Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-07 / 81. (4524.) szám
belül a szlovák nemzet mint szuverén fog élni és saját földjén intézkedni. A cseh nemzet részéről ezt a szerződést a köztár- saság első elnöke. T. G. Masaryk irta alá. Megállapítom azt, hogy a csehszlovák köztársaság megalakításához ily nagy mértékben hozzájáruló szerződés á mai napig teljesítve nem lett, holott szlovák részről e követelést állandóan napirenden tartják. A szlovákok ma fokozottabb mértékben sürgetik és harcolnak lojális fegyverekkel az autonómia elértéért. Mi, magyarok az első pillanattól kezdve szintén az autonómia mellett bontottunk zászlót A csehszlovák körök most, hogy a magyarok a szlovákokkal egyetemben követelik Szlovákia autonómiáját, a legegyszerűbb, de egyúttal a legtarthatatlanabb váddal jönnek úgy a Hlinka-párt felé, mint a magyar párt felé, ez a vád pedig az, hogy lépésünk egyenlő a hazaárulással. A magam részéről ezt a vádat a leghatározottabban visszautasítom. Nem hazaárulás a mi lépésünk, hanem a legegyszerűbb életösztön, mert mi, magyarok húszéves csalódások után, amelyekben részesített bennünket a centralista kormány, melynek többsége cseh, tisztán látjuk azt, hogy magyar fajunknak jobb jövőjét csak azon önérzetes, elvhü politikusokkal fogjuk tudni biztosítani, akik politikai meggyőződésüket nem változtatták meg 1908 óta. Meggyőződésünk, hogy a keresztény alapon, nemzeti politikát hirdető szlovákokkal mi, magyarok, akik ugyancsak keresztény és nemzeti alapon állunk, hamarabb fogjuk tudni elérni nemzeti jogainkat, mirft azon elvakult csehszlovák rezsimtől, mely oly ügyetlenül irányította ennek az országnak a politikáját, hogy ma teljesen zsákuccába került. Miért is került tulajdonképen a csehszlovák köztársaság ebbe a helyzetbe, melyben ma van? Elsősorban a kezdet kezdetétől elhibázott külpolitikájának köszönheti mai helyzetét. Ahelyett, hogy a nemzetiségekkel tényleg jói bánt volna, ahelyett, hogy azoknak a nekik kijáró jogokat megadta volna, ami lehetővé tette volna a szomszédokkal való meg*, békélést, győzelmi mámorában a nemzetiségeket elnyomta, az ellenzék szónokait és azoknak panaszait soha meg nem hallgatta és megelégedett azzal, hogy a kormánypárton belül volt egy pár nemzetiségi képviselő, akik abban a reményben ringatóztak, hogy a kormány támogatásával fajuknak jobb helyzetet fognak itt teremteni. Nem tagadhatja a kormány azt, hogy különösen német részről megtörtént minden idevonatkozó igyekezet és a német aktivisták bizony hosz- szu tizenhárom esztendőn keresztül türelemmel igyekeztek az itteni németeknek jobb helyzetet teremteni. Hodza miniszterelnök ur 1937 február 18-án tett nyilatkozata után a német aktivisták továbbra is türelemmel vártak, mígnem bekövetkezett az az általunk sokszor megjósolt pillanat, amikor a türelem húrjai megszakadtak és a német aktivisták fajuk iránt való szerétéiből, látván a kormány- politiKának teljes csődjét, átmentek az ellenzékbe és most onnan követelik teljes joggal nemzeti autonómiájukat. Hodza miniszterelnök ur, mint ezt már egy- párszor elmondottam, úgy befelé, mint a külföld felé, amikor nemzetiségi kérdésekről van szó, mindig a német kérdést említi. Soha a legutóbbi időkben a magyar kérdésről említést nem tett, ami bennünket teljes joggal fölháborit. Hodza miniszterelnök ur mindannak dacára, hogy magyar kérdést nem emleget, szokott olyan félkijelentéseket tenni, hogy ő, azaz Csehszlovákia Magyar- országgal meg tud egyezni. Magyarország külpolitikájába sem okom, sem jogom nincs beleavatkozni. De erről a helyről akarom ünnepélyesen világgá hirdetni azt, hogy semmi alapja és indoka nincs egy csehszlovák—'magyar megegyezésnek, mert ebben az országban — minden ellentétes hírrel szemben felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a magyarok helyzete ebben az országban sokkal rosszabb, mint a németeké, sokkal kevesebb jogunk van, mint bármely más nemzetiségnek ebben az országban, és ezért, ha Magyarország kicsiny is a bé keszerződések után, de önérzetes nemzet és mint önérzetes nemzet nem fog kicsinyes ke reskedelmi indokokból egyességeket kötni azzal az országgal, amely országnak felelős tényezői bennünket el akarnak nemzetleni- teni és jogainkat lábbal tiporják. A Csehszlovákiában élő magyarság át van hatva attól az érzéstől, hogy a mai feszült európai helyzet megkívánja az egyes államoknak egymás felé való közeledését az európai béke biztosítása érdekében. De ez a közeledés nem történhetik meg Magyarország és Csehszlovákia között a mi számlánk terhére. Tisztában vagyunk azzal, hogy mint csehszlovák állampolgároknak mi a kötelességünk az állammal szemben, ezen kötelezettségeinknek mindig eleget is tettünk. Megkívánjuk ellenben a csehszlovák kormánytól azt, hogy teljesítse velünk szemben kötelezettségeit ő is, mert ha nem teljesiti, akkor nem mi vagyunk az államfölforgatók, hanem ők, mert igazságtalan politikával egy országot ideig-óráig fönn lehet tartani, de naggyá tenni és állandósítani nem lehet. — A csehszlovák köztársaság, amely általában és különösen a külföld felé a demokratikus köntöst szokta magára venni, újabb bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy ebben az országban minden van, csak nem demokrácia. Az április 1-től kiadott újabb teljes gyüléstilalom legjobb bizonyítéka ennek. A demokratikus elveknek lábbal burása az, amikor a párt gyűléseket betiltják és lehetetlenné teszik azt, hogy a párt felelős tényezői párttagjaikkal az érintkezést fönntarthassák. A mi politikánkért mi mindig százszázalékosan felelősséget vállaltunk, de vállalunk a jövőben is. De hogyha a kormány ilyen drasztikus intézkedései folytán nem fogjuk tudni a kapcsolatokat népünkkel fönntartani, akkor mossuk kezünket és minden felelősséget a kormányra hárítunk. Vannak egyes olyan hírek,, amelyek szerint a kormány' azért tiltotta be a gyűléseket egy hónap időtartamra, mert ezen egy hónap alatt a miniszterelnök ur a nemzetiségi kérdéseket el akarja intézni. Húszéves mulasztásokat négy hét alatt, amelybe még a húsvéti ünnepek is beleesnek, elintézni nem lehet. Mi az ilyen intézkedéseknek a mélyére látunk, amikor megállapítjuk azt, hogy a gyüléstilalom csak azért van, hogy a kormány mentesüljön a kellemetlen, de egyúttal jogos kritikától. A miniszterelnök ur az itt élő nemzetiségek kívánságaival tisztában van. Nem kellett volna behozzon gyüléstilalmat, hanem március 28-án mondott rövid és semmitmondó rádióbeszéde helyett kicsit hosszabb lehetett volna és bemondhatta volna azt, hogy teljesiti a nemzetiségek kívánságait. Megadta volna Szlovákiának autonómiáját, megadta volna a szudétanémeteknek az autonómiát, teljesitette volna a lengyel kisebbségek követeléseit, mely szintén autonómiában csúcsosodik és bejelentette volna végül azt, hogy maradék nélkül teljesíti a békeszerződéseknek azon intézkedéseit, amelyek Kárpátalja részére teljes önkormányzatot biztosítanak. Ez a tett lett volna férfias, komoly politikusnak a tette, aki tényleg becsülettel akarja az itt élő nemzeteknek kérdését elintézni. Ez nem következett be és igy ne vegye tőlünk zokon senki, hogyha mi már nem hiszünk ennek a kormánynak a jószándékában, nem hiszünk abban, hogy itt a nemzetiségi kérdések ezzel a kormánnyal valaha is nyugvópontra jöhessenek. —- Ezért pártom nevében, amidőn a leghatározottabban tiltakozom a gyüléstilalom- nák elrendelése ellen, mert ebben személyes szabadságunknak és akaratnyilvánításunknak korlátozását látjuk, a leghatározottabban követeljük egész Csehszlovákia részére az uj nemzetgyűlési, tartomáaygyűlési és községi választások azonnali kiírását, hogy megmutathassuk azt, hogy mi a nép akarata s rákényszeritsük a kormányt arra, hogy az autonómiát megadja. Végezetül pedig szabadjon foglalkoznom koalíciós pártok válaszaival azon deklarációkra, amelyek a múlt héten itt elhangzottak magyar, szlovák, német és lengyel részről. A koaliciós rendszer általában két dolgot szokott hangoztatni: az egyik, hogy állandóan hangoztatja, hogy nem félünk. Ezt már annyira hangoztatja, hogy szinte eszembe jut az az eset, amikor a sötét erdőben egy szegény utazó azzal akarta önmagát megnyugtatni, hogy folyton azt kiabálta hangosan, hogy: nem félek, holott a félelemtől a hangja reszketett és lábal alig Az Egyesült Párt köszöneté Április 3-ra gyűléseket hirdettünk, hogy a köztársaság egész magyarsága állást foglalhasson legsürgősebb követelései mellett, A gyűlések a közbejött tilalom, miatt elmaradtak. Hivó szavunk olyan visszhangra talált mindenütt, hogy arra nincs még egy példa az utóbbi húsz év történetében. Minden magyar átérezte ezeknek a történelmi időknek jelentőségét és a hittel, bizalommal telitett lelkesedésnek forró hulláma eljutott minden magyar hajlékba, Egy-egy gyűlésre tízezrek és tízezrek készülődtek. Voltak, —’ még pedig messzeeso falvak, — ahol minden fogatot felajánlottak, hogy testvéreinket a gyűlésre szállítsák. Távolabbi községekben jobbmódu gazdáink súlyos összegeket gyűjtöttek össze, hogy lehetővé tegyék a kevésbé jómóduaknak az utazást. A fiatalság ez rei kerékpárokon készültek a gyűlésre. A vonatok sürü tömegeket ontottak volna magukból. Éreztük, hogy ezekben a napokban ledőlt minden válaszfal, mely a magyart elválasztotta a magyartól és megszületett a magyar nemzetközösség érzete. Nem magyar gazda, munkás és polgár állott most már egymás mellett, hanem magyarok, akiknek együtt dobban a szivük, akik izzó fajszeretetben és egymásért való küzdeniakarásban egymásra találtak. Köszönjük ezt Nektek, magyar testvéreink! Mi hittük és tudtuk, hogy ez el fog következni. Az egy nemzet, egy akarat, egy cél gondolata meghódította a magyar lelkeket. Ezzel bebizonyítottuk, hogy érdemesek vagyunk az életre! Köszönet érte Mindnyájatoknak, köszönet érte a magyarok Istenének! Most pedig fogjuk meg egymás kezét és tegyünk erős, örökérvényű fogadalmat, hogy egymás kezét soha el nem eresztjük s magyar gazda, munkás és polgár egymásban mindig a magyar testvért fogja látni és szeretni. Köszönjük magyar lelketek, a magyar öntudat, bit és élniakarás ezen nagyszerű megnyilvánulását és kérünk, hogyha ismét felhangzik hivó szavunk, mindnyájan ott legyetek! >Nemzethü testvéri üdvözlettel: ' az Egyesült Országos Keresztényszoci aíisfa és Magyar Nemzeti Párt nevében. JAROSS ANDOR s. k. országos pártelnök. ESTERHÁZY JÁNOS s. k. országos ügyvezető pártelnök. Ha nincs jd anyagcseréié és az Igmándit használja, életkorát prolongálja. 1938 április 7, csütörtök, ^ ...... fajEEMOMDJYT Szoktassa gyermekeit mindennapos ODOL- szájápolásra. Az ODOL a száj és a torok nyálkahártyáin antiszeptikus védőréteget képez, üdévé és illatossá teszi a leheletet. Az ODOL-fogpéppel együtt megvédi a fogakat a baktériumok bomlasztó hatásától. 3x naponta ODOL — jó jelmondat az egész életre. hordozták. A másik, amit hangoztatni szeretnek, az, hogy a.nemzetiségek felé igazságos politikát hirdetnek. Ha igazságos politikát követtek volna, akkor nem volna ma ilyen egyöntetű nemzetiségi front a bűnös koalíció ellen. Jobban tette volna Stefánek és Ursiny, ha férfiasán bevallották volna, hogy busz éven át hibás politikát folytattak, bevallják, hogy tévedtek és ezen másítani akarnak. Ezzel a tettükkel használtak volna a köztársaságnak, mert megbékélést idéztek volna elő. A ténnyel magával, hogy hirdetik a valótlanságot, csak jobban ösztökélnek bennünket, hogy rendületlenül küzdjünk tovább azon a vonalon, amelyiken elindultunk és ha ma ezt itt kinyilatkoztatom, teszem ezt nemcsak a parlament .nemcsak a nagy nyilvánosság részére, hanem elsősorban teszem ezt a nyilatkozatot a magyar párt választóinak, akikkel a demokrácia nagyobb dicsőségére egyelőre nem érintkezhetem. Egyesűitpárti magyar férfiak és nők! Innen üzenem Nektek. azt, hogyha nem Iá tarthatunk népgyüléseket, ha nem-is állhatunk, mint egy család egymás.körében és nem hallhatjátok hangunkat nyilvános gyűléseken és tagértekezleteken, legyetek egész nyugodtak, hogy mi, törvényhozók ott vagyunk az első vonalban és rendíthetetlenül küzdünk a jobb jövőért és bízunk a magyar győzelemben! Krofta: Kívánatos a szudétanémetekke! való együttműködés PRÁGA. — Krofta külügyminiszter interjút adótt a „Cuvantul’' című román lap prágai szerkesztőjének s egyebek közt a következőket mondotta: — Ausztriának a német birodalomhoz való csatlakozása lényegesen megváltoztatta Közép- európa helyzetét. Ausztria eltűnt azon dunai államok sorából, amelyek hajlandóságot mutattak a szorosabb együttműködésre. Az a nagyhatalom viszont, amely már előbb is élénk érdeklődést tanusitott Középeurópa iránt, most mélyen behatolt ebbe a térbe. Ezen a területen most úgy gazdaságilag, mint politikailag Németország hatása igen erőssé válik. A középeurópai államok, de mindenekelőtt Csehszlovákia most uj kötelességek előtt áll: Ez mindenekelőtt saját érdekének védelme az uj helyzetben és az, hogy békeszerető és mindenkinek hasznothozó módon rendezze Németországhoz fűződő viszonyát. A csehszlovákiai nemzeti kisebbségekről szólva Krofta miniszter kijelentette, hogy mint minden kisebbségnek, úgy a csehszlovákiai kisebbségeknek is vannak panaszai. A csehszlovák kormány azonban igyekszik becsületesen és tervszerűen orvosolni a panaszokat. A nemzeti kisebbségek együttélése n csehekkel és szlovákokkal igen kedvezően fejlődhetne, ha a kisebbségeket nem befolyásolnák azokból az államokból, amelyek nemzetéhez tartozóknak érzik magukat a kisebbségek. A szudétanérnetek politikai együttműködése a kormánnyal magától értetődően kívánatos. A Heftlein-párt programjában nincs benn sem az állam szétdaralbolása, sem az állam meggyöngitése, ezért remélni lehet, hogy mindkét fél észszerű akciójával sikerül előkészíteni a szudétan érnetek békés, együtt- munkálkodását a csehszlovák (kormánypártok- kai, ■ ; ' ■ ■ 2
