Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-22 / 92. (4535.) szám

1938 április 22, péntek. 3 T^GAtMAG-feAR-HlRLAP Az olasz impérium elismerése után Franco kormányának elismerése? Csehszlovákia fölveszi a kapcsolatot a spanyol nemzeti kormánnyal? -- A Maradni Politika cilcke a csehszlovák külpolitika olaszbarát irányáról? PRÁGA. — Amint jelentettük, Chval- kovszky, Csehszlovákia római követe beje­lentette Ciano olasz külügyminiszternek, hogy Prága elismeri Olaszország abesszi- niai hódítását és római követét az olasz ki­rálynál és császárnál akkreditált megbízott­jának tekinti. Ezt a lépést a csehszlovák sajtó, úgy a jobb-, mint a baloldali — nagy helyesléssel fogadta. Lapunkban rámutat­tunk arra, hogy ez bizonyos mértékben uj politikái orientációt jelent, mert az abesz- sziniai befejezett tényeknek való tapsolás egyben Olaszország spanyol politikájának helyeslését, a Franconak való tapsot is je­lenti. Megállapításunkat érdekesen erő iti meg az a mai jelentés, hogy Csehszlovákia más országok mintájára arra gondol, hogy Franco kormányához elküldi megbízottját. A cseh jobboldali lapok ebből az alkalom­ból rámutatnak arra, hogy a baloldalnak ez a készülő esemény talán nem kellemes, de a reális politika számára szükségszerű­ség. Ez a képviselet természetesen egyelő­re gazdasági jellegű lenne. A csehszlovák külpolitika uj irányáról ér­dekes cikket közöl a Národni Politika s egyebek között a következőket írja — Bár nagy fontosságot tulajdonítunk az olasz császárság elismerésének, de külpoli­tikai helyzetünk ezzel azért nem lesz máról- holnapra jobb és tisztázottabb. De ami föl­tétlenül eltűnik, ez az olasz érzékenységet bántó mozzanat lesz, mert ismeretes, hogy az olasz politika milyen magatartást tanúsí­tott azokkal az államokkal szemben, akik a megtorlásokat annakidején foganatosították és nem ismerték el az abesszin hódítást. Ezenkívül kiemeljük diplomáciánk rugé- konyságát Lépést kell tartanunk másokkal. A dinamikus lépésekre még dinamikusab- bakkal kell válaszolni. Csehszlovákia pél­dául többizben javasolta a megtorlások megszüntetését és azt, hogy a kisantant is­merje eb Abesszínia meghódítását Jugo­szlávia volt az, amely néhányszor meghiú­sította ezt a politikus lépést, de ő aztán 1937 áprilisában megegyezett Olaszország­gal. Az ilyen módszerekkel szembe kell szállani. Egyenesen meg kell mondanunk, hogy megingott a szerződések és a szövet­ségek erkölcsi ereje. Azoknak pedig, akik a szerződéseket és szövetségeket megsértik, jó lesz megmutat­ni, hogy más ajtón is tudunk belépni vagy távozni. Eljön az idő, am’kor az államok megint arra a meggyőződésre jutnak, hogy a kölcsönös felültetés könnyen idézi elő az abszurditásig vezetett agyafúrtságot s hogy a tisztességes megegyezés több biztonságot nyújt.-— Ha Franciaországból bíráló hangok hallatszottak a köztünk és Franciaország közt 1924-ben és 1925-ben kötött szerződé­sek értékéről, ez is csak azt szemlélteti, hogy egyes politikai, de különösen gazda­sági csoportok milyen könnyen esnek a pánik áldozatául, ha egyszer komolyra for­dul a dolog. Még egy ilyen Barthélemy professzor is cikket ir, amelyben félórán keresztül csöpög az irántunk tanúsított ro- kcnszenvtől, ezt csinálta húsz nyugalmas esztendőn keresztül, amikor azonban eljöt­tek a bizonytalanság évei. siet kijelenteni, hogy Franciaország nem köteles a veszé­lyeztetett Csehszlovákiát megsegíteni. Ne csodálkozzunk! A francia professzor poli­tikai fejtegetéseiben szintén a csukott pénz­tárca módszere gondolkozik. Ez jellemezte oly szerencsétlenül a francia kereskedelmi politikát is. — A franciák, amikor ezt a politikát kö­vetik, nem is sejtik, hogy a politikai és gaz­dasági szükkeblüség fosztotta meg Francia- országot lengyelországi, ausztriai, belgiumi és egyéb befolyásától is. A Frankfurter Zei­tung jól beavatott főszerkesztőjének, dr. Kirchernek a cikke már nyíltan meg is mondja, hogy Németország számára nem a csehszlovákiai német kisebbség a fontos, de xx A tavaszi fogyasztó- vagy tlszdtó Saratica- gyógvvizkura a szervezetet a télen át felgyülem­lett ártalmas és felesleges anyagoktól, a beleket a veszedelmes bacillusoktól, amelyek különféle gyuláddá okai, megszabadítja, elmossa a hugy. savakat és ezekkel a köszvényes és reumatikus fájdalmakat is megszünteti. a francia és a szovjetorosz szövetség. Ál­landóan ismételni kell Nyugateurópa előtt: Uraim, a megkezdett játék az Önök bőrére megy, Fráhciaország és Anglia bőrére! Csehszlovákia csak fölvonásközt jelent. — Igen sok fog függni a mi kezdeménye­zésünktől és rugékonyságunktól, — foly­tatja a prágai lap. — Lengyelország ebben a dologban kéz a kézben halad Németor­szággal. Olaszország szilárdan ragaszkodik a berlin—római tengelyhez, alig lehet azon­ban elhinni, hogy még sokáig föl ne ismerje politikája vezérfonalát: hogy ne legyen tul- erős szomszédja a Brenneren. Bízni lehet wmammmmmmmmMaumamaBBamBmm Érelmeszesedés, neurasthénia. golyva, mirigy, csont, izületi és börbajok, hüdések. köszvényes csuzos lábaknái CSÍZ jód-bróm gyógyfürdő Ölest pausAi Arak as ttssikdltségekkali az elő és utóidényben 14 napra Ké 760*— 21 „ Ké 1100 — Otthon tartandó ivókúrákhoz CSSZI jód-brómos gyógyvíz Ismertetőt, használati utasítást küld a Fürdöigazgatóság ÖIZ-KÚPELE, Sfov. tehát abban, hogy Olaszország a közel jö­vőben újra érdeklődést fog tanúsítani Kö- zépeurópa iránt és igy irántunk is. Nem ez lenne az első fordulat az olasz politikában. S ezt elő kell segítenünk. 11 Ilii IIITIHTfaBWMMIMHl'ltHliHIIMIII' mWIIIIIIIHH II „Törköly József a hifnek, a reménységnek és a példáfadó szerepeinek az embere volf66 Paráth Károly, Varga Imre és Weinberger Rezső gyászbeszéde a nagy halott ravatalánál RIMASZOMBAT. — A csehszlovákiai magyarság nagy hatottja, Törköly József temetésén elhangzott gyászbeszédeknek is­mertetését alább folytatjuk. A temetés első egyházi szónoka Bará'h Károly rimaszombati evangél kus lelkész volt. Megragadóan szép, érzésben és gon­dolatban gazdag gyászbeszédét a követke­zőkben szószerint közöljük: „Mindent odaadott a köz szolgálatára'* — Gyászoló testvéreim Krisztusban! — Nagy halottunk, dr. Törköly József rava­talát szomorú szívvel vesszük körük Az ősma­gyar erdőből ismét kidőlt egy tölgy.-— Elhagytál minket Nézz le ránk égi hazád­ból s látod, hogy e templom megszentelt falam belül és kívül, közelről és távolról összesereglett ezreknek fájdalomtól összeszorult szive egy ér­zésben dobban meg. Mi volt a te életed, amely ilyéii szorosan összeforrt százak, ezrek, százez­rek életével? Te magad juttattad ezt a legtalálób­ban kifejezésre, amikor azt mondottad: Az én életem csak egy égő kőszéndarab kisebbségi éle­tünk robogó mozdonyában, hogy hozzájáruljon ahhoz az erőkifejtéshez, amely vonatunkat célja felé röpíti. — Csakugyan ez volt Törköly József élete. Ez az élet ott lángolt, ott égett az egyház, a társa­dalom, a nemzeti lét párhuzamosan cél felé futó mozdonyaiban. Feszitő, ható erővel, amíg csak porrá nem lett, aki porból vétetett. Egyháza cha- rizmáival, Krisztus evangéliumának igazságaival felfegyverezve harcolta meg életharcát. Minden cselekedet magán hordta a nagy reformátor Luther bátor bizonyságtételének pecsétjét és ha­tározottságát: Nem tanácsos, hogy az ember Iel- küsmerete ellen cselekedjék. Itt állok, másként nem tehetek, Isten engem úgy segéljen, — Zuhoghatott körülötte az élet, csapdoshat ták hullámai, ő állta a harcot felemelt fővel, ren­díthetetlenül. Ezért hívta meg a rimaszombat- tamásfalai evangélikus egyházközség bizalma presbiterül, majd tizenhat évvel ezelőtt felügye­lőül, a kishonti esperesség törvényszéke birájáu!, majd a Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövet­ség alelnökéüL — De ő a vallásos lelkesedéstől fütött érzése­ken kívül más munkatereken is hozott nagy ál­dozatokat. Krisztus tanítását: „jobb adni, mint kapni", nemcsak vallotta, de valóra is váltotta. Mindent odaadott magyar fajunknak és a köz­nek szolgáltára: tudását, erejét, lelkesedését, egészségét, életét Tette mindezt azért, mert tel­jes tudatában volt Istentől nyert elhivatásának. — Mint egykor Izrael nagy prófétája, Ezekiel, úgy ő is meghallotta lelke mélyén az lír hozzá- infcézett szavát: „őrállóul adtalak én téged Izrael élére". És ez az őrálló Isten parancsolatjának en­gedelmeskedett, amikor felvette fegyverzetét: a jogismeret és jogi tudás erős pajzsát és éles, csor­bíthat atlan kardját, kiállt a vártára a melléje és mögéje sorakozók élére és állta őrségét és vívta harcát verejték es, hűvös, fenyegető sötét éjsza­kán át hajnalpirkadásig. — Nemes harcát megharcolta, futását elvé­gezte, hitét megtartotta. És mi is hisszük, hogy az igazság koronájának ragyogását Isten kegyel­méből meglátja örök atyái hajlékában az ilyen élet, amely nem vész el futó babként, felszakadó páraként nyomtalanul. Ez vigasztaljon téged, bá­natos hitves, aki lelkesítve álltái mellette harminc éven át az életharcban és vigasztaló, fájdalmat oszlató angyalként betegágya mellett és ti csa­ládtagjai, akikre oly pazarul árasztotta ki szive meleg szeretetét. — Te pedig, Istenben boldogult küzdő, aludd békésen siti álmodat. A te életedben Isten újabb bizonyságot adott nekünk arról, hogy az eszmé­nyek és igazságok túlélik, az embereket és testet I öltenek. És mi mindnyájan Isten akaratán meg­nyugodva rebegjünk hálaimádságot azokért az áldásokért, amelyeket az emberi sorsokat for- |máló Isten a te életeden keresztül ajándékozott minekünk, A rimaszombati pártszervezet búcsúja A temetés világi szónokai sorában Jaro-s Andor és Füssy Kálmán után harmadiknak Varga Imre református lelkész, az egyesült párt rimaszombati helyi szervezetének el­nöke járult nagy Hatottunk koporsójához. A Törköly József egyéniségét találóan jel­lemző gyászbeszédében a következőket mondotta: — Egyesült pártunk rimaszombati helyi szervezete nevében állok itt elhunyt vezé­rünk koporsója mellett, hogy búcsút mond­jak néki annak a közösségnek nevében, mely szivéhez mindig a legközelebb volt. — Közéleti pályafutása sokféle munka- területre és munkaközösségbe vitte, a poli­tikai harcok és a parlamenti kötelezettsé­gek gyakran szólították el otthonából, de amikor a sok munkában elfáradt a teste: a szülőföldre tért vissza uj erőt, uj hitet és uj reménységet meríteni. Szervezetünk a vezért megillető szeretettel, megbecsüléssel és ragaszkodással vette őt körül . mindenkor. Ennek a városnak és földnek a szeretete volt közéleti küzdelmei­nek legnagyobb lendítő ereje. — Most, hogy már csak az maradt meg belőle, ami múlandó, sokkal inkább látható lett benne az, ami változhatatlan: a lelki ember, a szellem embere. — Ha felelnünk kell arra a kérdésre, hogy ki volt ő nekünk tulajdonképpen, mit szeret­tünk és értékeltünk benne, akkor igy szólhatunk a koporsójánál: Dr. Törköly József a hitnek az embere volt* Megvetette az egyéni és önző kényelmes életet. A nemzeti eszmének a szolgálatáért feláldozta egész életét. Közöttünk senki sem adott annyit a magyar­ságnak, mint ő. Magyarságunk megpróbáltatásai sohasem tud­ták megtörni meggyőződését. Hitt az igazság győzhetetlen erejében. Hitt abban, hogy a nem­zeti erő, a nemzeti érzés az a legfontosabb fun­damentum, amelyre építenünk lehet. Tisztelet­tel és becsülettel tekintett mások nemzeti érzé­seire, kultúrájára, szabadság utáni vágyára, de ugyanígy megkívánta és az igazság s jog fegy­vereivel harcolt azért, hogy mások is tiszteljék és becsüljék meg a magyarság nemzeti érzéseit, a jövendőnket biztositó nemzeti, öntudatot, kul­túrát és szabadságszeretetünket. Törköly József hitt az igazság győzelmében. Dr. Törköly József a hit mellett a reménységnek az embere is volt. A reménység lobogóját senki sem hordozta ak­kora lelkesedéssel, mint ő. Ez a reménység adott erőt egyre gyöngülő testének, hogy em­berfeletti munkáját az őrállók hűségével és éber­ségével elvégezze. Ezzel a reménységgel öntött uj erőt sok elfáradt, csalódott és kishitű ma­gyar leiekbe. . • ... -v—■ ----- ■ ­— A hit és a reménység mellett dr. Törköly József .... a szeretet embere volt. Önzetlenségének, áldozatos. életének magyaráza- i tát abban kell látnunk, hogy fajtáját egész szívvel és egész lélekkel szerette. Azért fáradt és őrlő­dött fel ez a hűséges magyar szív, mert mind­nyájunk gondja, szenvedése és keserűsége Őrölte fel azt. Élete beleolvadt a magyar szenvedésbe és fájdalomba, mert szive csupa szeretet volt. Példát adott mindnyájunknak arra, hogy nem­zetünket csak az önzetlen szcretetből fakadó szolgálattal vihetjük előre. Az ő nemzetszeretete azért volt gazdag, mert sok szegény magyar gondját vette fel, éjt-napot ^eggyétéve fáradozott a magyar nép, a magyar embereik kegyeréért és igazáért. A tiszta- pól- dátadó szeretet embere volt. — Ezért áVunk meg nagy fájdalommal kopor­sód mellett A gazdag és munkás életet sirattuk itt. Azzal a fogadástétellel buosuzunk tőled, hogy a hit, reménység és szeretet lobogóját, ami most kiesett a kezedből, felemeljük és a te pél­dád szerint a magyar szív hűségével, becfüle- tescégével és szeretetével fogjuk azt továbbra is hordozni. Hívek leszünk azokhoz az eszményekhez, ame­lyekért drága életedet felégetted. — Törköly József, hü és igaz vezérünk! Isten veled! . •• • " „Hint ügyvéd is a legnemesebb ideálért küzdött" A rimaszombati ügyvédi kar búcsúját dr. Weinberger Rezső tolmácsolta, *— Amitől féltünk, bekövetkezett, —- kezdte mélyhatásu beszédét a szónok, —■ akinek éle­téért aggódtunk, meghalt. S most eljöttünk kar- társaid, barátaid, hogy Tőled, Törköly József, kihűlt tetemed előtt örökre búcsút vegyünk. Szomorúság és bánat tölti el szivünket, mert megszűnt működni agyad, az az agy, amely tel­ve volt embertársaid jövendő sorsának megjaví­tását célzó gondolatokkal, — mert elnémultak ajkaid, azok az ajkak, amelyeknek még oly sok mondanivalójuk lett volna embertársaid jöven­dő sorsának megjavításáért, — és mert meg­szűnt dobogni a szived, az a szív. amely telve volt embertársaid iránti legtisztább érzelmek­kel. Mi is, a Te kartársaid érezzük azt a nagy veszteséget, amely elmúlásoddal mindnyájunkat ért, mert hiszen eltávozott közülünk egy férfi, aki mint ügy­véd is a legnemesebb ideálért küzdött. Egy kiváló Írónk az édesanyjától kapta azt a tanácsot, mint követendő elvet, hogy: „Sohase tégy magádévá olyan godolatot, amelynek szi­ved ellentmond", —- és Te ezt az elvet tartot­tad mindig szem előtt, mert mindig oly elvekért küzdöttél, amelyek sziveddel teljes összhangban voltak. —- Mint ügyvéd szintén ideálért küzdöttél, mert az ügyvédséget nem tekintetted csupán fog­lalkozásnak. hanem hivatásnak, amely hivatva van megvédeni a gyengébbet az erősebbel szem­ben, megvédeni az elnyomottakat és megvédeni mindenkit, aki védelemre szorul. Ezt a Te ideá­lodat egy szóval lehet kifejezni: Igazság. De nem csupán az az igazság, amely a paragrafusokon keresztül tör elő, hanem az az emberi igazság, amelyet a szív megérez, mert a Te elved nem az volt, hogy „Fiat justitía eé pereat mundus", hanem inkább az hogy „Jus est ars aenui et boni". Éppen ezért példaadó voltál nekünk is életedben és az fogsz nekünk maradni halálod után is. mert emlékedet szeretettel és kegyelettel mindig meg fogjuk őrizni. — Törköly József, barátunk, kartársunk, Isten Veled! ... ....

Next

/
Oldalképek
Tartalom