Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-08 / 82. (4525.) Második kiadás
előfizetés! írt évente 300, félévre 150, negyed- évre 76, havonta 26 KC„ külföldre: évente 450^ félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes ssám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— K(. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská olice 12, IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SÜRGÖNY CÍM: HÍRLAP, PRAHA. fa ellenzék igaza Mit kíván a kisebbségi magyar nemzet ? Járass Andor, az Egyesült Párt országos elnöke a képviselőház ülésén 12 pontban foglalta össze a csehszlovákiai magyarság politikai, gazdasági és kulturális követeléseit „Követeljük Szlovákia és Kárpátalja (BI) - A csehszlovák parlament három nagy ellenzéki pártija — a szudétanémet párt, a szlovák néppárt és az egyesült párt — közül az egyesült párt nézhet vissza az ellenzéki politika lég töretlenebb vonalára. Ezzel függ össze az is, hogy mi hadakoztunk a legtöbbet az antidemokratikus szellemben felénk röpülő pártpolitikai nyilak ellen, amelyek azért akartak rajtunk sebet ejteni, mert ellenzékben maradtunk. Ellenzékben, ami tudvalevőleg a parlamentáris demokrácia felfogása szerint rendkívül 'fontos szerepet jelent, mert az ellenzék hivatása, hogy felhívja a parlament figyelmét a kormányzás hibáira, tévedéseire és mulasztásaira. Déhát szinte a politikai élet furcsa elvévé vált, hogy az ellenzékre nem érdemes hallgatni, mondjon akármit, az csak helytelen lelhet, kitalált, erőltetett: mert többségi soviniszták és velük együtt az úgynevezett magyar aktivisták sietve kitalálták, hogy a magyar ellenzéki politika nem egyéb, mint a kákán is csomót kereső gravámeneskedés. így került papírkosárba hosszú éveken keresztül minden jogos panasz és sérelem s igy vált elhibázott, helytelen jelszóvá, hogy az ellenzéknek nincsen igaza ... Sohasem halmozódhatott volna föl annyi restancia a nemzeti kisebbségek ügyosztályában, ha idejében felismerik ennek az elutasító álláspontnak tarthatatlan voltát. A restancia pedig a legnagyobb baj minden ügyvitelben. Ha voltak, akik jóhiszeműen segítették hozzá a sovinizmust, hogy az ellenzéket 'fumigálja és követeléseit visszautasítsa, akikor ezek kellemetlen percek és órák elé néznek még, mert előbb-utóbb be fogják látni, — ha még nem látták be, —- hogy az ellenzéknek igaza volt, amikor sérelmeket hangoztatott és jóvátételt követelt s az elfogult többség .tévedett, amikor b:fogta füPRAGA. — Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt országos elnöke a képviselőház április 5-i ülésén az illetékszabályozó javaslat vitájában nagyszabású beszédet mondott, A beszéd szövege a következő volt: — Tisztelt képviselőház! A csehszlovák köztársaság jelenleg Európa reflektorfényében áll. Akkor, amikor ezt megállapitjuk, ez a parlament és általában a politikai élet a betiltott népgyülésekkel úgy tűnik fel, mintha ebben a reflektorfényben hirtelenében le- tompitottunk volna minden fényt, hogy minél jobban elmosódjanak a körvonalak. — Én azt hiszem, hogy nem helyes ez a politika. Nem helyes azért, mert ezáltal a kétségekből ködgomolyag száll fel, amely ködgomolyag eltakarja a tisztánlátást az európai közvélemény előtt és ez lehet egyik oka annak is, hogy olyan hírek kelnek szárnyra Európa-szerte, amire igen eklatáns példát szolgáltat egy-egy francia vagy angol napilap. Uí javaslat - uj teher — Az a törvényjavaslat, amely ma itt a Háznak az asztalán fekszik, a történelem perspektívájába beállítva, egészen kis jelentőségű törvényalkotás. De hogyha megvizsgáljuk ennek a törvényalkotásnak természetét, akkor meg kell állapítanunk, hogy leit s kiadta a kényelmes jelszót, hogy az ellenzéknek nincsen igaza. Nem kérkedünk ellenzéki politikánk igazával, a tények beszélnek helyettünk: azok a tények, amelyek zátonyra futtatták a két német aktivista pártot, az a tény, hogy a túloldalon is kezdik észrevenni, hogy a nemzeti kisebbségek problémáit nem lehet az eleve igent bólintó tárgyalófelekkel elintézni. — Figyelemreméltó ugyan, hogy amikor cseh nyelven olyan mondatokat írnak le, hogy a többség ne ringassa magát illúziókban a kisebbségi kérdés felől és téves volt az a felfogás, amely úgy vélte, hogy sohasem fog sor kerülni arra, hogy komoly lépéseket kelljen tenni a kisebbségi sérelmek orvoslására, meg hogy örökké ig- norálni lehet az ellenzéket, —■ ugyanabban az időben még mindig napvilágot tudnak látni olyan nyomtatott magyarnyelvű vezércikkek, amelyek erőlködve kísérelik meg itt i» konzekvens maradt a parlament egy bizonyos irányhoz, mely irány azt jelenti, hogy terheket rakunk a polgárok vállaira, konzekvensen mindig nagyobb és nagyobb terheket. Mert nem emlékszem olyan törvényjavaslatra, amelyik a polgárok terheinek enyhítését javasolta volna ez előtt a Ház előtt. Az illetékegyenérték tulajdonképpen Mária Terézia korából származó adóügyi javaslat és adóügyi törvény volt. Más volt a joggyakorlat bizonyos mértékben a régi Magyarországhoz tartozott területen és más a történelmi országokban. Ez a javaslat unifikálni kíván. De hogyan unifikál? Olyan módon, hogy átveszi mindegyik földrajzi országrészből azt a jogfolytonosságot és azt a jogrendszert, amelyik nagyobb terhet jelent az adófizető alanynak. A Szlovenszkón és Kárpátalján bevezetett magyar adóügyi rendszer magasabb kulcscsal dolgozott, de kisebb volt a törvénynek terjedelme. A történelmi országokban ellenkezően, kisebb volt a kulcs, de annál általánosabb volt magának az adótörvény— A miniszterelnök ur múltkori rádióbeszédében, amiről egyébként az a véleményem, hogy sokkal helyesebb lett volna, ha ez a beszéd itt, a parlament fórumán hangzott volna el, azt a kijelentést tette, hogy kodifikálni fogják, rendszerbe fogják foglalni az eddigi kisebbségi jogokat és bizonyos mértékben ki is fogják terjeszteni. a magyar ellenzék hátbatámadását. Mily tragikomikus és szégyenletes helyzet ez: amikor a cseh Peroutka Ferdinánd az ellenzék meghallgatását javasolja és ugyanakkor a magyar aktivizmus szócsöve nem talál jobb témát, minthogy a magyar ellenzék ellen tovább folytassa meddő és humoros dogmatikus szócsatáját. Elismerjük, nehéz helyzete lehet azoknak, akik azzal a feladattal születtek, hogy l'art pour Tart támadják az ellenzéket, ha közben megváltozott kicsit a világ és a kisebbségi követeléseket eddig tagadó többség hangulata is változásokon megy keresztül. Nem becsüljük ugyan túl sokra ezt a hangulatváltozást sem, mert néhány elismerő szóval nem lehet az ellenzék szemét kiszúrni, de egyet okvetlenül megállapíthatunk, hogy az ellenzék kitartó, következetes harcának igazsága ma világosabban állhat mindenki előtt, mint valaha. nek a terjedelme. Most a kettőt úgy unifikálják, hogy átveszik a magasabb kulcsot és átveszik a jogi kiterjesztést. Ilyen körülmények között az unifikáció eredménye egy minden tekintetben magasabb adózásnak jellegét adja, ami súlyos terhet jelent elsősorban a községekre. — Szlovákiában és Kárpátalján a községi jellegű vagyon mentes volt az illeték- egyenértéktől. Ezen uj törvényjavaslat értelmében Ezen a területen is meg fogják külön adóztatni azt a községi vagyont és azokat a községeket, amelyek saját háztartásukat már eddig is alig voltak képesek egyensúlyban tartani. Ilyen körülmények között amit a szanációs alapokból a községek kapnak, azt a másik kezükből kiadják. Circulum vitiosus ez, aminek tulajdonképpen csak államfiskális értelme van, ellenben az adózó alanyra jogilag nincsen tekintettel. Ezt a törvényjavaslatot a magam részéről és pártunk nevében el nem fogadhatom. . . —- Azt hiszem, hogy titokban . egyetért velem a Ház minden egyes képviselője, hogy lényegében véve a köztársaság bélés külpolitikai egyensúlyának kérdése nagyban függ ennek a javaslatnak a tartalmától. Már most, elöljáróban, meg kell állapítanom azt, hogy ez a javaslat csak akkor tud majd bizonyos egyensulyozási feladatot megvalóDe ez nem is zavarhatja a magyar kisebb-* ségi politika menetét:. ma mindenki látja — azok is, akik eddig talán más meggyőző-: dést képviseltek, —- hogy egyedül a magyar ellenzéki politika által hirdetett igazságok állják meg helyüket. A csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség tömegei tudják ezt, most a csehszlovák többségtől függ, hogy ezt végleg tudomásul vegye és e szerint fogja föl viszonyát a magyar ki-* sebbségjhez. A kisebbségi jogok alaptörvénye % Elkobzás után második kiadás 1 XVII. évf. 82. (4525) szám • Péntek • 1938 április 8 M ' mTIT / %IW+ PTfi I |/| f/%
