Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-01 / 76. (4519.) szám

1938 április 1, pánt ele. hét a; egész nevében. Vagy a többségi elv csak a 90 százaléknál kezdődik? . Stefánek ama tételét, hogy a kormány jó­akaratának megbizonyitására „megkezdi a megegyezés őszinte müvét”, örömmel és elégtétellel üdvözöljük. Mert ez többet mond, mint amennyit a miniszterelnök már­cius 4-i rádióbeszéde igért. A miniszterelnök csak annyit mondott, hogy a külföldi rossz- i) ^ulatu propaganda elnémitására egy újabb törvényben, az úgynevezett kisebbségi jog­szabálykönyvben újból összefoglalják a ki­sebbségi jogállomány szerteszét lévő parag­rafusait, ezzel szemben a kormánytöbbség a „megegyezés őszinte müvének” megkezdé­sét jelenti be. A „megegyezés” fogalma két lél akaratának az összeegyeztetését, a két fél egyező akaratának az eredményét jelen­ti. Tehát nem egy egyoldalú aktust, az egyik félnek az akaratát. így már más a helyzet. Ezt úgy lehet érteni, hogy a többségi nem­zet pártjainak kormányzó koalíciója a 80 százaléknyi magyar és a 86.5 százalékos né­met többséggel egyetértésben, velük ki­egyezve hajlandó megalkotni az angol la­pokban oly szép néven „csehszlovák char­tának” és „kisebbségi statútumnak” neve­zett nemzetiségi törvényt. A tévedéseket a legkerekebben visszautasítjuk, az ilyen új­szerű hangot őszintén üdvözöljük. Sőt any- nyira tapintatosak is leszünk, hogy nem fir­tatjuk, hogy a koalíció eddigi álláspontjával miért szakit, s miért beszél egyszerre a „megegyezés nagy müvéről” összhangban Chamberlain kijelentésével, aki örömmel vette tudomásul, hogy „a csehszlovák kor­mány lépéseket készül tenni s az alkotmány keretében teljesiti a német kisebbség értel­mes követeléseit”. Nem vizsgáljuk e véle­ményváltozás okát, elég nekünk maga a tény, a jobb belátás ténye. Viszont hangsú­lyoznunk kell, hogy a nemzeti kisebbségek közreműködése és hozzájárulása nélkül nem lehetne „megegyezés”, mert az ilyen megol­dás nem lenne kétoldalú megállapodás. Egy­oldalú megoldási kísérlet már volt, sőt a né­metség kisebbik részével is megkíséreltek már egy megoldást, de, ime, a kormány- többség maga látja, hogy újabb kezdemé­nyezésre van szükség. A kisebbségek készek a kétoldalú megegyezésre. Nem minket ter­hel, hogy erre már esztendőkkel ezelőtt nem került sor. Mi kísérletet tettünk rá, amikor valamennyi nemzetiségi törvényhozó indít­ványozta egy parlamenti kisebbségi bizott­ság megalkotását, amelynek hivatása lenne a nemzetiségi kérdéseket tanulmányozni és a szükséges nemzetiségi törvényeket előké­szíteni. Ha akkor a többségi pártok nem uta­sítják el ennek a bizottságnak a gondolatát, most már kész tervek állnának a parlament rendelkezésére s nem kellene a „kisebbségi statútum’’ összeállítását élőiről kezdeni. S a mostani munkát, amelyről azt halljuk, hogy április végéig szeretnék elvégezni, szintén nem tudjuk máskép elképzelni, mint a nem­zeti kisebbségek jogos képviselőinek a tár­gyalásokba való bevonásával. Mert enélkül a „megegyezés” megint egyoldalú lenne s az eredményről nem lehet utólag azt mon­dani, amit Stefánek előre mond róla, neve­zetesen, hogy az egy „megegyezés őszinte müve”. Tessék meghallgatni az érdekelt fc-let. Stefánek nyilatkozata még egy fontos be­jelentést is tartalmazott. Azt mondta, hogy a csehszlovák kormány a kisebbségi kérdés­ben a legszigorúbb ellenőrzésnek is alávet­heti magát. Ezt a bejelentést részletesebben kifejti a Ceské Slovo mai vezércikke, amely azt állítja, hogy az angol miniszterelnök egyik kívánsága az volt, hogy „a kisebbségi kérdést semleges bizottság vizsgálja meg, esetleg a népszövetség előtt”, de cseh lap­társunk nyomban hozzáteszi, hogy erről a semleges fórumról „a szudétanémet párt és vele együtt Szüllő Géza hallani sem akar­nak”. Nos, le kell szögeznünk, hogy cseh laptársunk téved. A szudétanémet párt épp­úgy, mint Szüllő Géza sohasem vonakodtak a genfi itélöszék elé menni. Sőt, éppen ők voltak azok, akik minden alkalmat megra­gadtak arra, hogy semleges nemzetközi fó­rumok előtt tegyék szóvá a kisebbségek ügyét. Éppen a Ceské Slovo és társai voltak árok, akik az idegen fórumok ellen nem egy esetben tiltakoztak. Aki ma azzal érvel, hogy Szüllő nem akar Genf elé menni, az nyilván szándékosan állít ilyen abszurditást. 1 fogy ilyen félreértések és alibik ne lehes­senek, a leghatározottabban leszögezzük, hogy Szüllő igenis bárhol, bármikor és bár­milyen fórum előtt mindig kész a magyar kisebbségi kérdést föltárni és a magyar ál­láspontot védelmezni. És nem keres kibúvót a magyar kérdés megoldása elől. Húsz év óta egyebet sem tesz, csak éppen ezt a meg­oldást: sürgeti, Az volt a hiba, hogy a másik partner nem volt hajlandó a kiegyezésre. Az uj román kormány külpolitikai célja: békét teremteni a szomszédokkal Újabb kiáltvány a néphez -- Hárem törvényerejű rendelet - Az uj kormány első koronatanáua BUKAREST. — Cristea Miron uj kor­mánya az eskütétel után Károly király el­nökletével koronatanácsot tartott a királyi palotában. Ezen a koronatanácson megszö­vegezték a kormánynak az országhoz inté­zendő kiáltványát, amelyben a kormány programját ismerteti. A kiáltvány többek között ezeket mondja: Program: épitőmunka — Az előző kormány már lefektette az ál­lam uj alapjait, most az ország építő munkát vár a kormánytól. Ezért Cristea Miron mi­niszterelnök dinamikus erejű, homogén kor­mányt alakított. A fiatalabb nemzedékhez folyamodott, amelynek egyöntetű szellemi­sége megfelelő erővel rendelkezik annak a munkának az elvégzésére, amelyet az or­szág az uj kormánytól vár. Kormányzásunk­nak a törvényes rend jegyében kell végbe­mennie. Meg akarjuk valósítani az állam egész berendezkedésének reformját. A to­vábbiakban megalakítjuk a legfőbb gazda­sági tanácsot az ország legkiválóbb szak- f tekintélyeiből. Ez a tanács több évre kitér- f jedő munkatervet fog kidolgozni annak ér- 8 dekében, hogy Románia megállja a helyét minden körülmények között. — Az uj kormány külpolitikai célja — mondja a továbbiakban a kiáltvány — a béke fönntartása és az ország végleges ha­tárainak megőrzése. Ezt a politikát az ural­kodó legfőbb garanciája biztosítja. Külpoli­tikánk a hagyományos szövetségi kapcsola­tokon alapul és azokon a baráti kapcsola­tokon, amelyeket kivétel nélkül minden ál­lammal, különösen pedig a szomszédainkkal fönn akarunk tartani. Az uj román kormány megalakulása után nyomban három törvényerejű rendeletet bo­csátott ki. Az első törvény föloszlat minden politikai pártot és politikai egyesületet. Uj politikai szervezetek alakítása és tevékeny­ségük folytatása e rendeletíörvény értelmé­ben csakis a közel jövőben hozandó külön törvény rendelkezései alapján lesz lehetsé­ges. A második rendelettörvény úgynevezett koronatanácsot létesít, a harmadik rendelet­törvény pedig megállapítja, hogy a minisz­teri állás nem összeférhetetlen a Román i Nemzeti Bank kormányzói állásával. Ezt a | rendelettörvényt azért kellett hozni, hogy 8 lehetővé tegyék Constantinescunak, a Ro­Beregszász, Érsekújvár, Kassa és Nagyszállás s a vidék magyar­sága lelkesen készül a vasárnapi nagygyűlésekre POZSONY. —- Az egyesült országos ke- resztényszocialista és magyaf neSazeti párt április 3-án, vasárnap Szlovákia és Kárpát­alja nagyobb magyar kulturközpontjaiban sorozatos nagygyűléseket rendez. Érsekúj­várod, Kassán és Beregszászon az egyesült párt nagygyűlése vasárnap délelőtt lesz, Nagyszőllősön pedig vasárnap délután. A gyűléseken az egyesült párt vezérei és vala-| mennyi törvényhozója és tartománygyülési p képviselője részt vesz. A szónokok részlete-1 sen ismertetik az időszerű politikai kérdése-s két és leszögezik a csehszlovákiai magyar-1 ság állásfoglalását a legégetőbb kérdések- j ben. Történelmi időket élünk, amikor a ma­gyarság egységes. állásfoglalása rendkívül fontos. Az egyesült párt nagygyűlései iránt páratlanul nagy érdeklődés mutatkozik. Több helyen oly nagyszámú résztvevő je­lentkezett, hogy a vonatokhoz különkocsikat fognak a résztvevők részére csatolni. Az érsekujvárí nagygyűlés vasárnap dél­előtt féltizenegy órakor kezdődik az Arany Oroszlán-szálló előtt s azon résztvesznek dr. Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő, a parlamenti klub elnöke, Jaross Andor nem­zetgyűlési képviselő, a párt országos elnö­ke, dr. Holoía János nemzetgyűlési képvi­selő, Füssy Kálmán és dr. Turchányí Imre szenátorok, továbbá dr. Salkovszky Jenő mán Nemzeti Bank kormányzójának keres­kedelmi és iparügyi miniszterré való kine­vezését anélkül, hogy föl kellene őt menteni a jegybank vezetése alól. Az uj román kormány összetétele Az uj román kormány összetételéből egyébként meg lehet állapítani, hogy irány- változásról nem lehet szó. A legnagyobb je­lentőségűnek mondható Tatarescu külügy­miniszter kimaradása a kormányból. Az uj külügyminiszter Comnen, Románia volt ber­lini követe, aki az előző kormányban a kül­ügyminiszter helyettese volt és Tatarescu helyett már részt vett a kisantantkonferen- cián. A belügyminiszteri tárcát Calinescu, a' pénzügyit Mircera Canciokoff, a kereske­delem- és ipariigyi tárcát Mikita Constanti- nescu, a munkaügyit Michael Ralea, az egészségügyit Ghelmegeanu, a hadügyit Ar- geseanu tábornok, a légügyi és tengerészet- ügyi tárcát Teodorescu tábornok, a közok­tatásügyit Colán püspök, az igazságügyit Viktor Jamandi, a földművelésügyit pedig Jonescu Sisesti tölti be. és Kontsek György tartománygyülési kép­viselők. A kassai nagygyűlésen, amelyet* délelőtt tiz órakor a Katolikus Legényegylet Rákő- czi-köruti nagytermében tartanak meg, résztvesznek: Esterházy János nemzetgyű­lési képviselő, a párt országos ügyvezető elnöke, Petrásek Ágoston, dr. Porubszky Géza és Nitsch Andor nemzetgyűlési kép­viselők, továbbá dr. Giller János tarto­mánygyülési képviselő. Beregszászon a nagygyűlés délelőtt tiz órakor kezdődik s azon résztvesznek dr. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő, dr. Szilassy Béla és Hokky Károly szenátorok, továbbá Ortutay Jenő, Virágh Béla és R. Vozáry Aladár tartománygyülési képvise­lők. A nagyszöllősi nagygyűlés délután há­rom órakor kezdődik s azon a párt vezetői közül ugyanazok vesznek részt, mint akik a délelőtti beregszászi nagygyűlésen. Az előkészületek mindenütt megtörténtek már, úgyhogy a csehszlovákiai magyarság nagygyűlései méltó kifejezői lesznek az egységes kisebbségi magyarság egységes akaratának. Minden csehszlovákiai magyar ott lesz az egyesült párt nagygyűlésein! C3B MUSSOLINI az olasz hadsereg ereiéről Kilencmillió katona ■ • • A legerősebb tengeralattjáró flotta ■ A duce a fővezér RÓMA. — Szerdán este Mussolini miniszter-1 elnök beszédet mondott a szenátusban Olasz­ország katonai problémáiról. Nyilatkozatában részletesen foglalkozott az olasz hadsereg erejé­vel s megállapította, hogy Itália szükség esetén 9 millió katonát tud mozgósítani, A duce szerint a legjobb védekezés a támadás és az olasz kor­mány erre a hadviselési módra rendezkedik be. Háború esetén az olasz hadsereg vezetője a ki­rály főparancsnoksága alatt Mussolini lesz. A szenátus ülése után a kamara is ülést tartott és két törvényjavaslatot fogadott el. Az első tör­vényjavaslat meghatározza „az impérium első marsalljá“-nak uj rangját, a második ezt a ran­got a királyra és Mussolinire ruházza át. Mussolini nagyjelentőségű beszédében többek között még a következőket mondotta; Az olasz határokat mindenütt megerősítették, Néhány határmenti hágót még nem zártak el hermetiku­san, de ez a munka is folyamatban van, úgyhogy az Alpesek télen-nyáron hamarosan áthághatat­lan erővonallá változnak. Olaszország lakossága még ebben az évben eléri a 44 milliót és tiz év múlva 54 millió lesz, Március elsejétől kezdve az olasz hadsereg egyetlen nap alatt nagyobb haderőt mozgósíthat, mint amennyi a világhábo­rú végén a Vittoria Veneto-i döntő ütközetben részt vett. Teljesen téves azoknak a felfogása, akik azt gondolják, hogy az afrikai háború, a líbiai hadsereg vagy a Spanyolországba küldött önkéntesek miatt az olasz hadsereg átütőereje gyöngült. Ellenkezőleg, az olaszok héírom uj há­borúban felülmúlhatatlan értékű hadászati ta­pasztalatokat szereztek, igy a világháborúban, majd az abesszin háborúban, végül a spanyol polgárháborúban, amely klasszikus európai há­borúvá fejlődött, Az olasz ifjúság ég a vágytól, hogy túlszárnyalja a világháborús nemzedék hadi tetteinek dicsőségét. Itáliában 87ő katonai üzem­ben összesen 580,000 nfunkás dolgozik katonai fegyelemmel, A háborút a vezérkar intézi, de a hadsereg élén a kormányelnök áll. Mussolini intézte az afrikai háborút és fogja intézni az európai há­borút is, ha a sors háborúba lökné Olaszorszá­got. A duce ezután az olasz flottáról beszélt Nyolc sorhajó összesen 240.000 tonnával áll az olaszok rendelkezésére, ezenkívül a világ leg­erősebb tengeralattjáró flotillája. Az olasz ten­geralattjárókat lehetetlen túlszárnyalni. A légi haderő is tökéletes. Több ezer modern repülő­gép áll az olaszok rendelkezésére és a C R 32 tipusu hadi gépek Spanyolországban bebizonyí­tották, hogy tökéletesebbek a gyorsabb gépek­nél is. Az olasz hadsereg 20—30.000 kiképzett pilótával rendelkezik és a repülőgépgyárakban 58.000 technikus dolgozik. Az olasz mérnökök most olyan gépeket építenek, amelyek huszon­négy óráig maradhatnak a levegőben és bombáz­hatnak idegen városokat. A duce megállapította, hogy munkájának legnagyobb részét katonai dol­gok foglalják le. Olaszország háborús felkészült­sége tökéletes. Az olasz Bonaparte Napóleon mondotta, hogy eljön a nap, amikor az olaszok a világ legtökéletesebb katonáivá válnak s ez az idő már elérkezett. A szenátusi bizottságokból PRÁGA. — A szenátus költségvetési bizott­sága április 6-án, szerdán 10 órakor, a népjóléti bizottság ugyancsak 10 órakor tart ülést. Mind­két bizottságban a hivatás-betegségekről szóló képviselőházi határozattal foglalkoznak. PRÁGA. — A szenátus műszaki, közlekedés- ügyi, alkotmányjogi és költségvetési bizottságai tegnap foglalkoztak a közutak jelzéséről szóló képviselőházi határozattal. A bizottságok e törvényjavaslatot a plénumnak elfogadásra ajánlják. Kemal Atatfirk beteg ISZTANBUL. - - Kemal Atatürk köz- társasági elnök az elmük napokban nátha- lázban megbetegedett. Megbetegedése át­meneti volt, hamarosan felgyógyult, de tegnap ismét visszaesett betegségébe. Pa­risból Fiessenger orvostanárt hívták a be­teg elnök ágyához. Az orvosprofesszor megállapította, hogy az elnök egészségi áU lapota nem ad aggodalomra okot, de hosz-. szabb nyugalomra van szükség,e. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom