Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-06 / 54. (4497.) szám
ms március 6, vasárnap. tPMGAtAAvtÁARHI RLAP g^iK.i«iajá<iaEKi?gsBiSgg^^ r Magyar tudományos állásfoglalás egy cseh főrféneftudós álláspont javai szemben Milyen szemszögből nézik majd a csehszlovák középiskolák leendő tanárai a magyar történelmet? ■ ■ • Kniezsa István bírálata a Macourek-féie történelmi munkáról ■ » ■ BUDAPEST. .— (Szerkesztőségünktől.) Négy évvel ezelőtt a prágai Melantrich könyvkiadó-cég által megindított Főiskolai Kézikönyvek cimü kiadványsorozatban, annak szellemtudományi osztályában első kötet gyanánt jelent meg Macourek József brünni egyetemi tanárnak, a prágai egyetemen a cseh történelem magántanárának „Déjiny Mad’arű a Uherského státu" — ,,A magyarok és a magyar állam történelme" cimü munkája. Ez a könyv annakidején a csehszlovákiai magyarság körében is feltűnést és érdeklődést keltett és a Prágai Magyar Hírlap jelentőségéhez mérten vezércikkben, tehát publicisztikai nézőpontból is foglalkozott vele. Macourek könyvének megjelenését természetesen magyar tudományos körökben is tudomásul vették. I'gy a Szekfü-Hóman-féle nagy magyar történet legújabb kiadásában, az irodalmi repetóriumban ezt a munkát is megleljük és olvashatjuk Szekfü professzor megjegyzését, hogy Macourek könyvét Go- golák Lajos fiatal magyar történettudós lefordította számára, ő pedig áttanulmányozta és megállapitotta, hogy a cseh egyetemi tanár könyve tulajdonképpen a Szekfii-Hóman történelmével szemben íródott meg. Ámbár a magyar tudományos körök a cseh történetiró munkáját tudomásul vették, részletes és beható állásfoglalás mindezideig nem történt Macourek könyvével szemben, így annál érdekesebb, hogy négyévi időköz múltán' dr. Kniezsa István, a budapesti egyetem szlávisztikai tanára bonckés alá vette Macourek müvét és francianyelvü tanulmányában a lehető legbehatóbban foglalkozik vele. Ha idegen nemzetiségű, angol, francia, lengyel, német vagy cseh tudós foglalkozik a magyar nemzet és a magyar állam történetével, az mindig érdekes és tanulságos még negatívumaiban is, mert esetleges tévedéseiben annál inkább feltükröződik az igazság. A magyar nemzet és a magyar állam történelme egészen sajátos történelmi fejlődés eredménye és igy a tisztán nyugati fejlődés sémáihoz szokott történettudós szinte leküzdhetetlen nehézségek előtt áll. ha ehhez a •kérdéshez kíván hozzányúlni. Bailagi Aladár hangoztatta azt a nézetet, hogy a magyar nemzet történetét csupán magyar vagy lengyel tudós tudja megírni, mert e két nemzet sajátos fejlődésében any- nyi a rokonvonás, hogy a lengyel-magyar | testvériség már ezen az alapon szembetűnő. Egyetemi tankönyvnek Íródott munka Macourek könyve azonban nem a nagyiközönségnek szól, hanem különleges céljai vannak. A szerző a magyar történelmi irodalmat elég jól ismeri, ő maga azonban a magyar történelem területén semmiféle önálló kutatást nem végzett. Mindez már eleve meghatározza a téma fel- dólgozásának módját és az egész munka szellemét. A munkát egyetemi tankönyv céljából olyan szerző irta, akinek ezen a téren önálló kutatásai nincsenek, nem kereshetünk tehát benne mást, mint az eddigi kutatások rövid, vázlatos összefoglalását. Mivel azonban egyetemi hallgatók kézikönyvének készült, az a célja, hogy a cseh és szlovák középiskolák jövendő tanárainak 1 történelmi felfogását kialakítsa. I Sőt a cseh egyetemeken végző magyar nemzetiségű hallgatók is e könyv alapján ismerik meg a magyar történelmet. így a csehszlovákiai magyarság szempontjából sem közömbös, hogy a cseh egyetemi katedra tekintélyével támogatott történelmi felfogás miképpen szemléli a magyar nemKniezsa Macourek könyvéről megállapítja, hogy azt a cseh tudományos könyveknél megszokott tömör előadásmód, célszerű tipográfiai beosztás és részletes index teszi könnyen használható tankönyvvé. Értékét még emeli a bámulatosan gazdag bibliográfia, amelyet Macourek minden fejezet végén felsorol. Az egyes korokra vonatkozó forrásoknak, összefoglaló és részletmunkáknak ez a jegyzéke Macourek könyvének használatát még azok számára is lehetővé teszi, akik egyébként a cseh nyelvben járatlanok. Magyarország történetének ez a rendkívül könnyen kezelhető kézikönyve azonban a magyarok történetét minden eddigi hasonló tárgyú munkával ellentétben nem magyar szemmel bévül- ről, hanem az utódállamok szemével kívülről szemléli. A gazdasági, jogi. társadalmi, művészeti, sőt politikai fejlődés vizsgálatánál Macourek sohasem a sajátos magyar vonásokat látja meg, hanem következetesen mindig csak azokat a mozzanatokat veszi észre, amelyek az utódállamok mai viszonyait illetőleg fontosaknak látszanak. Dr. Kniezsa szerint ez a szempont annyira előtérbe nyomul, hogy sokszor az a benyomásunk, mintha a könyvben nem is Magyarország történetéről, hanem csupán az Utódállamok határainak történelmi igazolásáról volna szó. Különösen vonatkozik ez Szlovákiára, ahol Macourek egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy az erre vonatkozó érveit fel ne sorakoztassa. Ezeknek a nem-magyar, főleg szláv szempontoknak következetes alkalmazása és a magyar szempontoknak mellőzése következtében Macourek Magyarországról irt története merőben különbözik minden eddigi szerző munkájától. Ez nem az a magyar történet, amelyet az eddigi földolgozásokból — akár magyar, akár nem-magyar szerzőtől származott is — ismerünk. Ez teljesen uj, eddig teljesen ismeretlen Magyarország, amely Macourek könyvéből kibontakozik. Nem a nevek és az események rajza, nem is valami uj forrásanyag, hanem éppen ezek a szokatlan szempontok teszik Macourek könyvét annyira ujPRÁGA. — Az Állami Statisztikai Hivatal előzetes becslése szerint a munkanélküliek száma az egész köztársaság területén február végén 510.655 volt a január végén nyilvántartott 519.002 munkanélküli személlyel szemben. Februárban eszerint 8347 személlyel csökkent a munkanélküliek száma. A csökkenés azzal magyarázható, hogy a rendkívül enyhe időjárás számos közmunka, sxük- ségmiinka és építkezés megindítását tette lehetővé. Éppen ezeknek a munkálatoknak megkezdése természetesen csupán az ipari vidékeken csökkentette a munkanélküliséget, igy főként szerűvé. Az uj szemlélet Macourek átértékeli a magyar történelmet. Dr. Kniezsa természetesnek tartja, hogy egy cseh nemzetiségű szerzőtől nem lehet elvárni, hogy a magyar állam történetét belülről, magyar szemmel nézze és természetes az is, hogy szláv, illetve cseh szempontok szerint igazodik. Az eddigi kutatók, akik túlnyomóan magyarok voltak, a magyar történetnek ezt az oldalát meglehetősen el is hanyagolták. Ha nem is értünk egyet egy ilyen idegen szempontú szintézissel, létjogosultságát elvileg semmiesetre sem vitathatjuk el. De amennyire elismerjük az ilyen átértékelés jogosságát, ugyanúgy el is várjuk, hogy az átértékelés tudományos alapon kellőképen meg legyen okolva. Megkívánjuk, hogy az ilyen újszerű eredményeket megfelelő bizonyító anyaggal támasszák alá. Enélkül ugyanis minden kijelentés csupán üres frázis és nem tarthat arra számot, hogy komoly tudományos eredménynek tekintsék. Am'vel Macourek adós maradt Kniezsa István ezek után megállapítja, hogy Macourek újszerű koncepciójának elfogadtatásánál a bizonyító anyaggal teljesen adós maradt. Könyvében szó sincs az uj koncepciónak forrásidézetekkel való alátámasztásáról, az eddigi vélemények komoly kritikájáról, sőt egyáltalán bármilyen tudományos apparátusról, , . , Macourek cáfol és állít, de egyetlen pillanatra sem érzi szükségét annak, hogy véleményét kellőképen megindokolja. Ha pedig mégis bizonyítani próbál, akkor sem nevezi meg forrását és igy állításait nem is lehet ellenőrizni. A bizonyító anyag és általában a tudományos apparátus teljes hiányát a munka •tankönyv-jellege magyarázza. Egy tankönyvben már csak szükebbre fogott terjedelme miatt sem várhatunk széleskörű bizonyító anyagot, vagy nagyon részletes indokolásokat. Meg kell elégedni a vázlatos ösz- szefoglalással. De éppen ezért a tankönyvben nincs helye semmiféle uj, eddig még be nem bizonyított elméletnek. A túlbuzgó tanár például elmagyarázhatja a gyermekeknek Einstein relativitás-elméletét, de ez nem foglalhat helyet a tankönyvCseh országban és Morvaországban, mig Szlovákiában és Kárpátalján, a túlnyomóan agrárterületeken alig változott a munkanélküliség. — Az egész államban kimutatott 8347 személlyel való, azaz 1,6 százalékos csökkenésből Csehországra 6695 személy, vagyis 2,6 százalék, Morvaországra pedig 1674 személy, vagyis 1.3 százalék csökkenés esett. Szlovákiában és Kárpátalján ezek szerint nemcsak, hogy nem javult a helyzet, hanem a történelmi országokéval ellentétben még némileg növekedett is a munkanélküliség. en és a tananyagban. A tankönyvek termé- sze(szerűlég szintézisek, amelyekben széleskörű analízisnek helye nincs, már pedig min- den uj tételt csak analitikus módon, a bizonyítékok kimerítő fölsorolásával lehet előadni. Ez Macourek munkájának legfőbb fogyatékossága. Újszerű, sehol sem bizonyított koncepcióját tankönyvben hozta ki, ahelyett, hogy tudományos munkában állt volna elő vele. A szerző kénytelen volt a szláv szempontokat olyan korokra vonatkozólag is alkalmazni, ahol ilyen szempontú vizsgálathoz a legcsekélyebb előmunkálatokkal sem rendelkezik. Előmunkálatok hiján -— igy frázisok jutnak szerephez. A kétféle kritika Az „uj szemlélet"-hez tartozik az a furcsaság is, hogy a szláv (cseh, szlovák, hor- vát, szero) és román kutatók véleményével szemben soha a legparányibb kritikát sem kockáztatja meg, mintha azok a történetírás mindmegannyi halhatatlan mesterei volnának. mig ha a magyar kutató véleménye a legalaposabban indokoltnak is látszik, vele szemben mindig a más nemzetbelinek ad igazat. Azért a magyar kutatók munkájából is igazságnak fogad el egyes dolgokat: a szlávokra vonatkozó pozitív megállapításokat, a magyarokra vonatkozókkal azonban vagy vitatkozik, vagy azokat hallgatással mellőzi. Ennyiben ismerteti dr. Kniezsa Macourek történettudományi módszerét. A könyv részletes elemezésében azután szembeszáll Macourek uj tételeivel. Tanulmányának ezekre a részleteire visszatérünk. A rimavöígyi református gyülekezetek presbiteri konferenciát tartottak RIMASZOMBAT. — A rimavölgyi református gyülekezetek presbitériumai közel ötszázan Feleden presbiteri konferenciát tartottak. A konferencia reggel kilenckor a templomban rendes istentisztelettel vette kezdetét, amelyet ez alkalommal a hívek serege zsúfolásig megtöltött. Az istentiszteletet végezte és magasszárnyalásu beszédet tartott Bodon Aladár rimaszombati segédlelkész. A templomból a közönség a konferencia szinhelyére vonult, ahol egyházi ének után Zajdó László lelkész imádkozott, majd megnyitotta a konferenciát. Ezután a konferencia megválasztotta diszelnökeivé dr. Zehery István egyházmegyei gondnokot és Zajdó László serkei lelkészt. Á konferencia első előadója Varga Imre rimaszombati lelkész volt, aki ,,A presbiter mint őrtálló" címen tartott igen érdekes előadást. Utána Boross Zoltán egyházmegyei tanácsbiró „A presbitérium hogyan gazdálkodjék anyagi javakban?" és Kovács Gyula nyugalmazott igazgató- tanitó „Iskoláink és a jövő" címen tartott szintén nagy érdeklődéssel hallgatott előadásokat. Az egyes előadásokhoz számosán szólották hozzá s különösen a falusi presbiterek megjegyzései keltettek nagy érdeklődést, akik hozzászólásaikban egyházias érzésükről és presbiteri hűségükről tettek tanúbizonyságot. A negyedik előadó. Varga Oros János tb. gondnok (Serke) idős kora és betegeskedése miatt nem jelenhetett meg a konferencián és nem tarthatta meg előadását. Ehelyett levelet intézett a konferenciához, amelyet felolvastak. Az egész konferencia meghatva hallgatta V. Oros János szép szavait, amelyekben egyháza iránti törhetetlen hűsége bontakozott ki. Kovács György feledi presbiter alkalmi versét Kovács Juliska feledi leánykori tag szavalta el nagy hatást érve el. Úgy a templomban, mint a konferencián a jánosi, pálfalai és a gortva- kisfaludi református énekkarok sikeresen szerepeltek. Végül Konkoly-Thege István jánosi lelkész hatásos összefoglaló beszéddel és imádsággal bezárta a konferenciát. Konferencia után közebéd volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el. A A |f* lerém és szappan garantáltan ártalmatlan és a legjobb arcápoló szer. mely már egy tégely használata után m 1 ^ ™* eltünteti a szeplőket, májfoltokat, pattanásokat és megfiatalítja, felüdit) az arcot. A bársonyos, puha arcbőr titka a friss AR1ADNE krém és sza» pan. — Gyártja és postán naponta friss szállítmányokat küld: Ph. Mr. Vasskó Gyula — gyógyszerész — ARIADNE chemiai és koz metikai laboratóriuma, PreSov, Masarykova ul. 81. Telefon 230. Postacsekk- kontó száma; Praha 82.156. — Kérje minden gyógyszertárban és drogériában) Cseh- és Morvaországból! februárban csökkent, Szlovákiában és Kárpátalján még növekedett a munkanélküliség Az egész államban 510.655 munkanélküli van Á kívülről nézeti magyar történelem hatóan ismertethetjük, mint egy magyar tudós állásfoglalását a Macourek-féle történelmi szemlélettel szemben. zet és a magyar állam történelmét. Alkalmunk volt dr. Kniezsa tanulmányához hozzájutni és igy ezt a hozzászólást be-1
