Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-02 / 77. (4520.) szám

Előfizetési irt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kt., külföldre: évente 45% félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. 9 fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. ■gyes sxám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská a 1 i e e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfi. \ Propaganda nélkül? (sí) «— Hodza miniszterelnök hétfői rádióbeszédében bejelentette a „kisebbségi statútumot", a nagyszabású 'kisebbségjogi rendezést, a statútum, a kormányelnök sza­val szerint, meggyőz majd mindenkit arról, hogy a csehszlovákiai kisebbségek rende­zett jogi viszonyok közt élnek: ezzel kí­vánja elvágni — úgymond —- a rosszindu­latú propagandát, amely oly gyakran két­ségbevonja ezt a rendezettséget. A propagandát mi sem szeretjük, azt a propagandát, amely másfél évtizeden ke­resztül hiresztelte, hogy Csehszlovákiában a kisebbségek többet kaptak, mint ameny- nyire joguk lenne. Amikor hát a minisz­terelnök a kisebbségekkel űzött propagan­da kiirtását tűzi ki célul, mi is társulunk szavaihoz, mondván, hogy nem elég azt a propagandát kipellengérezni, amely a ki­sebbségek érdekében működik, mert van egy másik propaganda is — amely jórészt az előbbit is kiváltja —* s ez a kisebbségi kérdés teljes éli,ntézettségérői szóló terv­szerű 'hírszolgálat. Tudjuk, hogy mennyit árthat a kisebbségi kérdésnek a felelőtlen propaganda, de tapasztalatból tudjuk azt is, hogy a propagandát nem a kisebbség kezdte el,, hanem azok, akik ország-világ előtt kétségbevonták a jogos panaszokat és igyekeztek elkendőzni a kisebbségi rend alapvető szépséghibáit. Ha tehát a minisz­terelnök erélyes hangon a propaganda megszüntetését tűzte ki célul, elvárjuk, hogy vég etér az a z időszak, amikor a má­sik oldalon is többnyire csak propaganda- szérűén tudták kezelni a kisebbségi kér­dést s hogy a kisebbségi politika beharan­gozott uj időszaka mentesül a hatásvadá- szástól, ami eddig sem válhatott a kisebb­ségek javára. Mert amikor Hodza minisz­terelnök a kisebbségi statútumról beszélt és ugyanabban a beszédében sikraszállt a kisebbségi kérdést mérgező propaganda el­len, ezzel szinte kötelező Ígéretet tett arra nézve, hogy a meghirdetett kisebbségi jog­rendezése is mentes lesz minden propagan­dától. A propaganda kikerülésének pedig legbiztosabb módszere az őszinte szembe­nézés, a kertelés nélküli beismerés, a hi­bák köntörfalazás nélküli feltárása és a ja­vítás haladéktalan megvalósítása. Ennél a műveletnél a mi feladatunk nem lehet más. mint hogy nyíltan és becsületesen meg­mondjuk a kisebbségi kérdésre vonatkozó véleményünket. Ezt tesszük különben húsz éve s most kíváncsian várjuk, hogy elér- kezett-e tényleg az idő, amikor befellegzik a propagandának és a két fél férfias meg­egyezése váltja föl a fabula rasa elől buj­kálok ügyeskedő korszakát. Az uj korszaknak főleg abban kellene különbözni az előzőktől, hogy a többség végre kizárólag a kisebbség hivatott kép­viselőitől szerezze be információit és csakis velük egyetértésiben nyúljon hozzá a ki­sebbségi ügyek rendezéséhez. Mert soha­sem vergődhetünk zöldágra, ha a többség inkább fogja kedvelni a szépet és a kelle­meset mondogató kisebbségi hírnököket, kiknek talán csak annyi közük van a ki­sebbséghez, hogy a kisebbségnek nagyon kicsiny kisebbségét képviselik, mint a ke­vésbé szépet, de kertelés nélkül igazságot mopidó hivatott szószólókat. Tudjuk, álta­lános emberi gyengeség, hogy szívesebben hallgatjuk a szájunk ize szerint beszélőket, tudjuk azt is, hogy a többség többnyire elkényeztetett, érzékeny és nem szívesen viseli el a meztelen valóságokat, de ne fe­lejtsük eh hogy a többséget is nagyrészt a Április elsejével elrendelték a nyilvános gyűlések tilalmát A jövő héten állapítja meg a kormány a községi választások időpontját — Még májusban választ tízezer község ? — PRÁGA, — Hivatalos jelentés szerint a belügy­minisztérium a kormány elhatározása alapjául ren­deletet adott ki, amely kimondja, hogy április 1-ével kezdődően semmiféle politikai gyűlés és ehhez hasonló nyilvános gyülekezés nem enge­délyezhető. A hivatalok részletes utasítást kap­tak e rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos eljárásra vonatkozóan. A nyilvánosságot is kel­lőképpen tájékoztatni fogják a rendelkezésről. Lapunk zártakor adta ki a Csehszlovák Sajtó­iroda a gyüléstilalomról szóló hivatalos. jdentést Az általános gyülésezési tilalom következ­tében természetszerűleg elmaradnak az egye­sült párt vasárnapra hirdetett nyilvános gyű­lései is. Mint ismeretes, az egyesült párt Kassán, Érsekujvárott, Beregszászon és Nagyszőllősön hirdetett április 3-ára, va­sárnapra nagyszabásúnak Ígérkező nagygyű­lést. Választás a jubileumi évben Az Expres a községi választásokról a követ­kezőket jelenti: — A kormány tegnap elhatározta, hogy a községi választásokat az összes községekben ki­írja, ahol a képviselőtestületek megbízatása le­jár. összesen mintegy tízezer községről van szó. így tehát nem várják be a jubileumi ünnep­ségek elmúltát. A kormányban győzött az a né­zet, hogy az eddigi tapaszatalatok alapján a vá­lasztások Csehszlovákiában nem zavarhatják meg a jubileumi év ünnepi hangulatát, mert a vá­lasztások nem jelentenek büntetést a polgárok számára, hanem felségjogot. A közlés megegyezik az eddigi jelentésekkel. Hangsúlyozza, hogy a már kiadott gyülésenge- délyek is hatályukat vesztik az általános tilalom kibocsátása következtében. A rendelet szerint a ‘tilalom az összes politikai tárgyú előadásokra vonatkozik, tehát nemcsak pártok, hanem egye­sületek sem rendezhetnek politikai tárgyú elő­adásokat. A pártok a gyülekezési törvény máso­dik paragrafusa alapján tarthatnak bizalmas ösz- szejövetekket, de a törvényben előirt kellékek szigorú betartásával. — A pontos időpontot eddig nem állapítot­ták meg. De körülbelül május 15-ike és julius 19-ike között várható. Úgy vélik, hogy esetleg közvetlenül a húsvéti ünnepek után lesznek meg a választások, A választás előtt álló községek közé tartozik maga Prága is. Ezzel végleg el­esnek azok a tervezgetések, hogy a prágai vá­rosházán további három évvel hosszabbítanák meg a mandátumokat. Az április elsejével kez­dődő gyüléstilalom idején csak a gyülekezési tör­vény második szakasza szerinti pártelnökségi és bizalmas ülések hívhatók össze. A hivatalok azonban utasítást kaptak, hogy az ilyen üléseket is ellenőrizzék. így föltétlenül megkívánják, hogy az ülés összehívói pontosan tudják minden részt­vevő nevét, minden jelenlevő igazolvánnyal ren­delkezzék és a jelenléti ivet minden jelenlevő alá­írja. A hivatalos ellenőrzés alól senki sem von­hatja ki magát. — A gyüléstilalom tartamát nem állapították meg előre. Valószínű, hogy a választások kiírása után automatikusan életbelép a gyűlések tartá­sának szabadsága. Döntés a jövő héten A Lidové Listy jelentése szerint a kormány- tényezők a jövő héten fognak foglalkozni a köz­ségi választásoknak még ez évben való megejté- sével. A választás valószínűleg májusban lesz. A csehszlovák koalíciós pártok nem emelnek a terv ellen kifogást, de kifejezésre juttatják azt a nézetüket, hogy amennyiben sor kerül a válasz­tásokra, legjobb volna a köztársaság mindazon községében választani, ahol lejárt a képviselőtes­tület megbízatása. Eddig ez irányban nincs dön­tés. A Venkov hozzáteszi a jelentéshez, hogy amennyiben a májusi időpontra nézve nem jön létre megegyezés, akkor a választások elhalasz­tását törvénnyel kell kimondani. A nehéz nem­zetközi és belpolitikái helyzet egyes kormány­pártokat arra a nézetre vezeti, hogy a kormány­nak újból szüksége van a meghatalmazási tör­vény megújítására, hogy megfelelő gyorsasággal intézkedhessék. E döntésnek egy héten belül meg kellene lennie. A miniszterelnök lapja úgy véli, hogy a választások a törvény értelmében nem bonyolíthatók le úgy, hogy előzetesen bizonyos ideig nyilvános gyűlések ne lennének tarthatók. A Lidové Novinyből megtudjuk, hogy a kormány elhatározta a községi választásokat, csak épp a választás idejét nem tűzte ki. A jú­niusi választás ellen az szól, hogy akkor már közel vannak a prágai szokolünnepségek. Szudétanémet képviselők Hodzánál PRÁGA. — A Csehszlovák Sajtóiroda jelentése szerint Hodza miniszterelnök pén­teken kihallgatáson fogadta Kundt képvise­lőt, a szudétanémet párt klubelnökét, to­vábbá Richtert és Pfrognert, a szudétané­met párt képviselőit. A szudétanémet kép­viselők az aktuális politikai kérdésekről' beszélgettek a kormányelnökkel. Elmarad az egiresült párt vasárnapra hirdetett kassai, érsekujvári, beregszászi és nagyszőilősi nagygyűlése propaganda nevelte erre a kényelmes tu­lajdonságra. A propagandával nevelt tö­megnél azonban mi sem könnyebb, mint az ellenpropaganda bekapcsolása ... Csak komoly szándék kell hozzá és rövid időn beliül a felvilágosítás munkájával szinte észrevételnél át lehet alakítani a többségi tömegek gondolkodását és beléjük lehet oltani a realitások iránti nagyobb érzéket, egyben a köztársaságban élő nemzeti ki­sebbségek iránti nagyobb megértést, mert számunkra ez lenne a legfontosabb. Ez a jótékony ellenpropagamda — ez lenne az egyedüli propaganda, amit szívesen és örömmel üdvözölnénk a „propaganda nél­küli uj időszak"-ban ... Erre az „ellenpropagandára" sokféle fel­adat várna és számára a talaj nem is olyan előkészítetlen. A helyenként jelentkező ön­kritika jelzi, hogy a többség sokhelyütt már érzi az önrevízió szükségét. De a ma még inkább pusztába kiáltó szavak, — a helyesen alkalmazott felvilágosító munka rendszerében —> a többség széles rétegei­ben ébreszthetnék fel a hiányzó önkritikát. A sajtó, amely oly szívesen használta ki a maga propagandacéljaira a magyarországi népi megújhodásból feltörő kegyetlen nem­zeti önvizsgálatot, ez a sajtó most a cseh­szlovák önvizsgálatot népszerűsíthetné, ha következetes maradna és a szigorú önbirá- latot akkor is észrevenné, amikor ez nem a magyar külföldön, hanem a csehszlovák belföldön jelentkezik. Nem szólhatunk bele a többség legbelsőbb dolgaiba, a nevelés­be, a nemzeti lélek finom és érzékeny tit­kaiba: csak távolról figyeljük és követjük a cseh és szlovák lélekben lejátszódó vál­tozásokat és szívesen jegyezzük fel, ha észrevesszük, hogy itt-ott felüti fejét a reális belátás. A csehszlovák többség rea­lizmusa pedig ma nem jelenthet mást, mint a köztársaság nemzetiségi viszonyainak he­lyes bírálatát, a hatféle nemzetiség realitá­sából levont konzekvenciákat. Az eddigi .propaganda arra törekedett, hagy ezt a bo­nyolult nemzetiségi helyzetet teoretikusan minél jobban leegyszerűsítse, mert nem is­merte föl, hogy a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha bátran szembenézne az adott helyzettel és szóbeli megnyugtatások he­lyett a valóságban keresné a megnyugtató megoldásokhoz vezető utakat. Nemrég beszélgettünk egy cseh fiatal­emberrel, aki elmesélte, hogy felnőttebb korában mily nagy meglepetéssel vette észre a köztársaság nemzetiségi összetéte­lét, mert — vallomása szerint — az isko­lában egyenesen belenevelték, hogy Cseh­szlovákia csehszlovák nemzeti állam, de csöppet sem világosították fel arra vonat­kozólag, hogy a nemzeti kisebbségek mit jelentenek az állam számára. — ,,Az uj időszak" szellemének ide kellene e’ihatol- nia: az iskolákba, a sajtóba, mindenüvé, ahol nevelnek, informálnak, közvéleményt alakítanak, mert az uj, egészséges rendszert nemcsak jogilag kell előkészíteni, hanem a közszellem átalakításával -is. Ma: Nagy rádió melléklet 77. (4520) S73m * tllWfcit > 1938 április 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom