Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-24 / 94. (4537.) szám

12

m

í^GAliVUGtARRIRLA^

1938 április 24, vasárnap*

SzmfíÁzKör^KaLTimA.

Tízezrek nézik meg minden nap az olimpiai fiímet, a filmgyártás csodáját

BERLIN. — Berlin legnagyobb mozija, az Ufapalota ezreket képes befogadni, de nem tud megbirkózni azokkal a tízezrekkel, akik mind ott tolakodnak a pénztárak előtt, hogy jegyet szerezzenek az olimpiai frfm bemutatóihoz. A hangulat az ünnepélyes operaelőadáséhoz hasonlatos: frakkok, egyenruhák,

' nagy estélyi toalettek teszik színessé a nézőteret A vászon előtt a berlini filharmónia foglal helyet Pontban hét órakor teljes számban megtelnek a kormány- páholyok. A lámpák elalusznak és az olimpia lángja lobban fel. Fanfárok hangjai inellett megkezdődik az olimpiai film bemutatása.

A film két részből ált As elsőnek a címe „Népek ünnepe" és két óra hosszat tart Félórás szünet után következik a folytatás, amelynek címe „A szépség ünnepe". Féltizenkettő után ér véget a liemutató. Összesen 430.000 méter filmet használtak fel és ebből csak 6000 métert tartottak meg. A felvételek számára a modern filmtechnika összes trükkjeit és fogásait alkalmazták..

Az:, ami maradt, hallatlan kvintesszenciája és csúcsteljesítménye a filmprodukdónak. Ebben a 6000 méternyi filmben olyan jeleneteket látunk, amelyek a drámai erő szempontjából a legcsodálatraméltóbb teljesítmények. Olyan mozdulatmüvészet, felvételi technika és hasonlithatatlan plasztícitás uralkodik ebben a filmben, amely vetekedik az eddigi legnagyobb hollywoodi filmekkel.

Lehetetlen akárcsak a legfontosabb jelenetek felsorolása is.

A hatalmas film első része prológussal kezdődik, amelynek eseményei a görög olimpia klasszikus helyén játszódnak. Akropolis, hellén Istenek és hősök csodálatos montázsbein vonulnak fel előttünk. Majd az •“olimpia lángja végigfut a Balkánon és Középcurópán és a gyorsan pergő jelenetekből is igen szépen emelkedik ki Prága a Hradisinnal. Azután megkezdődik a;

berlini olimpia bemutatója. A prológus költészete ellentétben áll azzal a riportszerii feldolgozással, amely az olimpia anyagát jellemzi.

A nagy film bemutatja a* olimpia összes sportküzdelmeinek fontosabb Jeleneteit és a sztárokat. A csúcsteljesítmény a negyvenkét kilométeres maratonfutás. A film bemutatja & sportolók és sztárok teljesítményeit bemutatja, hogyan szedik össze minden erejüket, hogy győzhessenek. Látni tehát olyan jeleneteket, amelyeket az olimpián résztvevő közönség maga nem láthatott

A film második részében főképpen tornászat! teljesítmények kerülnek a néző elé. Végigmegyünk az olimpiai falun, jelen vagyunk a tréningnél és a szüneteknél. Néhány jelenetet árnyképnek fényképeztek, ami technikailag rendkívül előnyösen hat. A film bemutatja a lovak és lovasok szédületes teljesítményeit, emellett azonban humoros jelenetekről sem feledkezik meg. A lovasfilm végén csodálatos ugrásokat fényképeztek, amelyek szinte cirkuszi mutatványszámok. Technikai szempontból a film legbámulatosabb jelenetei azok. amelyek viz alatt készültek.

As egyes teljesítményeket hasonli thatatlan koncentrációval foglalták egységbe és ennek köszönhető, hogy a szinte epikusnak mondható anyag nem bomlik fel, hanem ellenkezőleg valóban egységet alkot.

Ennyi szépség mellett talán nem is fontos az a kritikai megjegyzés, hogy a film tulhosszu. Igen nehéz öt órán keresztül folyton sportteljesítményeket szemlélni és magát erre koncentrálni, hiszen erre még egy olyan remekműnél is csak kevés ember képes, mint amilyen Wagner Parsifalja. Annyi azonban bizonyos, hogy Leni Riefenstahlnak sikerült a filmtechnika egyik leghatalmasabb alkotását létrehoznia. A nemzeti és faji elemek tárgyilagos kezelése minden kétségen fölül áll. A film-bemutató sikere teljesen megfelelt az alkotás nagyszerűségének.

flz apollói ember és müve

(Kerényi Károly könyve; Ápolton, Sttxdten Hber antiké Retigion und Humanitat.

Bécs—Amszterdam—Lipcse, 1937,)

A mai magyar humanizmus, valljuk be, eléggé ismeretlen. Arról tudunk ugyan, .hogy Babits Mihály, Cs. Szabó László és Németh László szépirodalmi alakban képviselik az európai szintű emberiességet nálunk, viszont Kerényi Károly és a vele munkálkodók nevei s eredményei már kevesek által számontartottak. Pedig éppen korunkban szükséges az emberi szellemet és javait becsülni s arra figyelni, hogy mit mond az antik kor tudósa nekünk ezekben a nagy és kevésbé emberies napokban.

Az apollói ember, akiről irok: Kerényi Károly. A budapesti egyetemen a görög-latin nyelvészet tanára. Elsőrendű szakember, a nyugati tudományos körök igy ismerik és emlegetik. .Anyanyelvén kívül olaszul és németül jelenteti meg kutatásainak figyelemreméltó eredményeit. 1927-ben németül jelenik meg első, nagyfontos- ságu írása a keleti görög regényirodalom vallás- történeti vizsgálatáról. A görög és latin élet, történelem, műveltség rajongó kutatója, kinek ihletetLsége szakképzettéségvel együtt a tudósnak megérdemelt elismerést és mai magyar ős- kortudom Anyunknak becsületet szerez. Az apol- lói ember. Kezényi esetében, az, akinek érzéke, inegragadottsága van, hogy foglalkozzék a görög-római élettel és valantényi tünetével. Jellemzője a lelki tisztaság, amely értelmi világosságot. áttekinthetőséget, a művészet és a tudomány sikeres, egyen súlyos kapcsolódását alkotja. Lelki tisztaságon kívül jellemző még az apollói emberre a múlt és jelen valóságára irányuló érzék, az igazság keresése nemcsak a kutatás és n bírálat szerint, hanem ezen kívül a benső szemlélet utján is. Az apollói magatartás, az, amit a tudás képvisel ebben a müvében, az idézett tisztaságon kívül ugyancsak lelki feni világos (megviíágositott) kutatási szempontban nyilatkozik meg.

A közel háromszázoldalas „Apollón*11 előszaván kívül tizenkét „apollói" tanulmányt foglal egybe. A tanulmányok azért apollói jellegűek, mivel közvetett vagy közvetlen viszonyban vannak Apollóval. Tárgyuk szerint az antik vallás és a valláslélektan, a halhatatlanság és az apol- 1 óvallás, Hippolütosz, a megragadottság és a tudomány. a táj és a szellem, az antik költő, Korfu és Odisszea, Szofrón vagy a görög naturalizmus, a papiruszok és az alexandriai műveltség lényege, a római irodalom szelleme. Horatius és a horáciánizmus, humnaiztmts és a hellénizmus körét ölelik fel. így. amikor egymásután elsorolom a tizenkét tamlfcnány cimét, azonnal fcem látható az a mélyreható, hivatott és megnyerő érdeklődés, amely az antik kor iránt él ebben a müvésztudósban. Amikor viszont csak pár oldalt olvas az ember, azonnal látja, hogy az „Apollón" az antik kor tudományának nélkülözhetetlen, minden értelmiségi ember számára sokatmondó könyve. Egyformán okulhatunk belőle és bizonyos büszkeséggel tekinthetjük az írásos alkotást és alkotóját sajátunknak.

Számunkra külön megjegyezni való ebből a könyvből, hogy az emberies ember: a Szellemé. A magyar humanizmus múltjából ezt halljuk és jelenünkben azt írja Kerényi Károly, hogy nincsen nagyobb, fontosabb feladata a mai embernek, mint a szellemiséghez való ragaszkodás és a Szelem körében való megmaradás. Nem különös, feljegyzésre való esemény magyarságunk részére, amikor a nyugateurópai műveltséget és emberiséget a magyar tudós tanítja a humanizmus lényegére és tennivalóira? Nem felejthetetlen, bámulatos, pillanat az, amikor mai magyar humanizmusunk előkelő német vagy olasz szakkörök előtt rendelkezik döntő szóval? — Kerényi azonban nemcsak a mai Európához vagy értelmiségi köreihez szól, hanem magyarságunkhoz is. Terve és törekvése az, hogy az antik lényeg segítségével felidézze a magyar lényeget és a magyar népi-nemzeti lét fejlődésében elősegítse, Az „Apolíon“-t és íróját ezért a népnevelési és közösséget érintő fáradozásáért nagyra tartjuk és hallgatjuk.

Befejezésül azt írom, hogy Kerényi nevét kutatásai kapcsán Nietzsche és Burckhardtéval szokták együttemlegetni. Márcsak azért is illik róla valamit, egy keveset tudni, mert szellemi elhivatottságunkat igazolhatjuk vele más véleményekkel szemben. Az viszont vitathatatlan, hog az apollói ember: Kerényi. és müve a magyarságé, mivel lényeg szerint ehhez tartozó és ennek szóló. ,

NARANCSIK IMRE.

(*) A beregszászi PrMKE közgyűlése.

A Podkarpatszkaruszi Magyar Kuhuregye- sület (PrMKE) beregszászi helyicsoportja évi rendes közgyűlését technikai okok miatt nem április 24-én, hanem május 1-én, vasárnap délelőtt M órakor tartja a Bereg- megyei Kaszinó nagytermében a következő tárgysorozattal: 1. Titkári jelentés a

helyi csoport 1937. évi működéséről. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése az 1937. évi számadások megvizsgálásáról. 3. Az 1938. évi költségvetés. 4. A helyi csoport vezetőségének az 1938. évre való megválasztása. — A helyi csoport vezetősége kéri a tagokat, hogy szíveskedjenek a közgyűlésen minél nagyobb számban megjelenni.

A Magyar Minerva áprilisi száma

e napokban jelent meg a már megszokott gazdag tartalommal Tartalmából ismét első helyen emeltjük ki SzaLánczy Sándornak „Az oldott kéve szálai" cimü Írását. A fiatal szociológus tanulmányának befejező részében az általános jelenségek ismertetése után a magyar szórványok helyi embereiről, adottságairól és helyzeteiről ir s a következő súlyos szavakat intézi a még mindig alvó magyar lelkiismerethez: „Erről a szór- ványviidékről a város magyarság talán nem is tud és ha tud, annál nagyobb a bűne. Mert mig a városban kisded játékaik után banketteznek, magyarosdit játszanak, itt a lesüllyedések egész sora, a szinelváltozások egész pompája megy végibe zavartalanul. Az oldott kéve szálaival keveset törődnek, nyugodtan felkaphatja és viheti őket a szél..."

A szorosan vett szépirodalmi részben a folyóirat közli N. Jaczkó Olgának, a kiváló szlovákiai írónőnek „Költözködés" cimü novelláját, mely valóságos kis in este műi. írását a kitűnő írónő azoknak ajánlja, akiknek szeme és lelke kertje ékességeit éppúgy szerette, mint jómaga. Farkas Géza „Pán és a kereszt" cimü, most készülő regényének egyik részletét mutatja be, amely főiképpen filozófiai tartalmával, mély gondolataival válik ki. Költeményeikkel az áprilisi számban Flórián Tibor, Gúíay Alajos és Platthy Zsigmond szerepelnek. Kristály István tovább folytatja egyre nagyobb érdeklődést kiváltó faluregényét, mig Tamás Lajos a Toldy Kör történetének folytatásával gazdagítja a folyóiratot A ikriítikaá rovatban Farkas Geiza, Takács Gyula és W. Wimberger Anna könyvismertetéseit olvashatjuk.

*

A folyóirat megrendelhető a következő címen: Pozsony, Segner-ucca 3. Előfizetési ára félévre 15, egész évre 30 korona. Uj, egészéves előfizetők 3 korona 60 fillér portóköltség megküldése esetén 20 könyv közül választandó ajándékkönyvet kapnak. Egyes számok 3 koronáért Pozsonyban a Steiner-, Starmpfel- és Szent Jó zsef-könyvkereskedésben, valamint Weisz M ujságüzletében kaphatók. Főbizományos Magyarországon: Stúdium r.-t... Budapest, IV.

Kecskeméti-ucca 8.

(*) Az Obsitos pozsonyi előadása. Szent

Ferenc pozsonyi magyar harmadrendjének műkedvelő gárdája uj kulturházának javára április 24-én, vasárnap este félnyolc órai kezdettel a Vigadó kistermében előadja az Obsitos cimü operettet. Jegyek a ferencrendr templom sekrestyéjében és este a Vigadóban kaphatók 3—10 koronás árban.

(*) A pozsonyi Képzőművészeti Egyesület alapszabályaiknak módosítása céljából április 27-én 21 órakor egyesületi otthonában (Káptalan-ucca 13/a) rendkívüli közgyűlést tart.

(*) A Magyar Család kedvezményes áron.

A csehszlovákiai magyarság egyetlen ilyen irányú és legolcsóbb folyóirata mindenkit szeretettel hiv táborába. Évi előfizetése csupán húsz korona, mely összegért kottamellékletet is ad előfizetőinek. A múlt, 1937. év teljes évfolyamát tiz korona levélbélyeg ellenében bárkinek szívesen megküldi a kiadóhivatal (Ipolyság, Temető-uc- ca 12.). Kívánságra mutatványszámot is küld bárkinek. Magunk között rovata érdekes társadalomszemléletével ezreknek várt és kedvelt olvasmánya. írógárdájába tartozik az ismert keresztény írók legkiválóbb élcsapata.

(*) Május 16-án kezdődnek a berlini mű- vészhetek. Bellimből jelentik: A május 16-án kezdődő ünnepségek a Reger Társaság emlékünnepével veszik kezdetüket. Május 20-án a filharmóniai zenekar ad hangversenyt. amelynek szólistája Hoehn Alfréd, a világhirü zongoraművész. Külön érdekessége a berlini mii vészheteknek, hogy azokon Maohula Tibor, a jeles fiatal magyar hegedűművész is közreműködik.

(*) A budapesti Király-Szinházat lebontják, Budapestről- jelentik: Május 6-án perdül meg a dob a Király-Sziniház épületében. A magyar operett aranykorának egykor fényes hajléka esztendők óta üresen áll és várja ezt a napot. Az épületet elárverezik, lebontják és kórházak kerülnek a hatalmas, két uccára nyíló telek helyére. Ezzel bezáródik a magyar operett történetének legérdekesebb fejezete.

(*) Húsz nagy filmet készítenék a németele Becsben. A bécsi filmipar nagy fellendülés előtt áll. A berlini tőke máris megindult a bécsi műtermek felé. Még ebben az évben húsz filmet akar készíteni a Tobis- Sacha vállalat, amely most már a birodalmi filmkamara irányítása alatt áll, de ahás vállalkozók is jelentkeztek, úgy hogy a műtermeket megnagyobbítják és átépítik, ,

A név szavatol a minőségért

Noha a belföld nagyon gazdag nagyértékib természetes, tiszta és mindenekelőtt higiénikusan kezelt ásványvízforrásokban, mégis nagyon sokféle vizeket ajánlanak, melyek nemcsak az „olcsóságukra", hanem gyakran a ,^gyógy- erejükre" is hivatkoznak.

Ilyen vizek a régi, ismert természetes ásvány- forrásokkal nem hasonlíthatók össze, mivel leg- többnyire olyan vizekről van szó. amelyeket mesterséges szénsavval telítettek és természetes ásványvízhez semmi közük nincs.

Saját érdekében áh tehát, hogy egyszerűen, „ásványvíz" helyett kimondottan márkás vizet, például a „Giesshübli" vagy „Krondorfi“-t rendeljen. Ezeknél a márkás vizeknél biztosítéka van arra, hogy a viz a mai korszerű töltésmódnál és elsőrangú berendezéseinél fogva higiénikusan természetes állapotban úgy kerül asztalára, ahogy a sziklából falcad! A Giesshübli és Krondorfi rég kipróbált gyógyvizek, értékes sótartalommal, sok természetes szénsavval, nagyon kellemes izzeL A márkás áru szavatolja a minőséget és ezért mindenki előnyben részesíti és szívesen veszi. Maradjon hát hü ehhez az elvhez az ásványvíznél is, ahol minőségen kívül az egészségéről van szó. esB

(*) Két szlovákiai ifjúsági könyv, amely Jókaival foglalkozik. A szlovákiai magyar ifjúság könyvellátásának kérdésével igen eredményesen foglalkozik Az Én Könyvtáram cimü vállalkozás, amely két jeles komáromi pedagógus irányítása alatt áll. A Kiss Péter Pál és Vásárhelyi Károly szerkesztésében megjelenő ifjúsági könyvnek tartalma, kiállítása s olcsósága versenyképessé teszi a szlovákiai magyar ifjúsági irodalmat más, szélesebb arányú vállalatokkal. A cél: olcsó és jó olvasmányokat adni a szlovákiai magyar gyermek kezébe s iskolai könyvtárának polcaira. A könyvek szórakoztatnak, nevelnek s céljukat a legteljesebb mértékben elérik. Két könyv jelent meg az utóbbi hetekben e sorozatban ismét, mindakettő valamilyen vonatkozásban Jókaival foglalkozik. Az egyik könyv verseskönyv, Borka Géza és Liszkay Zs. Eszter irta: „Szól a mese róla" címmel. Avatott tollal megírt költemények Jókairól. Borka Géza finom lírai vénája épp úgy érvényesül a versekben, mint Liszkay Eszter lendületes versirói tehetsége, érdé* kés összehasonlítást telhetünk, hogyan fogja fel Jókai életének epizódjait s Jókainak versben való méltatását a két iró, mindegyik a maga elgondolása szerint. A gyermek számára jól olvasható, könnyed versek ezek. Jókait hozza közelebb a gyermekhez, hogy a szlovákiai magyar gyermek minél hamarább megismerhesse legnagyobb mesemondónkat. A versek ünnepélyeken szavalásra igen alkalmasak. A kötetet Harmos Károly szép képei díszítik. «— A másik könyv is Liszkay Zs. Eszter munkája, ifjúsági regény, „Jókai keze" cimü. A terjedelmes kötet uj oldaláról mutatja be a könyv szerzőjét, akit eddig főképpen költeményei révén ismerünk: nagyszerű stílussal, élénken s fordulatosán irt kalandos történet két gyermekről, akik megszöknek hazulról. Gerencsy földbirtokosék juhászbojtárja, Pillér Jóska bánatában elbujdosik, mert elveszett egy bárány a nyájból s azt: hiszi, ezért kikap. A gyerek a csallóközi vándorcigányok közé kerül. A kis Geren- csy Juliska pajtásának, a bojtárnak keresésére indul s őt is elfogják a cigányok. A két gyerek a cigánytáborban talál egymás-, ra, sokat hányódik, sok vidám s keserű kalandon megy át, míg nem Komárom kapujánál megszöknek s a Kultúrpalotába kerülnek. ahol Jókai jóságos szoborkeze menti meg őket. A mese hangulatos, változatos és különösen jól sikerült a cigánytábor rajzai az Írónő nem restellt alaposabb tanulmányokat végezni a sátoros cigányok élete körül, hogy életes, hiteles legyen a törté.-, net s a környezet. Meglepő a könyv gördülékeny. eleven stílusa, fordulatosak a jelenetek, a szerző rutinos íráskészséggel bizonyította prózairói tehetségét s egyik legjobb ifjúsági elbeszélőnk lett. Kifogást legfeljebb annyit mondhatunk, hogy a könyv egyes részei nem elég összefogottak, mintha az iró belegyönyörködött volna a részletekbe s nem ezért kezelte ökonomikusán anyagát. Reméljük, hogy a legközelebbi könyvénél ezeket a könnyen száműzhető szerkesztési hibákat is kiküszöböli, valamivel rövidebbre fogja a történetet. Egyébként a könyv, ugv erkölcsi tartalmánál, mint mulatságos helyzeteinél, szórakoztató voltánál fogva is, méltó a gyermekek könyvespolcára. A Grafikai Unió adta ki gondos köntösben, ezt a könyvet is a kitűnő illusztrátor. Harmos Károly találó rajzai díszítik. Kapható minden jobb könyvkereskedésben, a Tanítók galántai Könyvesboltjában, a komáromi UNIÓ könyvesboltban.

j