Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-14 / 87. (4530.) szám

1938 április 14, csütörtök ^X^GAlA^C-teriHTRLAr 5 A* agyedülAlló nagy gyógyértéH blienyiágai A b«t«ctk«t Luhacsovice • fürdőn Avanta 400.000 (y4(yproea> burával kasai I k. Kérjan falvllA* gotltáat a FürcliilKaifatAaáftál T ■ 0— ................—T Hí rek Tudósítóink figyelmébe! A PMH húsvéti szálma nagypénte­ken este jelenik meg Prágában. Az ün­nepi számba szánt tudósítások legké­sőbb csütörtökön délután expressz-le- véliben vagy levéltáviratban adandók feL A nagypénteken történt fontosabb eseményekről rendes táviratokban („Hírlap, Praha" címre) vagy telefo­non (Praha 303-11) legkésőbb délután 4 óráig adhatók le a tudósítások. Utazás is cend&zcc Délután szálltunk hajóra. Szép, fehér gőzös volt, éppen olyan, amilyenről decemberben álmodozik az ember irodaasztalnál, amikor kinn kegyetlenül fuj a jeges dunai szél s benn, jő melegben a hajózási társa­ság nyári ajánlatait, színes prospektusait lapozgatja a vágyakozó szív. Mondom, testhezálló, ringó szép hajó volt, álmodo­zó turisták számára teremtette a Jóisten. A matrózo­kat fehérre mosták, három tiszt a parancsnoki hid mellvédjére könyökölt s onnan méregette az utasokat. Az utasok érkeztek is szép számmal, első csengetésre loholni kezdtek már s úgy elkeveredtek a hajón, hogy félóra múlva alig találta meg őket a jegyellenőrző ste- watd. A járatosabbak rögtön felrohantak a hátsó fedélzetre s nyugszéket követeltek maguknak, a ke- vésbbé járatosak izgatottan keringtek a hajón s a gép­ház fölött kötöttek ki, ahol már szuszogtak a du­gattyúk s duruzsolva forogtak a kerekek. Feltűnően sok német járt ezen a nyáron az Adrián. Családok s egyedülállók, tirolinadrágos diákok, g'tár- ral s szőke Gertrudok, babos fejkendővel. Mellénk, a padra, kövér lipcsei bácsi jutott, aki rögtön levetette a cipőit, mert kínozta lábujjait az egész napos jár- kálás. Miután kényelmesen elhelyezkedett, maga elé tette a messzilátőját s először csak agy, pápaszemen keresztül, vette vizsgálat alá az utasokat. A korlát mellett ismerős komáromi orvos állott. Már egy órával ezelőtt felballagott a hajóra, mindent meg­nézett, aztán indulásig elővett a zsebéből egy fii- pengős detektivregényt s unalmában azt kezdte olvas­gatni. A regényt már mindnyájan ismertük a társaság­ban, az orvosra került a sor az olvasással leguto'jára s hogy tovább ne kelljen cipelnie, mint alka’maian terhet, azt találta ki, hogy minden egyes elolvasott lapot ldtépett, összegyűrt s a tengerbe dobott Némely lapot gyürés nélkül repített a szélnek. Mint nagy, fe­hér pillangó lebegett a papírlap. A mi németünk, miután mindenkit megnézett, hosz- szan s figyelmesen tért vissza a doktorra. Azt'n le sem vette róla a szemét, kitartóan szemlélte. Pápa- szemét kicserélte egy jobbal s hol lopva, titkon, hol nyíltan, merően figyelte az orvost Egyre nyugtalanabbul. Az orvos olvasott két lapot, kitépett egyet szóra­kozottan, aztán megtörtént, hogy elolvasott őt lapot is, amíg egy-kettőt szélnek röpített. Olykor gombóccá gyűrte a lapokat s elpattintotta az ujján, egy lapból pedig apró csónakot formált s leejtette a tengerbe. Amint ebből is láthatjuk, az orvos fenékig élvezte a semmittevést, a szép napsütést, a hajót, a tengert • mellékesen olvasott is. A könyv veszedelmesen fogyni kezdett, aztán ugy- látszott, hogy érdekesebb részek következtek, mert J húsz lapon keresztül nem tépett egyet sem, hanem i odaadóan olvasta ezeket az oldalakat Ekkor meg­ragadta mind s a húszat egyszerre tépte ki. A ml németünk nyugtalansága tetőpontra hágott Most már le nem vette volna a szemét a gyanút’anul olvasgató orvosról, titokban megnézte messzÜátóva! i is és a betűket próbálta elolvasni a könyvben. Akár­mi történt a hajón, a mi németünk réveteg pillantása visszaszólít az orvosra. Az orvos most pattintott el Ismét egy papirgolyócs- kát Már csak tiz-tizenöt lap volt hátra. A lipcsei német bácsi akkor erőt vett magán. Fel­emelkedett ültéből s lassan az orvos felé közeledett. Ott megállt, krákogott kettőt s tiszteletteljesen szólt: — Uram, ne haragudjon, egy félóra óta nézem már. Mindent értek, csak azt nem, hogy ebben a könyvtépésben mi a rendszer? Mikor kell tépni egyet • mikor egyszerre hatot? (thyvi)- DARÁNYI ÉS HITLER TÁVIRAT- VÁLTÁSA. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: Darányi Kálmán magyar miniszterelnök Hitlerhez hétfőn ezt a táv­iratot intézte: „A német népszavazás egy­hangú fényes eredményéhez ExcelknciácU nak a lepőszintébb és legmelegebb jókivá- nataimat .ejezem ki." — Hitler ugyancsak táviratban felelt. A német birodalmi vezér és kancellár távirata a következő: .A né­met népszavazás eredményéhez küldött ba­ráti jókívánságait Excellenciádnak szívből köszönöm/* A németség és a szlovákság volt a közvetítője a magyar kulturhatásnak Prága felé A cseh újítók osztrák-német szemüvegen nézték a magyarokat ■ Magyar és szlovák kultúra érintkezése a tizenkilencedik század első felében n. E cikk első réssé április 10-lki számunk­ban Jelent meg. BUDAPEST. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Sárkány Oszkár tanulmányának további folyamán azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen utakon és módokon keresztül vesz tudomást a cseh közvé­lemény Magyarországról és az ujjáébredő magyar kultúráról. Hogyan ismerik meg a csehek a ma­gyar tudományos és irodalmi eseményeket, politi­kai kezdeményezéseket? A magyar szellem e szét- sugárzásának történelme még nincs megírva. Magyarországi németek munkái hazájukról Tudva, hogy mennyire átjárta a német kultúra és német nyelvtudás egész Csehországot, első­sorban a németségben kell keresnünk azt a közvetítőt, amely a cseheket a magyarsággal megismer­tette. A Dobrovskyak és a Sterabergek, de még a Pa­lackiak és a Jungmannok nemzedéke is német, sőt osztrák-német szemüvegen keresztül látja a magyarokat. Magyarországról való tudásuk alapjai azok a közkézen forgó munkák, amelyeket magyaror­szági németek Írtak hazájukról, igy elsősorban Schwartner sokat idézett, sokat ol­vasott és sokat dicsért munkája, az 1811-ben meg­jelent: Statistik des Königreiclhs Ungarn. Minden magyarországi kérdésben ő a. legmegbízhatóbb forrás. A magyar történelmet Fessler munkáiból, Horm&yr Taschenbucíhjából s Mednyánszky írásai­ból ismerik. Eljutnak csehországi kölcsönkönyv- tárakba magyar költők német fordításai ie, igy például Kisfaludy Sándor Tátikájának fordítása s olvassák Toldy Handbirdhját is. Az egész kor­szak politikai eseményeire első, majdnem egyet­len és legfontosabb forrásuk az Augsburger Allge- meine Zeitung. Annyira ismerik és olvassák, hogy Havlifek lapjában csak olyan külföldi híreket szándékozik hozni, amelyek nincsenek meg az Augsburger Allgemeine-ben. Palacki politikai tu­dását már pozsonyi éveitől kezdve innen szerzi. A francia és angol nyelven Magyarországról megjelent munkák kisebb jelentőségűek a cseh­országi közvélemény kialakítása szempontjából. A németek Duna-vőlgyi közvetítő szerepe A német műveltségnek ez a közvetítő s idegem műveltségek között kiegyenlítő szerepe a Duna- völgyében az egész felujulás korában eleven. A magyarországi németség műveltjei hivatást éreztek arra, hogy hazájukat, Magyarországot a külföld előtt szóban és Írásban képviseljék. De ugyanígy gondolkodott a németség Prágától Bukarestig. Havlicek és Palacké társaságát éppen úgy németek egészítik ki, mint Kisfaludy Károlyét. Havligekék is úgy érzik, hogy egy nagy német lap nélkül nem tudnak eredményt elérni. A kitünően szerkesztett magyarországi német lapok nemcsak a német kultúra utolsó kirakóállomásai, feladatuk nemcsak a német fcultura terjesztése, hanem egyúttal a magyar műveltség első felvevői is és kifelé a magyar nemzeti érzés hordozói. A német kultúrintézményeknek — kölesünkön yv- tár, színház, újság — hasonló müveltség-kicserélő szerepük van egész Középeurápában Prágától Bukarestig és Zágrábtól Lembergig. Ezek a né­met tűzhelyek egyúttal a nyelvileg elszigetelt né­pek leadó- és felvevő-szervei. Magyar irodalmi hí­rek a pesti német újságokon, a Spiegelen, vagy a Pesther Tageblatton keresztül, majd a prágai né­met újságokon, az Őst und Westen át jutnak a cseh folyóiratokba, a Öeská Vcelába s a Kvétybe. S ugyanígy visszafelé. Ami nemzeti nyelven fo­lyik, ami nemzeti nyelven jelenik meg, az Közép- európa közvéleményében ismeretlen marad mind-, addig, mig a német lapok felszínre nem vetik s el nem indítják középeurópai útjukra, amely nem mindig követi a földrajzi adottságokat, a legegye- nesebb és legsimább utat. Német lapok nélkül, közvetítő német műveltség, egyszóval: német kisebbség nélkül Középenrópa népei még teljesebb magukbazártságban éltek volna. A német dráma és a német regény gyakran veszi tárgyát a monarchia népeinek, elsősorban a eseti­nek és a magyarnak történetéből s ilymódon ébren- tartja az érdeklődést a közös miult iránt. Szlovák törekvések központja Pesten A német mellett jelentős a szlovák közvetítő- szerepe is. Ez nem volt olyan friss és élénk, mint a német. A magyarországi németség lelkileg és térbelíleg benne él a magyarság testében: az érintkezési felület a két nép és a két kultúra kö­zött sokkal nagyobb, mint az inkább egy tömbben, zártabban együttélő szlovákság és magyarság kö­zött. Csupán a pesti nagy irodalmi központban ta­lálkozhatott magyar és szlovák kultúra, itt, ahol a gazdag magyar kultúrintézmények mellett Kollár szerényebb háza s Do’ezálek vendéglője volt az északi-szláv törekvések centruma, szláv utazók találkozóhelye % lelkes Kollár-imádók Mekkája. Kollárnak a magyarsággal szemben tanúsított el­utasító magatartása a nyomában induló egész szlovák és cseh nemzedéknek sajátja lett. Észa­kon a magyar—szlovák érintkezés inkább csak a nyelvhatárra — tehát néhány vármegyére szo­rítkozott. Lelkileg a németség nem áll ellentétben a ma­gyarsággal. Len au a magyar földből, a magyar bájból, temperamentumból nőtt ki s csak nyelvi­leg német, de a? ugyancsak magyarországi szüle­tésű, Pesten élő Kollárt senkinek sem jut az eszébe a magyarsággal valamiféle kapcsolatba hozni. A németség írói a polgárság köréből kerül­nek ki s ez a polgárság maga mint osztály, útban van az elmagyarosodás felé. Évszázados hagyo­mányok fűzik már a magyar földhöz. Ellenben a szlovákság literatúrai a legszegényebb osztályok­ból kerülnek ki s már ezért sem érezhették sok közösséget a társadalmilag is felettük álló ma­gyar nemesi irodai mis ággal. Pálackyt, aki egyen­lőként élt ebben a magyar nemesi osztályban^ sok­kal jobbam áthatották a magyar eszmék, mint a társadalmilag elszigetelt Kollárt. Az irodalmikig kevésbbé termékeny szlovák nemesség előbb a magyarság utánzója, majd „magyarán" lesz. Sérelmek hangoztatása Prága relé A szlovákok taktikai okokból is kerülik a ma­gyar kultúra közvetítését Prága felé. Elsősorban nemzeti sérelmeiket tárják fel 8 a magyart inkább mint műveletlen, pus’ tai népet igyekeznek bemu­tatni. Emellett Kollár epigrammája a síkságot szerető magyarról: JPousté Madar libuje, jsou mi- iejsi Tatry Slovákúm. Tak vyvolil dobre, tón zemé, teinto ne.be", a legkedveltebb szállóige. Pedig a szlovákok nyelvismeretükkel és hely­ismeretükkel szinte hivatottaknak látszanak az élénk és páratlan közvetítésre. De ne felejtsük el- ILLYEFALVI VITÉZ ALADÁR TEMETÉSE. Losoncról jelentik: Tegnap temették el a losonci magyarság nagy ha­lottját: dr. Illyefalvi Vitéz Aladár nyug. fő­gimnáziumi tanárt. A református gyülekezet templomában a gyászolók óriási tömege vette körül a ravatalt. Küldöttségileg kép­viseltette magát a losonci gimnázium tanári kara s különösen megható volt az Elhunyt­tal még együtt működött régi kartársak részvéte. A gyászszertartást Sörös Béla református lelkész, teológiai igazgató vé­gezte, aki lélekbemarkoló beszéddel búcsúz­tatta el a közélet és az egyház nagy halott­ját s rajzolta meg a megboldogult igaz és jó ember nemes portréját. A tisztelők és ba­rátok hatalmas serege kisérte el ezután utolsó útjára dr. Illyefalvi Vitéz Aladárt, kint a simái pedig Kövy Árpád lelkész bú­csúztatta megindító szavakkal. Illyefalvi Vitéz Aladár munkás életének áldásai to­vább dolgoznak és épitenek mindenütt, ahol az „ő mélyenszántó, csillogó ekéje baráz­dákat húzott vetés és aratás számárai"- Dr. PATAKY TIBORNÉ MEG­HALT. Tornaijáról jelentik: Dr. Pataky Tiborné, született Fischer Margit rövid szenvedés után Budapesten elhunyt. Holt­testét hazahozták és csütörtökön, április j 14-én temetik el Tornaiján az itteni családi sírboltban. Elhunytával egy Gömör-megyé- be szakadt, régi szepesi család utolsó tag­jainak egyike költözött el az élők sorából.- DIÁKANKÉT KASSÁN. A Kassai és Környékbeli Magyar Főiskolai Hallgatók Egyesülete az egyetemre készülő diákság számára ankétot rendez április 21-én dél­után 3 órai kezdettel a magyar gimnázium épületében. A megbeszélésen ismertetni fog­ják az egyes fakultásokkal kapcsolatos tud­nivalókat és egyéb gyakorlati kérdéseket a beiratkozásra és a főiskolai tanulmányok­ra vonatkozólag. Az ankéton minden érdek­lődőt szívesen lát a rendező egyesület krém és szappan garantáltan ártalmatlan és a legjobb arcápoló «er. mely már egy tégely használata után eltünteti a szeplőket, májfoltokat, pattanásokat és negfiatalttja, feiüditi az arcot A bársonyos puha arcbőr titka a friss ARIADNE krém és sza pan. — Gyártja és postán naponta friss szállítmányokat küld: Ph. Mr. Vasskó Gyula - gyógyszerész — ARIADNE chemíal és koz­metikai laboratóriuma, PreSov, Masarykova ul. 81. Telefon 230. Postacsekk- kontó száma: Praha 82.156. — Kérje minden gyógyszertárban és drogériában! ARIADNE azt sem, ho^y az összeköttetés szlovákok és cse­hek között i« laza gyakran német közvetítéssel jön létre. A Hronkát például bécsi könyvkereske­dők közvetítik Prágáiba. Kollár népballada-félte­dé zéséről a íeská Vcela budai német újságon ke­resztül értesül. így az érintkezés üteme csehek és szlovákok között majdnem olyan lassú, mint csehek és magyarok között. Csehek és szlovákok érintkezése Csehek és szlovákok között az újságok és fo- lyóriratok tartják fenn a legélénkebb kapcsola- Iatot. Az utazások ritkák. Móric Fialkának uta­zása szlovák földön sokáig hullámzásban tartotta a cseh közvéleményt (1839.) Valaki meg is jegy­zi a Kvétyben, hogy csodálatos: ez a vidék mi­lyen ritkán fonditöt.ta magára a cseh utazók fi­gyelmét. A csehországi folyóiratoknak nincs is sok előfizetőijük a szlovákok közt, ezek is mind ismert nevek, ők egyúttal a tudósítók is. A leg­nagyobb tekintélye Prágában természetesen Kol­lárnak, aztán Fejérpatakyeak és Csaplovicsnak van, ez utóbbinak főleg elméleti nemzetiségi kér­désekben. Bohuslav Novak Pestről gyakran ad színes, érdekes tudósításokat. Miloslav Húrban. Sámuel Bohuslav Hroboü, Dralhotin, Karéi Kuz- máDV, Antórain Dolezálek dolgoznak még a cseh lapokba. Újságaikba állandóan apróságokat ad­nak: beszámoló egy jól sikerült szlovák szinelő- adásrál, méltatlankodás egy újabb magyar „túl­kapás” miatt, ujjongás egy szlovák zenész vagy festő feltűnésén, st’b. Magyar tárgyú birek alig akadnak anyagúkban. Egyedül Bohuslav Novák vállalkozik a pesti magyar élet ábrázolására is. Joggal kereshetnénk a magyar hatás nyomait a szlovák könyvte r mésbe-n. A magyar nyelvből készült fordítások egy vármegye igen kis köréhez szólnak csupán s igen ritkán jutnak túl a Kár­pátokon, cseh földre. A szlovákok orvosi, jogi, gazdasági, hitbuzgalmi müveket fordítanak és mindenféle kuriózumot. Szépirodalmat (keveset. Vidéki papok forditgatják a magyar irodalomban divatos drámákat és regényeket, ebből nyomta­tásban csak a Kartigán fordítása jelent meg. Fontosabbak azok az átültetések, amelyek szlovák irók tollából a központi, cseh lapokban jelentek meg, min például Sámuel Roínay Kisfaludy Sán- dor-forditása vagy Joeef Proeházka novelia-for- ditása egy elbeszélőgyüjteményben. Rendszeres, vagy éppen tervszerű forditói tevékenységről azonban nem lehet szó. Van azonban kérdésünk szempontjából egy más jelentősége a szlovák közvetítésnek. Azzal, hogy ébren tudták irtani a csehek figyelmét problémáik és az állítólagos magyar elnyomás iránt, felkel­tették érdeklődésünket a magyarságnak nemcsak a kisebbségekkel, hanem a központi kormánnyal szemben követett módszere iránt is. — DR OKÁLYI GÉZA ÜNNEPLÉSE Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kerületi bíróság esküdt szélki termében szerdán déli 12 órakor a pozsonyi kerületi bíróságon működő birálk, ügyészek, vizsgálóbirák és a tisztviselőd kar valamennyi tagja összegyűlt, hogy üdvözölje dr. Okályi Gézát, a kerületi bí­róság elnökét abból az alkalomból, hogy ma ér­kezett el születésének hatvanadik évfordulójá­hoz. A jubilánst, akit négy évvel ezelőtt nevez­tek ki Lőcséről a pozsonyi kerületi bíróság élé­re, Hoífmann bírósági főtanácsos, tanácselnök köszöntötte fel a bírói és tisztviselői kar nevé­ben szives szavakkal, kiemelve az ünnepelt ér­demeit, amelyeket a szlovákiai bíráskodás terén szerzett. Dr. Okályi Géza hálás szavakkal kö­szönte meg a kitüntető ünneplést és biztosította a jelenlevőket, hogy a jövőben is nagy súlyt he­lyez arra, hogy működésével kiérdemelje mind a jogkereső közönségnek, mind pedig a tisztvise­lői karnak a megbecsülését. xx A karcsú vonal modem. Székrekedés és a belek renyhe működése gyakran rossz közérzetet okoznak és a hízást elősegítik. Használjon Leo- pilulát, amely tiszta növényi anyagokból áll, elő­segíti a rendszeres bélmüködést és szervezetet rendre szoktatja. — HALÁLOZÁSOK. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti telefonon: Janky Béla nyugalmazott altábornagy 58 éves korában Budapesten meg­halt. Az elhunytat kiterjedt rokonság, köztük testvére, Janky Kocsárd nyugalmazott lovassági tábornok és Purgly Lászlóné Janky Anna gyászol­ja. — Név Beraát operaénekes 78 éves korában elhunyt. Negyvennégy évig énekelt különböző operaszinpadokon s több mint kétszáz szerepben nagy sikereket aratort, mint kiváló basszista. H M II KKÉM A ARCVIZ Y || SZAPPAN MEGSZÉPÍTI: ILTl) NTITI 1 M A J rOLTOKAT RÁNCOKAT, PATTANÁSOKAT MITESSZEREKET Kapható minden szaküzlelben! Zsíros, pattanásos arcbőrre legjobb a SUPLIN hénpuder __________ ■ ■ ■■■■■ MII■ MII■ MII— MII! IIIIB!■■■ ■■■■ÍieilMMlTM——t—fi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom