Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-03 / 78. (4521.) szám
ea 1938 április 3, vasárnap. Bratislavai Szölömüvesek Borplnceegyesíilete r, í. Borozók: Bratislava, Ferenciek tere 7, Lőrinckapu 19. Prága, Járna 6 Elsőrendű, minőségi borok kimérése. Meleg konyha. elhanyagolt (birodalmat. Franco győzelmének első valószínű kö- vetkezménye tehát az egy-két éven belül megtörténő francia változás volna s a nyugati négyhatalmi szerződés megkötése. A második valószínű következmény Spanyol- országra vonatkozik. Az ibériai félsziget népei megszűnnének elhanyagolható meny- nyiség lenni Európában. Saíazar és Franco összefogna s a 33 millió ibériai legalább olyan mellék-nagyhatalmat jelentene ezentúl, mint keleten Lengyelország. Valamikor, amikor a földközi-tengeri ut még nem volt világprobléma, Spanyolország a politikai periférián élt és nem számitott. Most ott van az ellentétek legnagyobb ütközőpontján és nem elhanyagolható mennyiség. Ezenkívül a kétéves háború elsőrendű katonanéppé változtatta a spanyolokat, akiket Franco összeszedett, megtanított szervezni, fegyelmet tartani, dolgozni, erőt kifejteni, szívósnak lenni, gondolkodni, ügyeskedni, kormányozni. Ambíciójukat és energiájúkat felfakasztotta, körülbelül úgy, mint Mussolini a hajdani ,,pittoreszk“ olaszokét, egyszóval a négy nyugati nagyhatalom mellé lassan-lassan nyugaton ugyanúgy egy követelődző és erős hatalmasság emelkedne, mint keleten Lengyelország. Megindulna a diplomáciai harc Franco kegyeiért. A népfront Franciaországénak nincsenek esélyei, legfeljebb Flandin és Laval Franciaországának. Anglia egy év óta rendkívül ügyesen viselkedik Francoval szemben s nem lehetetlen, hogy pénzével megnyerné Franco rokonszenvét, hiszen az uj spanyol uralomnak elsősorban tőkére lesz szüksége, hogy újjáépítse az elpusztult országot. Spanyolország újjáépítése két-három évre üj konjunktúrát jelent az európai közgazdaságnak, de kérdés, hogy ki fogja learatni ennek az üzletnek gyümölcsét. Franco, legalább átmenetileg előnyben részesíti Rómát és Berlint, valószinüleg kilép a népszövetségből (újabb csapás Genf számára) és csatlakozik az antikommunis- ta blokkhoz. Ez az erőeltolódás és egy fel- fegyverzett s az ambíció tüzében égő Spanyolország ismét uj helyzetet jelent a nemzetközi politikában. Az 1935—1940-ig tartó őt év három nagy lökést adott a történelmi fejlődésnek és három nagy ténnyel hatott, átalakitóan. Az első az abesszin háború volt s a hatalmas erőeltolódás Olaszország javára. A másik a német újjászületés a német fegyverkezés megkezdésétől Ausztria csatlakozásáig, azaz újabb erőeltolódás, most Németország javára. A harmadik Franco győzelme volna s az az erőeltolódás, amit ez az esemény most már együttesen a német-olasz tengely javára gyakorolna. Természetesen e harmadik zökkenő sem jelentene háborús veszélyt, mert a „tengely" valamennyi egyéni és kollektív célját békésen kívánja elérni, — mint az osztrák-német csatlakozás bizonyítja — s azonkívül tudja, hogy ereje még mindig jóval kisebb, mint az angohfrancia-orosz-amerikai-kisan- tant együttesé. Amig Amerikában Roose- velt és a németellenes demokrata párt uralkodik, szó sem lehet a német hatalom megnövekedéséről. Csak ha a demokratákat felváltják a republikánusok, akik németbarátok, vagy legalább semlegesek, akkor nyugodhat meg Berlin, mert nem kell tartania Amerika ellenségeskedésétől vagy beavatkozásától. Amig Japán Kínával foglalkozik, szintén nem mozdulhat Németország s szabad kezét csak úgy nyerné visz- sza, ha Japán győz Kínában és kétszázmilliós katonai nagyhatalommá fejlődik. Amig Berlin nem látja maga mellett az erős len- gyel-magyar-jugoszláv melléktengelyt, szinten óvakodni fog a kényesebb lépések megtételétől. S amig a -mai szovjetben, főleg Ukrajnában és a Kaukázusban nem erősödik meg az egyre nyomatékosabban fellépő nacionális érzés és nem vezet a szovjet belső meggyengítéséhez és bizonyos szeparatizmushoz (aminek előjeleit a számtalan orosz pörben gyakran láthattuk rnár), addig a birodalom nem szakíthat békés politikáájával. Ezek az előfeltételek viszont nagyon távoli dolgok s nem valószinüek. így hát egyelőre egyáltalán nem kell tartani attól, hogy a német birodalom fegyveres fon- flagrációt erőszakol k*' A fölébredi magyar lelkiismereti A magyar egység zászlaja alá tódulnak a kiábrándult aktivisták Az agrárpárt dunaszerdahelyvidáki volt oszlopának, idősebt} Kása Mihálynak példaadó levele az egyesült párthoz POZSONY. — Az egyesült párt csütörtökön tette közzé nagyjelentőségű kiáltványát, amelyben fölhívta Csehszlovákia magyarságát, hogy ezekben a fontos pillanatokban teremtse meg a teljes politikai egységét s minden öntudatos magyar, tekintet nélkül arra, hogy hová tartozott eddig. sorakozzék föl az egyetlen magyar politikai keretnek, az egyesült pártnak zászlaja alá. A hivó szózat nem tévesztette el hatását a magyar lelkekre. Már az első huszonnégy órában munkások, földművesek, iparosok s az értelmiség különféle képviselői jelentkeztek az egyesült párt kádereibe. Voltak olyanok, akik személyesen nem jöhettek el, ezek levélben jelentették be csatlakozásukat. A számos levél közül csak egyet mutatunk be. Ez a levél hűen kifejezi azt a hangulatot, amelyet az egyesült párt kiáltványa a falusi nép körében kiváltott. A csehszlovák egyik oszlopos vidéki szervezőjében ébredt föl a magyar nemzeti öntudat. Idősebb Kása Mihály, az agrárpárt dunaszerdahelyi körzetének egyik legagilisabb vezetője, a következő tartalmú levelet intézte az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt pozsonyi országos központjához: „Megértvén a kor hivő szavát és át- érezvén azt, hogy ma minden magyarnak az egységes magyar nemzeti gondolat Jegyében kell tömörülnie, bejelentem, hogy a mai napon a csehszlovák agrárpártból kiléptem és egyben kérem pártjukba való fölvételemet. Pinkekarcsa, 1938 március 31. Kiváló tisztelettel idb. Kása Mihály sk ” Ez a néhány sor mindennél beszédesebb bizonyítéka annak, hogy a magyar egység gondolata diadalmasan hódítja meg azokat a lelkeket, akik eddig aktivista jelszavaktól megszédülve, nem magyar pártokban vélték szolgálhatni a magyar ügyet. Kása Mihály példája országos példaadás, amely bizonyára sok szunnyadó lelkiismeretet fog fölrázni s hasonló lépésre ösztökél. „Hívunk minden magyart osztálykülönbség és vallásfelekezeti különbség nélkül. Minden megtérőt testvérként fogadunk s bármi jöjjön: a magyar hűséget magyar hűséggel fogjuk viszonozni.” A kisebbségi ügyvédek Romániában megtagadták a nyelvvizsga letételét Törvényellenesnek minősítették az ügyvédi kamarák kisebbségellenes rendelkezését ■ A kamarák kizárják a kisebbségi és zsidó ügyvédeket? BUKAREST, A :román országos ügyvédszövetség legutóbb olyan határozatot hozott, hogy a Romániában gyakorlatot folytató valamennyi ügyvédnek nyelvvizsgát kell tennie. Az ügyvédszövetségnek ez a határozata, mint előrelátható volt, a kisebbségi ügyvédek részéről jj éles ellenhatást váltott ki. A bukaresti ügyvédig kamara kisebbségi és zsidó ügyvédei pénteken I elhatározták;, begy a határozatnak nem tesznek | eleget és nem vetik magukat alá az elrendelt s nyelvvizsgának, Hit szerint ehhez az elhatáro-1 záshoz csatlakozni fognák az ország többi ügyvédi kamaráinak kisebbségi ügyvédei is. A bukaresti ügyvédi kamara kisebbségi ügyvédei elhatározásukról a Timpulban közleményt jelentettek meg. Ez a kisebbségi és zsidó ügyvédek tiltakozását tartalmazza az ügyvédszövetség határozata ellen. A kisebbségi ügyvédek megállapítják, hogy a román nyelvvizsga elrendelése minden törvényes alapot nélkülöz s csupán csak azt a célt szolgálja, hogy most más formában valósítsa meg azt, amit az ügyvédszövetség máskép akart elérni, vagyis a kisebbségi és zsidó ügyvédeknek az ügyvédi kamarából való kizárását. Minthogy ez is törvénytelen cselekedet, ezért kerülő utón a nyelvvizsgával akarták céljukat elérni. A kisebbségi zsidó ügyvédek a kormányhatóságok közbelépését kérik, hogy akadályozza meg munkajoguknak zaklatásjellegü nyelvvizsga ürügyével történő elvételét A kisebbségi és zsidó ügyvédek a román nyelvvizsgának nem vethetik magukat alá, mert nem ratifikálhatnak ilyen törvénytelenséget Fontos tárgyalások folynak az uj kisebbségi jogrend körül A félhivatalos lan szerint pótolni fogják a kisebbségi jogban mutatkozó hiányosságokat PRÁGA. — Amint tegnap "jelentettük, Hodza Milán miniszterelnök kihallgatáson fogadta Kundt képviselőt, a szudétanémet párt parlamenti klubjának elnökét, továbbá Richter képviselőt és Pfrogner szenátort. A baloldali sajtó, különösen pedig a cseh nemzeti szocialista Mélántrich-sajtó, sietett megállapítani, hogy a kihallgatásnak csupán informatív jellege volt s nagyobb jelentőséget nem lehet tulajdonítani neki. Ezzel szemben a csehszlovák agrárpárt délutáni lapja, a Vecer a következőket írja: — A hivatalos jelentés szerint Hodza miniszterelnök beszélgetést folytatott a szudétanémet párt képviselőivel. Annyi biztos, hogy a miniszterelnökök nem azért szoktak fogadni politikusokat, hogy velük kvater- kázzanak. A miniszterelnökök nem szórakozásból fogadnak, hanem komoly ügyekben, ha nemzetgyűlési képviselőkről van szó. Más véleményen van azonban dr. Benes György, a Melantrich üzleti sajtójában. Azt irja ugyanis, hogy mi csak a német marxistákkal tárgyalhatunk, Henleinnel *— úgymond — nem beszélhetünk és nem tárgyalhatunk, állítólag azért, mert vele nem lehet tárgyalni. A miniszterelnök a szudétanémet párttal való beszélgetései csak informatív jellegűek lehetnek és nem szolgálhatnak alapul kormánytárgyalásokhoz. Dr. Benes György ur, az üzleti sajtó igazgatója tehát megüzeni a miniszterelnöknek, hogy miről szabad tárgyalnia és miről nem szabad: ezt meri irni annak a kormánynak, amelyben két nemzeti szocialista miniszter foglal helyet. Tehát: mindenekelőtt a kormány azzal fog tárgyalni, akivel akar és nem fogja megkérdezni az üzleti sajtót, amelynek anonim részvényesei a nyilvánosság előtt ismeretlenek és amely nem rendelkezik politikai felelőséggel. A félhivatalos lap közlése a kisebbségi alaptörvényről A Prazské Noviny vezércikkben foglalkozik a kisebbségi alaptörvénnyel és egyebek közt a következőket irja: A kisebbségi alaptörvény Iránti érdeklődés teljesen érthető, mert nemcsak nagyjelentőségű kodifikádós miiről van szó, hanem sokkal nagyobb horderejű aktusról. A kisebbségi alaptörvény azáltal, hogy összegezni fogja az összes érvényes kisebbségjogi intézkedéseket, tiszta képet fog adni arról, hogy mi történt eddig a kisebbségek érdekében. Ez azt jelenti, hogy tárgyilagos és áttekinthető alapot fogunk nyerni, amely alkalmas lesz arra, hogy úgy a jelenben, mint a jövőben is eszerint mérlegeljük kisebbségeinkhez fűződő viszonyunkat. Az eddigi szétszórt törvények elrendezésével tárgyilagos lehetőséget szerzünk arra nézve is, hogy ezeket a törvényeket az alkotmány betűjével és az alkotmány szellemével összeegyeztethessük. Ezután meglátjuk, hogy mi mindent adtunk meg már kisebbségeinknek — ilyen, vagy olyan irányban — s meglátjuk azt is, hogy milyen esetleges hézagok fedezhetők még fel a jelenlegi törvényhozás és a csehszlovák demokratikus alkotmány szelleme közt. Ha ilyen hézagokat észre fogunk venni, akkor nem férhet kétség ahhoz, hogy ezeket lelkiismeretesen el is fogjuk tüntetni. De még nagyobb jelentősége lesz a kisebbségi alaptörvénynek a közigazgatás és a mindennapi gyakorlat szempontjából. Éppen a február 18-i dapelvek gyakorlati érvényesítése és a kisebbségi rendelkezések szigorú betartása okozott a közigazgatás számára igen sok nehézséget. Most el fognak esni az összes tisztázatlanságok és az uj unifikált törvénykönyv az egész köz- igazgatás számára lehetővé fogja tenni az egységes gyakorlatot. Ez azt jelenti, hogy az eddigi súrlódási felületek kisebbekké válnak és a nemzetiségi közeledés és megértés uj feltételeihez fognak érni. Az újságokban már megjelent néhány részlet a készülő kisebbségi alaptörvényről. Egyes részletekre vonatkozó közlések talán időelőttiek, mert inkább az irányvonalakat fejezik ki, mint a konkrét formákat, amdyek csak akkor válnak érthetővé, ha befejeződik a kodi- fikációs munka, igazi élménye lesz Jól megkönnyebbülni annak, aki el van dugulva és megiszik reggel fél pohár millió éves Igmándit. >35HTTP1 2 Lázas ér fertőző, gyógyforrás, eredeti betegségek Wzctl'L-t* ^természetes savanyuviz
