Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-28 / 97. (4540.) szám

Uj életszakasz (s. í.) A Prágai Magyar Hírlap húsvéti Számában ismertettük a kassai magyar kö­zépiskolák helyzetét és kimutattuk, hogy a kedvezőtlen körülmények között is mily ör­vendetesen fejlődnek ezek az iskolák, úgy a tanulók számbeli gyarapodása, mint a tanul­mányi előmenetel tekintetében. Arra az eredményre jutottunk, hogy a magyar is­kola területén tárul elénk a nemzeti öntudat ébredésének igazi képe. Kétségtelenül meg­látszik ezen, a minden politikától mentes kulturális téren, hogy a nemzeti öntudatra- ébredés független minden külső eseménytől, mert csak a belső ráeszmélésnek tudható be, hogy a középiskolás növendékek száma néhol szabályos tempóban, néhol ugrássze­rűen emelkedett olyan időben, amikor sem­mi politikai esemény sem befolyásolhatta fezt a folyamatot Kassa helyzete a magyar kultúra szem­pontjából tudvalévőén a legexponáltabb és ha az egészséges fejlődés itt is örvendetes módon mutatkozik meg, úgy annál inkább kimutatható a fejlődés olyan vidékeken, amelyeknek magyar jellegéhez a hivatalos Statisztika tükrében sem férhet kétség. A hamarjában rendelkezésünkre álló sta­tisztikai adatokból az derül ki; hogy az ál­lamfordulat után fokozatos sorvadás követ­kezett be a magyar iskolák állapotában, majd bizonyos időponton túl megindult az emelkedés. Az emelkedés egyenletes és te­kintélyes, s tetemesen túlhaladja a termé­szetes népszaporulat mértékét. Nem érdek­telen, hogy a köztársaság és kisebbségi éle­tünk húszéves folyamán a mélypont szinte pontosan ez időszak közepére esik. Az 1927—28-as tanévben volt a legkisebb a középiskolás magyar diákok száma és kö­rülbelül az összes magyar iskolai növendé­kek száma. Az említett tanévben 3250 nö­vendéke volt a magyar középiskoláknak, ez a szám az 1935—36. tanévben 4068-ra emelkedett, a jelen tanévben pedig 4299 nö­vendék iratkozott be a csehszlovákiai ma­gyarnyelvű középiskolákba. Az összes ma­gyar iskolások száma az 1927—28. tanév­ben 119.043, az 1930-31. tanévben 127.422, az 1934—35. tanévben 140.270 volt. A ma­gyar polgári iskolai növendékek száma 1930-tól 1934-ig — ez az adat áll rendelke­zésünkre — 3290-ről fokozatosan 5442-re emelkedett. A szépen beszélő számok biztonsággal és reménységgel tölthetnek el bennünket, kü­lönösen akkor, ha tudjuk, hogy milyen ki­sérő körülmények között mutatkozik az emelkedés, de akkor is, ha tudjuk, hogy a (Csehszlovák statisztika szerint a háboruelőtti utolsó békeévben, az 1913—14. tanévben il4.000, s a magyar éra utolsó esztendejében, az 1918—19. tanévben még mindig 11.000 volt a magyar középiskolák tanulóinak szá­ma a mai Szlovákia területén. Ha tudjuk, miként szűntek meg a magyar középiskolák azokban a városokban is, amelyekben a magyarság létszáma jogosan igényli ezt az intézményt. Elég, ha Rozsnyót és Lévát em­lítjük itt, elég, ha annyit mondunk, hogy a rozsnyói csehszlovák gimnázium növendé­keinek 34.3 százaléka, a lévai csehszlovák gimnáziumnak 23.6 százaléka magyar nem­zetiségű ma is, a hivatalos statisztika sze­rint is! Tudjuk, hogy a köztársaságban lévő nyolc magyar középiskola közül csak négy az önálló tanintézet, négy pedig mint a Csehszlovák reálgimnázium melléktagozata működik. Tudjuk, hogy az önálló magyar Jntézetek élén is szlovák nemzetiségű igaz­PARIS. — Daladier miniszterelnök és Bonnet külügyminiszter szerdán délután 16 órakor repülőgépen Párisból Londonba uta­zott. A croydoni repülőtéren a két külföldi vendéget ünnepélyesen fogadták. Szerdán este a londoni francia nagykövetség épüle­tében előzetes konferencia volt, amelynek célja a csütörtök délelőtt kezdődő hivata­los angol-francia tárgyalásokat előkészíte­ni. A megbeszéléseken Középeurópa, Spa­nyolország, a Földközi-tenger, az angol­olasz paktum, a francia-olasz tárgyalások, a svájci semlegességi nyilatkozat, a népszö­vetségi tanács legközelebbi ülésszaka és a távolkeleti politika kérdései szerepelnek. A francia miniszterek csütörtökön a dél­előtti tárgyalások után Chamberlain minisz­terelnöknél Hőre Belisha hadügyminiszter­rel és Simon pénzügyminiszterrel együtt ebédelnek. A csütörtök délutáni magánbe­szélgetéseken katonai és pénzügyi kérdése­ket vitatnak meg. Estefelé a francia minisz­terek a windsori kastélyba mennek, ahol az angol királyi pár vendégei lesznek vacso­rán és az éjszakát is a kastélyban töltik. Pénteken délelőtt a megbeszélések ugyan­azzal a programmal, mint a előző nap, folytatódnak az angol és a francia állam­férfiak között. Az ebéd pénteken az angol külügyminisztériumban lesz, majd délután Daladier és Bonnet fogadja a sajtó képvi­selőit és az esti órákban repülőgépen vagy hajón visszautazik Párisba. A program A párisi lapok szerint az angol közvéle­mény Henlein karlsbadi beszéde óta fran­ciabarát fejlődést mutat, A londoni francia újságírók ugyan nem gondolják, hogy Chamberlain egyéb kötelezettségeket vállal gatók állanak, tudjuk, hogy a magyar inté­zetek tanári karának nagyrésze szintén szlo­vák nemzetiségű. Tudjuk, hogy Kárpátalján csak egyetlen magyar reálgimnázium műkö­dik Beregszászon, mint a ruszin reálgimná­zium melléktagozata. Tudjuk, hogy a széles határsávon egymástól nagy távolságban működő középiskolákba az anyagi lehetőség diktálta kiválasztódás szerint, vagy legjobb esetben a kedvező vasúti összeköttetés vé­letlen adottságai mellett járhatnak a vidéki növendékek. Bizonyára a szétszórtság sú­lyos körülményének tudható be, hogy az összes magyar iskolások kilencven százalé­ka csupán elemi iskolai oktatást nyer, mig ugyanebben a viszonylatban a csehszlovák intézetek 67 százalékos arányszámmal di­csekedhetnek. Tudjuk, hogy Keletszlovákiá- ban egyetlen tanitóképzőintézet sincs, ami növelhetné a növendékek kedvét arra, hogy polgári iskolát végezzenek, tudjuk, hogy sok magyartöbbségü községben nem ma­gyar, de csehszlovák polgári iskola műkö­dik. Tudjuk, hogy milyen a magyar elemi iskolák és óvódák helyzete, tudjuk .,. de Csehszlovákia javára, mint amilyenekről alsóházi beszédében szó volt, de biztosra veszik, hogy a diplomáciai együttműködés Franciaország és Anglia között elmélyül1 Csehszlovákia függetlensége és territoriális épsége szempontjából. Ez a nézet a francia lapok véleménye és az angol kommentárok még nem foglalkoztak ilyen kérdésekkel. A francia—angol katonai együttműködés tekintetében, úgy látszik, hogy a hadianyag gyártására vonatkozó egyezmény a két or­szág között már elvileg elkészült. A szer­ződés főleg a repülőgép vásárlásokra vonat-, kozik, a katonai repülőgépek modelljeit egyesíteni fogják, úgyhogy Kanadában kö­zös modellü gépeket gyárthatnak Francia- ország és Anglia számára. Ezenkívül tár­gyalni fognak a hadi és a kereskedelmi ha­jók számának megszaporitásáról. Anglia Franciaországnak megadja mindazokat a nyersanyagokat, amelyek a fegyverkezés szempontjából szükségesek. Az angol és a francia hadvezetőségek együttműködésének kidolgozását későbbi időre halasztották. Francia kölcsönről egyelőre nem lesz szó a tárgyalásokon. A francia kormány diplomá­ciai utón értesítette az angol kormányt, hogy Franciaország nem tartja szükségesnek újabb kísérletet tenni a Németországhoz való közeledésre és nem tartja szükséges­nek az uj nyugateurópai paktum részletes tárgyalásainak megkezdését sem. A francia kormány nem helyesli a négyhatalmi szer­ződés tervét. Tovább tart a teraeli nemzeti offenziva SALAMANCA. — Franco tábornok fő­hadiszállásának jelentése szerint a nemzeti csapatok a rossz idő ellenére folytatták elő­nyomulásukat az alfambrai szakaszon és el­foglalták Abadria és Jorcas falukat. Az of- fenziva tovább folyik. Ejuivénél a nemze­tiek hét kilométerre nyomultak előre és fon­tos állásokat szállottak meg. A tengerpar­ton Franco katonái két kilométerrel nyo­multak előre déli irányban. lehetetlen volna itt a csehszlovákiai magyar iskolaügy egész állapotát fölpanaszolni. És a reális állapotokon kívül is van sok minden, ami annyira megnehezíti a magyar gyermek bejutását a magyar iskolába ... Semmi, de semmi nem javult ezen a téren az elmúlt tiz esztendő alatt, — ha bármiről, de javulásról nem lehet beszélni, —> mégis: a fölfelé haladás a statisztika létráján az utolsó tiz év alatt történt! Nem a körülmé­nyek kedvezése, hanem a magyar lélek erő­södése fordította meg az irányzatot, amely most már csak fölfelé vezethet. Ha az ember kissé elgondolkozik az elmúlt húsz év lélek- történetén, rá kell jönnie arra, hogy az első tiz év ájulata után következett be a második tiz év lassú, talán tudatalatti regenerálódása és talán éppen mostanában kezdődik a fo­lyamat harmadik szakasza: most kezd tuda­tosodni a kisebbségi nemzet visszatért lélek- ereje. És ez az, amire most már folyton emlé­keznünk kell: az életképes szervezet a re­generálódás következtében követeli foko­zottabban a maga életjogait. Senki sem ta­Barcelonai hivatalos jelentés szerint a rendkívüli bíróság huszonhat kémet és ha­zaárulót halálra ítélt. Az elitélteket azonnal kivégezték. Castellon bombázása BARCELONA. — Franco repülőgépei szer­dán bombázták Castellon de la Plana városát. Húsz repülőgép négyszer repült a város fölé és nagymennyiségű bombát dobott le. A halottak számát ötvenre becsülik, gadhatja, hogy külső trauma okozta súlyos betegségen esett keresztül az itteni magyar­ság. A krízisen régen túl van: most kezdi érezni, hogy egészséges és étvágya van. Nem külső eseményekre, hanem belső, fe­szülő életerejére hivatkozva követeli életjo­gait ezekben a napokban, amikor többek között a nemzetiségi statútum készül, s ami­kor mindenki az államban élő nemzetek egyenjogúságának biztosításáról beszél. A belső regenerálódást kell szem előtt tartani az illetékeseknek is, akik a nemzeti­ségi statútumot fogalmazzák. A nemzeti kultúra nem kereskedelmi cikk, az iskola nem áru, ami fölött alkudozni lehet. Annyi jár belőle, amennyire szükség van. A ma­gyar iskolai nevelés kereteit úgy kell kiépí­teni, ahogy a belső igények megkívánják, —' igy válhatik az építés függetlenné min­den külső hatástól. Nagyvonalúan, emberi belátással kell épiteni, arra gondolva, hogy itt nemzet él nemzet mellett. Nemzet, amely valóban él és föl akarja nevelni a maga ifjúságát. Előfizetési ért évente 300, félévre 150, negyed* *». » . r Szerkesztőség: Prága II, PansKá évre 76, havonta 26 KÍL, külföldre: évente 450, A SzlöVeTlSZkOl 65 7TLSZÍnSZKOÍ 7710.21]CLrSCLP ulicel2, U. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • * ' Pr á g a II., P a n s k á u 1 i c e 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. pOiltlKCLl napilapja • • TELEFON: 30311. • • Egye. szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-Kf. SÜRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. 97' szám * Csttt*r**k " 1938 AZ AlVGOI-FRAjVCIA ÍW^ERENCIA Daladier is Doniét Londonban A csehszlovák kérdés a tárgyalások középpontjában - A kétnapos eszmecsere programja - A francia államférfiak a király vendégei Késik a francia—olasz szerződés líránál UlaZaSd KcSlclICIl* lVllili lsmcrcicS^ gróf Ciano Tiranában az albán király há­zassági tanúja. A hét végén Blondel római francia ügyvivő Párisba utazik, hogy tájé­koztassa Franciaországot a tárgyalásokról. Francia politikai körökben nem tartják valószínűnek, hogy a francia—olasz szerző­dés még Hitler olaszországi utazása előtt létrejön. A tárgyalásokat főleg gróf Ciano

Next

/
Oldalképek
Tartalom