Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-11 / 58. (4501.) szám

1938 március' 11, péntek. 'PRAGAI-MAOtARH 1ULAP Érvényesüljön a magyar nyelv a 83 százalékos magyar többségű | tornaijai járásban! laross Andor interpellációja a nyelvhasználat ügyében PRÁGA. — Jaross Andor nemzetgyű­lési képviselő, az egyesült párt országos elnöke interpellációt nyújtott be az össz- kormányhoz a tornaijai járásban űzött hi­vatalos nyelvgyakorlat tárgyában. Az in­terpelláció a következőképpen hangzik: Az 1930, évi népszámlálás szerint a tornaijai bírósági járásban 22.187 lakos kö­zül 17.701 vallotta magát magyarnak, ami 83.12 százalékot tesz ki. A nyelvtörvény, illetve a nyelvrendelet értelmében tehát eb­ben a járásban valamennyi hatóság köteles imagyarnyelvü kiadmányokat is a magyar lakosok rendelkezésére bocsátani. Ezt azon­ban az ottani hatóságok évek óta követke­zetesen és rendszeresen elmulasztják, ami­ből az ottani magyar lakosságnak tetemes kára támad, mert a hozzá érkező egynyel­vű elintézéseket meg nem érti és a fordít­tatás neki költséget okoz. Legutóbb a be­adott és magyar nyelven szövegezett adó­fellebbezésekre adtak az adóhatóságok tisztán egynyelvű elintézést, ami szintén törvénybe ütközik. Most, amikor a kormány állandóan han­goztatja, hogy az ilyen sérelmek adminiszt­ratív utón egy tollvonással intézhetők el, kérdezem a kormányelnök urat és a minisz­ter urakat: 1. hajlandók-e haladéktalanul intézkedő ni, hogy a tornaijai járásban és egyáltalán minden magyar többségű járásban a ma­gyar nyelv jogai teljesen érvényesüljenek, 2. hajlandók-e erre nézve szigorú utasí­tást adni az alárendelt hivataloknak, 3. hajlandók-e mindazokat a közegeket, akik ezen a téren mulasztást követnek el, a legszigorúbban megbüntetni. SzmHÁzKönWKüLTORA.. Nagy sikerrel biztat a magyar színtársulat kassai szezonja Meg kezdődött az április l-én kezdődő idény etőhészilése A csörgői csendőrség jogtalanul akadályozza az Uj Hirek terjesztését ■ Azt a valótlanságot állítják, hogy a lap be van tiltva ■ POZSONY. — Az Uj Hírek mai, március 10-i számában szószerint jelent meg az alábbi kassai tudósítás: A kormánysajtó újból veri a harangot a ma­gyar kisebbséggel való megbékülésről, a valóság pedig az, hogy a határmenti hatóságok egyelőre mitsem tudnak a békésebb szellemről és ahogy a jelek mutatják, még sokáig nem fognak tudni. Arról van szó ezúttal, hogy egy Csehszlovákiá­ban megjelenő magyar napilap terjesztését áka- dályozzák meg jogtalan beavatkozással és meg­félemlítéssel, azt állitván, hogy az illető lap, amely Szlovákia fővárosában jelenik meg, Szlovákiá­ban be van tiltva. A pozsonyi Uj Hirek keletszlovákiai szerve­zője közölte velünk a száraz tényeket: A lapot, amely főleg a falusi gazdanép számára készül, a keletszlovákiai falvakban kívánta terjeszteni. Le- genyemihályiból indult ki, gyalogosan jutott el Csörgőre is és itt is, mint minden faluban, bizo­mányost keresett a lap eladására. Sikerült egy megbízható magyar emberrel megállapodást lé­tesíteni, majd az állomásra sietett, hogy folytassa útját. Alig ért oda, csakhamar ott volt az újonnan szerződteted bizományos is, nem is egyedül, hanem — csend­őr kíséretében. A csörgői magyar látható ije­delemmel közölte vele a csendőr fülehallaíára: hogy az Uj Hirek terjesztését nem vállalhat­ja, mert — a csendőr kijelentése szerint — e: „betiltott lap". A keletszlovákiai szervező nem is juthatott szó­hoz, hogy felvilágosítsa megijedt emberét enne! ellenkezőjéről, arról, hogy az Uj Hirek napontí megjelenő lap, amelyet a demokratikus sajtósza­badság és minden fennálló törvény szerint sza­badon lehet terjeszteni, mert a csendőr hozzá­lépett és követelte, hogy igazolja magát. A szer­vező felmutatta arcképes igazolványát, amelyet a lap kiadóhivatala adott ki számára, a csendőr azonban ezt nem tartotta elégségesnek, hanem ki­jelentette, hogy hatósági igazolványra van szük­ség. A szervezőt ezúttal útjára bocsátotta, de nem úgy a csörgői magyart, aki vállalta a lap terjesz­tését A szervező még a vonatból látta, hogy a csendőr a községháza felé kiséri a csörgői ma­gyart. Hogy mi történt a hivatalban, azt a Kas­sán lakó szervező nem tudta megmondani, de megmutatta nekünk a csörgői magyar levelező­lapját amelyen az közli, hogy semmiképpen sem vállalhatja a lap terjeszté­sét, kénytelen lemondani az ezzel járó jövede­lemről is, mert a helyi viszonyok nem engedik meg e vállalkozást íme, igy dolgozik a csendőrség a keletszlovákiai magyar falvakban, ha a magyar nép érdekeit képviselő és semmiféle hatósági rendszabállyal nem sújtott napilap terjesztéséről van szó. A kor­mánysajtóban egyre nagyobb hévvel hangozta­tott Ígéretek ilyen formában jutnak el valóság képében a magyar falvakba. A demokrácia és sajtószabadság nagyobb dicsőségére! Kassai szerkesztőségünk fentebbi jelentéséhez annyit füzünk hozzá, — fejezi be cikkét az Uj Hirek, — hogy az egyesült párt törvényhozói interpellálni fognak a parlamentben a csörgői csendőrség jogtalan eljárása miatt s megtalálják a módját annak, hogy a jövőben elejét vegyék I az ilyen s az ehhez hasonló hatalmi tultengé- seknek. — HARMINC ANGOL KIRÁNDULÓ­CSOPORT ÉRKEZIK CSEHSZLOVÁ­KIÁBA. A külföldi tanulmányokat segé­lyező csehszlovák iroda, továbbá a Cedok, valamint a csehszlovák egészségügyi mi­nisztérium és kereskedelmi minisztérium támogatásával a tavasz és a nyár folyamán mintegy harminc diákcsoport érkezik Ang­liából Csehszlovákia meglátogatására. Az első 'kirándulócsoport már március folya­mán érkezik s ezek a rendezések nyáron érik el tetőpontjukat, amikor számos cso­port érkezik a Tátrába, több csoport pe- dik kanoe-kirándulásokat fog végezni a csehországi folyókon. — LETARTÓZTATÁS A TÍZ ÉV ELŐTTI ÉK­SZERLOPÁS ÜGYÉBEN. Rimaszombati tudósí­tónk jelenti: Lunacska Pál pelsőci mészáros laká­sán tíz év előtt betörők jártak és mintegy hat­ezer korona értékű aranyi és ezüstnemüt emeltek el. Annakidején a nyomozás teljésen eredményte­len maradt és csak későbben merültek föl olyan bizonyítékok, amelyek igen terhelitek voltak Sze- pessi Andrásné peísőci lakosra, nevezett azonban 1929-ben átköltözött Miskolcra. Szepessiné e na­pokban hazatért Pelsőcre. A csendőrség nyomban letartóztatta és átadta a rozsnyói járásbíróságnak, ahol tiz év előtti betörés elkövetésével gyanúsí­tott asszony ellen az eljárást megindították. — ELFOGOTT PERSELYFOSZTOGATÓ. fagyszombatból jelentik: A ferenciek és a je­uiták templomainak perselyeit egy ismeretlen tolvaj az utolsó időben rendszeresen fosztogatta. A csendőrség tegnap igazolásra szólított fel egy gyanúsan viselkedő embert, akiről kiderült, hogy Vadkerti János 47 esztendős foglalkozás nélküli If, !i fosztogatta a perselyeket. Tettét beismerte.- HALÁLT OKOZOTT A HIBÁS AUTÓ - FÉLÉVI FEGYHÁZ. Nyitrá- ról jelentik: Múlt év júniusában halálos ki­menetelű autóbaleset történt az Aranyos- marót melletti Nemesény község határá­ban. Ez ügyben Breuer Ármin kereskedő és Hugyec Béla sofőr most került a vádlot­tak padjára. Breuer hatalmas, homokot szállító autója egy dombról robogott le, amikor a hátsó fék rugója eltörött és a te­herautó összeütközött egy szembejövő au­tóval. A teherautón ülő Viglasky Vilmos, látva a veszélyes helyzetet, leugrott a ko­csiról, de olyan szerencsétlenül esett, hogy a kerekek alá került és halálra zúzta ma­gát. A tárgyaláson Breuer tagadta bűnös­ségét és azt mondta, hogy a géphibáért nem vonható felelősségre. Ezzel szemben súlyosan terhelő vallomást tett Ketykó Je­nő, Breuer volt sofőrje, aki már egy ízben figyelmeztette gazdáját, hogy az autó hi­bás és nem hajlandó azt tovább vezetni, amire elbocsátották állásából. Terhelőén vallott Blaskovics nyítrai autószerelő is. A bíróság Hugyec sofőrt kéthavi és Breuer autótulajdonost hathavi fogházra Ítélte. A két elitéit fellebbezett. xx Megelőzni a bajt jobb, mint gyógyí­tani. Ezért ne felejtse el reggel és este fo­gait CHLORODONT-fogpasztával ápolni. Mindig szép, fehérek és egészségesek ma­radnak fogai, késő öregségig. KASSA. — A keletszlovákiai magyar színtársulat, amely jelenleg Losoncon szere­pel nagy sikerrel, április elsején kezdi meg idényét a kassai színházban. Mint ismere­tes, a magyar társulat az egész téli szezon folyamán nem jutha­tott be Kassára és igy érthető, hogy a kassai magyarság fokozott érdeklődéssel várja az annyira nélkülözött magyar szí­nészetet. A háromhónapos kassai idény kétségtelenül úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben nagy föllendülést fog jelenteni a színtársulatnak és az igazgató, Sereghy Andor már most széleskörű előkészületeket tesz a magyar szezon sikere érdekében. A Szinpártoló Egyesület legteljesebb támogatásával folyik az előkészítés és ez ügyben dr. Weiser Er­nő, az egyesület elnöke ankétra hívja össze a közeli napokban a választmányt és az ér­dekelteket. A bérletgyüjtést a színház titká­ra, Rumpelmayer Alajos már megkezdte, sorra látogatja a régi bérlőket és naponta délután öttől hétig a színházban áll rendel­kezésére a közönségnek. A színház igazga­tósága huszonöt páros és ugyanannyi párat­lan bérletet hirdet. Az árak mérsékeltek. A társulat teljesen uj, modern műsorral lép a kassai közönség elé, olyan előadások­ban, amelyek eddigi állomáshelyein minde­nütt a legnagyobb sikert és elragadtatást eredményezték. Elsőnek Babay József ,,Cso­datükör” cimü zenés népmesejátékát mutatja be a társulat Buday Dénes kísérőzenéjével. A darab, amelyet ,,az uj János vitéz” néven emlegetnek és amely óriási sikereket aratott mindenütt, nagyszerű díszletekkel, pompás jelmezekben, elsőrangú rendezésben kerül a kassai közönség elé. A nagyrészt fölujitott társulat közül érdemes megemlíteni Kovács Kató primadonnát. Lakos Klári, Raffay Ica és Stefanidesz Ili szubretteket, S. Jánossá Terka hősnőt, R. Mihályi Vilcsi, Huba> Zsenka kómikákat, T. Némethy Rózsit, R. Sárossy Micit, F. Schmidt Líviát, N. Dancsó Böskét, Szép Ilát, Molnár Máriát, a férfita­gok közül a legjelentősebbek: László Andor énekesbonviván, Káldor Jenő táncoskómi- kus, Szirmay Vilmos buffó, Kozma Andor szerelmesszinész, Bakos István tenorista, Turóczy Gyula, Némethy Zoltán, Ross Jó­zsef, Dudinszky Pál, Seress Gyula, Lengyel István stb. A tizenkéttagu dzseszzenekart Fest Vidor karnagy vezényli. A műsor is­mertetésére még visszatérünk. A társulat meghódította a losonci közönséget LOSONC. — A keletszlovákiai magyar színtársulat munkája elé — amint azt leg­utóbb megírtuk — feszült figyelemmel és nagy várakozással tekintett Losonc város szinpártoló közönsége s most — az egyheti mérleg lezárása után — örömmel kell meg­állapítanunk, hogy a losonci közönség ebben a várakozásában nem is csalódott s a töbi év óta tartó feszültség után színház és kö­zönség végre egymásra talált.' Az első napokban még bizonyosfoku kö­zöny volt észlelhető, pedig Babay József me- seszerü, nagykoncepcióju daljátéka, a ,,Cso. datükör” melegebb érdeklődést érdemel volna, de a következő napokban a közönség érdeklődése állandóan emelkedő irányzato mutatott, amely a vasárnap esti előadásná , már forró sikerben robbant ki. Ebben a: eredményben kétségkívül jelentős része var a rendezés művészi munkájának, úgy a drá . mai. mint az operettegyüttes egyöntetű, a fő városi előadások színvonalával vetekedő já tékának s a pompás, komoly illúziót kelti diszletezésnek. Ezekkel az adottságokkal. < _ művészet egyszerű, de nemesveretü eszkö zeivel rövid idő alatt sikerült a társulatnál ’ az igényes losonci közönség szivét-lelké ^ meghódítani. Az elmúlt hét színházi eseményei közül k ' kell emelnünk Heltai Jenő Néma lovagjána! előadását, melyet a társulat teljes sikerkén könyvelhet el. Ez a legaprólékosabb részle „ tekig elmélyedő gonddal kidolgozott előadá maradandó értékű élmény volt a kozönsé számára. Zilia szerepében S. Jánossy Terk ' nagyvonalú alakításával emelkedett ki a ke " rétből. Beszédtechnikájának kiforrottság különösen megragadó volt, Játékánál nem csak a drámai erőt csodáltuk meg, hanem a művészi elmélyedést is. Sereghy Andor Agárdy Pátere a férfiasság és lelki nemesség művészi eszközökkel való kiábrázolása volt. Mindkettőjüknek lelkes ünneplésben volt része a közönség részéről.. A többi szereplők is: Némethy Z. (Mátyás király), T. Néme­thy Rózsi (Beatrix) és Kozma Andor (Bep- pó csatlós) egy-egy hatásos színnel tették gazdagabbá a prózai társulatnak ezt a ko­moly művészi teljesítményt jelentő előadását. A bemutatásra került darabok közül osz­tatlanul nagy sikere volt Erdélyi Mihály operettslágerének: ,,A sárgapitykés közle- gény”-nek. melynek második előadása (va­sárnap este) már teljesen zsúfolt nézőtér előtt folyt le. Az előadás keretében alkalma volt megis­merkedni közönségünknek az operettegyüt­tes legjobb erőivel. Lakos Klári, a szubrett- primadonna közvetlen, decens játékával, kedvességével azonnal megtalálta az utat a közönség szivéhez. László Andor, a kitűnő bonviván nemcsak jellegzetes, természetes alakításával, hanem melegtónusu énekével is egyik főtényezője volt a sikernek. R. Mi­hályi Vilcsi méltóságos asszonya természetes vonásokkal kirajzolt alakítás volt. Némethy Zoltán igazi húsból és vérből való paraszt­figurát vitt a színpadra. Kozma Andor játé­kát könnyedség és rugalmasság jellemzi, táncprodukcióival pedig rendkívüli hatást ért el. Stefanidesz Ili és Hubay Zsenka ele­ven játékukkal és pompás táncukkal fokoz­ták az előadás sikerét. A humorról Ross Jó­zsef, Káldor Jenő és Szirmay Vilmos gon­doskodtak, nemcsak karakterisztikus alakí­tásaikkal, hanem kifogyhatatlan ötletessé­gükkel és állandóan derültségben tartották a közönséget. A színtársulat e heti műsora is gazdag és változatos. (*) Hubay-emlékest a budapesti rádió­ban. Budapestről jelentik: A Hubay Jenő Társaság március 11-én, pénteken este 20.25 órai kezdettel Hubay-emlékestet ren­dez a budapesti rádióban. Előadásra kerül Hubay hatalmas „Vita Nuova” (Dante) szimfóniája, amelyet nagy zenekarra, fce- nórszólóra, három női hangra, vegyes- és gyermekkarra és orgonára irt. Ezt a mü- vet, amely azóta a külföldet is bejárta, 1921 decemberében mutatták be Budapes­ten. Az emlékbeszédet Ugrón Gábor tart­ja. Március 12-éo, a Mester halálának év­fordulóján gyászistentisztelet lesz, amely­nek misebetéteiben a hegedűszólókat Len­gyel Gabriella játsza. Az istentiszteletet a budai Kapucinusok templomában tartják meg délelőtt tiz órakor. Déli 12 órakor Hubay sírjánál beszédet mond Vojnovich Géza, a Tudományos Akadémia főtitkára és a Mester sírján koszorút helyeznek el. (*) A Móra Ferenc Társaság megvásá­rolja az elhunyt iró szülőházát. Szegedről írják: A Móra Ferenc Társaság vasárnapi kiskunfélegyházai közgyűlésén Feuer Já­nos tag indítványára elhatározta, hogy né­hai Móra Ferenc emlékének kellő megörö­kítésére a társaság helyisége előtti téren emléket emel, továbbá megveszi a nagy iró szülőházát és ott irodalmi székházat alapit. (*) Cserkészszindarab-bemutató Komá­romban. A komáoromi bencés főgimnázium leánynövendékei nyári tábóruk javára amelyet Szklenófürdő szomszédságában fognak rendezni, — március 12-én, szom­baton este 8 órakor és 13-án. vasárnap dél­után 5 órakor a Katolikus Legényegyleti színpadán érdekes s kedves színdarabot ad­nak elő. Szlnrekerül az ,,Erdőzsongás” ci­mü háromfelvónásös leánycserkész-szinda- rab, amelyet az első nagy tábor emlékei alapján irt dr. Szijj Ferencné. A poétikus, ötletesén mégirt s látványos színdarab ked­vesen mutatja be az erdő életét, a leány- cserkészek vidám táborát. Kerek meséje, fülbemászó muzsikája van a fordulatos színjátéknak, amely előreláthatólag a szlo­vákiai leánycserkészek színpadán még sok­helyütt szinrekerüL Nagy érdeklődés előzi meg a szombat esti bemutatót, amelynek sikerén a szerzőn kivüj a cserkészmamák is szívesen működnek közre 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom