Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-27 / 96. (4539.) szám
(A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) után kezd tartós időjárást kialakítani, egyet len érdekelt hatalom sem teszi kockára közvetlen érdekein kivüleső ügyek miatt Ang lia például bebizonyította, hogy nagyarányú koncessziókra hajlandó, hogy Olaszországot megnyerje a nyugati egységnek. Ugyanilyen fizikai vagy politikai koncessziókat ad Németországnak is, ha ezzel biztossá teheti Nyugateurópa békéjét. Anglia az egyetlen, amely adhat és adni is fog mindaddig, amig az adomány nem nagyobb, mint az, amit Nagybritánnia közvetve kap érte: a béke és a nyugalom. Az olasz—angol—francia közeledést ilyen szemszögből kell nézni, mint az első lépést a nyugati négyhatalmi paktum kialakításához, nem pedig, mint politikai akciót, amely elválasztja Rómát Berlintől. Ez a terv régen elkésett és idejétmúlt dolog. Amilyen egység ma nyugaton Anglia és Franciaország, olyan egység Olaszország és Németország is, s a külön-külön tárgyalások legföljebb etappok a teljes összhang felé és semmiesetre uj szétválások előjelei. A közeljövőben két fontos találkozás történik Európában. Daladier és Bonnet, a két francia miniszter, aki szemmelláthatóan erőteljesebben és nagyobb biztonsággal rendezkedik 'be a hatalomba Párisban. mint elődje, a szerencsétlen népfront zagyva kormányai, szerdán Londonba repül és tárgyalni fog Anglia uj uraiVal, Chamberlain- naj és Halifax-szal. Ez a konferencia több, mint szokásos angol-francia találkozó, nemcsak azért, mert uj és komolyabb férfiak között folyik le, hanem azért is, mert a napirendje szélesebb a megszokottnál. Ez egyszer nem az angol-francia viszony repa- rálgatásáról van szó, mert a viszony ma nem szorul javításra, hanem tágabb európai kérdések megbeszéléről, az uj helyzetről, amit egyrészt Németország erőgyarapodása és középeurópai politikája, másrészt az Olaszországgal való kibékülés és a négyhatalmi paktum esedékessége teremtett. Hőre Belisha Rómában és Párisban előkészitette a holnapi londoni összejövetelt, úgy hogy az kedvező kilátások között folyhat le. Az eszmecsere középpontjában a négyhatalmi terv áll. A francia és az angol miniszterek tisztázni fogják, hogy meddig mehetnek az engedékenységben Németország követeléseinél és mit adhatnak cserébe a birodalomnak a kibékülésért, a kooperációért, . amely véget vetne a világidegességnek s talán a fegyverkezés őrületes iramát is lefékezné, mert most már veszedelmes kanyarok következhetnek. Olaszország az angol és a francia tárgyalásoknál többizben kinyilvánította, hogy bizonyos tekintetben a tengely nevében beszél s a római békét ki kell egészíteni a berlini békével is. Chamberlain örömmel felkarolta az indítványt s most Daladierrel kívánja tisztázni a négyhatalmi közeledés lehetőségeit. A nyugati blokk kérdéskomplexuma nagy és felölel mindent, természetesen a középeurópai problémákat is és Daladier ezekről szintén tárgyal Londonban. —■ A másik találkozó, Hitler és Mussolini május 3-i római összejövetele, ugyanolyan fontos, sőt fontosabb és mindenesetre nagyobbarányu, mint a londoni konferencia. De a kettő végeredményben kiegészíti egymást: Londonban a franciák és az angolok, Rómában a németek és az olaszok egyeznek meg arról, hogy a kedvező légkörben miként folytassák a négyhatalmi szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokat, mit adjanak és mit követeljenek, hol engedjenek és hol ne engedjenek s milyen tiszta helyzetet teremtsenek, még mielőtt a nagy nyugati megegyezés megtörténik. Diplomáciai szempontból e két nagy találkozó tehát a tavaszi szezon két legnagyobb eseménye és még többször alkalmunk lesz visszatérni problémáira. Vefifóv: Hz igsszagss kiegyezési és teljes megegyezést kívánjuk TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON Hacker képviselő mandátumot kapott PRÁGA. — A hivatalos lap mai száma közli, hogy a belügyminiszter Spina német agrárpárti volt képviselő helyére Hacker Gusztáv birtokost, a német agrárpárt volt elnökét hívta be a parlamentbe. Spina volt miniszter ugyanis a német agrárpárt föloszlásakor lemondott képviselői mandátumáról. A pártnak a szudétanémet pártba való beolvadását az országos pártvezetőség által kapott meghatalmazás alapján Hacker mondotta ki. A hivatalos lap egyidejűleg közli, hogy Polivka Vladimír elhunyt losonci cseh nemzeti szocialistapárti képviselő mandátumát Klajban Ferenc gépész, kisgarami lakos, légionárius kapja. % A Venkov egyebek közt ezeket mondja: A karlsfbaidi követelések sok tekintetben elfogadhatatlanok. De a kormány és a szudétanémet párt közt küszöbönálló tárgyalások szempontjából a maximumnak tartjuk őket. Baráti együttélést akarunk. Semmilyen tekintetben sem akarjuk német polgártársainkat korlátozni, különösen nem nemzeti szempontból. Teljes felelőséggel képesek vagyunk velük tárgyalni mindenről azzal a feltétellel, hogy ők is tudatában vannak az államban rájuk háruló kötelességeiknek. Az igazságos kiegyezést és a teljes megegyezést kívánjuk és nem kívánunk nemzetiségi harcokat. Megállapítjuk, hogy a szudétaémet párt elnöke beszédében kijelentette, hogy hisz a csehszlovák nemzet békeszeretetében, ez bizonyára helyes előfeltétel, az agrárpárt is mindenkor erre nevelte hiveit. Meg vagyunk győződve arról, hogy a másik táborban is ilyen irányban haladnak, szükség van azonban arra, hogy mindenütt elegendő jóakarat legyen a két nemzet közti súrlódások eltüntetésére. Megjegyezzük, hogy Henlein kijelentése szerint a köztársaság törvényeinek keretén belül a nemzetiségek együttélését akarja megvalósítani. Jaksch is aüsetaány- módosüást kivan A Venkov egy másik cikkében is foglalkozik a karlsbadi beszéddel s azt állítja, hogy a kormánytámogató német szociáldemokrata pártnak a javaslatai is túllépik az alkotmány kereteit. Jaksch szerint a németségnek lehetetlen területi autonómiát adni a terület közigazgatási beosztása által, ezért nekik aránylagos rész biztosítandó az iskolai és szociális kérdésekben, munkás és fogyasztói kamarák létesítendők regionális alapon és módosítani kell a nyelvtörvényt. A Venkov a Néródul Osvobozenível egyetértőén megállapítja, hogy a nyelvtörvény novellizálása az alkotmány módosítását jelend „Eszköz Németország kezében'1 A szociáldemokrata Právo Liduban Kfíz azt írja, hogy a szudétanémet párt csak eszköz Németország kezében, hogy tuluralomra tegyen szert Közép-Európában, majd Közép-Európát harcba kergesse Franciaország és Anglia ellen, s Németország Így az egész világ fölött uralkodhasson. Németországot semmiféle megegyezésekkel vagy szerződésekkel sem lehet ettől az álmától el téríteni. Németország Ausztriát támadással foglalta el. Nálunk ez nem lehetséges. Ezért más módszereket választ: idegileg kimeríteni bennünket, arra kényszeríteni minket, hogy felbontsuk Franciaországgal és Oroszországgal kötött szerződéseinket, hogy aztán egyedül álljunk. A kairlsbadi nyolc pont a köztársaság szétrobbantását jelenti, továbbá a köztársaság katonai védelmének lehetetlenné tételét, végül az állami apparátus teljes megbízhatatlanságát és persze, a köztársaság elszigetelését a szövetségeseitől és Németország alá való rendelését. Henlein nyilatkozatában az a legsúlyosabb, hogy végre ledobta az álarcot és megmondotta, hogy a világ összes németjei, igy a szudétanémet párt is, a német nemzeti szocialista életszemlélethez tartozik. Ezért a nempoliti- kus romantikus őszinteségért, Henleinnek köszönet jár. Ez a megnyilatkozása egyesíti az egész csehszlovák népet. A kocka el van vetve, most megkezdődik a nyílt játék. De hogy a szudétanémet pántnak ne legyenek kétségei: ha a dolgokat tűzvész felé viszi, vigyázzon, ő lesz az első, aki a tűzvészben elpusztul. Mi most megvalósítjuk a kisebbségi statútumot, a. dolgokat annyira egyszerűsítjük, hogy valamennyi polgár egyenjogúsága szembetűnő legyen és felkészülünk minden eshetőségre. „Egyelőn csehszlovák kormány sem..." A Ceské Slovo szerint Henlein programjának egyes pontjai ellenkeznek a csehszlovák állam lét- és életérdekeivel. És egyetlenegy csehszlovák kormány sem tárgyalhatna ezekről a pontokról anélkül, hogy nem veszélyeztetné az állam egységét é$ biztonságát. Ezen az állásponton az sem változtathat semmit, hogy Henlein helyenként a német birodalom meghatalmazottjaként beszélt. Négy érvvel ezelőtt még kifejezetten visszautasította a. pángermánizmust, a leplezett horogikereszt esség gyanúját, visszautasította a határok revízióját, kiadósán foglalt állást a demokrácia és a csehszlovák köztársaság mellett Ma mindezeknek az ellenkezőjét hirdeti. Akár lesz megegyezés a szudétanémet párttal, akár nem, a kormány nyugodtan végrehajtja kisebbségi programját és fenyegetésekkel, ultimátokkal és provokációkkal nem engedi magát félTetériteni utjéból. Henlein követeléseinek nagy része merénylet az állam egysége és függetlensége és ezzel az európai béke ellen. Cseh néppárti visszhang A cseh néppárti Lidové Listy a következőket írja: Fölöslegesnek tartjuk Henlein követeléseit elemezni és bírálni. Minden cseh és szlovák elképzelheti, hová vezetne ezeknek a követeléseknek a teljesítése. Henlein tervének megvalósulása csak első lépés lenne a csehszlovák függetlenség megszűnése felé. Ez az ut azt mutatja számunkra, hogy az ősz-* szes államalkotó csehszlovák politikai erő szorosan öszefogjon a köztársasági elnök körül legőszintébb hazafias együttműködésben, továbbá hozzálássanak Szlovákia pacifikáláséhoz és a szlovák néppártal való tárgyalásokhoz azzal a céllal, hogy a párt belépjen a kormányba, barátságos viszonyt igyekezzenek teremteni Olaszország és Lengyelország felé, végül pedig nyugodtan folytassák igazságos kisebbségi politikájukat, semmiben fel nem adva az állam egységét, oszthatatlanságát, szabadságát és szilárdságát ________________1938 április 27, szerda. A parlamentben fog tárgyalni a többség a szudétanémetekkel ? A Lidové Noviny szerint Henlein karlsbadi nyilatkozatában az a legfeltűnőbb, hogy tüntetőén tett hitvallást a nemzeti szocialista világnézet mellett. Nagyon kategorikusan visszautasította a kisebbségi statútumot, bár még egyáltalában nem tudta, hogy a kormány mit fog felajánlani. N A kisebbségi statútumot úgy állította be, mint egy olyan kísérletet, amely meg akarja kerülni magát a problémát és ezzel szembeállította a saját programját, amely az állam teljes átépítésével járna egészen uj eszmei és jogi alapokon. Ennek ellenére fontos, hogy a kormány mennél előbb készítse el saját programját és kísérelje meg, hogy erre nézve megegyezzen a szudétanémet párttal. De fontos az eljárás kérdése is. A normális demokratikus módszer szerint ki kel dolgozni a javaslatot. be kell nyújtani a parlamentbe és a parlament talaján tárgyalni kell felőle a szudétanémet ellenzékkel. Egyidejűleg azonban tisztában kell lenni azzal, hogy mit fogunk tenni akkor, ha nem sikerül megegyezésre jutni. Ebiben az esetben nem marad más hátra, mint hogy a kormány egyszerűen megvalósítja a saját programját és mindazzal kiegészítse a kisebbségi törvényeinket, ami a demokratikus mértékek szerint igazságos és amit a demokratikus világ általában megfelelőnek és észszerűnek tart. A nacionalista sajti véleménye A cseh egységpárti Národni Ldsty a Henlein által aposztrofált nemzeti szocialista világnézetről azt inja, hogy az a fontos, hogy ez a világnézet a csehszlovák állam törvényes kereteit át ne hágja. A lap különben azt reméli, hogy a községi választások után olyan lesz a belső és külső helyzet, hogy a szudétanémetek is higgadtabb és kérésztülvihető'bb követeléseiket fognak támasztani. A nacionalista Národni Politika a hajdani cseh állam ezeréves határaira hivatkozik. A világon senki nem dédelgette úgy a kisebbségeit, — úgymond — mint éppen a csehszlovák kormány, ezzel szemben a kisebbségek sehol sem léptek föl olyan igényekkel az állammal szem ben, mint Csehszlovákiában. A szudétanémet párt nem akarja a nemzetiségi kiegyezést, nem ’ akar egyességet az államban, hanem szövetségeink megváltozását akarja előidézni és ezért a változásért még neki kellene fizetnünk azzal, hogy az eddigi csehszlovák nemzeti államban elismerjük különleges helyzetét, az autonómiát. Hogy hová jutnánk ezzel, az mindenki előtt világos. És éppen azért, mert a szudétanémet párt politikájának végcélja világos és vasárnap óta ez bizonyítható is, most minden lehetőségünk megvan arra, hogy eszerint rendezkedjünk be. A mi népünk egységes abban a meggyőződésben, hogy lehetetlent senki sem kívánhat tőlünk, — sem Henlein, sem Európa/ A Národni Noviny szerint Henlein követelései kétfélék: negatívok és pozitivok. Természetes, hogy a negatív követelések nem képezhetik tárgyalások anyagát. A pozitív követelések pedig részben nem világosak, részben ellentmondásban vannak az alkotmánnyal. A demokráciát nem lehet összekötni a nácizmussal. Hajlandók vagyunk meghallgatni az észszerű javaslatokat, de elvetjük a fenyegetéseket és pöf- ieszkedö gesztusokat A cseh nemzeti liga lapja, a Poledni List azt Írja, hogy a németekkel való békés együttélést kívánja, de de egy pillanatra sem akarjuk — úgymond, — fö’ébrészteui azt a téves reményt hogy mi bármikor is beleegyezünk a történelmi országok fölosztásába, az alkotmány módosításába, vagy az állam nemzeti Jellegének megváltoztatásába. Nem akarok háborút, de készülni kell rá, mert engedményekkel nem odáznék el. Csak fegyverkezéssel, fölkészültséggel és elszántsággal. A kommunisták irredantáaak nyilvánítják Henleint A kommunista Rudé Právo szerint egy irredentával, aki saját maga irredentának vallja magát, nem lehet keztyüs kézzel bánni. Henlein ki- vül helyezte magát a törvényen, alkotmányon és a köztársaságon. Ebből le kell vonni az összes következményeket. Nem maximum? A Veöernik Práva Lidu Írja: — A Times vezető berlini nemzeti szocialista körökből jelenti: hogy Csehszlovákia sorsa a csehszlovák kormány kezében van. Henlein nem a szudétanémet párt maximális követeléseit terjesztette elő, — ez téves föltevés volna, — hanem csak a minimálisakat. Beneének választania kell a tiszta cseh állam és a szudétanémetekkel közös nemzetiségi állam között. A berlini kormány az egyesség gyors megvalósítására fektet súlyt. Az első stádium az, hogy Henlein Konrád benyújtotta a szudétanémelség követeléseit. A második stádiumot a birodalmi német kormány támogatása mellett megnyitandó közvetlen tárgyalások fogják jelenteni. Erre közvetlenül Hitlernek Rómából való visszatérése után fog sor kerülni. Egyébként, a cseh sajtó, általában annak_a nézetének ad kifejezést,, hiogy -Henlein beszéde voltaképpen a választási kampány jegyében hangzott el. A továbbszolgáló altisztek javaslata a bizottságban PRÁGA. — A képviselőház véderő bizottsága ma délelőtt tartott ülésén Dávid bizottsági elnök kegyeletei szavakkal emlékezett meg Udrial Ferencről, aki a köztársaság hadserege kiépítésében hervadhatatlan érdemeket szerzett A bizottság ezután a továbbszolgáló altisztek kedvezményeiről szóló kormányjavaslatot általánosságban vitatta meg. Az általános vitában Hodina szudétanémet bejelentette, hegy pártja ezt a javaslatot nem szavazhatja meg, amíg a németséget rendszeresen háttérbe szorítják. — Az ülésről kiadott hivatalos jelentés szerint: „A csehszlovák koalíciós pártok ezeket az indokoltalan panaszokat egyértelműen visszautasították azzal, hogy valamennyi csehszlovák a németekkel való megegyezés mellett van, de hogy a németek a mai viszonyok között az egyezséget úgy képzelik el, hogy maguknak csak jogokat vindikálnak s a kötelességeket a cseheknek és a szlovákoknak hagyják meg. Az ilyen egyezményt nem lehet elfogadni, mert az a németek régi előjogait és a csehek elnyomását jelentené." A vita végén Machnik nemzetvédelmi miniszter szólalt fel s a javaslat sürgősségét indokolta. — A javaslat részletes vitáját a jövő héten kezdik meg. A parlamenti nyomtatványokból PRÁGA. —■ A képviselőház mai ülésén kiosztott nyomtatványok körött szerepel az igazságügyi és belügyminiszter válasza )a- ross Andor képviselő sürgős interpellációjára Szabó Erzsébet pozbai tanítónő újabb letartóztatása tárgyában, továbbá a belügyminiszter válasza dr. Korláth Endre interpellációjára az ungvári országos hivatal nyelvgyakorlata tárgyában. — A nyomta-* tásban kiosztott interpellációk között szerepel Esterházy János interpellációja az igazságügyminiszterhez a komáromi és duna- szerdahelyi járásbíróság nyelvgyakorlata tárgyában és Jaross Andor interpellációja a volt MAV-alkalmazottak nyugdíjellátása tárgyában. E nyomtatványok ismertetésére még visszatérünk
