Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-23 / 68. (4511.) szám

1938 március 23, szerda. TRAGAI-AY^G^AR-HmiiAP 3 A csütörtöki döntés előtt Anglia nem vállal u) kötelezettségeket Európában Az angol sajtó bejelentései - Levelek a „limeshez" - A minisztertanács Szerdán tárgyalja a magyar képviselőház a választójogi javaslatot BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A magyar képviselőház szer­dán kezdi tárgyalni az általános titkos vá­lasztójog megvalósításáról szóló törvényja­vaslatot. A kérdés fontosságára jellemző, hogy már kedden nagy élénkség uralkodott a képviselőház folyosóin. Megjelentek a magyar politikai élet vezéregyéniségei, köz­tük gróf Bethlen István volt miniszterelnök is, akit hamarosan körülfogtak az újságírók és kérdéseikkel ostromolták. Bethlen kije­lentette, hogy csütörtökön föl fog szólalni a Házban, Rómában uccát neveznek el Hitlerről RÓMA. — Hitler vezér és kancellár római, nápolyi és firenzei látogatására serényen folynak az előkészü­letek. Mindenütt nagyszabású munkálatokat helyeztek folyamatba és az útvonalak kidiszitését már most meg­kezdték. Hitler látogatása alkalmával az ostiai állo­mástól a Pál-kapuig terjedő uj, mintegy negyven mé­ter széles útvonalat Hitler Adolfról nevezik el. Breslauban elitéltek 22 volt szociáldemokratát BRESLAU. — A bíróság huszonkét volt szociáldemokrata párthivatalnokot hazaáru­lás miatt hosszabb-rövidebb fegyházbünte­tésre ítélt. A vádlottak megkísérelték az együttműködést a Csehszlovákiában élő emigránsokkal. A közel jövőben állítólag Berlinben ugyanilyen pör lesz a szociálde­mokrata párt volt hivatalnokai ellen. Félórás „hallgatással végződött egy feloszlatott Henlein-párti gyűlés PRÁGA. — A szudétanémet párt Leitmeritz mellett Gross-Hubinában pártgyülést tartott, amelynek főszónoka <ír. Neuwirth képviselő volt. A „Die Zeit” a gyűlés lefolyásáról — egyebek közt — a következőket Írja: Amikor Neuwirtih kijelentette, hogy a szudé- tanémeteket 1919r-ben megfosztották az önrendel­kezés jogától, a hatósági kiküldött figyelmeztet­te a szónokot. Erre Neuwirth igy folytatta be­szédét: ,,Megállapítom, hogy történelmi valóságok is valóságok maradnak.” A hatósági kiküldött erre másodízben figyelmeztette a szónokot, mire Neuwirth igy folytatta: „A hatósági kiküldöttek­kel nem szoktam polemizálni és nem vagyok az ember, aki felelőtlen beszédeket tart. Ha ön en­gem nem ismer, tájékozódjék a belügyminiszté­riumnál. Ha azonban én tudásom és lelkiismere­tem szerint — a népszerűségre ügyet nem vetve — az állam uj közszellemének megteremtésén fá­radozom,- nem engedem meg, hogy rendőrök be­levágjanak szavaimba és belekontárkodjanak a mesterségembe.” — A hatósági kiküldött erre fel­állt és távozott. A képviselő azonban tovább foly­tatta: „Mint képviselő eskü alatt állok és tudom, hogy mit kell cselekednem”. — A hatósági kiküldött erre a gyűlést feloszlatta és a résztvevőket felszólította, hogy hagyják el a gyűlés színhelyét. Dr. Neuwirth ekkor igy szólt a terem közönségéhez: „Bajtársak, a gyű­lés együttmarad. Mostantól kezdve az én pa­rancsaimnak engedelmeskedjenek! Üljenek le és hallgassanak!” Halálos csönd állt be és senki sem mozdult a tő­römből. A terem előtt az udvaron csendőrök so­rakoztak fel, a hatósági kiküldött pedig visszatért a terembe s fellhivta a közönséget, hogy oszoljon szét, mert különben a csendőrök fegyveres erejü­ket lesznek kénytelenek igénybe venni. Dr. Neu­wirth erre azt válaszolta a hatósági kiküldött­nek: „Cselekedjen belátása szerint, de én megál­lapítom, hogy a jelenlévők teljesen nyugodtan viselkednek.” A képviselő ezután közölte a ható­sági kiküldöttel, hogy sürgönyözött a belügymi­nisztériumba és megvárja, amíg a válasz megér­kezik. Fél óra múlt el így teljes csendben, majd dr. Neuwirth újabb szólásra emelkedett s a kö­vetkezőket mondta: „Bajtársaik, amikor hozzátok jövök, nem engedem megvonatni magamtól a szót, mert az állam érdekében beszélek. A _mai alkalommal három dolgot akarok leszögezni. 1. nogy képesek vagyunk fegyelmet tartani, 2. hogy ezáltal képesek vagyunk arra, hogy a saját ott­honunkban kormányozzunk, 3. hogy amennyiben fegyelmezettek vagyunk, urak is tudunk lenni a saját otthonunkban. A jelenlévők lelkes éljenzéssel fogadták a kép­viselő nyilatkozatát, majd teljes csöndben és rendben szétoszoltak. A gyűlésen különben néhányon könnyebben meg­sebesültek, amikor a hatósági kiküldött felhí­vására a csendőrök először erőszakkal kísérelték meg a gyűlés feloszlatását. LONDON. — A mai angol miniszterta- nácson először tanácskoznak arról a kér­désről, vájjon a legújabb események hatása alatt meg keli-e változtatni az angolok kon­tinentális politikáját. A miniszterek meg­hallgatják a nemzetvédelini miniszterek és a diplomaták véleményét is. A kormány­sajtó szívesen látná, ha a minisztertanács egyhangú határozatot hozna. A Daily Te- legraph szerint a kabinettben több egyéni nézet uralkodik, de semmiesetre sincs egyenetlenség. A Times úgy tudja, hogy a hét végén a miniszterek és a miniszterelnök végleg döntött Anglia állásfoglalásáról. A kormányhoz közelálló lapok véleménye sze­rint a brit kontinentális politika kiszélesí­téséről és uj kötelezettségek váHalásáról aligha van szó. A Daily Héráid szerint a kormány a következő döntéseket hozza: 1. Általános nyilatkozat a népszövetség támo­gatására, 2. a kormány megismétli támoga­PARIS. — A kamara ma délelőtt ösz- szeült, hogy megvitassa az állam háború esetén való megszervezésének törvényét. A törvényjavaslatot tizenhét évvel ezelőtt Poincaré dolgozta ki, de különböző pótja­vaslatok, igy például a polgári lakosság védelme a légi támadások elől, a legfelső háborús hadvezetés kérdése stb. csak most kerül először a parlament elé. A vitára ti­zenkét szónok jelentkezett és összesen öt­ven pót- és változtatási javaslatot jegyzett be. Az ellenzék azt kívánta, hogy a tör­vényjavaslat tárgyalása csak akkor kez­dődjék meg, ha a kormány végérvényesen állást foglalt már a spanyol eseményekhez. Ezt az ellenzéki javaslatot a kamara 379 BUDAPEST. — Vitéz nagybányai Horthy Miklósné, Magyarország kormányzójának fele­sége vasárnap rádiószózatot intézett a magyar társadalomhoz a Szent István-év és az Eucha­risztikus Világkongresszus jelentőségéről. — Az 1938-ik esztendő, amelyet a benne kö­zelgő nagy ünnepi események miatt méltán mondhatunk szentévnek, kétízben is a világ ér­deklődésének középpontjába állítja Magyaror­szágot, — mondotta egyebek között a kor- mányzóné. — Az ünnepi események egyik cso­portja a virágos május utolsó hetében teszi majd mozgalmassá Budapest életét, amikor az Eucharisztikus Világkongresszus áhitatában ta­lálkozik az öt világrész kaitolikussága. Ezekhez a nagyszabású fényes ünnepségekhez nyomban csatlakozik az országalapitó első szent király halálának kilencszázadik évfordulójára rendezett Szent István-év, amelynek főünnepségei au­gusztus havában köszöntenek reánk a kegyelet és a hála jegyében. Mindezek az ünnepségek Magyarországon talán sohasem látott nagyszerű keretekben, ragyogó külsőségek között folynak le, hogy méltóak legyenek az élő Krisztus király és a halott nagy magyar király tiszteletére­Beszéde további során mély szociális érzéstől át­tási nyilatkozatát Franciaországgal szem­ben, 3. uj kötelezettségeket Anglia nem vál­lal Európában. Az angol közvélemény LONDON. — A Csehszlovák Sajtóiroda jelenti: A Times híres levelezési rovatában egyre több olyan levél jelenik meg, amely a brit kontinentális politikára vonatkozik. A mai rovat középpontjában Csehszlovákia és a csehszlovákiai kisebbségek kérdése áll. Az első levél megismétli lord Buxtonnak a telsőházban tett nyüatkozatát, amely nép­szavazást kíván Csehszlovákia németlakta területein. Ugyanakkor a lap közli dr. Cha- celeton Baley és Sir Hartland Evanns ma- gasrangu lelkészek levelét is. A két levél óva inti Angliát attól, hogy a kormány újabb kontinentális kötelezettségeket vállal­jon. Két további levélben Spear tábornok és Sir Henri Sharp nyilatkozik. Spear sze­szavazattal 155 ellenében elvetette, Daia- dier nemzetvédelmi miniszter többször bele­avatkozott a vitába, különösen azt kérje, hogy a kamara hamar intézze el a tör­vényt. Az ellenzéki Louis Marin azt java­solta, hogy a kamara délután kezdje meg a külpolitikai interpellációk vitáját, de a Ház ezt a javaslatot 398 szavazattal 180 ellené­ben elutasította. Poincaré 17 év előtti katonai javaslatai, amelyek a totális háború megszervezésére vonatkoznak, ott porosodtak a minisztériu­mok fiókjaiban. A kamara hadügyi bizott­sága most kereste elő a javaslatot, amely háború esetére kilátásba helyezi az ország hatva a kormányzóné azt az életrevaló gondolatot ve­tette fel, hogy e fenséges ünnepségekből senkinek sem szabad az ország lakosai közül elmaradnia s az ország társadalmának lehetővé kell tennie azt, hogy a leg­szegényebb néprétegek is együtt ünnepelhessenek. Ezért felszólítja a magyar társadalmat, hogy az ünne­pi hét egyik napján egyetlenegyszer mindenki érje be olyan ebéddel vagy vacsorával, amely nem több, mini egy tál étel. A megtakarított többi tál étel költségét pedig ajánlja fel azok számára, akiknek egy tál étel sem jutna máskülönben. Minden városban és községben — úgy mond — meg kell szervezni ezt a szeretet-akciót, hogy a sze­gényekhez is közelebb hozzuk ezt az ünnepet. Még egy kérése van a kormányzó feleségének. Szeretné, ha a világkongresszuson megforduló kül­földiek megismernék a magyar nemzeti viseletét, ezért felhívja a városi polgárság asszonyainak és leányainak figyelmét a népművészet és a kézműipar kincseinek támogatására és a falusi háziipari munkák szalonképessé tételére. — Kérem mind a két gondolat megvalósításához a magyar nők megértését és támogatását — fejezte be szózatát Horthy Miklósné, rint a kisebbségek fölbátoritása nemcsak a szudétanémetek között okozna bajt, hanem ÍSchleswig-Holsteinben is, a belgiumi Ham­ui and ok és az elzász-lotharingiai németek: között, azaz mindenütt, ahol kisebbségek élnek. Véleménye szerint az angol kötele­zettségek kiterjesztése garantálná a brit győzelmet az eljövendő világháborúban, de azonkívül valószínűleg lehetetlenné tenné a háborút és közelebb hozná egymáshoz azo­kat a kisállamokat, amelyek félnek Német* országtól. A tábornok szerint a szudéta- németeket nem szorítják háttérbe Csehszlo- vákiában, ezt a tábornok személyes cseh­szlovákiai tapasztalataiból tudja. A cseh­szlovákok épp úgy nem tűrik el a német beavatkozást, mint az angolok nem tűrnék el, ha a franciák beavatkoznának a walesi kérdésbe azért, mert ott bretonok laknak. Sir Henri Sharp Litvinov konferenciatervének: megvitatását tartja szükségesnek. egész gazdasági erejének mozgósítását és á nemzet teljes bekapcsolódását a küzdelembe* A javaslat szerint a háborút á kormány ve-^ zeti. Ez a határozat mindenekelőtt azt akar­ja megakadályozni, hogy a parlament bele­avatkozzék a hadviselésbe és ellenőrzést gyakoroljon fölötte, ami a világháború alatt sok nehézséget okozott Franciaországban* A törvény megteremti a hadsereg egységes vezetését és a nemzetvédelmi minisztert messzemenő teljhatalommal ruházza föl. A háborús nyereségeket egy különleges fize­tési rendszer lehetetlenné teszi. A törvény megadja az államnak a jogot, hogy a gyára­kat lefoglalja a hadsereg céljaira és a gyá­rak munkásságát is átvegye. 132 ezer állami alkalmazottat ítéltek el eddig Szovjetorosz- országban MOSZKVA. — A Pravda vezércikkben foglal­kozik a szovjet kereskedelmi életben felmerülő újabb nehézségekkel. A nehézségek okául a Prav­da a „ti'ockista-bucharimsta banditák” szabotázs­tevékenységét jelöli meg. A szahotőrök — a Pravda szerint — szándékosan romlani hagytak nagy­arányú élelmiszerkészleteket és minden módot megragadtak arra, hogy az élelmiszerforgalom elé akadályokat gördítsenek. Vádakkal halmozza el különösen Veicer volt kereskedelmi népbiztost. A Pravda vezércikke továbbá megemlíti, hogy az utóbbi időben az állami üzemekben több mint 132.000 alkalmazottat Ítéltek el csalás, szabo­tázs és hasonló cselekmények miatt. A Pravda ezzel kapcsolatban megkérdi, vájjon az igazi bű­nösök helyett nem kerültek-e ártatlan, becsületes emberek a börtönbe. A lap végül követeli, hogy nyomozzák ki a trockistákat és bueharinistákat és tegyék őket ártalmatlanná. 0N EGÉSZSÉGES LESZ ha megfogadja tanácsunkat: érel­meszesedés, vérbaj, golyva, skro- fulózis, gyulladásos természetű női bajok, légcső-hurut eseteiben a CIGELKA-LUDOVICUS lód-brómos gyógyvíz használatéi ajánljuk. „CIGELKA" forrásvállaiat, Bardejoi Poincaré háborús javaslatai a francia kamara előtt A „totális háború" megszervezése - A nemzet teljes mozgósítása háború esetén Az ünnepi héfen nem szabad szűkölködő családnak lenni Magyarországon — mondotta Horthy Miklósné rádiószózatában ^.RONTOTT IDEGES GYOMOR által okozott kiütések és sárgaság gyorsan megszűnnek tejkárával és a Sara- i i c a gyógyvíz rendszeres használatá­val. Naponta 5-szőr minden étkezés ___elSti yK órával 1—2 evőkanállal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom