Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-14 / 87. (4530.) szám

éj&L , XVII. évf. 87. (4530) szám • Csütörtök • 1938 április 14 BU WB VIA UKSá ÉgjBm ^vHk jHHp HHA c|^9nte|^dRsH « Egíijji gffig-jE. /•áw8^« fii. /frtisSb* §!&£& Bm ^ M vBv^ m VA H I ▼ | glj Előfizetési ért évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kö., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egy** *sám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská a 1 i c e 12, II. emelet # Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 30311. •• SÜRGÖNYCIM HÍRLAP. PRAHA. Daladier erébe (sp) PRÁGA. - A Daladier-kormány I átmeneti kormánynak készült, de az uj mi­niszterelnök mégis szokatlan eréllyel lát hozzá a tarthatatlan francia belpolitikai helyzet orvoslásához, olyannyira, hogy né­hány angol lap máris felveti a kérdést, nem alakul-e át Franciaország kormányzati rendszere is ama „autoritativ" formává, amely annyira tetszetős és divatos Európa más országaiban, még ott is, ahol nem fa­sizmus uralkodik — s mi tagadás, nemcsak tetszetős, hanem eredményes is. Franciaor­szágban természetesen a tekintélyi elv túl­teng éheitől nem igen kell tartani s még mindig veszélyesebb a másik véglet, a fék­telen szabadosság tobzódása. Amig egy uj választás nem gyengíti meg a francia nép­front pártjait és nem erősiti meg a közép- pártokat, tartós és tekintélyes kormányt Daladier .sem alakíthat, holott nyilvánvaló, hogy alkalmasabb ember ma Franciaor­szágban nincs ilyenre, mint éppen Dala­dier. A miniszterelnök hároméves hadügy mi­nisztersége alatt tanujelét adta páratlan szervezőerejének. Ckmenceau-szerü egyé­niség, aki valószínűleg saját rossz tapasz­talatai alapján kiábrándult a parlamenti széptevés és szépszónoklás politikai mód­szeréből, amely a Palais Bourbonban még mindig divatos és az öblös hang, a remek­be szabott szónoklat, a doktrína és a szel­lemes szőrszálhasogatás helyett a kevésbé dekoratív, de ma aktuálisabb szívós mun­ka politikai módszerét választotta. Egyszer lemondott a miniszterelnöki megbizatásról, mert hadügyminiszter akart maradni s megszervezni az ország védelmét. Most is csak azért vállalkozott a hálátlan minisz­terelnöki szerepre, mert érezte, hogy a nemzetvédelmet sem szervezheti meg, ha nem kísérli meg erélyes kézzel a központi bajok orvoslását és nem használja ki há­roméves munkájával kiépített tekintélyét az anarchia megfékezésére. Daladier bal­oldali politikus, — Clemenceau is az volt, *— de a legádázabb ellensége a kommunis­ta rendetlenségnek s ragaszkodik az „ordre et mesure", a rend és a mérték klasszikus francia jelmondatához, amely naggyá tette hazáját s amely ma annyira hiányzik Fran- j ciaországiban. Ő volt az, aki a népfront legnagyobb ragyogásának idején kitiltatta a kaszárnyából a ,,Humanité“-t, a francia kommunisták újságját s nem engedett, ami­kor az egész kormány s az egész népfront- közvélemény riadót fújt ellene. Győzött és imponált, úgy hogy hónapok óta minden jóravaló francia benne látja a köztársaság üdvét s azt a szigorú, fegyelmezett politi- kustipust, amely Franciaországban mindig fél szokott merülni, ha baj van. Mindazonáltal nem biztos, hogy Daladier a mai parlamenttel eredményt érhet el. Az összetétel nem megfelelő. Talán egyetlen lehetősége csak az, hogy ügyesen uj vá­lasztásokat készítsen elő és megfelelőbb néplcépviselettel lásson hozzá az igazi újjá­szervező munkához, de erre aligha kínálko­zik alkalom a mai körülmények között. Franciaországban Hitler előnyomulásának és a spanyol népfront választási győzel­mének hatása alatt született meg a mai ka­mara, ahol a baloldali többség megmarad akkor is, ha a népfront politikája végleg csődöt mond. Régi törvényszerűség, hogy Frnciaországban mindig, az ellenkező poli­tikai árnyalat kerül túlsúlyba, mint Német- ferszágbam ha a birodalomban baloldal Megnyugszik Franciaország ? Daladier megkapta a kivánt teljhatalmat — A szenátus is támogatja — Hajnali szavazás a francia kamarában - 508 szavazat a kormán? mellett, 12 ellene ­Erélyes rendszabályok a sztrájkotok ellen PARIS. — Jelenítettük, hogy Daladier felol­vasta a francia kamarában az uj kormány nyi­latkozatát és azonnal megkezdődött a kamará­ban a pénzügyi teljhatalom vitája is. A pénzügyi bizottság éjjel tíz órakor összeült és foglalko­zott a törvényjavaslattal, amelyet húsz szavazat­tal egyhangúan elfogadott Feltűnést keltett, hogy a radikális szocialisták és a kommunisták mjnd a javaslat mellett; foglaltak állást. Mivel a bizottság ülése a késő éjszakai örákig húzó­dott el, a kamara ülését csak 7 óra 15 perckor reggel nyitották meg újból. Hajnali három óra­kor a képviselők 508 szavazattal 12 ellen elfő- gadták a felhatalmazási törvényt, azaz a kama­ra csaknem egyhangúan Daladier mellett fog­lalt állást. Már a vita folyamán Játszott, hogy a kormány győzni fog, mert a kozéppártok, a szociáldemokraták és a kommunisták szónokai egymásután megadták beleegyezésüket, míg a jobboldal képviselői a szavazástól való tartóz­kodást jelentették be. Az éjszakai ülés kezdetén a pénzügyi bizottság előadója rövid áttekintést adott a kormánytól tervezett rendszabályokról és megállapította, hogy a kormány nem akarja a devizaellenőrzést bevezetni, nem tervez va­gyonadót és nem szünteti meg az államadóssá­gok amortizációját. A pénzügyi bizottság szónoka után Flandin volt miniszterelnök emelkedett szólásra és kije­lentette, hogy a jelenlegi meghatalmazás nagy mértékben különbözik BXum tervezett teljhatal­mától. A pénzügyi törvény nem helyez kilátásba vagyonadót s nem jelent inflációt, hanem köl­csönök utján akarja a kiadásokat fedezni. Ép­pen ezért a középpárti képviselők elhatározták, hogy a törvényjavaslat mellett szavaznak, A kommunisták nevében Gréza képviselő ki­jelentette, hogy a széles néprétegek hűek marad­nak a népfront eszméjéhez. A kommunisták, ám­bár sokban nem egyeznek meg a jelenlegi kor­mány politikájával, mégis a pénzügyi javaslat mellett szavaznak, mivel az állam érdekeit min­dennél többre becsülik, A többi középpáríi cso­port szónoka után Marchandeau pénzügyminisz­ter emelkedett szólásra. Az in?!áf!A ellen A pénzügyminiszter részletesein tájékoztatta a képviselőket a kormány pénzügyi szándékairól. A kormány nem kíván inflációt, mert ez pusztí­tó hatást gyakorolna a valutára, az áraikra és az életstandardra. A kormány a kölcsönök útját vá­lasztotta és igy akarja rendezni Franciaország pénzügyeit Marchandeau biztosra veszi, hogy a lakosság lelkesen jegyezni fogja a kiirt köl­csönöket amelyek szinte hadikölcsönjellegüek, A miniszter megígérte, hogy a kormány teljha­talmával nem fog visszaélni, ellenkezőleg min­den fontos esetben megkérdezi a parlament vé­leményét A pénzügyminiszter beszéde után megtörtént a szavazás. Nyolcvan képviselő tartózkodott a szavazástól, többnyire a szélső jobboldal hivei. Ezenkívül néhány szocialista sem szavazott, A kamara ülését a kormány győzelme után szerda estéig elnapolták. Szerdán délután a szenátus foglalkozott a kor­mány pénzügyi javaslataival és ugyancsak meg­adta Daladiernek a kivánt teljhatalmt Pivert kegyveszteit lett PARIS. — A francia sztrájkhelyzet lényegileg nem változott meg. Néhány repülőgépgyárban a munkásság újra dolgozni kezdett, de viszont számos vidéki gyár munkássága csatlakozott a sztrájfcolókhoz. Daladier bejelentette, hogy tár­gyalni fog a munkásokkal és a munkaadókkal, de ha a rendet igy nem sikerül hely reállá tani, a legerélyesebb rendszabályoktól sem riad vissza s a gyárakat mozgósítási állapotba helye­zi, azaz megszerzi megának azt a jogot, hogy a munkaadókkal és a munkásokkal tetszés szerint bánjon. A szocialista párt külön bizottságot küldött ki a sztrájkok megszüntetésére. Ez a bizottság el" határozta, hogy a szocialista párt szélső balol­dalának vezetőit erélyesen megrendszabályozza. A sztrájkért felelős tényezőket három évre fel­mentik minden állásuktól és áthelyezik. A fe­gyelmi vétséggel sújtott szocialista vezérek kö­zött van Marceau Pivert is, a szocialista párt szélső baloldalának vezetője, aki a mostani sztrájkokért felelős. Pivertet felmentették állá­sától és nem a párisi szocialisták főtitkára töb­bé, A szankciókat főleg azért határozták el, mert Pivert nem teljesítette a központ paran­csait. uralkodik, Párisban a jobboldal győz, vagy megfordítva. Most a megfordított állapot tart s aligha változhat meg egyhamar. Da­ladier tehát kénytelen lesz erélyét egyelő­re kisebb feladatokra összpontosítani és ki­tartani balodali kötöttségei mellett. Az első feladat a sztrájkhullám megtörése. Franciaországiban a népfront uralomrake- riilése óta állandóan sztrájkolnak s a nem- zetgazdászok számításai szerint körülbelül 40 százalékos a kár, amit e sztrájkok és a nyomukban járó lélektani, üzleti és bizalmi következmények a francia termelésben okoztak. Most hétszázezer fémmunkás sztrájkol. A helyzet az. hogy Németország körülbelül tizenöt repülőgépet építhet ma ugyanabban az időiben, mig Franciaország egyet (Anglia tizet, Oroszország hármat, Olaszország hármat, Amerika huszonötöt, Japán kettőt), holott a francia ipar telje- sitőképessége öt lehetne, ha az ipar rende­sen dolgozna. Ezen Daladier segíteni akar. Ha másképp nem, „mozgósítási állapotot" hirdet a gyárakban, azaz a hadsereg ellen­őrzése és parancsnoksága alá helyezi a munkát s munkásnak és munkaadónak egyformán alkalmazkodnia kell. E kény­szermunka természetesen már az első lé­pést jelentené az „autoritativ" rendszer fe­lé és veszedelmesen emlékeztetne a német módszerre, de a kormány kénytelen igy cselekedni, ha minden más közvetítési kí­sérlet csődöt mond. Az autoritativ uralom a pénzügyek terén tulajdonképpen máris megkezdődött. Dala­dier megkapta a kért pénzügyi teljhatal­mat. A kamara és a szenátus bízik benne, hogy nem fog visszaélni vele, mint ahogy nem bízott León Blumban. Mi lesz az a módszer, amivel Daladier a borzalmas pénzügyeken segíteni kíván? A francia nép gazdag,, nagyon gazdag. Ha akarja s ha a kormány meg tudja nyerni ennek, a szó szoros értelmében a méllényzsebéből ki tudja fizetni azokat az összegeket, ame­lyekre a francia pénzügyek rend'behozásá- ra szükség van. Eddig egy vasat sem adott León Blumnak, mert a szocialista minisz­terelnök magára haragította a tőkét és ba­lul kiütő expreimentumaival bizalmatlanná tette a kisembert. Ha pedig Blum erősza­koskodott s vagyondézsmáról devizaellen­őrzésről, inflációról beszélt, a közvélemény egyszerűen elfujta helyéről a kényelmetlen politikust. A francia válságot a tőke bizal­matlansága okozta. Nos, Daladier nagy népszerűségét és kipróbált érvényét arra akarja felhasználni, hogy megszüntesse a kistőkések bizalmatlanságát. Nagyon ügye­sen dolgozik. Egyszerűen kihirdeti, hogy „a haza veszélyben van" s az ilyesmi min­dig hatott a franciáknál. Egész kormányát a nemzetvédelemre állítja be s ilyen lesz a kölcsön is, amit kiír s amely annyi miilliár- dot hivatott behozni, amennyire szükség van. Neki mint kipróbált hadügyminiszter­nek, hisznek. Kísérlete valószínűleg sike­rül: a kölcsön módszere rokonszenves a franciáknál, akik jó kamatra szívesen oda­adják meddőn heverő pénzüket annak, aki-, ben megbíznak. A nagy, hazafias propa­gandával megrendezett nemzetvédelmi kölcsön tehát Kolumbusz tojásaként meg­oldhatja a nehézségeket. Nem szociális, ha­nem kap ital ista-izü megoldás, de a francia

Next

/
Oldalképek
Tartalom