne a politikai hatóság! • ■ ■

PR AGA. — Jelentettük, hogy dr. Pajor Miklós szenátor az Egyesük Párt nevében a szenátus pénteki ülésén tárgyilagos bírálatban részesítette az állampapírok kötelező átvételéről szóló kormányjavaslatot. A szenátor közérdekű beszédében egyebek közt a követekzőket mondotta:

— Már az 193S. évi költségvetés és annak hiánya fedezetére beterjesztett 12 adójavaslat tárgyalása során rámutattam arra, hogy

a rendkívüli költségvetés 3.500 milliós fedezetére megszavazott hitel vagy külföldi, vagy belföldi kölcsönnel fedezhető* Rámutattam arra, hogy a külföldi kölcsön sikerében bízni nem lehet, mert az álkjn bizonytalan nemzetközi körülményei, exponált helyzete és nehéz geográfiai szituációja oly el nem hárítható akadályokat gördít a külföldi kölcsön megszerzése elé, melyeket a kormány legyőzni nem tud és ezért rá lesz utalva a belföldi kölcsönre, a polgárok áldozatkészségére.

<— Ezt természetesnek is találtam volna, hogy amidőn az államnak ily nagy hitelre van szüksége, ezt saját polgáraitól kéri. Ámde nem ez történt. Talán azért, mert nem bízik annak sikerében és fél attól, hogy a külpolitikai bizonytalan szituáció folytán teremtett helyzet a tőkét tartózkodóvá teszi és ezért

az áltarukölesönnek olyan formáját választotta, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal a pénzintézeteket arra kötelezi, hogy betéteik 8—20 százalékát állampapírokban helyezzék elv i •

A hitel és a kisemberek

—- A mezőgazdasági, kisipari és kiskereskedelmi hiteligények általunk állandóan követelt rendezését a kormányzat ismételten ígérte.

ígéret teljesítése helyett azonban kapunk olyan törvényt, mely a pénzintézetek betéteinek nagyrészét a gazdasági életből elvonja*

A nagybankok, amelyeknek a pénz ilyen lekötöttsége talán nem is fáj, a kisgazdával, a kisiparossal és kiskereskedővel szóba se állnak s igy ezek a helyi kis pénzintézetekhez vagy szövetkezetekhez kénytelenek fordulni. Ha azonban ezek a kis pénzintézetek betétjük jelentékeny részét állampapírokban helyezik el, nyilvánvaló, hogy a hitelt megszorítani lesznek kénytelenek és megint

csak a kisgazda, a kisiparos és a kiskereskedő fogja e törvény súlyát viteini.

— Ha figyelembe vesszük, hogy a pénzintézeteknek 1929-ben 11 milliárd értékű, nagyrészben állami értékpapír-állománya

1936-ban 14 és fél miilliárdra szaporodott, joggal mondhatjuk, hogy a pénzintézetek megtették kötelességüket és hogy

többet a gazdasági hitelélet csorbítása nélkül nem tehetnek.

Mert ne felejtsük el. hogy a magángazdálkodásban körülbelül két és félmillió ember van hitelre rászorulva.

Miért nem szaporodnak a szlovákiai és kárpátaljai betétek?

— Ismetelten tapasztaltuk, hogy a pénzügyi kormányzat állandóan a takarékbetétekkel kacérkodik s panaszolja, hogy azoknak alig fele van jövedelemi adóval megadóztatva, mert a másik fele el van titkolva, A betétállomány körülbelül 56 milliárdot tesz ki, melyből Szlovákiára és Kárpátaljára körülbelül három és félmilliárd esik.

A. Szlovákián és Kárpátalján levő betét nem szaporodik, mert a takarékos körülbelül 130.000 Szlovákián levő cseh tisztviselő a megtakarított pénzét nem a szlovákiai bankokban helyezi el, hanem ha- zaküLdi.

—' Ha az államnak védelme céljából hitelre van szüksége, kérte volna ezt a betétesektől, vagy még inkább azoktól, akik az állam fennállása óta busás jövedelmeket élveznek és meggazdagodtak.

A szlovákiai bankok terhe

— Meg vagyok győződve arról, hogy az állampapírok kényszervásárlása főleg a szlovenszkói pénzintézeteket sújtja, mert mig a történelmi országok nagy bankjai milliós nyereséget mutatnak ki és 4—7 százalékos osztalékot fizetnek, addig a szlovenszkói bankok nagyrésze évek óta osztalékot nem fizet és szanálásra szorul.

Ha a pénzügyi kormányzat a szlovenszkói bankokat komolyan támogatni akarja, parancsolja ki onnan a cseh mamutbankok

fiókjait.

Irányított gazdálkodás

— A miniszteri expozé beismeri, hogy a tárgyalt javaslat az irányított gazdálkodás

egyik része.

— Az irányított gazdálkodás ezen része éppen olyan szerencsétlenül fog végződni, mint a többi és félek tőle, hogy ilyen irányítás folytán tönkrejutott pénzintézetek szanálására legalább annyi millió fog kelleni, mint amennyit az állam a gabonamonopóliumra költ.

Mennyit bírnának el a kis pénzintézetek?

— A javaslat bizottsági tárgyalása alkalmával rámutattam arra, hogy a kis pénzintézetek és kis szövetkezetek nagyobb megrázkódtatás nélkül nem lesznek képesek az összb&tétek átlag 1.0 százalékát állampapírokban elhelyezni és javasoltam, hogy |

a kétmilliónál kevesebb betétállománnyal rendelkező intézetek a kényszervétel kötelezettsége alól mentesítve legyenek és hogy a nagyobb bété;állománnyal rendelkező intézetek kötelezettsége 5 millió koronáig a betétállomány két százaléka, 10 millió koronáig 3 százaléka, 20 millió koronáig 4 százaléka, 30 millió koronáig 5 százaléka legyen és igy tovább fokozatosan emeltessék.

— Kalfus miniszter ur válaszában kijelentette, hogy az eredeti javaslat súlyosabb volt és hogy a törvényhozásnak beterjesztett javaslat a pénzintézetek megbizottaival történt megállapodás alapján készült.

Nehezen hiszem, hogy itt ezen a tanácskozáson a szlovákiai és főleg a szlovákiai kis pénzintézetek megfelelően képviselve lettek volna,

mert azok sohasem járulhattak volna olyan megoldáshoz, mely sok pénzintézetnek és sok adósnak a létét veszélyezteti. Van ugyan a törvénynek olyan rendelkezése, hogy amennyiben a pénzintézet körülményei az állampapírok kötelező vásárlását lehetetlenné teszí, a kormányzat átmenetileg kivételeket tehet. A kormányzatnak a magyar intézetekkel szemben tanúsított mostoha bánásmódja. elég indokul szolgál annak feltételezésére, hogy a kormányzat ezen jogát politikai célokra fogja felhasználni.

Meghatalmazás

— Tiltakoznunk kell a javaslat azon rendelkezése ellen,- hogy a kormány felhatal- maztassék arra, hogy a vételkényszer ősz- szegét további 25 százalékra rendeletileg felemelhesse és hogy

a vételnek a törvényben 1942 december 31-ig megállapított zárhaíáridzjét a szükséghez képest megrövidíthesse.

—- A gazdasági életet igen érzékenyen érintő ilyen intézkedés ellenkezik a parlamentarizmus szellemével és közel áll azon parancsuralmi rendszerhez, melyet kormányzatunk állandóan elitéi és szid.

Ha nincs lé anyagcseréje

és az Igmándit használja,

életkorát prolongálja.

CHROMATIKUS

bas °n'^’'*z

(25 bUIentvfl,

QITAR Jó hangú, 'Í.SSK

paliszanderfa- fikg kerettel SP&m

HELIKON egysoros,

bőrön elhelyezett sípokkal, 4IÖÍU* 10 billentyű, 2 basszus . * o »

Vásárlás esetén vegye Igénybe BB rendszerünket.

Szlovákia legnagyobb áruháza

II hatóság helyett a bíróság büntessen

lyeket támadni, de megnyugtatja Modrace- ket, hogy a tanuk, akik hallották a szlovák néppárt deklarációjának fölolvasásakor elhangzott kifakadását, a fegyelmi bizottság előtt a tiszta igazságot fogják vallani, mint ahogy a szemébe is megmondják az igazat. Megérti, ha Modráceknek az ügy kellemetlen s igyekszik mentegetőzni. A szónok azt is megérti, ha Modráéek a szócsata hevében nem fontolta meg szavait és előrehaladott kora miatt nem rendelkezik jó emlékező tehetséggel.

De ha a saját megnyugtatására Modrá- őek tudni akarja, hogy mit mondott Bu- daynak, kérdezze Karpisekné szenátor- társától, hogy miért ütötte hátba és kérdje meg a szomszédaitól, miért csodálkoztak úgy és miért csóválták fejüket És ha azok őszintén megmondják neki, úgymond és meghallja a bizottság vizsgálatának eredményét, meg vagyok győződve arról, hogy akkor ő fe beismeri* hogy az olyan ember, akinek a nyelve gyorsabb, mint az esze és az emlékezete kihagy, aki nem lehet tárgyilagos, mert elvakult sovinizmusában másokat sérteget az nem méltó arra, hogy tagja legyen a törvényhozó testületnek s levonja ennek a következményeit.

A szónok beszédét a szociáldemokrata oldalon nagy zajjal fogadták,- A BÉCSI CSEHEK KICSERÉLÉSÉNEK TERVE. A Poledni List azt. az ötletet veti föl, hogy a Bécsben élő mintegy 30 ezernyi cseh részére lehetővé kell tenni a Csehszlovákiába való kivándorlást, ugyanakkor pedig a csehszlovákiai németek számára az Ausztriába való kivándorlás lehetőségét kellene biztosítani. A lap nem gondol kényszerű emigrációra, hanem csak önkéntes honcserére.

— .Tiltakoznunk kell továbbá a javaslat

azon rendelkezése ellen, hogy i

a javallatban foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén a járási hivatal 100.000 koronáig terjedhető büntetést, vagy behajthatatlanság esetén 6 hónapig terjedhető elzárást állapíthat meg.

— Tudjuk, hogy a közigazgatási hatóságok politikai pártérdekek szolgálatában állanak és hogy a mi demokratikusnak hirdetett rendünkben sok az önkényes intézkedés, hogy nem az alkotmány és a törvény uralkodik, hanem a közigazgatás, mely azt hiszi, hogy ezzel kell megmenteni az államot.

ítélkezzék a törvény ellen vétkezők fölött a független bíróság és ne a politikai hatóság.

Minthogy a törvényjavaslat a gazdasági élet megbénítására alkalmas, nem fogadom el.

Válasz Modráfek támadására

A szenátor ezután szlovák nyelven folytatta beszédét és kitért Modráéek szociáldemokrata szenátor támadására. Modrácek a napló szerint kijelentette, hogy az egyesültpárti szenátorok róla szóló állítása demagógia és hazugság. A szónok utal arra, hogy Modráíek ügye már a fegyelmi bizottság előtt van, tehát nem illő a dolgot a Ház előtt újból feszegetni és egyes szemé-