Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-29 / 73. (4516.) Második kiadás

1938 március 29, kedd. T>RA:GAI-7V\AOtAR-HIRIjAI> Az amerikai filmipar lemond az európai piacról? PRÁGA. — A filmvilágnak megvan a maga politikai szenzációja. Ismeretes, hogy a londoni Lloyds-társulat, a legnagyobb biz- tositótársulatok egyike, bonyolította le ed­dig az Amerikából exportált filmek szállítá­sának bebiztosítását. Az egész amerikai film­ipart a Lloyds-társulat most hozott határo­zata a legsúlyosabb mértékben érinti: az angol társulat kijelentette, hogy ezen­túl nem hajlandó amerikai filmeknek Európába való szállítását biztosítani, il­letve a bebiztosítást elvállalni, mert tul- i nagynak tartja a háborús veszélyt. A Lloyds-társulat e meglepő elhatáro­zása következtében az összes amerikai filmgyár igazgatói konferenciára gyűltek össze Hollywoodban, ahol elhatározták, hogy Amerika az európai piacot ezentúl teljesen el fogja hanyagolni és Holly­woodban csak olyan filmeket fognak ké­szíteni, amelyek az amerikai közönség íz­lésének megfelelnek. (*) Magyar film bemutatója Prágában. A prágai Urania minden eddigi magyar filmbemutatóval egyenesen rekordsikert ért el. Az előadásokat három napon keresztül tartották meg éspedig naponta két előadást. Ennek ellenére minden előadásra zsúfolásig megtelt a moziterem magyar közönséggel, amely lelkesen tapsolt a magyar filmeknek. Erre való tekintettel az Urania április 5-én mutatja be a „Havi 200 fix” cimü kitűnő magyar vígjátékot, amelynek Budapesten is óriási sikere volt A prágai magyar közön­ség ezúttal Uray Tivadart, Jávor Pált, Pá- ger Antalt, Bársony Erzsit, Fülöp Magdát és a magyar szinészgárda több kiválóságát élvezheti. A film előadásait március 5., 6. és 7-én tartják meg. (*) A komáromi tanítóképző hangversenye. A ko­máromi református tanítóképző április 3-án, vasár­nap hangverseny keretében mutatja be kórusának ké­pességeit A hangverseny az egyház kollégiumának nagytermében este nyolc órakor kezdődik. Fellép a férfi- és a női kar, valamint a vegyeskar és a zene­kar. Kodály-, Bartók-, Siklós-, Bach- és H&ndel-müvei kerülnek bemutatásra. A zenei részt szavalatok egé­szítik kL (*) Az obcrammergaul passiójátékokat legközelebb 1940-ben rendezik. Játékmes­terré Georg johannes Lángot választották meg, aki máris megkezdte az előkészülete­ket. A legérdekesebb, hogy Krisztus alak­ját Oberammergau polgármestere, Aloys Láng játsza, aki ezzel a szereplésével lett régen világhírű* (*) A budapesti színházak • heti műsora. — MAGYAR KIR. OPERAHAZ. Kedd: Istenek alko­nya. Szerda: Don Juan. Csütörtök: Lakmé. Péntek: Pillangókisasszony. Szombat: Faust Vasárnap este: Hovanscsina. — NEMZETI SZÍNHÁZ. Kedd és szerda: A falu rossza. Csütörtök: Süt a nap. Péntek: A falu. rossza. Szombat: A nők barátja. Vasárnap délután: Harang és kalapács; este: A falu rossza. — NEMZETI KAMARASZINHAZ. Kedd: Kék róka. Szerda, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este: Villámfénynél. Vasárnap délután: Kék róka. — VÍG­SZÍNHÁZ. Kedd és szerda: Fűszer és csemege. Csü­törtök: Bors István. Péntek: Fűszer és csemege. Szom­bat délután: Bors István; este: Fűszer és csemege. Va­sárnap délelőtt: Gyermekkabaré; délután: Bors István; este: Fűszer és csemege. — PESTI SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Hatodik eme­let. — MAGYAR SZÍNHÁZ. Egész héten: Volpone. — ANDRASSY SZÍNHÁZ. Egész héten: Nem leszek hálátlan. — MŰVÉSZ SZÍNHÁZ. Péntek (először), szombat és vasárnap este: Kékszakáll nyolcadik felesége. Vasárnap délután: Szakíts helyet­tem. — BELVÁROSI SZÍNHÁZ. Kedd (sajtófőpró­ba), szerda (először), csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este: Félperces szerelem. Vasárnap délután: Duó. — VÁROSI SZÍNHÁZ. Szombat: Abrahám- hangverseny. Vasárnap délután és este: Júlia. ~ ROYAL SZÍNHÁZ. Egész héten: Pillanatfelvétel. — TERÉZ-KÖRim SZÍNPAD. Egész héten: Lulu. — KOMÉDIA. Egész héten: A vén bárkás. - ERZSÉ­BETVÁROSI SZÍNHÁZ. Csütörtökig: Vig özvegy. — JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ. Csütörtök'g: Ro­mantikus asszony. — KISFALUDY SZÍNHÁZ.' Csütörtökig: Pista néni. A ftoasottyiMaik műsora: ÁLFA: A hős kapitányok. (Fr. Börtholomew.) A^LOX: Májusi zivatar. (Paul Riohfcer.) LUX: Igazolatlan óra. (Méltóságos asszony.) HETROPOL: Az évforduló. (Magyar film.) TÁTRA: A szerencse révében. (H. George.) URÁNIA: Borneo. (Martin Johnson-film.) VIGADÓ: Az ö huszárja. (Jávor Pál.) (A Noszty-fiu esete Tóth Marival.) AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Márc. 29—30—31: A azöke kisértet. Ápr. 1—2—3; Szerenád. RÁDIÓ MOZI Márc. 29—80: Az órdögszOros vámpírja. Máro, 81 és ápr, 1—3—8: Isten maimat«•« Palotai Borist ISTEN ÖLÉBEN Novellák mm m A Kazinczy Szövetkezei kiadása Előre kell bocaátanom, hogy szeretem és nagyra- értékelem Palotai Boria Írásait. Élethtlek és őszin­ték, színesek é* SÓI megformáltak, mutatósak és mégis mélységet kutatók. Egyszóval megtalálja bennük a kritikus az írásnak úgy művészi, mint mesterségbeli részét. Ha csak kritikus volnék, mi­kor egy könyvet kézhezveszek, nem volna semmi kifogásom az utolsó Kazlnczy-Könyvbarát soro­zatban most megjelent könyve ellen sem. De nem tudok soha olvasás közben a kritikus fellegvárába zárkózni, szinte veszélytelenül lődözni onnan a kifogások nyilait, vagy harsogni a dicséreteket, marad mindig bennem valami as olvasóközönség­ből. „Hagyom magamra hatni44 az Írást, mintha cél nélkül, szórakozásul, vagy okulásul olvasnám. És ez, az olvasótábor egy atómja, ütközött össze bennem a kritikussal, mikor elolvastam az Írónő legújabb könyvét Annyi keserű azájh, annyi kiábrándultság, sőt, lelhet mondani, annyi torzító pápaszemen át való nézés, amennyi ebben a könyviben összezsúfolódik a mai polgári társadalom ellen, a reménység, a szimpátia, a részvét, megértés, megbocsátás leg­kisebb jele nélkül, — egv kissé sok egy kötetben. Még ha talán egy regényben, egységes c-selekvény- sorozat által tárulna elénk ez a vigasztalan, szinte moslékszagu kép. érthető volna, de egy uovellás- kötet arra ad alkalmat az Írónak, hogy több szem­pontból mutasson rá ennek a — kétségtelenül el­esett — társadalmi rétegnek az életére. Ha való­iban ez volt az író szándéka, hamis, mert kihagyá- sos a megrajzolt kép a s sötét, — inkább seszinü — tónus, nem is uralkodó rajta, de vigasztalanul egyeduralkodó. Kár a kötetért, hogy ilyennek sikerült, mert e® az egyoldalúság azt az érzést kelti az olvasóban, hogy szándék, tendencia van az össze állításban s ez maga, — legalább az én kritikai felfogásom szerint, — képes lerontani a könyv irodalmiságá- nak hitelét i«. „Isten ölében*4 a könyv elme. Az első — egye­bekben igazán szép, emberi vonásokkal megraj­zolt, mély lelki konfliktusokat elemző és megoldó — novella éléről került a címlapra, do, mint könyv­eimnek, összefoglaló Jelentése is kellene, hogy le­gyen. És mint ilyen, egyenesen bántó! Hogyan? „Isten ölében44 osak ilyen torz, testben-lélekben be­teg, genny ee-szennyes, rosszindulatú, züllött embe­rek élnek? S a legrongyabb, legzüllöttebb alakok ezek közt is azok, akiknek gh-val, vagy y-nal irt ősi nevük van? önkéntelenül arra a gondolatra Jut az ember, hogy az Írónő talán nem is magát az életet vizs­gálja, ■ boncolja, mert lehetetlen, hogy ez esetben ne látta volna meg a fényt is, mely az árnyat ve­títi. Ezt a föltevést igazolja az is, hogy a látszó­lagos lélekanalizisben több a spekuláció, mint a megfigyelés és ennek alapján a logikus következ­tetés. Ezen — a saját gondolatainak alakjaira való kiélésén — könnyen rajtaceipi az Írót a kritikus. El lehet például’képzelni, hogy egy tizenötéves kis. falusi parasztleányka ezekkel a szavakkal fi­gyelje meg a hajnalt; „. . . színesedni kezdett az ég, violaszinü felhők sávozták, az egyik olyan volt, mint egy kígyó, hajlott, csavarodott, kunko- rodott, beleszédült, ahogy a nyakát nyújtogatta utána. Aztán egyszerre csak ezétlapult a kígyó, mintha rátapostak volna, valósággal elkenődött az ég füvén stb.44 — Meg, hogy ugyanaz a kislány „a bérivel hallja az állatok neszét.44 — Találóak a képek, de a Palotai Borié egyéni tulajdonai, nem a Kánya Zsuzsié Albertfalváról. Ma divatos ez a lélekanalizis. Jó. Játsszék vele, akinek kedve van hozzá, de — úgy érzem — az Írónő a maga lelkét analizálja, kitalált — mond­hatnám „szintétikus44 alakokra hárítva a maga fe­lelősséget, hanem az életben valóban megfigyelt, vagy ideális céllal megmintázott alakjának vieel- kedését, tetteit magyarázza meg az elemzéssel. Az irodalom igazi célja mindig az élet dinamikájá­nak a kifejezése lesz s az irásmü valódi tárgya a történés, vagy cselekvés. Jelentéktelen tárgykör­ből —• mint például egy kis cseléd mandulalo- pása, — semmiféle lélekanalizis-szósezal, sehogyse lehet tápláló lelki étket összefőzni. Pláne, ha meg­törni ositják, vagy tulfüszerezik. -yf­Befejezték a magyar-román gazdasági tárgyalásokat BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjeletw tése.) A Budapesten folytatott magyar—román gazdan sági tárgyalásokat március 26-án befejezték. A tár* gyalások az 1938 junius 30-án lejáró árucserefor^almí egyezményre vonatkoztak és megtárgyalták a fizetési megállapodásokkal összefüggő kérdéseket is. így dm veretesen a Magyarországra szállított és kontítw gentált árucikkek jövőévi kontingensének megállapít tásáról is tanácskoztak. Végleg megszűnt a rimakokovai üveggyár RIMASZOMBAT. —- (Saját tudósítónktól.)] A rimakokovai táblaüveggyár 1925-ben, mint azt többizben jelentettük, megrendelések hiányában kénytelen volt tizemét beszüntetni. A kenyérte- lenül maradt munkásság a múlt esztendőben szö­vetkezeti alapon igyekezett a nagymultu üzemet felvenni, azonban az üvegkartell mindent elköve­tett az üzem újbóli fölvételének megakadályoz zására. A kartell e célból előbb a gyári épületet vette meg, most pedig a telek eladására került sor s igy a gyár üzemének fölvétele teljesen le­hetetlenné vált. Tízmillió pengőt fordít a magyar kormány bányafeltárásokra BUDAPEST. — A magyar kormány az egy­milliárdos beruházási összegből tízmillió pengőt fordít arany-, ezüst-, bauxit-, vasérc-, ólom- és cinbányáki feltárására, ihletve üzemebehelyezésére, A szlovákiai Utazó Kereskedők Egyesületének közgyűlése POZSONY. — A Szlovákiai Utazó Kereske­A rovatért LöKÖ GÉZA fele! Akció a huspiaci árak szabályozására PRÁGA* — As áQatBtrindlkátus kebelében hattagú intervenciós bizottságot létesítettek, amelyben minden szindikátusi csoport két-két képviselőve! szerepel* Ez a bizottság tanulmá­nyozni fogja a főpiacokat, hogy az állat- és hús­árakat a megfigyelések alapján szabályozni, il­letve stabilizálni lehessen megfelelően hatékony intervenciókká* A terv pénzügyi odalát még nem oldották meg, de felkérik a kormányt, hogy nyújtson segélyt az áUatszmdikátusnak. Ezen­kívül lépéseket tettek a nemzetvédelmi minisz­tériumnál is annak érdekében, hogy létesítsen „vastartalékot0 húskonzervből, amivel a piacot nagymértékben tehermentesítené. Egyelőre beszüntették a szombati prágai értéktőzsdét Félórára rövidül az értéktőzsde napi tartama PRÁGA* — A tőzsdekamara szombaton tar- rott ülésén elhatározta, hogy az értékpapírok­kal való tőzsdei kereskedelmet március 28-tól kezdve napi egy órás időtartamról fél órára csökkenti. Ezentúl fél 12-től 12 óráig tart majd az értéktőzsde (eddig fél 12-től fél 1-ig), A deviza és valutapiac tőzsdeideje nem változik és mindennap 12-től fél 1-ig tart. — Április 2-től kezdve átmenetileg, visszavonásig szünetel az értéktőzsde szombati forgalma. A tőzsdekama­ra határozatát azzal indokolja, hogy technikai okok és meggondolások tették szükségessé eze­ket az intézkedéseket. Utezer vagon búzát vásárol külföldön a Gabonatársaság Prága. — A minisztertanács pénteki ülésén — a Právó Lidu-Ranni Noviny jelentése szerint — a kormány felhatalmazta a Gabonatársaságot az Úgynevezett kisantant-buzaakció keretében na­gyobb mennyiségű búza felvásárlására. A Gabonatársaságtól eredő értesüléseink sze­rint mintegy ötezer vagon búza nagyon sürgős felvásárlásáról van szó, amit nemcsak a kisan- tant másik két államában, hanem esetleg Ma­gyarországon és Amerikában szereznek be. A Gabona társaság a múlt hetekben adott ki oly értelmű jelentést, hogy az 1938—1939. évi idény­be mintegy 15 ezer vagon búzakészlettel ltodul. Vagyis ez év juliug elején még 15 ezer vagon bú­zánk lesz. A további készletek fölvásárlásával a Gabonatársáfeág nagyobb külkereskedelmi akciót akar állítólag megalapozni (—) Szlovákiai bankok mérlegel. Az Első Vágsellyd Bank múlt eszténdd mérlege 35.208 koronás nyereséggel zárult, amibe beleértendő a 10.000 koronás nyereségáthozatal is. A váltók összege 2.66, az adósok tétele 3.76, a betétköny­vek és hitelezők .4.7 millió koronával szerepel­nek. — A Lévai Első Bank 600.000 koronás alaptőke mellett az elmúlt üzleti évet 20.483 ko­ronás nyereséggel zárja. A váltók 3.38. az adósok 2.47, a betétkönyvek és hitelezők 6.5 millió ko­ronás tétellel szerepelnek, I (—) Mozgalom az adókivető hivatalok har­madik személyt terhdő indokolatlan megkeresése ellen. Tudvalevő, hogy a pénzügyi, illetve adó­kivetési hivatalok megkereséseire minden adó­fizető köteles részletes felvilágosítást adni azok­ra a tényleges körülményekre nézve, amelyeket az adókivető hivatal egyes személyek adóügyé­ben .szükségesnek tart. A törvények erre a sza­kaszára vonatkozó végrehajtási utasítása azon­ban határozottan kimondja, hogy ennek alapján nem kérhető olynemü fölvilágositások, amelye­ket az illető harmadik személynek egyáltalában nincs módjában — vagy csak nagy költségek ré­vén — megadni. Az adókivető hivatalok ezen­kívül a felvilágosításokat csak oly esetekben kí­vánhatják meg, ahol azok fontossága kétségte­len és beszerzésük föltétlenül szükséges, vala­mint hogyha azok nélkül a kivetést nem lehet esz­közölni. Ezeket a rendelkezéseket az adókivető hivatalok nagyon gyakran figyelmen kivül hagy­ják és sokszor aprólékos és kevésbé fontos rész­letkérdésekről is követelik a fdvilágositásokat. Bár a pénzügyminiszter többizben figyelmeztette az adókivető hatóságokat az ilynemű eljárás hely­telenségére, az idén mégis újból számtalan pa­nasz hangzott el a túlkapások dlen, amiértis az ipari és kereskedelmi szervezetek felirattal for­dultak a pénzügyminisztériumhoz, hogy egy újon­nan kibocsátandó körrendeletben világosan jelöl­je meg azokat az eseteket, amelyekben nincs he­lye harmadik személyt terheld megkereséseknek. dők Egyesülete vasárnap tartotta Pozsonyban közgyűlését Steiner. Artúr tőzsdetanácsos, ügy­vezető alelnök vezetése alatt. Az elnök bevezető szavaiban rámutatott arra, hogy a gazdasági helyzetben némi javulás állott be. Utána dr. Neu- gebauer főtitkár beterjesztette az egyesület tevé­kenységéről szóló jelentését, majd Kolman Ernő másodtitkár javaslatot olvasott fel, amelynek ér­telmében az egyesület 900.000 koronáért adó­mentes házat fog építeni vagy vásárolni. A ja­vaslatot a közgyűlés magáévá tette. A pénztári jelentés szerint az egyesület vagyona 850.000 ko­ronát tesz ki. A költségvetés 103.250 koronás szükségletét a közgyűlés egyhangúlag engedé­lyezte. Segélyekre 10.000 koronát szavaztak meg. A megejtett választásokon a hivatalos jelöltlistát felkiáltással fogadta el a közgyűlés. Az újonnan megválasztott vezetőség a következő: elnök Stei­ner Artúr, ügyvezető alelnök Salzer Miksa, alel- nökök Bader Emánuel, Mayer Oszkár és Auer Károly, pénztárosok Blum Simon József és Ste- phan János, titkárok Steiner Vilmos és Kolman Ernő, jegyzők Stein Sándor és Gross Hugó, ház­nagy Freund József. Ellenőrző bizottság: Delikafc Miksa, Hegedűs Jenő, Kornhauser József, Ko­vács Béla, Schiller József, valamint 30 tagú vá­lasztmány. Végleges felszámolás előtt a gácsi posztógyár POZSONY. — A gácsi posztógyár x. t köz-* gyűlését április 14-ére hívja egybe. Napirenden, szerepel az 1936. és 1937. esztendők mérlege, valamint határozathozatal a vállalat további fenntartására vagy felszámolása felett. A válla­lat vezetősége ugylátszik biztosra veszi a hatá­rozathozatalt, mert a napirenden szerepel már a felszámoló megválasztása is. Az utolsó két esz­tendő mérlege mindenesetre nemcsak indokolttá, hanem a fennálló törvények értelmében köteles­ségévé teszi a vállalat vezetőségének a felszá­molást. Az 1936-os esztendő mérlege 3 millió korona mellett ugyan mindössze 735 koronás veszteséggel zárná, a tényleges veszteség azon­ban már ebben az esztendőben is sokkal nagybb, mert a mérleget 1.498.862 koronás veszteségát­hozatal terheli, úgy hogy a tényleges veszteség már ebben az esztendőben is eléri az 1,499.597 koronát. Elveszett tehát az alaptőke fele, amely veszteségnél már esedékes a feliszámolásra vo­natkozó indítvány. Dacára annak, hogy a gyár már esztendők óta üzemen kivül van. valószí­nűleg behajthatatlan a követelések leírása és az igy előállott veszteségek következtében az 1937. esztendő újabb vesztesége 1,526.958 korona, úgyhogy a vállalat mérlege 3 millió koronás alaptőke mellett összesen 3,026.556 koronás veszteséget mutat ki. Vagyis a tényleges vesz­teség már meghaladja az egész alaptőkét, amely teljesen elveszett, A veszteség részben a 3 szá­zalékos magyar kártalanítási kötvényeknél állott elő, amelyek névértéke 675.000 korona, könyvbeli értékük azonban csak 220.000 koro­na, azonban itt csak kis része rejlik a veszte­ségnek. Az ingatlanok és a berendezés 3.45 mil­lió koronával szerepel a mérlegben, azonban van m ég egy értékemelkedési tartalék 3.6 mii Illő ko ­ronával, úgyhogy a felszámolást még aránylag kedvezően lehet keresztülvinni, amennyiben >r. elveszett alaptőkére úgy az ingatlanok, valamint; az értékcsökkenési alap fedezetet nyújtanak. 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom