Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-20 / 66. (4509.) szám

2 1938 március 20, vasárnap. ló Franciaország köré csoportosultak, ben' ne láttáik a nagy gyámolitót s azt a vezető hatalmat, amelynek uszályában haladva el­érhetik céljaikat s amelynek fényében süt­kérezve biztonságban élhetnek. Ma Német­ország körülbelül még egyszer olyan erős a kontinensen, mint Franciaország s Musso­lini bábájával együtt ma tényleg a „ten­gely", amely körül minden forog. Gazdasá­gilag keleti szomszédai annyira a tengelyre vannak utalva, hogy nélküle egyszerűen nem élhetnek. Csak Churchill mai cikkét kell olvasni a prágai sajtóból, ahol a Né­metország (és a vele együtt haladó Ma­gyarország) dunai kukshelyzetéről' ir, Bécs földrajzi szerepéről s azokról a lehetősé­gekről, amelyekkel1 a német blokk ma egyetlen puskalövés nélkül bárkinek életle­hetőségeit megnehezítheti Középeurópában. ,Mig Franciaország szövetségeseit kizáró­lag politikailag tudta magához fűzni s gaz­daságilag egyenesen ártott nekilk, addig a tengelyhez nemcsak a közvetlen politikai érdek fűzheti Keleteurópát, hanem a leg­elemibb gazdasági -követelmények is. A kristályosodás Németország körül töhát könnyen megindulhat, sőt tudjuk, hogy már ,az osztrák csatlakozás előtt megindult s most rohamosabban folytatódni fog. Mindenki tudja Középeurópában, hogy a német veszedelmes hatalom, félelmetes ipa trónus, nagyétvágyú szomszéd. A vele való együttműködés a mai Középeurópában nehéz, de mégis kikerülhetetlen, igy kí­vánja a dunai kisnépek tragikus földrajzi helyzete és a gazdasági érdék. Ez a szom­szédság határozta meg ezer év óta a du­nai népek történelmiét, elsősorban a magya­rokét és a csehekét, most sem lehet máskép. Arról lekéstünk, hogy a dunai népek össze­fogásával ellenerőt alakítsunk ki. A -monar­chia szétesésével e lehetőség megszűnt s az osztrák csatlakozás a későbbi föderációs terveket is tönkretette. Ausztria nélkül nincs dunai konföderáció. Itt maradtunk egyedül, esetleg távoli barátokkal, de a magyarságnak például még ilyen távoli barátja sincs, aki­ben bizhatna s a magyar múlt nem is iga­zolja, hogy egy ilyen távoli barátság a ve­szély pillanatában hathatós volna. (Emlé­kezzünk'Rákóczi francia szövetségének .ér­tékére, vagy Kossuth realista meg állapi fá­saira’a francia támogatásiról.) A német biro­dalommal való viszony elrendezése kike­rülhetetlen. Mit tenni? A francia közmon­dást alkalmazni: víg arcot vágni a keserű játékhoz, azaz igyekezni úgy és olyan ba­rátságosan közeledni Németországhoz, il­letve a tengelyhez, hogy az ajánlott együtt­működés fejében biztosítani tudjuk nemzeti függetlenségünket, békés fejlődésünket és érdekeinket. Elképzelhető ilyesmi? Minden a dunai kisnépek diplomatáinak és politiku­sainak rátermettségétől függ, hogy milyen mértékben tudják kiharcolni és különféle nemzetközi ellenkapcsolatokkal biztosítani a német birodalommal szemben népük sor­sát s mit tudnak adni cserébe Németország­inak, hogy a szomszéd respektálja a kis nemzeték kívánságait. Lám, Deák Ferenc bölcsessége bebizonyította, hogy a magyar­ság az 1860 körül adott körülmények kö­zött sorsát jobban biztosíthatta a kiegye­zéssel és egy nem teljes szuverenitást ga­rantáló, de mégis elégséges jogot adó reál- unióval, mint a Kossuth-féle harccal és trónfosztással. Ma talán minden középeuró­pai népnek ismét szüksége lesz egy ilyen hasonló deákferenci politikára. A helyzet korántsem oly kedvezőtlen, mint látszik. Németországtól keletre kiala­kulhat a népeknek az az összefogása, amely szükségszerűen németbarát lehet, de ugyan­akkor elég erőt összpontosíthat, hogy ön­álló maradhasson. Ezt az uj keletközépeuró- pai kapcsolatot, a dunai konföderációs ter­vek okosabb utódját, amely a Balti tenger­től az Adriáig nyúlna. Németország is kí­vánja, mert erős hátvédet jelent Oroszor­szág ellen, de a szövetkezésre fölszólított népek érdeke is megköveteli, azaz a kon­stelláció rendkívül kedvező. Bécs elfoglalá­sakor német és osztrák illetékes körök sokat beszéltek az uj lengyel—magyar—jugoszláv antantról, amely a tengely mellé illeszkedne cs a legteljesebb politikai és gazdasági ba­rátságban élne a német—olasz egységgel, sőt kiegészítené azt, s tökéletes autark terü­letet alkotna belőle. Németország tehát po­litikai fejlődésének elkövetkező szakában a leghatározottabban ennek az uj megegye­zésnek érdekében fog dolgozni, s mivel vonzóereje megnőtt, s a középkeleteurópai hatalmak különben is kénytelenek vig arcot vágni a játékhoz, nem lehetetlen, hogy bi­zonyos eredményt ér el ezen a téren. A részletekbe most nem bocsátkozhatunk, "fény, hogy a birodalom mindent elkövet a Rendeletben részletezi a kormány a nemzetiségi kulcs alkalmazását az összes állami hivatalokban A rendeletet elvben elfogadta a minisztertanács — Újabb szenzáció az aktivista táborban: a miniszteri tárcán összekniönböiött a német szociáldemokrácia öreg és fiatal vezére ........ lakseb lemondott a pártban viselt funkcióiról — — PR ÁGA. — A minisztertanács tegnapi üléséről kiadott hivatalos közlés jelenti, hogy a minisztertanács elfogadta a néme­tek állami szolgálatba való fölvételénél a február 18-iki kormányhatározat értelmé­ben követendő eljárás alapelveit rögzitö tervezetet. Ez a tervezet rendelet alakjá­ban fog megjelenni. A rendelet megállapít­ja, hogy a központi hivatalokban a német tisztviselők és alkalmazottak kulcsszáma a németségnek az egész országiban fönnálló statisztikai arányszámával, 22 százalékkal kell hogy egyezzék. Az országos hivata­loknál és felsőbíróságoknál az illető tarto­mányban levő arányszám az irányadó, a járási hivataloknál, a kerületi pénzügy igaz­gatóságoknál, adóhivataloknál, kerületi bi­£ KÜRTI V. Angol szövetbehozatal Praha!., Masná 19 róságoknál, járásbíróságoknál az illető kör­zet nemzetiségi kulcsa irányadó. Így pél­dául1 a csehországi országos hivata ban, a csehországi országos vezérpénzügy igazga­tóságon és a prágai főbiróságnál a helyek 33 százaléka illeti meg a németeket, az égeri kerületi bíróságnál pedig csaknem va­lamennyi hely. A rendeletet a miniszterta­nács elvben elfogadta, de a jogi részletek kidolgozását későbbi időre halasztották. Továbbá kérdéses még, hogy a kormány- rendelet egyszerre valamennyi miniszteri tárcára érvénnyel fog-e bírni, rvagy .pedig csak fokozatosan, etaponként hajtják-e végre, A kormány elvben elhatározta a német kereskedelmi főiskola létesítését, A határozat hatása a német aktivista táborban A kormányrendelet tervének elfogadásá­ról szóló hirt a német körökben vegyes ér­zelmekkel fogadták. Helyeslés kisérte ma­gát az elvet, hogy pontosan rögzítik és területekhez kötik a tisztviselőknél elérendő nemzetiségi szám­arányt, de annál nagyobb csalódást oko­zott annak többszöri kihangsulyozása, hogy mindezt csak elvben határozták el. A német agrárpárt ilyen elvi Ígéretekkel nem elégedhetik meg. Mint ismeretes, főleg azért hagyja el az aktivista. frontot, mert a február 18-i elveket csak rendelettel és nem törvényben mondták ki. Sőt a német keresz­tényszocialisták is érzik, hogy az elvi ígéret csak további halogatást je­lent. A halogatási taktikával még a né­met szociáldemokraták sincsenek meg­elégedve. Erre jellemzők Jakseb szociáldemokrata képviselőnek éppen tegnap elhangzott sza­vai. „Február 1 8-ának teljesítését a cseh ol­dalon mutatkozó megnemértés annyira ha­logatja, hogy elveszíti mindennemű politikai eredményét, — mondotta a német szociál­demokrácia fiatal vezére. — Mi nem enged­hetjük <— úgymond —, hogy a cseh tábor­ból a spekulánsok hátbatámadjanak ben­nünket. Ha változást akarnak, akkor Prá­gának tetteket kell fölmutatnia. Minden ha­lasztás történelmi mulasztás.” A német szociáldemokrata párt vezetősé­ge el is határozta, hogy követeléseit újból beterjeszti a miniszterelnöknek. A német szociáldemokrata párt válsága A kissé késön jövő kormányhatározat aligha tudja megállítani a német aktivista táborban kitört belső válságot. Ma már nemcsak a német agrárpárt áll vagy a kettészakadás, vagy a Henlein-pártba való beolva­dás előtt, de a német keresztényszocialista párt Is ingadozik, s nincs kizárva, hogy követni fogja a német agrár­párt példáját. De súlyos belső válság dúl a kormánytámogatáshoz legjobban ragaszkodó német szociáldemokrata párt kebelében is. A német szociáldemokraták országos pártértekezle­tén ellentét tört ki az ortodox marxisták és a Jakseb vezetése alatt álló fiatalok között. Mikor Czech miniszter és pártelnök megtette jelenté­sét, s ebben a kormányátszervezés kérdését Is érintenie kellett, Jaksch nem tudta türtőztetni magát és hevesen bí­rálta Czechet. Szemrehányást tett neki, hogy nem tartotta be az 1935-ös pártkongresszus ama határo­zatát, hogy a pártelnökséget és a minisztercéget nem egy kézben fogják hagyni, hanem megosztják'ezt a két funkciót Czech azonban mereven ragaszkodott mindkét funkciójához, mire Jaksch indulatosan be­jelentette, hogy lemond a pártban viselt alelnöki tisztségéről és valamennyi többi pártbeli funkciójá­ról s tüntelőleg elhagyta a tárgyalótermet Jaksch kivonulása bombaként hatott a kedélyekre, lemon­dását azonban nem fogadták el s a tárgyalásokat későbbre halasztották. A szakadás veszedelme azonban erősen fenyegeti a pártot A német aktivista táborban kitört válság lénye­gesen befolyásolta a kormány átalakítását célzó tár­gyalásokat is. A német agrárpárt elnökét Hackert és eddigi miniszterét, Spinét tegnap kihallgatáson fo­gadta Hodza miniszterelnök s hosszasan tárgyalt velük. A két német politikus nem tagadhatta, hogy a párt belső ellenzéke Zierhuttal az élén a szudéta- német párttal való egyesülést kívánja. Hasonlóan tisztázásra szorul még a német keresztényszocialísta párt álláspontja is. Erre hétfőn kerül sor, amikor a párt vezetősége ülést tart A legkényesebb a Czech tárcája körül kitört személyi konfliktus, ennek tisztá­zása is a jövő hét elejére marad. Még egy elméleti jellegű intézkedés A félhivatalos Prazské Noviny azt Írja, hogy az átalakítás után az uj kormány első feladata lesz a kisebbségi jogra vonatkozó eddigi rendel­kezések unifikálása. Egyes normák az alkotmány­nagy lengyel álmok támogatására, .ezt iga­zolta a lengyel—litván konfliktusban tanú­sított német magatartás is. A danzigi korri­dor fejében a birodalom szívesen beleegyez­ne abba, hogy Varsó a Balti tenger partján másutt sokkal jelentősebb kárpótlást kapjon, s szemmelláthatólag Lengyelországnak már­is megjött az étvágya, hogy e német cseré- lési és támogatási javaslatot realizálja. Ha kárpótolják, szivesen visszaadja a korridort, mert igy legalább csomó némettől szabadul meg s egyszersmindenkorra rendezi ügyét nyugati szomszédjával. Akkor teljes erővel nagylengyel álmai megvalósításához foghat, mert köztudomású, hogy a szovjet megszü­letése óta Lengyelország kívánja a keleti szlávok között azt az összegyűjtő és vezető szerepet játszani, amit hajdan a cári Orosz­ország kívánt. Minden ambíciója kelet felé viszi és szeretne szövetkezni a nemzeti Uk- rániával, hogy e szláv dualizmus segítségé­vel tényleg elsőrendű nagyhatalommá vál­jék, s szeretne szövetkezni a déli szlávok- kal, Jugoszláviával is. A tengely szivesen néz Lengyelország uj terveire, hiszen meg­valósulásuk a szovjet meggyöngülését je­lentené. A litván—lengyel viszályra is ebből a szemszögből kell néznünk, hogy megért­sük hátterét. Védje#r. Igazi élménye lesz jól megkönnyebbülni annak, aki el van dugulva és megiszik reggel fél pohár millió éves igmándit. törvényben vannak, mások a nyelvtörvényben és nyelvrendeletben, vagy a legfelső közigazga­tási bíróság ítélkezéseiben stb. A kisebbségi jog- állomány ezért át nem tekinthető s ez okozza azt, hogy a gyakorlatban nincs meg az egyöntetűség. Emiatt a kormány elhatározta, hogy a kisebbségi jog normáit és rendszabályait egységesíteni fog­ják. Zavar a német aktivisták körül Az aktivista központból kilépett német agrár­párt körül lejátszódó eseményekkel a csehszlo­vákiai sajtó — kivéve a kormány magyarnyelvű lapját ■— továbbra is élénken foglalkozik. A Lidové Novinyi belpolitikai cikkírója szerint eddig nem világos, hogy miként alakulnak a vi­szonyok a német aktivista pártoknál. Szerinte a kormány nyomatékosan tudomására adta a német agrároknak, hogy dönteniük kell a kor­mánypolitika vagy az ellenzéki politika közt, A német agrárok, — írja a Lidové Noviny, —• megmaradtak az aktivista vonalvezetésnél, elha­tározták azonban, hogy erélyesen síkra szállnak egyes közigazgatási, gazdasági és szociális kö­vetelményekért. A cseh néppárti Lidové Listy a német agrár­párt elhatározásáról mint radikális lépésről ir és a párt elhatározását Zierhut és Böhm képviselő számlájára írja. Mindkét képviselő — írja a lap — be akart lépni a Henlein-pártba s amikor elutasították őket, azzal fenyegetőztek, hogy kü­lön mozgalmat indítanak. De hogy elejét vegyék a viszálynak, az egész német agrárpárt elhatá­rozta, hogy megváltoztatja eddigi politikai irány­vonalát és ismert radikális javaslataival lépett a nyilvánosság élé. A német keresztényszócialisták legközelebb dönteni fognak további politikájuk felől. Kérdés, hogy a- német agrárok körében le-) folyt események minő hatást fognak reájuk gya­korolni. A német aktivizmusnak — Írja a lap —■ erősnek, nyugodtnak és körültekintőnek kell len­nie, ezzel kell, hogy imponáljon úgy a lojális né­met lakosság előtt Csehszlovákiában, mint a kül­föld előtt is. Ha a német aktivista pártok idegesen fognak szaladgálni Henlein után, ezzel csak árthatnak pozíciójuknak és tekintélyüknek a német la­kosság előtt. A Slovák részben elkobzott vezércikkében foglalkozik a belpolitikai eseményeikkel és azt irja, hogy a német agrárok azért léptek ki az aktivista központból, mert nem akartak együtt­működni a marxistákkal. Holnap — irja a Slo- vák — ugyanezt megtehetik a német kérész- tényszotialisták is. Ennek egyenes következ­ménye az lehet, hogy mindkét párt kilép a kor­mányból mivel egyikük sincs megelégedve a cseh-német megegyezés kivitelével. A Hlinka-párti Slovenská Pravda megjegyzi, hogy. az utóbbi napokban sokan kiléptek a né­met szociáldemokrata pártból és átmentek HenÜednhez. A lap szerint a csehszlovák koalíciós pártok magyar tagjai is kezdenek kilépni és áttérnek a magyar ellenzék táborához. Hét porta leégett Takcsányban KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonjelen­tése.) A zempléni Takcsány községben hatal­mas tűz pusztított. Hustyák Zsuzsanna gazdál- ködónő háza gyulladt ki és a lángok hihetetlen gyorsasággal terjedtek tova. Rövidesen hét lakó­ház és több csűr, valamint gazdasági épület állott lángokban. A tűzoltóság tehetetlenül állt az ele­mek pusztításával szemben. Az épületek porig égtek. — A RIMASZOMBATI EVANGÉLIKUS EGY­HÁZ KÖZGYŰLÉSE. Rimaszombati tudósítónk jélent.i: A rimaszombat—tamásfalai evangélikus egyház dr. Törköly József felügyelő és Barátit Károly lelkész elnöklósóvel most tartotta meg évi rendes közgyűlését. A múlt évről összeállított lel­készt jelentést a közgyűlés egyhangúlag tudo­másulvette és az elköltözés folytán megüresedett jegyzői tisztségre dr. Andrik Lászlót választotta, meg Reményik Dezső helyébe, a presbitériumot pedig_ kilenc_ uj tag beválasztásával kiegészítette. Az uj presbiterek a- következük: Gyurkovies Já­nos, Gyulai István, Vietorisz Gyula, Szunyái Sá­muel Andrik János, Melczer Viktor, Pavoíla Pál, Habán András, és Gabnay Antal. A közgyűlés az ezutáni örökegyháztngsági alapítványok összegét 200 koronáról, 500 koronára emelte föl, majd vé­gezetül elismerését. fejezte ki az egyház bolniisz- eziós szerveinek egyház ép it-ő és szociális .mun- kássátgáórt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom