Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-12 / 85. (4528.) szám
1938 ápriföa 12, kedd. trmjm-Mag^ar-hiulap 3 Vége a francig népfrontnak Daladler középpárti kormányt alakított Bonnet külügyminiszter - A nagyipar bevonása - A miniszterelnök rádióbeszéde „A nemzetvédelem mindenek előtt" Érelmeszesedés, neurasthénla, golyva, mirigy, csont, Izületi és bflrbajok. büdösek, köszvényes csuzos lábaknál CSÍZ jód-bróm gyógyfürdő Olcsó pauaál árak ai ttssaktfItségrskkslI az elő és utóidényben 14 napra Ké 760'— 21 „ Kő 1100 — Otthon tartandó ivókúrákhoz CSIZI iód-brómos gyógyvíz Ismertetőt, használati utasítást küld a Fürdőigazgatóság ClZ-KÚPELE, Slov. jezte reményét, hogy az ország megsegíti őt a nemzetvédelem megszervezésének nagy munkájában. PARIS. —' Eduard Daladier vasárnap délután 15 órakor bemutatta a köztársasági elnöknek az uj kormányt, amely a következő tagoktól állt miniszterelnök és nemzetvédelmi miniszter: Eduard Daladier radikális képviselői helyettes miniszterelnök: Camille Chau- temps radikális szenátor; közgazdaságügyi miniszter: Raymond Pa- tenotre, a szocialista köztársasági egyesülés tagja: igazságügyminiszten Paul Reynaud középpárti képviselő; belügyminiszter: Albert Sarraut radikális szenátor; külügyminiszter: Georges Bonnet radikális képviselő; pénzügyiminiszter: Marchandeau radikális képviselő; közmunkaügyi miniszter: Frossard, a soo- cialista köztársasági egyesülés kép viselője; munkaügyi miniszter: Ranadier, a szociális köztársasági egyesülés képviselője; légügyi miniszter: Guy la Chambre radikális képviselő; haditengerészet: Campinchi radikális képviselő; gyarmatügyi miniszter: Georges Mandel középpárti független képviselő; nemzetnevelés: Jean Zay radikális képviselő; nyugdijügyl miniszter: Champeíier de Ri- bes, a népdemokraták, azaz a katolikusok szenátora; földművelésügyi miniszter: Queuille radikális szenátor; kereskedelemügyi miniszter: Gentin radikális képviselő; postaügyi miniszter: Julies Julién radikális képviselő; a kereskedelmi tengerészet minisztere: de Chapoedelaine középpárti képviselő; egészségügyi miniszter: Marc Rucarí radikális képvisielő. Kormány szocialisták nélkül Az uj kormány Daladier harmadik kormánya. Az első Daladier-kormány 1933 januárjától októberig volt uralmon, a második 1934 februárjában. A kormány a Harmadik köztársaság 105. és a je’enlegi választási periódus ötödik kormánya. 1936 jj júniusa óta bárom népfront-kormány volt 3 a szocialistáikkal az élén, vagy a szocialisták részvételével és egy kormány a szocialisták támogatásával. Daladier szintén a szocialisták támogatására számit, de elős ör kísérelte meg a jelenlegi törvényhozási periódusban, hogy bevonja a középpártokat és a népdemokratákat. Ezenkívül határozottan kihagyta a kormányból a kommunistákat Ezzel a népfront határait eltolta a középpártok felé, azaz a népfront alapjában véve megszűnt Franciaországban. Az uj kabinetinek összesen tizenkilenc minisztere van. Patenotre, az uj gazdaságügyi miniszter, akinek nagy feladatai vannak az uj kormányban, tulajdoniképpen párton kivül nagyiparos és milliomos, de belépett a köz- társasági egyesülésbe, hogy a kabineti tagja lehessen. így hát a kabinetiben tizenkét radikális, három köztársasági szocialista politikus van, továbbá a demokratikus egyesülés egy, a demokratikus baloldal egy, a független köztársasági párt egy és a népdemokraták egy tagja* A szocialisták és a kommunisták végleg kivül rekedtek a kabinetien és León Blum nem miniszter többé. Felhívás a francia nemzethez PARIS. — Daladier, az uj francia miniszterelnök hétfőn dönti cl, hogy mikor mutatkozik xx A tavaszi fogyasztó- vagy tisztító Saratica- gyógyvizkura a szervezetet a télen át felgyülemlett ártalmas és felesleges anyagoktól, a beleket a veszedelmes bacillusoktól, amelyek különféle gyulladás okai, megszabadít ja, elmossa a hugy- pavakat é* ezekkel a köszvényes és reumatikus fájdalmakat ia megszünteti: be kormánya a kamarában. A kormánynyilatkozat valószínűleg csütörtökön hangzik el. Ugyanakkor a miniszterelnök teljhatalmat kér a kamarától a pénzügyek elintézésére. Vasárnap este Daladier tárgyalt Marchandeau pénzügyminiszterrel, Patenotre gazdasági miniszterrel és Pros- sard közmunkaügyi miniszterrel. A késő esti órákban Daladier rádióbeszédet mondott Franciaország népéhez. Bevezetőben kijelentette, hogy valamennyi franciához beszél. Nem kereste a hatalmat, sőt néhány hónappal ezelőtt visszautasította azt, mert egész erejét a nemzetvédelem megszervezésére kívánta fordítani. Most azonban haladék nélkül válaszolt a köztársasági elnök felszólítására, mert tudja, hogy a belső nehézségeket kell kiküszöbölni és lehetővé tenni, hogy Franciaország szabad és erős maradjon. A miniszterelnök főleg a nemzet- védelmi kölcsön fontosságára mutatott rá. A nemzetvédelem szerinte ma túlhaladja a katonai szervezkedés határait. Ma minden kérdés az ország létét érinti és minden politikai, szociális, gazdasági és pénzügyi problémát Franciaország biztonsága szempontjából kell mérlegelni. Az ország üdvössége forog kockán s ezért a nemzetvédelmet egységes egésznek kell tekinteni. Daladier ezután rámutatott a helyzet komolyságára, de tiltakozott a fölösleges pesszimizmus ellen és kifePaul Boncour kilépett pártjából PáRIS. — Maurice Violette szenátor, Paul-Boncour volt külügyminiszter és Raoul Brandon képviselő bejelentette * szocialista köztársasági egyesülés pártjából való kilépését. A pártvezetőséghez irt tevéiben azzal indokolják meg magatartásukat, hogy a Szajna departementi vasárnapi pótválasztáson a szocialista köztársasági egyesülés megsértette a népfront fegyelmét és igy lehetővé tette, hogy a választáson jobboldali jelölt győzzön. jgSEdBIfaüKS'HWMIH nWlfUWAi Kisebbségi statútum helyeit általános nemzetiségi törvény A' uj alaptörvény minden népre vonatkozni fog, tehát legelsősorban a többségi állatnnemzeire is PRÁGA. — Az agrárpárt vezető cseh lapja, a Venkov feltünéstkeltő cikkben foglalkozik a nemzetiségi törvény tervezetével. A cikkből megtudjuk, hogy voltaképpen nemcsak a kisebbségi nemzetek jogait akarják kodifikálni, hanem általános nemzeti alaptörvényt terveznek, amelynek rendelkezései vonatkoznának az állam valameny- nyi népére, tehát elsősorban az államnemzetre és egyidejűleg a nemzeti kisebbségekre is. A cikk egyebek között a következőket mondja: — A kormány a miniszterelnök révén kinyilvánította, hogy védekezni fog bármilyen elnem- zetlenités ellen. A háború előtti úgynevezett morva kiegyezésben az elnemzetienités tilalma szintén nemcsak egy nemzetiségre vonatkozott, hanem a nemzetiségi kiegyezés összes szerződő feleire. A nemzeti alaptörvény is ezek szerint tehát szintén az összes szerződő felekre fog vonatkozni. A csehszlovák alkotmány nem ismer különbséget a kisebb és nagyobb nemzetiségi csoportok közt. Helytelen lenne az az állítás, hogy például a németekkel folytatott tárgyalások csak a németekre vonatkoznának. Nincs szükség tehát arra, hogy a többi nemzetiségi csoportok jogait reklamáljuk. A törvény előtti egyenlőség föltételezi a nemzeti alaptörvény előtti egyenlőséget is. A prágai Bohemia azt tanácsolja, hogy a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó munkába kapcsolják be a nemzetiségi csoportok szakértőit is, mert ezzel meggyorsíthatják a munka ütemét, mig enélkül túlságosan elhúzódna a munka. A lap úgy véli, hogy az egyes nemzetiségi csoportok már kidolgozták javaslataikat, mig az állam és szervei még csak most fognak hozzálátni a javaslataik kidolgozásához. A lap azonban nem veszi tekintetbe, hogy az alkotmánytörvényhozó munkák óta alig 18 év múlt el s nemcsak e mun-? kák anyaga, hanem a tapasztalatok és a bedolgozott szakértők is megvannak még. A nemzeti alaptörvénynél követendő szempontok megegyeznek az állam szempontjaival. Természetesen sor kerülhet a konfrontációra és az együttműködésre é sbiztos, hogy tekintetbe kell venni a javaslatokat is, de a nemzeti alapokmány magjának a törvényre emelés előtti objektív szempontokból kell megszületnie. A Venkov meglepő újdonságot tartalmaz elsősorban azért, mert a nemzeti alaptörvénynek szerinte „szerződő felei" is lesznek. Ezek nem lehetnek mások, mint a többségi nemzet és a nemzeti kisebbségi népcsoportjai. Vagyis ha erre valóban sor kerülne, ezzel automatikusan elismerést nyernének a csehszlovákiai nemzetiségek kollektív jogai, azaz az egyes népek jogi személyiségekké válnának. Az alkotmánytörvény, mint ismeretes, csak a járási keretben ismeri el a nemzeti kisebbségek bizonyos kulturális és szociális, valamint egyházi kollektív jogait. Ha az uj alaptörvény szerződő feleknek magukat a nemzetiségi csoportokat ismerné el, ezzel a kollektív nemzetiségi jog országos keretűvé válna. csatolása — írja egyebek közt *— Német** ország Európa fölötti győzelmét biztosítaná. Ha ennek az erődnek a függetlenségét megtartjuk, akkor reményünk van a béke megőrzésére, ha pedig a béke fönntartása mégsem sikerülne, akkor ez az erőd bizto-. sitaná Németország vereségét. Ezért nem hagynak el bennünket a nagyhatalmak. Mindazok, akik nem akarják, hogy Németország uralkodjék a világ fölött, háborúba mennek értünk, akár szeretnek bennünket, akár nem. Lengyelország Is belemegy ebbe, Olaszom szág is. Itt-ott aggodalmat keltett, hogy Henlein állítólag nem akar tárgyalni a kormánnyal1. „A legnagyobb államférfiul feladat” A légionáriusok lapja, a Národni Osvobození a következőket Írja: — A mostani időszak munkaprogramijának legfontosabb pontja a nemzetiségi alaptörvény. A kormány elhatározása most erélyesen megoldja mindazokat a kérdéseket, amelyek a nemzetiségi problémával összefüggnek. Az alaptörvény kidolgozásánál a kormány nem szorítkozik csak az eddigi alapszabályok összeírására, hanem egyidejűleg a törvények és rendeletek egész rendszerével egészíti ki aZ eddigi rendelkezéseket, mivelhogy a gyakorlat azt bizonyítottja, hogy a jelen helyzetben sok a rés, mint például a nyelvtörvényben. A siker feltétele, hogy ne csak a kormány, ba- , nem az egész csehszlovák tábor nézetét is közös nevezőre lehessen hozni. A nemzet itt a legnagyobb államférfiul feladat előtt áll. A jelen helyzetben tovább kell haladnunk azon az utón, amelyen elérhetjük az összes állampolgárok egyenjogúsítását és ehez a henleinistákra egyáltalán nincs szükségünk. Be kell fejeznünk a február 18-i müvet, ki kell adni a kisebbségi alaptörvényt és el kell követni mindent, hogy a nyugati világ lássa., hogy a mi állampolgáraink egyenlő jogokat élveznek. Elég, ha ezt a mi szövetségeseink látják. Semmisem fog történni, ha a rendőrség a henleinista nagyszájuakkal érezteti a törvény szigorát. Az egyenjogúság föltételezi, hogy ők is egyformán betartsák a törvényeket, akárcsak a csehek. A demokratikus világ, bizonyára helyeselni fogja, ha olyan intézkedéseket foganatosítunk, hogy a határvidéken elhatalma- sodottt terrort megszüntessük. Ami a szlovák néppártot illeti, kívánatos lenne, hogy tekintet nélkül, szigorúan a törvény szerint lépnénk föl, mert az, amit ez a párt csinál, hazaárulás. A csatlakozás és a csehszlovák kivitel A Lidové Noviny hétfői kiadása vezetőhelyen foglalkozik a csatlakozás gazdasági következményeivel és a következőket írja: Sokan, akik eddig nem igen foglalkoztak gazdasági ügyekkel, most szorongva kérdik, vájjon Ausztriának Németországhoz csatlakozása nem veszélyezteti-e a csehszlovák kivitelt és általában az egész csehszlovák gazdasági életet Egy tekintet az uj német birodalom térképére — úgy látszik — ezt a félelmet csak megerősíti. De a gazdasági kapcsolatok többnyire más szempontok szerint fejlődnek, mint a politikai kapcsolatok. Mindenekelőtt tudni kell, hogy a csehszlovák kivitel már rég nem függ annyira Németországtól és Ausztriától, ahogy közvetlen az államfordulat utáni években függött. Még 1927-ben a csehszlovák kivitel 24 százaléka ment Németországba és valamivel több, mint 15 százalék Ausztriába, tehát az egész kivitelnek mintegy 40 százaléka. Ez igen jelentős függőség volt. Ez a helyzet azonban az utóbbi évek folyamán megváltozott és 1937- ben Németországra a csehszlovák kivitel 13 százaléka, mig Ausztriára a kivitel 7 százaléka, tehát összesen mintegy húsz százalék esett. Magátólértetődik, hogy ennek a kivitelnek nagyrésze ezután is megmarad, mert már Ausztriának Németországhoz csatlakozása előtt ez olyan behozatal volt, ami a tényleges szükségnek felelt meg s nem volt tekintettel különösképen a csehszlovák gazdasági életre. Jó, de erre azt mondják: i csehszlovák kivitel Németországba és Ausztriába lényegében megmaradt, de ami a több kivitelt illeti, Németország és Ausztria jóindulatára leszünk utalva, mert a többi kivitelt (igy például az amerikait) kénytele- lek leszünk német területen keresztül szállítani. Erre azt lehet válaszolni, hogy mindé- lekelőtt nem muszáj az egész kivitelt néme területen keresztül szállítani. Vannak má: ehetőségek is. így Lengyelországon kérészül a Gdyniába vezető ut, valamint Magyar- országon keresztül Trieszt és végül maga z dunai ut. Azonban biztos, hogy a kivite lágyrészét ezentúl is Németországon kérészül fogjuk szállítani, s hogy ezt a körülményi Mémetországban tetszéssel fogadják. Meri tzek a csehszlovák szállítmányok Németországnak is nagy üzletet jelentenek s a némel birodalmi vasutak és német kikötők aligha mondanak majd le erről. így tehát nincs is ok arra, hogy azt képzeljük, mintha a csehszlovák kivitel szállítási útjaiban lényeges változásokra lenne szükség. A szocialisták véleménye A Venkovétól eltérő hangon beszél a nemzetiségi kérdésről a szociáldemokrata Právo Lidu.
