Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-09 / 83. (4526.) szám

6 TO^GAI-Ma<AaR-H1RIjAP Hírek IT""™ ...■■■—P1WMMI............II i Elk obozták a Prágai Magyar Hírlapot PRÁGA. — A prágai ügyészség rende­letére lapunk pénteki számát elkobozták. A cenzor a vezércikk két részén eszközölt törlést és pedig a cikk első bekezdésében 36 sort, utolsó bekezdésében pedig 10 sort kifogásolt. Elkobzott számunkból második kiadást adtunk ki, amely azonban csak megkésve érhetett olvasóink kezébe. A ké­sés miatt olvasóink szives elnézését kérjük. Az elkobzás ellen fölfolyaanodással élünk. A pozsonyi államügyészség a szlovák néppárt lapját, a Slovákot koboztatta el. A cenzor a lap vezércikkét cimestől teljes ter­jedelmében törölte. Azonkívül a lap belse­jében is van két fehér folt* A prágai Die Zeit a lap tegnapi kobzo­sáról a mai számban a következő bejelen­tést teszi: „A tegnapi Die Zeit-et belpoli­tikai vezércikke miatt újból elkobozták. Ez négy héten belül az ötödik köb zás, úgy hogy a törvény alapján fönnáll a lap be- íilth.a tósá gának lehetősége. Kijelentjük, hogy a továbbiakig kénytelenek vagyunk a belpolitikai véleménynyÜvánitástól eltekin­teni. Ennék következtében mai belpolitikai vezércikkünkben csak a cseh közvélemény ftereszttnefszetét nyújtó lapszemlét közöl­jük. Olvasóink ma imár annyira Iskolázot­tak, hogy ehhez maguk meg tudják alkotni a saját véleményüket/* Hasonló értelmű be­jelentést tett a német lap néhány nappal ez­előtt a külpolitikai véleménynyilvánítást il­letően is. . —- EGYHÁZI KINEVEZÉSEK ÉS ÁT­HELYEZÉSEK. A munkács-egyházmegyei görögkatolikus püspök Daniélovics István eddigi ungsasfalyai lelkészt Lasztócra, Eg- xessy Sándort Hliviscséröl Árokra, Homon- náy Mihályt Berezováról Kolódnára, Boko- tey Andrást Danilováról Bródra, Romzsa István Rómában végzett ujmisést Berezo- vára, Szekerák János káplánt Jánosiba, Havrilla Antalt Cseléről Zébegnyőre, Kosztyn Jánost Hajasdra, végül Seregi Jó­zsef lelkészt Petrócéről Cselére helyezte, il­letőleg nevezte ki. — ELTEMETTÉK SCHELL GYU­LÁT. Kassai szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Ma temették el Nagyidán nagy részvét meíleft id. Schell-Bauschlott Gyula földbirtokost. A gyászszertartást Tost Bar­na prelátus-plébános végezte nagy papi se­gédlettel. Jelén volt a temetésen az egye­sült párt kassai körzetének több reprezen­táns tagja ís. Sok búcsúbeszéd hangzott el és a KZD férfikara gyászdalokat énekelt. Az engesztelő szentmise-áldozatokat a Megboldogult lelki üdvéért Nagyidán a kegyúri plébániatemplomban szombaton délelőtt 9 órakor, Kassán a premontrei rend templomában vasárnap délelőtt 10 órakor mutatják be. — A JAPÁN HADSEREG AJÁNDÉKA MUSSOLININAK. Tokióból jelentik: Sugiaya- ma japán hadügyminiszter a Tokióba érkezett olasz katonai küldöttségnek tiszta ezüstből ké­szült mozsárágyut nyújtott át, mint a japán had­sereg ajándékát Mussolininak. Az ajándékágyu b. rendes nagyságai löveghez Viszonyítva egy-* tízed nagyságban készült, és pontosan kidolgoz­nák legkisebb alkatrészeit is, — ÜGYVÉDI HÍR. Dr. Pósch Antal pozso­nyi ügyvédjelölt e héten az ügyvédi vizsgát Si­kerrel letette. — ELKOBOZTAK A VOLA LUDUT. Pozsonyi ezerkéRttrfe égünk jelenti telefonon: Az egyesült párt szlov&knyelvü hetilapjának, a Vőla Dudu- nak most megjelent számát az aktív-izmusról Szó­ló cikkének több kitétele miatt az állam Ügyészség elkoboztaita. A lan uj kiadásban jelent meg s a vállalat az elkobzás elleD felfolyamódással el. — LELKÉSZBEIKTATÁS. Léváról jelentik: A Pózba, Lót, Besse, Baracska községek refor­mátus társasegyházainak nyugaloonbávcxntílt lel­késze, Bibary Kálmán örökébe a minap egyhan­gúan Szaszák Bertalan felsőláncl lelkészt válasz­tották meg. Szaszák Bertalan beiktatása Pozbán történt. Az uj lelkészt a barsi egyházmegye kép­viseletében Ceglédy Páll esperes és Csekey Já­nos világi tanácsblrák vezették be. Az esperes nagyhatású beszéde után az uj lelkész mondotta el beköszöntő beszédét. — HÚSVÉTI KÉZIMUNKAKIÁLLITÁS ÉR­SEKÚJVÁR OTT. Az érsekujvárl női Mátia- kongregáció április 10-én, vasárnap nyitja meg jótékonycéliu húsvéti kézimunkakiállitását és vá­járát. A Klsifaludy-nccában megnyíló 'káálllitáson ízléses, szép és ötletes kézimunkatárgyak látha­tók, amelyek közötl^Viindenkl találhat kedvére Való húsvéti vásárfiát. „Kárpátalja '% a köztársaság legszegényebb földje' Hokky Károly szenátor beszéde a szenátusban ■ „A lakosság nagyobb föle elégedetlen” • A magyar nép egyet osztályainak helyzete * A magyar Iskolák PRÁGA. — Jelentettük röviden, hogy Hokky Károly, az egyesült párt kárpátaljai szenátora a szenátus csütörtöki ülésén hatásos beszédben ismertette Kárpátaljai panaszait. A közérdekű beszédet az alábbiakban ismertetjük: *— Ha ai A'lfattifordülat után a csehszlo­vák államférfiak valami olyasféle jeligét választottak volna ~ mondotta a szenátor —, amely a mi nagy költőnk, Vörösmarty Mihály egy -költeményének két sorában van összesűritvet «A gyűlöletnél jobb a tett, kezdjünk egy újabb életet" ma itt uj, gazdag élet sarjadhatott volna a monarchia egy részének romjain. Sajnos azonban a gyűlölet mindinkább úrrá lett ezen a területen. Szükséges lett volna itt egy olyan éles szem, amely ellátott volna en­nek a területnek Prágától több mint ezer kilométernyire terjedő végső zugába is. Meglátta volna, hogy ezen az újonnan alakult gazdag területen a cseheken és morvákon kívül németek, szlovákok, magyarok, lengyelek, ruszi­nok, románok, zsidók és cigányok Is vannak, amint á statisztikái hivatal azt gondosan kimutatja. Mindegyiknek megvan a saját egyéni karaktere, amelyet nem lett volna szabad elnyomni, hanem engedni kellett volna kivirulni. Ez nem történt meg. Cso­dálatos ez éppen egy olyan nép vezéreinél, akik frissen vívták ki fennen hangoztatott szabadságukat. . A múlt nehéz napjaiból sokat kellett vol­na tanulniok, de nem tanultak. — Amikor a győztes római hadvezér diadalmenetét -tartott, lóvas és gyalogos ka­tonák komoly kísérete mellett gyakran fel­hangzott a nép üdvrivalgása. De a győze­lemittas pillanatban a legnagyobb örömmá­morban egy rabszolga ment a győzelem glóriájával övezett hadvezér mellett s állan­dóan a fülébe súgta: „Halandók vagyunk!" — A túláradó őröm hangjai mellett ott volt a mérsékletre intés. Itt mi játszottuk a fenti rabszolga szerepét De nem sugtuk, hanem kiáltottuk a szerencse kivételes ke­gyeltjei felé a mérséklet szavát. A mi sza­vunkat elfojtotta az elbizakodottság har­sogó lármája. Itt nem akarta hallani senki a mások keservét, si-ró panaszait. Itt csak az volt kedves hang, amely hí­zd gett. Itt mindenki külön hősként és győztesként élt az egekig csapó öröm mámorában. ff A lakosság nagyobb fele elégedetlen is — Ma kérldheteden őszinteséggel ki kell mondanunk a leplezetlen igazságot: Itt a lakosság nagyobb fele clégedetlenl Talán senki sem annyira, mint a csalódott Kárpátalja. Ez a köztársaság legszegé­nyebb földje. Dé gazdag, jómódú, boldog és megelégedett lehetett volna. Csak egyik szomszédját kellett volna megnyerni és nem „térdre kényszeríteni". Sohasem jó szom­széd az, amelyik a másik pusztulásán akar felemelkedni. Évente sok milliárd értéket cserélhetett volna ki egymással a két or­szág. Mindenki jól járt volna. Elsősorban Kárpátalja népe, főleg a rutén nép. Ma at* tói a kis töredéktől eltekintve, amely a kor­mány zsoldjában áll, a többi nagyobb nyo­morban van, mint valaha. Egy fél év előtt fennen hirdették a kárpátaljai autonómia megvalósítását. Ki is hirdették dobszóval minden faluban, hogy megvan az autonó­mia. A lakosságot ünneplésre kényszeritet- ték. Banketteket rendeztek. Hodza minisz­terelnöknek diszpolgárságot szavaztattak minden községben. Azóta még égy kis egérke sem Született belőle. A karácsonyi szózatban világgá kürtölték. Az autonó­miát a külföldnek adták, de nem az ott élő lakosságnak! A magyar nép helyzete — Újból megrajzoljam a magyar nép si­vár életét?! Százszor lefestettem itt s a kép­viselőházban. Földműves népe nyakig el- adósodva súlyos terhek alatt nyög. A me­zőgazdasági. kamarák nem alakultak meg, hogy megvédjék a gazdát a tönkrejutástól. De ha megalakultak volna is, akkor is Csák az agrárpárt káderei lettek volna. Mint a dohánytermelők szövetsége és a Szőlőter­melők hegyközségének szövetsége. Minden ilyen szervezet csak arra való, hogy az agrárpárt néhány embere kövér­ré hízzék mellette* de a Szervezet a termelők pusztulásának szakadékét még mélyebbre hasítja. Az erdők kipusztiíása folytán még zabo­látlanabbá vált folyók szabadon pusztít­ják árva földjét. Egyéb elemi csapások Is összetörték a vé­res verejtékkel küzdő földműves munkáját. Hűségért hűséget sohasem kapott. A kisiparosság értékes társadalma még jobban földretiport, mint valaha volt A munkás helyzete — A munkásnak hasonlóan sivár a hely­zete. Jöjjön csak velem bárki Aknaszlati- nára. Meg fogom néki mutatni a munkások egész tömegét, akik már kora gyermekko­rukban sóbányákban dolgoztak, sőt elődeik is ott keresték kenyerüket. 1930-ban tömegesen elbocsátották őket »aját társaik: a szociáldemokraták javas­latára. Legföljebb ideiglenesen, kegyelemből ve­•zik fel egy-egy hónapra némelyiküket. De tavaly, vagy két év előtt történt, hogy fel­vettek egy Csehországból jött köszörűst és számtalan más embert, akik talán akkor láttak először életükben sóbányát. Máshon­nan is felvettek munkásokat, csak éppen Aknaszlatináról nem. Ha pedig Hynek bá- nyaigaZgatóhoz mentek munkát kérni, ak­kor azt mondta nekik, amit itt szégyellek kimondani. Az a bányaigazgató mondta ezt, akit — komoly emberek állítása sze­rint — csempészésen csíptek rajta. S ezért nem akasztottak nyakába kémkedési pört, mint sok más csempésztársának. Ily bánásmód mellett ne csodálkozzék sen­ki, ha a munkás elkeseredett és gyűlölet ég a lelkében az ilyen vezetők iránt. Nyugdíjas bányászok —> De hasonló mostoha bánásmódban ré­szesülnek a bánya öreg nyugdíjasai is, akik 200—>300 korona havi nyugdíjon tengődnek, abban a bányában végzett nehéz munkájuk után, amely az államnak 20 év alatt a legna­gyobb jövedelmet biztosította áz összes álla­mi vállalatok között. Még a kárpátaljai 612 ezer hold erdő jövedelmét sem véve ki. Min­den embernek adhatnának ott munkát, aki ott született és Ott dolgoztak apái. Mindennap száz tengelyes vonat megy a történelmi országokba, hogy ott tisztítsák meg a sót, amelyet Aknaszlatínán bányász­nak, 8 a munkabér javát ott kapják, de nem Aknaszlatínán. A jólét szigetét lehe­tett volna itt megteremteni, al ol minden ember megtálálta volna szerény, de nyugodt megélhetését. Alkalmazás, vállalatok — A magyarság tanult elemei az elhelyez­kedés minden lehetősége nélkül élnek. A2 ő tömegével benyújtott kérvényükre jön min­iig a sztereotip válasz: „nelze vyhovéti”, — A két dohánybeváltótól eltekintve egész Kárpátalján nem alakult 20 év alatt egyetlen nagyobb vállalat, vagy gyár sem, legfeljebb a történelmi országok nagytőkései vették meg a gyáraikat és redukálták a munkát és munkáslétszámot. A kis bankokat elnyelte a nagybankok mohó kapzsisága. A községek adói — A községek a 800 százalékos különféle adók terhe alatt nyögve kimerültén teljesítik nehéz feladatukat. Az elviselhetetlen és sok esetben igazságtalanul kivetett adókon kívül dávkák, bélyegilletékek, büntetések zúdultak fejére annyira, hogy sok­szor a gazdasági érelmeszesedés szédületé kerül­geti az adófizetőt. A polgár súlyos terhéért még azt sem tudta elérni, hogy szilárdan megvesse a lábát , s azt mondhassa, hogy ez állam pol­gára vagyok, mégha vérével adózott is, nemcsak pénzével. Az áltanpofeMort* «**«% 1 TL BC, jel tar: úja ftg­Vi Kin iomtel;, í " 1 ■■II-IIII ....................... .....| se Hu svétkor, április lf Sötétben ft Budapestre .■zúgásukról < (Közös útlevél) *• ff S0ÚSAUT0CAR utazási iroda, Í3 BRATISLAVA, Goethe-u. 1. Jf Dunabank palota. Tel. 24-08. vü BBSBBBBBHBIBSSBBBSHBnHHBHflHHBBHI hu: sé; eik huaz esztendő után, nem a polgárok jogá­vá, hanem a polgári és katonai hatóságok spa­nyolcsizmájává akarják kiszélesíteni. esí Iskolák I Sokszor rongyos Viskókban kell meghuzódniok ffáí a magyar gyermekeknek, ahol a hiányos tető A. miatt rájuk hull az eső, amikor nem a pádban, hanem a padlón írnak. De jaj-szavunkra még egy Ej magyar iskolát sem építettek. Á 24 százalékban * nxágyar szőllősi járásnak (valójában nagyobb ott a magyarság számaránya) még egy magyár pol­gári iskolát sem sikerült kiharcolnia, holott 80 ®“ tankötelest minden percben beállíthatnánk, de ^ mégis hiába küzdünk érte. Mindezekért azonban n azt kívánják, hogy csak hálát rebegjünk? v fezek azok a dolgok, amelyék a kormány­zatot odáig juttatták 20 év alatt, mint Tolstoj a • meséjének a vándorát: to A vándort üldözte egy vadállat. Menekülni f"J csak úgy tudott, hogy egy kútba ugrott. De am- nák fenekén egy másik bestia várta. Egy sár- oh kány ült a kút mélyén, amely menten felfalja, na ha leereszkedik a kút mélyére. Megkapászko- ez dott egy kiálló fa ágába élet-halál között le- vv bég, ve ... j=; — A baj orvoslására nem alkalmas eszköz a gyülekezési és sajtószabadság megszüntetése és jtf a legutóbbi idők tömeges lapelkobzása. Örök ], igazság az, hogy a szabadságjogok korlátozása jl újabb szabadságharcot vált ki! . ' ED ki volt kelemen Didák ír­atva? MISKOLC — Jelentette röviden a Prága! Magyar Hírlap, hogy Miskolcon az 1744 tava- v szán a szentség hírében elhunyt páter Kelemen •*' Didák minorita szerzetes kora egyik legnagyobb szociális érzékű apostolának szenttéavatására ]{ megindult a szenttéavatási eljárás. Páter Kele- j- mén Didák erdélyi székely nemes családból szár­mazott. Amikor á törökök elpusztították a kö- Z löstorokat, Nyírbátorban sátorban tele Dédett meg s onnán szervezte az uj rendházakat. Később Miskolcra került. Mindenütt igen nagy apostoli munkát fejtett ki. A népet Írásra és olvasásra ta- « nitotta, Valósággal orvosa volt annak a vidék­nek, ahol éppen teljesítette hivatását. A pestis- járvány során nevét az egész országban emleget­ték, Már 1750-ben megindult szenttéavatásának előkészítése. Felbontották koporsóját, amelyben holttestét teljesen épen találták. Huszonhat év múlva az eöri püspökség kívánságára ismét meg­indult az eljárás. A felbontott koporsóban még mindig ép volt f* a holttest. A francia forradalmak, Napóleon há- ,, borúi, valamint a pápa franciaországi fogsága elterelte a figyelmét az egyszerű miskolci \ -ré­tes ügyéről, majd pedig a világháború és • ■* ■ “ mában levő állapotok késleltették az ujabi s^h- g | mozdulást. 1937 augusztusában Miskolc- áz- dr. P. Hess Beda, á minorita rend róma já* K féÜfca, aki előtt a rendtársak felvetettél 'üo- ZC:3 a szentté avatás gondolatét. Rómából utasítás érkezett arra, hogy készítsék el P. Kelemen Di­dák legrészletesebb életrajzát Ez a munka . most is. . aSK>: Szerdán délelőtt felbontották a tnir riták kriptáját .ahova 150 évvel ezelőtt kezdték meg a temetkezést nemcsak a szerzetesek, hanem a vi­lágiak is. 1833-ban zárták Le a kriptát. A bizott­ság megáll api tóttá, hogy melyik P. Kelemen Didák koporsója, A koporsó felbontására csak akkor kerül majd sor, ha megérkezik Rómáiból a külön megbízott. Társadalmi Élet # A Rimaszombati Iparoskor XI. kulturest}&» Komárotüy Géza nvutffllmázott állami reálgimoi. iluml tanár olvasta föl „A* Ipar kialakulása’* rtimtí An.1 lárva 4«3nmlm<5nTrHf i 1938 áprflis9^^-nbaf.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom