Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-30 / 99. (4542.) szám

A legelső angol domínium (sp.) — A két nagy nyugati állam: Ang­lia és Franciaország a ma befejezett londoni konferencián olyan megállapodást kötött, amely több már, mint katonai szövetség, s (csaknem annyi, mintha a két hatalom egye­sült volna. Ha a közel jövőben semmi olyan nem történik a világon, ami Angliát és Franciaországot elválasztaná egymástól, s Ilyenre nem igen van kilátás, akkor Lon­donnal és Párissal —- főleg katonailag — úgy kell számolni, mint egyetlen hatalom­mal. A hadsereg csaknem közössé vált, mint a régi monarchiában volt, a külpolitika kö­zös, s a két ország közgazdaságát is annyi­ra egymás mellé rendelték, hogy a jövőben nehéz lesz a közös érdekeket elválasztani akarni. Hol és mikor történt, hogy békeidő­ben közös főparancsnokság alá helyezték két nagyhatalom hadseregét? A világháború­ban is csak háromévi viszály és számtalan fcsatavesztés után szánta rá magát az angol kormány, hogy Foch marsall parancsnok­sága alá helyezze a brit hadsereget. Ho! történt, hogy az egyil állam hadserege (ez alkalommal a légi hadsereg) egy másik or­szág területén rendezze be kaszárnyáit és légi bázisait? Ezt valamikor megszállásnak nevezték. Hol történt, hogy a repülőgépek tí­pusait, a hadfölszerelés legrejtettebb titkait sietnek közölni a szomszédos hatalom had- vezetőségével? Ilyesmit valamikor csak ké­mek végeztek és hazaárulásnak neveztek. Hol történt, hogy. két nagy ország ipara és kereskedelme egymás katonai igényeinek kiegészítésére rendezkedik be, s úgy szer­veződik meg, hogy csak közös erővel, de így azután annál hatásosabban tud fölké­szülni a háborúra? Anglia és Franciaország ezekután szinte nem két különálló állam már, hanem egyetlen érdekközösség, amely nyolcvannyolcmillió lakosával, ötszázmillió gyarmati emberével és negyvenötmillió négyzetkilométeres birtokaival a világ lég* nagyobb erőblokkja. Kétségtelen, hogy a vezetés ebben az Együttesben Anglia kezében van. Francia- ország a saját érdekében alkalmazkodik, s (csak addig számíthat az angol támogatásra, amíg semmi olyat nem cselekszik, ami Ang­lia érdekei ellen van. Bármikor szakíthat ugyan az angol szövetséggel, de az ilyesmi­től óvakodni fog, mert a mai megállapodá­sokkal. katonai titkainak kiszolgáltatásával, hadiiparának átszervezésével annyira ki­szolgáltatta magát Angliának, hogy minden szakítás kétszeresen megbénítaná Francia- ország erejét és elképzelhetetlen. Ezzel el­lentétben Anglia nem sokat veszt, ha Fran­ciaország elhagyja, másutt is talál szövetsé­geseket s különváltan is sokkal erősebb partnerénél. Viszont rendes körülmények között Angliának is szüksége van Francia- országra, egyrészt azért, mert igy biztosí­tani tudja „rajnai határait”, másrészt, mert francia segitséggel a kontinensen olyan föl- tétlen túlsúlyra tesz szert, amivel meggátol­hatja minden már tulnagy és veszélyessé válható hatalmasság kifejlődését. Francia- országra, egyrészt azért, mert igy biztosi- czoknak a sorából, amelyek veszélyessé vál­hattak volna Angliára, pedig ez a veszély évszázadokig létezett s a háború után is aktuális volt a tetemes francia erőnöveke­dés idején. Ma Páris nem elsőrendű hatal­mi tényező angol szempontból, s Berlin, Moszkva, Washington, Tokio, sőt Róma is eredményesebb vetélytársa lehet Nagybri- ténniának, mint Napóleon országa. Francia hegemóniától nem kell tartania. Franciaor­Befejeződön a londoni Elkészült az angol-francia megegyezés Katonai együttműködés - Hathatós beavatkozás a közép* európai kérdésbe - - Spanyol és olasz problémák - ­Tündéri lakoma a Windsor-hastélyban LONDON. — Jelentettük, hogy az angol fő­városban tárgyaló francia miniszterek csütörtö­kön este a bánit király windsori kastélyának ven­dégei voltak, Daladier és Bonnet este hétkor érkeztek a kastélyba, egy órával később a pa­lota gyönyörű cbfdlőtermében lefolyt az állatni diner, amelyen lord és lady Halifax, valamint Corbin nagykövet is resztvettek. Az angol ki­rály trónnal epése óta most történt másodszor, hogy a vacsorát arany tányérokon tálalták fel és az evőeszköz is aranyból volt. Vacsora alatt a gárdagránátosok zenekara játszott. Az est­ebéd után a vendégek átmentek a szomszéd nagyterembe, ahol a londoni filharmónikus zene­kar hangversenyezett, A király hosszantartóan tárgyalt az est folyamán a francia vendégeikkel, majd pedig személyesen vezette őket hálószo­báikba, ami a legnagyobb kitüntetés Angliá­ban. A király a francia miniszterekkel főleg kü­szöbönálló párisi látogatásáról beszélt. Mint is­meretes, erre a látogatásra júniusban kerül sor. A csehszlovák és a magyar kérdés Londonban Az angol lapok egyöntetűen megállapítják, hogy a csütörtöki tárgyalások középpontjában, mint már tegnap is jelentettük, a csehszlovák és a magyar kérdés állt, valamint az angol-francia- német tárgyalások lehetősége. Pénteken ugyan­csak a csehszlovák és magyar kérdésről tanács­koztak a® államférfiak, A nemzetközi politika a mai naptól várja a döntést a középeurópai kérdésben s ezért feszülten figyeli a londoni tör­ténéseket, Politikai körök szerint a francia ál­lamférfiak kijelentették, hogy a Csehszlovákiát fenyegető veszély nem annyira katonai, mint in­kább gazdasági természetű, Németország abban a helyzetben van, hogy annyira meggyöngitse gazdaságilag Csehszlovákéit, hogy ezzel egy va­zallus állam sorsára szorítja le. Franciaország ezt a fejlődést mindenáron meg akarja akadá­lyozni' s ezért fel akarja élénkíteni kereskedelmi kapcsolatait Prágával, Ugyanakkor a francia ál­lamférfiak rámutattak arra a lehetőségre is, hogy Magyarországon könnyen fasiszta átalaku­lás történhet. Közös hadsereg LONDON. — A Daily Mail ma részle­tesen beszámol arról a tervezett angol- francia katonai együttműködésről, amelyet csütörtökön a tárgyaló államférfiak elvileg elfogadtak. A terv szerint az angolok Fran­ciaországban nagy hadi kikötőket akarnak létesíteni és az angol légi haderő egyrésze állandóan Franciaországban fog állomásoz­ni. A két nagyhatalom közös petroleumrak- tárakat létesít az összeegyeztetett légi had­erő fűtőanyaggal való ellátására. Ezenkívül kicserélik a repülőgéptípusokat is, úgyhogy mindkét ország pilótái kölcsönösen ismerni ——IIH'il—f Ili IflllffílWIllllll1iWll IN1 I 1 11 fogják az angol és a francia repülőgépeket. Ez az együttműködés a lap szerint nagyobb lesz, mint amilyen a francia—angol együtt­működés a háború elején volt és az angolok békében még sohasem tettek ily óriási ka­tonai engedményeket egy másik hatalom javára. A légi defenzív szövetség Anglia és Franciaország között teljesen kész. Ezenkí­vül szóba került tegnap a spanyol benem- avatkozás kérdése is, az Olaszországgal való tárgyalások helyzete, Abesszínia elis­merése, a népszövetségi problémák és a gaz­dasági együttműködés a fegyverkezés pén­zelésére. A két nagyhatalom megegyezett abban, hogy a fegyverkezéshez szükséges nyersanyagot közösen szerzi be és közösen osztja el. A katonai együttműködés két részből áll: 1. Nyugateurópa védelme, 2. a katonai munkák elosztása, A hadvezetőségek a közel jövőben kidolgozzák a közös véde­kezést minden támadás ellen. A kontinensre küldendő angol gépesített hadsereg problé­máit is letárgyalták. Jellemző a két nagy­hatalom katonai együttműködésének egysé­gére, hogy Anglia és Franciaország már abban is megegyezett, hogy közös főpa­rancsnokság alá helyezik a két hadsereget. A szárazföldi hadsereg parancsnoka francia lesz, a légi hadsereg parancsnoka pedig an­gol. A londoni tárgyalások első napjának legfontosabb eredménye tehát az, hogy az szág másodrendű nagyhatalommá esett vissza és Anglia szempontjából alig játszik nagyobb szerepet, mint valaha Flandria vagy Belgium játszhatott. A nagyobb kon- kurrens beolvasztja a kisebbet, fúziónál ve­le, s igy egy erős és egészséges, konkurren- cianélküli üzem keletkezik. Együtt azonban a két ország határtalan erőt képvisel Európában. Szerencse, hogy az angol partner az erősebb benne, mert csak ez biztosíthatja, hogy az uj antant po­litikája erő'feleslége ellenére mérsékelt és igazságos lesz és nem fog presztizspolitikát vagy másokat lealázó politikát követni. A francia agresszivitásnak egyszersminden- korra vége van Európában. Páris az an­gol segítség fejében feladta egyéni nagy­hatalmi politikáját, amely 1933-ig függet­len tudott maradni Londontól. Most a Fo- reign Office szerint kell cselekednie, mert az elmúlt évek legyöngülése nem engedi meg többé az önálló francia külpolitika fényűzését. Franciaország tulajdonképpen őfelsége az angol király legelső és legma- gasabbrendü domíniuma lett, természete­sen teljes belső szabadsággal, de Egyiptom; Írország és Ausztrália szabadsága is teljes a brit világbirodalmon belül. 1 Mi lesz az, amit Anglia a támogatás fe­jében Franciaországtól kérni fog? Legelő­ször azt, hogy tágítson az orosz szövetsé­gen. Ez a szövetség ugyan tovább meg­marad, de „ellégiesedik”, mint sok más európai szövetség, tegyük föl a lengyel és a francia, — vagy ahogy „elTégiesedett” 1915-ben Olaszország és a monarchia szö­vetsége. Franciaországot választás éllé állí­tották: vagy a teljes angol, vagy a teljes orosz szövetség. Páris — nem León Blum és Pivert ur Párisa, hanem Daladier és meg­bízója. a vezérkar Párisa — az angolt vá­lasztotta. A francia miniszterelnök, aki <— mint Clémenceau, a tigris, máris megkapta erélyéért a diszitő álíatjelzőt népétől és a „carcassonei bikának” nevezték el, — jól tudja, hogy a La Manche csatorna kisebb elválasztó erő, mint a háromezer kilomé­ter Moszkváig s a brit hadsereg megbíz­hatóbb, mint Tuhacsevszki hadserege. Ez a nyugati szövetség egyébként is leegyszerű­síti a problémákat. lokalizálja a gondokat és megbénítja a német el'lenagitációt, sőt talán még Olaszországot is kibékíti. Szíve­sen áll tehát szolgálatába és lazítja nagy és nehéz keleti kötöttségét. — A másik, amit Anglia Franciaországtól követelni fog, az lesz, hogy Páris szakítson eddigi külpoliti­kájának csökönyösségével és jogi merevsé­gével, amely a békeszerződések védelméből kiindulva, elzárkózott minden változtatási és enyhitési faktor elől és nem engedett. „Fiat iustitia, pereat mundus”, legyen igazság és vesszen a világ, ez volt eddig a francia külpolitika alapelve, egy végzetes statikai elv, amit súlyosan kompromittált más államok dinamizmusa. No, most a francia-angol politika is dinamikussá válik, hajlékonnyá és erőteljessé s hozzálát a hi­bák kijavításához. Amikor olyan erő áll rendelkezésére, hogy semminemű baj vagy veszedelem nem érheti, kockázat nélkül végrehajthatja azokat a változtatásokat Európában, amelyekre szükség van a világ­béke biztosítására és őszintévé, igazzá té­telére. Anglia a francia szövetséggel most kihúzhatja a méregfogakat az európai test­ből. Páris nem fog többé e procedúra ellen tiltakozni, mert nem kell biztonságát félte­nie. Megnyugodhat az angol gvámolitás- ban, London pedig megkísérelheti, hogy békés utón és igazságosan meggyógyítsa a kontinenst, anélkül, hogy a lassú és óvatos gyógymód végzetes megrázkódtatásokhoz vezetne. r Ma: Nagy rádió melléklet ^99. (4542) szám ■ SrORlbat " 1938 április 30 Előfizetési ár* évente 300, félévre 150, negyed* . f, w Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, /{ SZlOVeTlSZkOl dS rUSZinSzkoí magUCirSag olicel2. U. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. • ..... . . Prága II., Panská ulice 12, III, emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON; 3 0 3*11. •• ■gyet szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KE. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom