Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-03 / 78. (4521.) szám
4 1938 április 3, vasárnap. Látogatás a „PántlikaStudió“-ban Rövid Interjú Szunyoghné Tüdős Klárával, a Magyar Operaház kosztümtervezőjével ■ ■ BUDAPEST. «— Kristóf-tér 6. A csöndes belvárosi bérpalota ötödik emeletén széliünk ki a liftből. Diszkrét kis tábla az ajtón: ,.Stúdió Pántlika". Szuny oghné-Tü- dős Klára műterme, amelynek a neve is azt jelzi, hogy valami ízes, magyaros munka folyhatok odabenn. És úgy is van ... Ajtónyitás után kedves kép tárul elénk. Napsugaras, világos termek, hatalmas rajzasztalok, fehérköpenyes csinos hölgyek, lázas munka mindenfelé, lüktető élet s mégis valami finoman diszkrét uriihangulat árad szét a termekben, ahol a nagyszerű Tüdős Klára teremtő fantáziája nyomán, a múlt ködbevesző homályából lassan visszatérnek a szinpomás ősmagyar díszruhák, a mai nő ízlésének meg-felelő modernebb feldolgozásban. Örömmel üdvözöljük ezt az aranyos és •merész magyar asszonyt, aki faji öntudatának nemes büszkeségében hadat üzent Páris és London divat Cézárainak, hogy kificamodott ízlésük tulitengései helyett nemzeti viseletűnk pazar szépségeibe öltöztesse a magyar nőket. Mindenesetre bátorság kellett egy ilyen nemzeti szalon megnyitásához, különösen ma, amikor a nemzetközi divathóbort ismét a hihetetlenül fiatalos térdigérő szoknyácskába öltöztette a nagyanyát és unokáját egyaránt. Szunyoghné-Tüdős Klára azonban nem fél. Bízik abban, amit elkezdett. És méltán. Megrendelői: a legelső magyar asszony, vitéz nagybányai Horthy Miídósné. Anna királyi hercegasszony, a budapesti arisztoI csak a szabása, a vonalvezetése magyaros, de majdnem valamennyit ősmagyar népi hímzés is díszít és ami szintén igen fontos, a feldolgozott anyagok is a magyar textilipar remekei. Az egyik háromrészes fekete bársonytoalettet a sárközi asszonyok jellegzetes fehér girlandja teszi üdévé, fiatalossá. A halványkék tüll estélyit a buzsáki asszonyok vagdalásos rátétje varázsolja elraga- dóvá. Külön fejezetet érdemelne Anna királyi hercegasszony derecske} suba-keppje: olyan impozánsan szép. Különlegesen bájos a hófehér matyó estélyi ruha és a virágos kázsmérból készült, ugyancsak matyó stilusu fogadóruha. Finoman hatnak a to- rockói és székely vállfős toalettek és egy érdekes sárközi ruha, fekete alapon, fehér csikókba menő girlandokkal, ami nem kézimunka, hanem szövés. A Buday-Gold- berger-gyár készítette a „Stúdió Pántlika" részére. Szándékosan hagytuk utoljára a magyar kormányzóné két csodaszép díszruháját, hogy bővebben beszélhessünk róla. Az egyiknek rajzát mai számunkban láthatják kedves Olvasóink.- Milyen alkalomból fogja viselni ezt a cet pompás ruhát a Főméltóság,u Asszony? — kérdezzük Tüdős Klárától. .... mmm MIIIIII 111 ——— Ór iási választóik! Legolcsóbb árak! Pausz T., KoSice ! • 9 Üveg — porcellán — villanycsillárok! il^ipipnniniiiiiininiHiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiiiininiiiiiHiiiiiiiniiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHmnnHiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii I Modern képkeretezés, üvegezés NlllillllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllKIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII j| Telefon 2423 Alapítva 1833 j — Az egyiket, a díszesebbet a székes- fehérvári országgyűlési megnyitón, mig a másikat, ezt a lila árnyalatokban játszó egyszerűbbet az Eucharisztikus Kongresz- son, a körmenetben viseli majd a Főméltó- ságu Asszony és hivatalos fogadásokon, tekintettel a ruha zsakettszerü meghatározására. Miután a két ruhának egyelőre csak a rajzát láthatjuk, megkérdezzük, milyen anyagból készül és milyen hímzéssel lesz díszítve. —• A diszmagyar ruhát tiszta selyem magyar brokátból állítjuk elő egy tizenhetedik századbeli magyar urihimzésnek a mintáját szőve bele. Az anyagot egyébként Szabó Éva szövi. A lila toalettet is uri- himzés fogja díszíteni... — Ki vetette fel azt a gondolatot, hogy az Eucharisztikus Kongresszus alkalmából magyaros ruhába öltözzenek a hölgyek? — Természetesen a Főméltóságu Asz- szony. Ő találta fontosnak ezt a szinpompás magyar ruhabemutatót a rengeteg idegen vendég előtt. Én magam hat éve dolgozom azon, hogy a magyar ruhát úgy alkalmi, mint mindennapi viseletre visszahozzam a múltból. Sajnos, évekig csak ábránd volt az egész, míg tavaly nyáron megnyithattam műtermemet és álmaim valóra válhattak ... — Egy-egy tündéri magyar ruha képében — jegyezzük meg. — Igen, — fűzi hozzá mosolyogva és ez a kedves mosoly egyúttal bucsuzás is, tekintettel arra, hogy hajnali féltiz felé jár az idő és az Operaház s a magyarok ruhák tervező tündérének tiz órára az Operában kell lennie a „Himfy" főpróbáján, amelynek bemutatója egyébként Pataky Kálmán balesete miatt egyelőre elmaradt. Az elkészült magyaros ruhákat, amelyek az Eucharisztikus Kongresszus fényét emelni hivatottak, ma, vasárnap mutatják be Budapesten a nagyközönségnek. SZIRMAY-KALOS MARGIT. SEBESI ERNŐ: GALÉRIA IRODALOMTÖRTÉNET SZONETTEKBEN TÖMÖRKÉNY ISTVÁN SZÍNI GYULA A szívtelen és szürke pesti aszfalt Bús talajába tündérmesét ültet, De öt: a Kenyér posztján sebesültet Nem pénzelik, mert nem veri az asztalt. Imádta Párisi s haík szépséggel telve Megzenésíti a bús magyar Csendet. S tilinkó helyett mint hegedű csengett Orkesztexéből fölcsillanó nyelve. A „Rózsaszínű" hó ködében rezgett Álomvilága s bár száz arabeszket Rajzolt szép, kecses víziókká láza, Kegyetlen sorsát világosan látta: Úgy szétf őszi ott, mint testén rongy kabátja S mig lelke szárnyalt, éhen járt és fázva. RSBlBSfflHBHI Magyar gyermekmenhely eszméjét vetette fel a Magyar Gyermekvédőegyesület pozsonyi csoportja Ezrekre rúg az elhagyott magyar gyermekek száma Szlovákiában és Kárpátalján előadásra dr. Moravitz Zoltánná vállalkozott. Zala Jolán tanárnő a napközi gyermekotthonok jelentőségéről beszélt, Pozsony híres történésze, dr. Ortvay Tivadar már harminc évvel ezelőtt 50.000 aranykoronát hagyományozott egy napiközi gyermekotthon céljaira. Dr. Kováts Lajos nyugalmazott egészségügyi tanácsos, a pozsonyi helyi szervezet főtitkára szomorú adatokra hívta fel az értekezlet figyelmét. Egyedül Pozsonyból évente 80 elhagyott magyar gyermek kerül az állami gyermekment helyre. Az ily módon a menhdyekben elhelyezet magyar gyermekek száma Szlovákia és Kárpátalja területén ezrekre rúg. Rendkívül fontos tehát, hogy a magyar gyermekvédelem legsürgősebb feladatának tekintse egy magyar vezetés alatt álló gyermekmenhely létesítését. A választmány magáévá tette a főtitkár indítványát és ennek megvalósítása céljából érintkezésbe lép az országos elnökséggel és a többi illetékes tényezővel. Ugyancsak kimondta a választmány, hogy résztvesz a pozsonyi Városi Színházban rendezendő nagyszabású matinén, amelyet a magyar kulturális és társadalmi egyesületek a tervezett Magyar Ház javára rendeznek. Dr. Limbadhar Rezsőné felvetette az úgynevezett tízperces gyűjtések eszméjét társasössze- jöveteldknéL Dr. Prónay Aladámé indítványára kimondotta a választmány, hogy májusi ünnepélyt rendez a gyermekvédelem javára, valamint gyermeknapot. Az ünnepély alkalmával a ligeti diszkért rózsaligetében rózsákat árusítanak zeneszó mellett. Miután dr. Aixinger Lász- lóné a1elnök és Honiss Vilmosné jegyző megtették jelentéseiket, az elnöklő dr. Jandó Rezsőné •berekesztette a választmány ülését. ktácia számos tagja és a sok-sok előkelő külföldi hölgy, mindmegannyi lelkes pártfogói a magyar viseletnek. Kérésünkre körülvezet a termeken és egymásután csodáljuk mfg a káprázatosán szíp elkészült ruhákat melyeknek nemPOZSONY. — A Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület pozsonyi helyi szervezete március 28-án dr. Jandó Rezsőné elnökletével fontos tanácskozásokat folytatott, amelyeken résztvett az országos egyesület ügyvezető elnöknője, Strasser Beláné is. Először a helyi szervezet ügyvezetője: dr. Moravitz Zoltánná beszámolt a március 9-én megtartott műsoros teaestély eredményéről. A beérkezett adományokkal együtt a tiszta jövedelem 1824 korona. A már kimutatott adományokon kívül miég a következők áldoztak a jótékonyság oltárán: Jaross Andomé országos elnök és Kolossy Bélámé alelnök egyenként 100 korona, dr. Szemző Béláné 30, dr. Szemző Palin é, dr. Limbacher Rezsőné és dr. Kolisah 20, dr. Thuróczyné 16, Kühmayer Ivónné, Jankovics Kálmánmé, Matusovszkyné és Strasser Mária 10—10, Kőiéit Ferenc 8 korona. Janson Jenőmé pénztáros előterjesztette a pénztári kimutatást, mire Strasser Béláné a magyar gazdaközönség áldozatkészségéről számolt be, amelynek révén 15 pozsonyi szegény gyemnek részesülhetett I nyári üdülésbe*. j Erre való tekintettel a választmány felkérte dr. fi Jandó Rezsőn ét, egy a magyar gazdákhoz intézendő lelkes felhívás megszövegezésiére, mely több lapban jelenik meg. A gazdáknál csakis egészséges, de hiányost táplált gyermekeket helyeznek el, akiket előzőleg dr. Jandó Rezső és Garzulyné dr. Limbacher Zsuzsanna orvosilag megvizsgálnak. Jekmtkezéseket elfogad dr. Moravitz Zoltánné, Pozsony, Mária-ucca 4. Dr. Jandóné felhívja a választmány figyelmét a Németországban és legújabban Magyarországon bevezetett úgynevezett egy tál étel- rendszerre, amelynek lényege, hogy minden család, amely hetenként bizonyos napon megelégszik egy tál étellel, az ilyen módon megtakarított összeget szolgáltassa be a magyar gyermekvédelem oélI jára, ezen a elmen: Signirai szövetkezet, Pozsony, Vadász-sor 12. Dr. Limbacher Rezsőné indítványára a pozsonyi hölgyek felváltva rádióelőadást tartanak, hogy a miagyar közönséget a gyermekvédelem . nagy jelentőségére figyelmeztessék. Az első áyen — A MAGYAR KISEBBSÉG márciusi második száma folytatja az uj romániai alkotmány szószerinti közlését, melynek legérdekesebb részei (a képviselőház érdekképviseleti alapon való megszervezése, az a követelés, hogy miniszter csak az lehet, aki legalább három nemzedék óta román és hasonlók) az uj eszmeáramlatok egyenes következményeit mutatják. Eh-. Pongrácz Kálmán (Debrecen) folytatja „Szempontok a nemzetiségi és kisebbségi kérdés bírálatához" cimü, a múlt számban megkezdett tanulmányát. Rámutat a szórvány újabb értelmezésére — jelenleg 20 százalékon aluli csoportokat lehet törvényes szórványoknak tekintem —• és fontos újításokat ajánl a szórvány védelem hathatós végrehajtására. Dr. Duka Zólyomi Norbert ,,A népszövetségi ligák és a nemzeti kisebbségek" címen arról a szerepről értekezik, melyet a világ összes államaiban megszervezett népszövetségi ligák végeznek. Egyedüli gyakorlati céljukat abban látja hogy „ez a munka nem lehet annyira a betegeskedő népszövetségi gondolat kivetítése, mint inkább a kisebbségi létérdekek állandó hangoztatása." Az Események rovatában különös f.igvelmet kelt „A Cadrdlater iromanizálása" cimü cikk, melv a bolgárok erős nemzeti öntudatáról tanuksodik a török lakosság színtelenségével szemben. Különös érdeklődésre tarthat számot az „Egy prefektus megnyilatkozásai" cimü dkk, mely a magyarsággal szemben türelmes romániai elem megnyilatkozását mutatja. — A Magyar Kisebbség félévi előfizetési dija 40 korona. Megrendelhető dr. Duka Zólyomi Norbert címén (Pozsony, Kórház-ucca 4, Hl.). Ax ő parasztja nem dalol s nem átkoz, Csak serdnt süriin rossz pipaszár mellől S mert tudja: sorsa szava nélkül eldől, Síyugaloan lengi körük Semmi pátosz. egenyek alatt nehéz sóhajtásuk Versenyt sípol a könnyes izü szelíd. S reális rajza nagyon soká él el, Mert gyökere friss. S nincs is párja másutt. Szűz, hamvas színe ma sem hervadt rajtat Förgeteg János éL Szegedi fajta, lomokba jár. Nem cifra szűr. S nem színház. Oly ritkán szól. ő inkább csak hümmögtet, Mennyit mond mégis s minden oly kerekded: Mert szobrász ő, ki fába ldket mintáz.