Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-26 / 95. (4538.) szám
1938 április 26, kedd. HUi im oklapok? SZLOVÁKOK ÉS MAGYAROK A Slovák vasárnapi száma „Még egyszer a szlovákok és magyarok" dm alatt a kővetkezőket Írja: — „A szlovákok és magyarok körül" cimü vezér pikkünkben már megírtuk, hogy Hodia és az Ő agrárpártja nagyon örül, hogyha az agrarizmus elveit a Csömör, Stunda és Békefl vezetése alatt álló magyarok vallják. De ezt az örömöt az agrárok mltölünk már sajnálják, hogyha az autonómizmus elvdt az Esterházy, Jaross és Szüllő vezetése alatt álló magyarok vallják. A Slovensky Deník április 23-i számában ís azt Írja, hogy más Csömör, mint Esterházy és más Stunda, mint Szüllő. Ez természetes. A különbség nagy. Az agrármagyarok függő magyarok, az ellenzéki magyarok független magyarok. Az agrármagyarok a szlovák agrároktól olyan sok segítséget kaptak, hogy ez már szinte ellenszenvet ébreszthet Az ellenzéki magyarok viszont tőlünk semmit sem kaptak. Ezt hiszi talán V. S., aki a Slovensky Deník mai cikkét Írja, hogy a mi nyugati földműveseink nem tudják, hogy milyen nagy urat csináltak Csömörből? «— Miért? — kérdjük Ml nagyot tett Csömör a szlovákok érdekében? A hochstetnal lengyel agrár-földműves az államfordulatig végzett munkájáért biztosan megérdemelt egy maradékbirtokot és egy szép házat a faluban. De nem kapta meg. És az ő szlovák veje sem kapta meg. Ezzel szemben menjetek el Léva mellé Káinéra és nézzétek meg a szép kertes villát Talán valami grófé? Nem. Ez a volt béres vagy mezőgazdasági munkás, Csömör István tulajdona. És a villa mellett nagybirtok terül el, szép és egyenes, mint a tenyér. — Bocsássátok meg, de Csömör az államfordulat óta semmivel sem dolgozott többet mint a hochstetnal lengyel vagy akármelyik nyugati földművesünk. Hát akkor miből van mindez Csömör Istvánnak? A poli ükéből! Igen, a politikából, mert támogatja Hodza agrárpártját S azt hiszitek, hogy az ö választóinak többje van, mint a mi választóinknak? Vagy az agrár-szlovák földműveseknek többjük van, mint az ellenzéki magyar választóknak? Nincs bizony, s őket egy sors, egy igazságtalanság s egy remény köti össze. A hochstetnai lengyelt is több szál fűzi hozzánk, mint Hodzát, Csömört, Stundát és Békefit — És ami a magyar ellenzék vezéreit illeti, Esterházyt, Jarosst, újból ismételjük: mi nekik semmit sem adtunk és semmit sem Ígértünk. Mi nem előnyökért vontuk őket magunkhoz, ők maguk és önként jelentkeztek az autonómista Szlovákiához. Velünk együtt akarnak az autonómiád harcolni és küzdeni. El kellett volna őket ezért rúgnunk magunktól? Miért? Minő értelme lett volna ennek? Meg akarják érdemelni a szlovákiai jobb sorsot, ezt hát munkával és a szlovák autonómiáért folytatott küzdelemmel, harccal hadd szolgálják meg és hadd biztosítsák maguknak. Mi világosan és természetes irányban haladunk. Bennünket egy föld, egy szlovák ország kőt össze, az egyforma keresztény autonómista gondolat Ez mind Szlovákia és az állam keretébe tartozik. Itt a belpolitikáról beszélünk. — De nem késlekedünk megfelelni a Slovensky Deniknek arra a kérdésére sem, hogy vájjon Esterházy és Szüllő nem fi- gyelmeztethetnék-e a magyar kormányt arra, hogy jobb bánásmódban részesítse a magyarországi szlovák kisebbséget Hogy iskolákat adjon neki és biztosítsa műveltségi és szociális fejlődését Igen, erről is bes_él- hetünk. De akkor mire való a prágai kormány? Ha Esterházy és Szüllő Budapesten közbelépnének ebben az ügyben, azt a világos választ kaphatnák: Ti a csehszlovák állám polgárai vagytok, törődjetek a magatok dolgával és ne avatkozzatok az idegen ország ügyeibe. Minden országnak megvan a szuverenitása és ezt védi. Ha a mi prágai kormányunknak valami kérdése vagy panasza van, akkor jelentse be ezeket diplomáciai utón, tegye őket a két állam közti megbeszélés tárgyává, vagy ha ez nem menne, akkor ezekkel a panaszokkal forduljon Genfbe, hogy ott a kisebbségek védelméről érvényes előírások szerint tárgyaljanak róla Ilyen a válasz és ez helyes lenne. S mint szlovákoknak nem is volna kedves nekünk, hogyha a magyarországi szlovák kisebbség megváltójaként nem a mi kormányunk, vagy a diplomáciánk lépne fölt hanem egy egyszerű csehszlovák polgár, mint Esterházy, vagy Szüllő. Esterházy és Szüllő az ő magyar népük sorsával törődnek ebben az államban, nem pedig a szlovák kisebbség sorsával Magyarországon. A ml szlovák kisebbségünkkel másnak kellene törődni. Például: törődhetne vele maga az agrárpárt is. ő parcellázta nálunk a grófi birtokokat, ő telepitette le a köztársaság és a világ különböző tájairól a koloristákat ezekre a birtokokra. Csömör számára is szép darab földet tudott találni. Hát nem tudta volna erre a jó földre letelepíteni a mi szlovákjaink ezreit Magyarországból és Amerikából? Miért ne lenne azoknak minálunk legalább olyan Jó dolga, mint Csomor- aak, Stundának és Békefinek? Miért kell. hogy elnyomatásban legyen részük Magyarországon, mig Csömör urnák közben minálunk olyan dolga van, mint valami uj grófnak? — Az agrárok gondolkozzanak egy kicsit ezek fölött a kérdések fölött és mint egy olyan párt, amely 1918 óta állandóan a kormány tagja, hadd verje a mellét a magyarországi szlovák kisebbség ügyében is: az én bűnöm, az én legnagyobb bűnöm! Az agrárok elképzelhetik, hogy amennyiben a szlovák nép sorsa a köztársaságban nem közömbös számunkra, éppen úgy nem közömbös számunkra a külföldi szlovákok sorsa sem. Törődni akarunk velük, de ehhez hatalomra van szükségünk. Ezért verekszük hát a hatalom megszerzéséért s mi ezt a hatalmat bizonyára jobban tudnánk kihasználni az egész szlovák nemzet érdekében, mint ahogy ezt a hatalmat eddig a kormány szlovák és Szlovákiából származó urai gyakorolták. Az ő lelkiismeretűket terheli a szlovákság rossz helyzete ebben az államban, valamint Magyarországon. ők felelősek ezért a szomorú helyzetért A nemzet ezt már tudja és a nemzet velük a legközelebbi választásoknál megfejtőképpen le is számol — Írja végül a .Slovák, Pozsony, Losonc, Galánta, Nyitra és Nagyszombat május 22-én választ PRÁGA. — A Vecernik Právo Lidu jelentése szerint május 22-én a következő szlovákiai és kárpátaljai városokban, illetve községekben lesznek választások: Pozsony, Besztercebánya, Csaca, Galánta, Göl- nicbánya, Illává, Korpona, Losonc, Miava, Nyitra, Pöstyén, Privigye, Nagyrőce, Róiiiii iiiiiiiiiibi—mim inni iii ~i ...~ rmmnrTi— zsa ihegy, Kisszefeen, Szenice, VágseHye, Nagyszombat, Zólyom, Nagyberezna és Szolyva. Értesülésünk szerint Pozsonyban nagy meglepetést keltett az a hír, hogy a városban május 22-én kerül sor a választásokra s a város vezetősége azon fáradozik, hogy a választások időpontját őszre halasztassa. Összesen 10 millió 260 ezer zsidó él a világon Három egymássá) határos országban é) az európai zsidóság legnagyobb része: Oroszországban, Lengyelországban és Romániában PRÁGA. — A varsói zsidó egyetem docense, dr, Arié Tartakower érdekes statisztikát hozott nyilvánosságra, amely választ ad a sokat vitatott kérdésre, hogy mennyi zsidó van a világon. Dr. Tartakower adatai szerint 1935 végén a föld kerekségén élő összes zsidók száma 16.260.0C0 volt. A legnagyobb részük Európában él, amelynek különböző országaiban 9,863.000 zsidót számoltak össze, ezután következik Észak- és Dél- amerika 4,978.000, Ázsia 824.000, Afrika 564.000 és végül Ausztrália és Ujzéland 30.000' zsidóval. Eltekintve Palesztinától, ahol 1,350.000 összlakosság közül 400.000 zsidó van, a legnagyobb a zsidók száma Lengyelországban, ahol 32 millió 200,000 lakos között a zsidók száma 3 millió 150.000. Ez a lakosság tiz százalékának felel meg. A többi európai országokban a zsidók arányszáma sokkal kisebb, Litvániában 7 százalék, Romániában pedig 5.5 százalék. Csehszlovákiában a zsidók száma 500.000, ami a lakosság 3 százalékának felel meg. Érdekes, hogy a zsidóknak közel fele három egymással határos országban él és pedig Lengyelországban (3,150.000), Szovjet- oroszországban (2,950.000) és Romániában (1 millió). A három országnak összesen 7,100.000 zsidó lakója van* i Ez a keleti zsidóság úgyszólván egy egységes tömbben él és erős családi, kulturális és vallási szálak fűzik őket egymáshoz. Az erután kővetkező lecnagvobb zsidó telepeik Északamerikában vannak, ahol 4.450.000 zsidó él az Egyesült Államokban, ezek közül 2,000.000 egyedül Newyonkban, aminek' következtében Newyoikíban van a világ legerősebb zsidó hitközsége. Utána következik Varsó 360 ezer zsidóval. Jelentős zsidó lakossága van Lodz- nak (200.000), Londonnak (200.000), Becsnek (180.000), Parisnak (150.000) és Amszterdamnak (100.000). A zsidók általában a nagy városokban élnek, e tekintetben Lengyelország tesz kivételt, ahol a zsidó lakosság a kisebb városokban és falvakban helyezkedett el. Lengyel- országban és — mint ismeretes — Kárpátalján elég nagy számban található mezőgazdasággal foglalkozó zsidó lakosság. Érdekes képet nyújt dr. Tartakower statisztikája a zsidóik szociális rétegeződésérő! is. Tartakower adatai szerint a zsidó lakosság 38.5 százaléka foglalkozik kereskedelemmel, pénzüzlettel és szállítással, 36.4 százaléka iparral, 64 százaléka szabad pályákon működik vagy hivatalokban, 4.2 százalék foglalkozik mezőgazdasággal, 2 százalék házi alkalmazott vagy képesítés nélküli munkás és 12.7 százalék foglálíkazásnélkülL Aki túlsókat evett vagy ivott és ezért roeszujf érzi magát, annak egy pohár ter«< mészetes ^Ferenc József" keserűviz igeit gyorsan és alaposan kitisztítja a gyomrát! és a beleit és felfrissíti egész szervezetét* Kérdezze meg orvosát. « Társadalmi Élet # A rimaszombati református ifjúság nagy nagy siker mellett ismételte mag műkedvelő előadását a Polgári Kör színháztermében. Ez alkalommal Zilahy Lajos „Süt a nap” cimü vigjátékáfc játszották el harmadszor az eredeti szereposztásban. # Az ógyallal SzKIE a minap adta elő a „Mit susog a fehér akác” cimü háromfelvonásos operettet. A szereplők közül Káiek Juci, Fekete László, Zsigló Ilonka, Rangéi Manci, Dobrocsányi Mihály, Kádek József, Polacsek Imre, Hiúiké Anni, Kádek Fancsi, László, Halupecky József, Dol- nik Manci és Zahorec István tűntek ki. A többi szereplő is tudásának javát nyújtotta. A zenét Cirok Bandi zenekara szolgáltatta. A rendezés munkáját Veszkó Egonné, Elek József és Vörös József végezték lelkiismeretesen. # A gölnjcbányai önkéntes tfizoltótestület műkedvelő gárdája műkedvelő előadást rendezett, amelyen a „Spanyol légy” cimü vigjétékot adták el. A sikerült előadáson kitünően szerepeltek Kjsdrucz Lajos, Répászky Irén, Klein Margit, Walkó Rudolf, Hatala Anna, Hencl László, Sal- zer Kálmán, Hennel Károly és mások. A darab rendezője Walkó Gyula tűzoltóparancsnok volt. Hóra Belisha Párisfeől visszarepít Lcntiaa&a PARIS. — Hőre Belisha angol külügyminiszter j Olaszországból Párisba érkezett és tárgyalt Da- ladier miniszterelnökkel és hadügyminiszterrel. Hétíőn déle'őít Bounet külügyminiszterrel tanácskozott a francia, angol katonai együttműködés és a hadiipar közös kiépítésének kérdéséről Hétfőn délután a brit hadügyminiszter Párisból vissza, repült Londonba. Megkezdett az ausztriai Habsburg* vagyon lefoglalása ser Mégy az uccán, elgondo’kozva, mert Bolívia s Paraguay között ismét csatára kerül a sor, vagy, mert megkaptad a kedves adóintést és ekkor valaki a válladra üt: — Hogy van? Mit felélsz erre? Köszönöm, csak, csak. Vagy pedig: ajaj, ne is beszéljünk róla. Esetleg igy felelsz: jobban is lehetnék . . . Aztán te kérdezed vissza: — És maga hogy van, hogy? Most ő merül gondokba s összeráncolja a szemeit: — Jobban, mint maga. Könnyű magának, de hallgatna meg engem. Hogy vagyok? Mint a to- ledói hősök az Alcazarban, negyvennapos ostrom után. Kezei fogunk, megyünk tovább. Eggyel több gondot juttatott eszembe a derék ember, a spanyol frontot is. A levelek se valami üdítők, amelyek reggel érkeztek postán. Van úgy, hogy az ember nem meri a leveleket felbontani, csak kapkod körülöttük s válogatja messziről, melyikhez volna még legérdemesebb hozzányúlni. így ballagunk, bandukolunk s mikor a borbélyszékben végre elterül az ember, a borbély, kezében a borotvával, megkérdezi Ismét: — Hogy vagyunk, hogy, szerkesztő ur? Megvárja az ember, amíg elkészül a sörtékkel s összehúzott szájjal felel: — Köszönöm, imit mondjak, megvan az ember. Csak, csak. A munka is sok! A borbély összecsattintja a kését 8 fölém áll: — És mit szóljak én? Könnyű a szerkesztő urnák, de nem is tetszik tudni, milyen nehéz az én helyzetem. Mennyit kell dolgozni! Ebből Is látszik, — és minden reggel külön látszik, — hogy minden ember a saját gondját tartja legnagyobbnak, saját munkáját a legtöbbnek, mindenki panaszkodni szeret s arra vágyuk, hogy a másik megsajnálja egy kicsit, megvigasztalja s elismerje a másikat. „Hogy van?“ — kérdik s várják, hogy azonnal megnyilatkozhassanak ők is. Ma reggel, — kissé hideg még az idő, — emelt fővel léptem az uccára s mindent uj alapokra fektettem ebben a hogyvanhogy-dologban. Bizakodva 8 ragyogó szemmel néztem a szembejövőre. Vál- lamra csapott s feladta a kérdést, — Hogy van, nogy, jonramr Hátrataszitom fejemen a kalapot, kedélyesen és harsányan felelem: — Remekül. Jobban már nem Is lehetnék. Most értesítettek, hogy kihúzták a sorsjegyemet, gyenge százhúszezerrel, három kiadó vetekszik a könyvemért s a Nemzeti Szinház sürgeti a darabot, amelyikbe még bele sem kezdtem. Néhány hét múlva utazni megyek, a május legszebb hónap Szicíliában ... Uj lakást rendezek be s a fogorvos kijelentette, hosszú évekig nem lesz egy7 lyukas fogam sem. Az adóhivatali szolga nálam járt s visszavitte az intést, mert tévedés volt, alázatosan bocsánatot kért. Odnkinn, a falvakbau minden jól megy, nincsen egy kulturszerveze ünk sem, ahol valami veszekedés-szag akadna. Mondhatom, uram . . . — Nana, — mondja ő gyanakodva s felelni szeretne. Nem hagyom. — És nézzen körül a világban! Tavasz van! Mindenkinek minden sikerül. Sikerül Hitlernek és sikerül Sztálinnak. Sikerül Barcelónának és sikerül Madridnak. Királyok fognak utazni e nyáron és diktátorok ölelkeznek össze. Főhercegek kis tanítónőket vesznek feleségül, felébred a romantika, tele vagyunk királyi nászokkal, lám, Albániában is és Egyiptomban . . . Mindenki nyugodtan jöhet, mehet, amerikai barátom ma irt Washingtonból, drezdai barátom Norvégiában sízik 8 odahív, komáromi barátaim Taorminából köszöntöttek. Nincs itt semmi baj, uram, nézze, az öreg .Jókai szobrára rászállott két galamb . . . Remekül vagyok, uram, remekebbü! már nem is lehetnék. Nézze, hogy duzzadok, nézze ezt a nyakkendőt, semmi dolgom nincs nekem, uram, egész nap a Duna-parton ülök és a hasamat süti a nap. Keresztül szalmát nem teszek, uram s úgy dől a pénz, a siker, a jó hir, hogy szinte sokallom. — Baj van, — fe’ell ő, — nagy baj van. Azt hittem, önnek jól megy ^ most látom csak, milyen rosszul áll a szénája. Ha már valaki dicsekszik... Isten vele! Én jobban vagyok, azaz, bocsánat, valamivel rosszabbul, mint ön, hála a jó Istennek! Tanácslom, olvasó, te Is Így cselekedj. Hidd el, be fogják látni, hogy neked is lehet rossz sorod, nemcsak annak, aki kérdez. (tby vl) Havonta egy koronát áldozzon I a szlovenszhóf magyar kultúráiét fejlesztésére és lépjen a SzMKE tagjai közé! Ha községében van SzMKE-szervezet: jelentkezzék ott, ha nincsen: szívesen felveszi a központ, Komárom, Kultúrpalota BÉCS. — Mint Ismeretes, az osztrák tartományi kormány elfogatási parancsot adott ki Habsburg Ottó” ellen és elhatározta, hogy lefoglalja a Habsburgok ausztriai vagyonát, amelyet 1919-ben már elkoboztak, de 1935-ben visszaadtak a Habsburgoknak. A rende’et végrehajtása már meg is kezdődött és a Habsburgok valamennyi ausztriai kastélyát hatósági emberek szállták meg. Nyflaskeresztes tüntetések voltak vasárnap Budapesten BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése. ) A magyar frontharcos szövetség és a revíziós liiga vasárnap nagygyűlést tartott a pesti Vigadóban. A nagygyűlésen több mint húszezer ember jelent meg. Képviselve volt ott a társadalom minden rétege. Jelen voltak, a Budapesten időző angol képviselők is. A közönség nagyrésze már nem fért el az épületbe, ezek a Vigadót környező uccákban helyezkedtek el s az ott fölállított hangiszórókon hallgatták a nagygyűlésen elhangzott beszédeket. Herczeg Ferenc elnökölt a nagygyűlésen és ő tartotta a megnyitó beszédet. A nagygyűlés határozati javaslatot fogadott eh A nagygyűlés befejezése után többszáz főnyi nyilaskeresztes az Andrássy-uton tüntetett és Szálasit éltette. A Mussolini-téren át a Rákóczi-ut felé akart a tüntető csoport haladni, de a rend- őrséig szétoszlatta őket és nyolo embert őrizetbe vett Egy másik csoport a Rózsa-uccai csehszlovák követség elé akart vonulni, de a rendőrség azokat ifl szétoszlatta. Újpesten is tüntettek a nyilasok. Itt a rendőrség hét személyt vett őrizetbe. Öngyilkos lett a lengyel főceremónismester VARSÓ. — Gróf Romer Károly, a lengyel államelnök és külügyminiszter főceremóniamestere vasárnap Krafcó közelében öngj i’kosságot követett el. Az általános vélemény szerint családi okok kergették a diplomatát az öngyilkosságba. KELLEMES FÜRDÉS. Egy amerikai turista Afrikában járt és nagyon szeretett volna megfürödni. Attól félt, bőgj7 kro- kodilusok vannak a vízben. Megfog egy bennszülöttet, aki jól ismeri az egész környéket és megkéri, mutasson egy olyan helyet, ahol nyugodtan lehet fürödni, mert nincs krokodil,ue. A bennszülött el is vezeti, a turista megfürdik és örömébom jókora összeget ad jutalmul a derék fickónak. — De honnan tudtad — kérdezte a turista —( hogy erre nincsenek krokodilok? — Mert nagyon sok a cápa ezen a környéken és elriasztják » krokodilokat. 4 fHogy oan, hogy?
