Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-07 / 81. (4524.) szám
1938 április 7, csütörtök. TOWGAItMAf&AMttKI^ |M|.n •-•iriwiriinn7nr""r¥ Mintegy ezer személy részesül közkegyelemben PRÁGA. — A kormányhoz közelálló körökben úgy tudják, hogy a nagyszombat napján kihirdetésre kerülő amnesztiarendelet mintegy ezer személyre fog vonatkozni. A közkegyelemben részesülők között többnyire német nemzetiségű állampolgárok vannak. 300 kárpátaljai községben esedékes a választás UNGVAR. — Egyelőire nem ismeretes, hogy hány kárpátaljai községben lesznek választások. Az illetékes hivatalok csak akikor kezdik összeállítani e községek névsorát, amikor erről a kormánytól utasítást nyernek. A tavaly megállapított 267 községnél nyilván több helyen kerül sor a választásokra, mivel azóta a megbízatások több községben lejártak. Körülbelül háromszázra teszik a választás előtt álló kárpátaljai közvégek számát. Ebből az ungvári járásra 38, a munkácsira 40 esik. Egyes hírek szerint llngvá- rott is lesz választás. Igaz, hogy Ungvárott utoljára 1931-'ben választottak, de az uj elöljáróság csak 1933-ban kezdte meg működését, amikor a kormány megerősítette az elnökség megválasztását és kinevezte a polgármestert. Adudig a régi községi képviselőtestület maradt a helyén. Ezért Ungvárott csak jövő tavasszal lenne esedékes az uj választás. Ismét elcsaptak egy népbiztost MOSZKVA. — A szovjet végrebajtóbízott- oágának elnöke Batulin népbiztost fölmentette a közlekedésügyi népbiztosság vezetésétől. Helyette Kaganovics, a nehézipar népbiztosa vette át a közlekedésügyi népbiztosságot. Az epekövek, az idült epéhólyaggyulladás és a hurutos sárgaság kezelésében reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József" keserüviz, kevés forróvizzel keverve és kortyonként hévévé gyakran rendkívül hatásos. Kérdezze meg orvosát. is A pénzintézetek kötelesek a betétek egy részét állampapírokba fektetni Kalfus pénzügyminiszter megindokolja az állampapír- vételről szóló Javaslatot a költségvetési bizottságban PRAGA. — A képviselőház költségvetési bizottsága ma délután vette munkába a kormány ama javaslatát, mely egyes intézetek, üzemek, alapok s egyes szociális biztosítási intézmények vagyona egy részének államkölcsönkörfjvények- ben való elhelyezését rendeli eL E javaslat indokolása a pénzügyminiszter őszi költségvetési expozéjából indul Id, amely szerint az állami pénzügyi kormányzat egyik legfontosabb feladata a rendkívüli költségvetés fedezetének hitel utján való előteremtése 'Lesz. A továbbiakban az indokolás szószérint ezeket mondj? • — A hitel utján előteremtendő összegek nagysága ezt a feladatot nagyon megnehezíti. Ha egyelőre nem számolhatunk külföldi kölcsönad. amely egyrészt drága, másrészt a mai nemzetközi feszültség idején nehezen szerezhető, úgy minden a belföldi pénztőke képződ ''sétól függ, hogy az újonnan teremtődött tőkéből mindenekelőtt az álamvédekm kapja meg a szükséges hitelt. — Ha az uj tőkeképződés keretül szolgál a közberuiházási, elsősorban fegyverkezési szükségleteknek, másrészt a magánberuházási és üzemi szükségleteknek éspedig oly keretül, amelyből kivágni nem szabad, úgy az a kérdés marad, hogy ezt a korlátolt tőkét miként kell felosztani a közjogi személyek és a magánvállalatok között és hogy a különféle közfeladatok, a fegyverkezési és más közfeladatok miként osszák fel maguk között ezt a rendelkezésre álló tökét. — A kamaddbtétdek mai normatív rendszere, amelyhez az egész közgazdasági életnek kiváló érdeke fűződik, kizárja a hiídkeresiet- nek a kamatláb szabályozásával való irányítását, mely a szabad pénzpiacon az aktív és passzív összetevők egyensúlyát a kamatláb nagyságával tartja fenn. Nem marad tehát más hátra, minit a kész tőke felosztása éspedig a hitelkereslet irányításával. Mindenekelőtt az állam közvetlen és közvetett védelmére szükséges tőke biztosítandó. Csak ha ezt a hitelt biztosították, akkor jönnek figyelembe egyéb közberuházások a jelentőség fokozata szerint, emellett azonban figyelembe loeH venni azt is, hogy a hitelnek a közkéz részéről történő igénylése ne fékezze a magánüzemek vállalkozását. A pénzügyminiszter fejtegetése Műtrágyagyár létesül Rimaszombatban RIMASZOMBAT. — Nagy érdeklődés mellett tartotta meg rendes közgyűlését a rimaszombati képviselőtestület dr. Eszenyi Gyula városbiró elnöklésével. A napirend során névszerinti szavazással egyhangúlag hozzájárultak a Platzner Igó rimaszombati lakossal1 kötött adásvételi szerződéshez, amely a városi szeméttelep készleteit öt évre átengedi a Rimaszombatban létesítendő műtrágyagyár részére. Az üzem a tervek szerint egy mérnököt, három-négy tisztviselőt és egyelőre negyven munkást fog állandóan foglalkoztatni. A régóta vajúdó sporttelep kérdésében a tanács javaslata szerint döntött a közgyűlés, tízezer koronát állapítva meg a Törekvés Sportklub és 3000 koronát pedig a Slovan részére. A városi erdőgazdaságban kitermelt 160 köbméter tölgyfának a legkedvezőbb ajánlatot tevő Mandel Ignác cég részére való eladását ugyancsak egyhangúlag szavazta meg a közgyűlés s egyhangúlag járul hozzá a Sokol egylet által építendő uj rimaszombati mozi telkének kiigazításához, az ezzel kapcsolatos Kispást-téri rendezés ügyét, valamint a betegsegélyző és vöröskeresztegyleti székházépitési ügyeket pedig a tanács élé utalta. A vizdijszedési szabályrendeletnek a lapunkban már közölt formában való módosítását szintén egyhangúlag megszavazták, majd a főutak kövezése ügyében előterjesztett tanácsi javaslatot is elfogadták. A közgyűlés végén került a sor a kereskedelmi testületnek a betegsegélyzőpénz- tári építkezéssel kapcsolatos beadványának és a kommunista városatyáknak a rimaszabályozási munkálatok folytatását 'követelő beadványának tárgyalására. A pénzügyminiszter hangsúlyozza, hogy 1933 óta a gazdasági helyzet lényegesen javult. Ennek bizonyítékául fölhozza, hogy a vastermelés 235.6 százalékkal, az acéltermelés 209, a kőszéné 61, a barnaszéné 19.7 és a kokszé 160 százalékkal erősödött. A leszállított vagonok száma 38 százalékkal nőtt. Az ipari termelés Indexe 60.2-ről 96.3-ra ugrott, tehát majdnem azonos az 1929-es konjunkturális év eredményével. A kivitel értéke 1933-ban 5.854 millió korona volt, 1937-ben 11.972 millió korona. Az emelkedés tehát 104.5 százalék. Az osztrák csatlakozás következményei A miniszter megemlíti, hogy az osztrák csatlakozással kapcsolatban fölmerültek olyan hangok, hogy a változás nem fogja-e kedvezőtlenül befolyásolni a csehszlovák kivitelt és általában a csehszlovák gazdasági fejlődést. A gazdasági fqlődés alapja eddig az 1. olcsó hitel, 2. a közberuházások, főleg pedig az államvédelmi beruházások és 3. a kiviteli lehetőségek javítása volt. A pénzügyek és a beruházások terén szerinte minden változatlanul megmarad, ami pedig a kivitelt illeti, azt reméli, hogy az osztrák csatlakozás nem fogja érinteni az eddigi kiviteli le h-etőségek legnagyobb részét. Emellett tanúskodnak egyes birodalmi német tényezőknek megnyilatkozásai, hogy érvényben akarják tartani az eddigi gazdasági kapcsolatokat. De ha az eddigi ausztriai gazdasági kapcsolatok korlátozódnának, uj piacokat kell keresni. A pénzügyminiszter szerint ezt a célt szolgálja az Északamerikai Egyesült Államokkal kötött uj kereskedelmi szerződés, amely olyan áruk részére is biztosit piacot, amelyeket a német vidéken gyártanak. 220 millióval tóbb adóbevételi Az államháztartás a miniszter szerint kedvezően alakul. Az 1937-es rendes költségvetés legalábbis egyensúlyban lesz. Az 1938-as állam gazdálkodás megnyugtató s eddigi számadatai azt bizonyítják, hogy kiegyensúlyozott. Az év első 1 írt hónapja alatt a bevétel 220 millióval magasabb, mint az előző év ugyanazon ideje alatt. A pénzpiac állapota kedvező, az első két hónap alatt igen likvid volt. A pénzügyi kormányzat ezidőszerint nem gondol hosszúlejáratú kölcsönre, mert a hitelpiacot erre nem tartja érettnek. Az állampapírok kötelező átvétele Az állampapírok kötelező átvételének szabályozásával a kormány a hitelpiac konszolidációját akarja elérni. Ez a kötelezettség a pénzintézeteknél a betétállomány 12—20 százalékára vonatkozik. A szociális biztosítók átmenetileg négy éven keresztül megegyezés szerint erre a célra 70 százalékot fordítanak. A kormány ezzel biztosítani kívánja, hogy a rendkívüli beruházásokra szükséges hitelt egészséges gazdasági alapon teremtse elő. Az irányított gazdálkodás egyik részlete A pénzügyminiszter ezután foglalkozott más országok analóg pénzügyi intézkedéseivel, így megemlítette, hogy már a háború előtti porosz törvényhozás is kötelezte a pénzintézeteket, hogy betétjeik 15—25 százalékát állami hitellevelekbe fektessék. Nálunk ez az intézkedés az irányított gazdálkodás egyik részét alkotja. Ha nem lennének rendkívüli hitelszükségleteink, — mondta a miniszter, — akkor nem lenne szükség rendkívüli intézkedésekre sem. De a rendkívüli közberuházások, különösen az államvédelem, szükségessé teszi a kormány ilyen hitelpolitikáját. A válság főoka:azauiarkia A miniszter a továbbiakban foglalkozott a csehszlovák pénzügy fejlődésével a rámutatott a sorozatos válságokra, amelyek különösen az Ipari kivitelt sújtották. A válság oka különösen az volt, hogy számos ország önellátásra rendezkedett be s rendkívül nagy nehézségeket okozott a japán és a birodalmi német verseny előtörése is. A válságokat nem sikerült úgy leküzdeni, hogy néhány pénzintézet ne essen áldozatul. Ez nem ment az állam és a köz áldozathozatala nélkül. Ilyen áldozatot követelt a Phönix biztositó intézet szanálása is. A szónok méltatja az államnak a pénzintézetekkel kapcsolatos intézkedéseit. Rámutat arra, hogy bár a békeszerződések nem kötelezték Csehszlovákiát a hadikőlcsönkőtvények honorálására, ennek ellenére mintegy egymilliárd értékben háromszázalékos kártalanítási kötvényeket bocsátott ki. Hangsúlyozza, hogy ez intézkedéseknél nem voltak tekintettel semmiféle nemzetiségi kulcsra. Beszéde végén Kalfus a kivitel támogatását célzó állami garanciákkal foglalkozott. Pontos adatokkal szolgált a cseh és német vállalatokat érintő garanciákról. 50 millió kell a járási iiibiztosok fizetésrendezésére PRÁGA. — Az alkotmányjogi albizottság ma délelőtt foglalkozott a járási utmesterek és ut- kaparók fizetésrendezésére irányuló kezdeményező javaslattal Az albizottság meghallgatta a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium szakelőadói jelentéseit, amelyek szerint a javasolt rendezés Csehországban 22, Morvaország^ bán 13 s az egész állam területén mintegy 50 millió korona költséget igényelne. Az albdzott-, ság megbízta a javaslat előadóját olyértelmfl emlékirat kidolgozásával, hogy e költségeket a kérdés végleges rendezéséig az állam előlegezze. A memorandumot a legközelebb tartandó’ ülésen tárgy alják meg. Jaksch képviselő beruházásokat követel PRAGA. — A képviselőház keddi ülésén Jaksch képviselő, a német szociáldemokrata párt uj elnöke a szudétanémet nemzetiségi követelések ellensúlyozására meglepő javaslattal állt elő. Azt javasolta, hogy ne csak a nemzetpolitikai kérdésekkel foglalkozzanak, hanem a gazdasági kérdésekkel is. — Száz munkanélküli a cseh járásokban — mondotta Jaksch — 280 munkanélkülinek felel meg azokban a járásokban, ahol a német lakosság több, mint 80 százalékot tesz ki. Emellett ezek a munkanélküliek a határ- területeken laknak s látják, hogy Németországban több a munkaalkalom és részben magasabbak a bérek, mint nálunk. A két szociáldemokrata kormánypárt parlamenti klubjai együttesen javaslatot nyújtanak be, amelynek lényege az, hogy a kormány hitelműveletekkel legalább 500 millió koronát szabadítson fel a nemzetgazdaságilag hasznos munkálatok keresztülvitelére. Mindenekelőtt az úthálózat 'kibővítésére, a villamosítás kiépítésére gondolunk, továbbá a telefonhálózat tökéletesítésére, a karlsbadi, bodenbachi, aussígi, trop- paui, zwittaui, gablonzi és trautenaui állomások átépítésére, kórházak építésére, folyamszabályozásra, csatornázásra, továbbá gazdasági meliorációra, vízvezetékekre és hasonlókra. A szudéianémeiek elégedetlenek Frankéval Eichholz szudétanémet párti képviselő a képviselőház keddi ülésén az iskolaügyről szólva kijelentette, hogy a szudétanémet területen a tanításnak csak a nyelve német, de nem a tanítás szelleme. Dr. Franké iskolaügyi miniszter, mondotta a képviselő, a szudétanémetekkel való megegyezési politika szempontjából elviselhetetlen s ezért mondjon le miniszteri tárcájáról. Súlyos testi sérvért elítélték a szlováklupctai polgári igazgatóját POZSONY. — (Szerkesztőségünktől.) Dr. Mihal János, a szlovák!upcsai állami polgári fiúiskola 37 éves igazgatója a pajkosságból ajtaján csöngető Virág Gusztáv 12 éves polgári iskolai tanulót úgy megingta, hogy az elgurult a lépcsőkön, a cementpadlóra esett, aminek folytán nyolc napig gyógyuló sérülést szenvedett. Egy más alkalommal az igazgató a fiút úgy elverte, hogy az kezén, arcán és a hátán kék foltokat kapott és a lábán ficamodást szenvedett. A fiú anyja bűnvádi feljelentést tett Mihal János ellen, de az igazgató tagadott. Ka- lisky János tanító azonban azt vallotta, hogy az igazgató velük jegyzőkönyvet íratott alá, amelyben kijelentik, hogy nem tudnak a tétt- legességekről. Éppen ez a tény volt bizonyíték az igazgató ellen. Az iratok T. K. 215—937j szám alatt a besztercebányai bírósághoz kerültek, ahol tizennégy napi fogházra Ítélték az igazgatót, de a büntetés végrehajtását két évre felfüggesztették. Az Ítélet ellen az igazgató fellebbezett és ma a felsőbíróság az elsőfokú Ítéletet helybe hagyta. xx Lábfiaialitóknak kellene a Baía lábápolókat és lábápolónőket nevezni. Hiszen a láb a szakszerű lábápolás után 10 évvel fiatalabb. A fájdalmat okozó láb-bajok elhárítása és a lábmasszázs után senkinek sem eshetik nehezére a járás. Természetesen legalább egyszer hetenként el kell menni a Bafa pedikűr-osztályába. Mert nem szabad. elfelejtenünk, hogy életünk hétharmadát lábon töltjük B M Ilin HÍM A I ARCVIZ R Ü l P^U CH^R mmiiIpiti i ILTÜNTITII A IXIKÖKIT, M A Jf OLTÓKAT. RÁNCOKAT, mitmszmikÍt7 Kapható Riodgi mHilittal Zsíros, pattanásos arcbőrra legfőbb ___________a 3II PL IN kénpudsr___________ 5 mm
