Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-06 / 54. (4497.) szám
Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2 - Ke Ma; Kis Magyarok Lapja ^ ' ^"**^*"***^ * Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450. félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12. II. emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, ül. emelet. • • TELEFON: 303-11. ® « SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHA. Magyar február 18? <d) „A kormány teljesítette a magyar v&ivisták követeléseit". — Ezzel a diadal- ittas bevezetőszóval jelentette be a magyar aktivizmus szócsöve, (hogy „a magyartöbb- Ségü helységek szlovák-magyarnyelvü vasúti fölirást és postabélyegzőt kapnak". Valamennyi magyar többségű helység lakosságával együtt szívesen tapsolnánk az állítólagos aktivista vívmánynak, ha ez a bejelentés egészen igaz lenne. De, sajnos, csak félig igaz. Vagy még félig sem.- Mindenekelőtt csak félig igaz, hogy ez az aktivisták vívmánya. A magyar aktivisták még politikai pólyások voltak akkor, amikor a magyar ellenzék követelni kezdte a magyar nyelvnek a vasúti és postai üzemben való egyenjogúsítását és lankadatlan szívóssággal ostromolta a többségnek politikailag semmivel nem indokolható és igy erkölcsileg tarthatatlan álláspontját. A magyar ellenzék volt az, amely kisebbségi életünk első napjától kezdve minden alkalmat megragadott arra, hogy tiltako- zöan mutasson rá arra az egyenlőtlenségre, amely á vasút és posta magatartásában a csehmorvaországi németséggel és a magyarsággal szemben megnyilvánult. Mi tettük tarthatatlanná érveinkkel a nyelvjogi dualizmust és így ha most a kormány kénytelen megszünteti a kisebbségi nyelv- gyakorlat eddigi kétféle mértékét, nyugodt lélekkel szögezhetjük le, hogy a mi elvünk jutott diadalra, a reform kiharcolásának erkölcsi és elvi része a mienk. A gyakorlati rész az aktivistáké. Ezt ők maguk vindikálják maguknak, mi nem akarjuk elvitatni tőlük. Ellenkezőleg örülünk annak, hogy az aktivizmus hivalgva vállalja a ráeső részt, a reform végleges megformulázásáért, a paragrafusaiért való felelősséget. Örülünk, hogy van, aki a magyar közvélemény felé vállalja a felelősséget, mert ennek az aktivista reformnak az apasága súlyos felelősséget jelent. Nem tagadjuk le, van a rendeletben némi haladás is. Azt mondja ki, hogy 192 posta- hivatalnál lesznek szlovák—magyar föliratok, bélyegzők és nyomtatványok, és mintegy 121 vasúti állomáson kell szerinte föltüntetni második helyen a magyar állomásnevét is. Kétnyelvű postabélyegzőt már eddig is elég helyen használtak, úgyhogy e téren a vívmány vajmi keveset hoz s inkább csak a kétnyelvűség kötelező voltának kimondásában rejlik, de van jelentősége a vasútnál, ahol eddig magyar állomásnevek elvből nem voltak, kivéve néhány esetet, ahol a községnevek a szlovák nyelvben azonosak a magyar névvel, mint Gortva, Tompa, Ekel, Guta, Perbeta, Helemba, Pered és Zalaba esetében. Ez az újítás mindenesetre több a semminél, de kevesebb annál a minimumnál, amelyet a tollvonásnak meg kellett volna adnia, ha meg akarja szüntetni a kisebbségi nyelvhasználat eddigi dualizmusát. Az aktivista szócső, amely az aktivista paktumot mámoros ünnepi szórakéták dur- rogtatása mellett „Magyar Február 18" címen glorifikálja, maga is érzi, hogy a magyar aktivizmus tulkevéssel elégedett meg, mert egész józanul írja: „Elvileg joggal kifogásolható, hogy a nyelvhasználat gyakorlatában a nemzetiségi számarány igen magas, ötvenszázalékos kulcsot állapítottak meg és nemcsak az egyes helységek lakosságának nemzetiségi réte- geződését, hanem az illetékes birósági járás nemzetiségi statisztikáját vették alapul. FOLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN Mag yarország gazdasági hatalmi átépítése Darányi Győrött ismerteti© a magyar kormány nagyarányú fegyverkezési és szociális programját Vagyonadó - A mezőgazdaság megújhodása - Igazságos eljárás a zsidókérdésben — Egymilliárdos beruházási terv «*- A magyar hadsereg kérdése - Erélyes szavak a kisebbségekről A külpolitikai helyzet és a magyar álláspont GYŐR* — Darányi Kálmán miniszterelnök szombaton délben Győrött a kulturházban nagyszámú előkelő közönség jelenlétében hatalmas politikai beszédet mondott. A miniszterelnök beszédét a magyar rádió is közvetítette. Darányi Kálmán beszédében az időszerű bel- és külpolitikai események ismertetésén kívül bejelentette a magyar kormány legközelebbi hatalmas szociális és gazdasági programját, valamint széleskörű beruházási tervét Darányi miniszterelnök beszéde elején rámutatott arra, hogy ez a vidék, a Dunántúl, a keresztény magyar kultúra bölcsője, ahonnan a közeli Pannonhalma ezer éven át sugározta a magyarrá vált keresztény müvel -éget — Csak erős nemzeti érzéssel átitatott nemzeti társadalom tud ellenállani a nemzetközi bol- sevizmus romboló árjának, — mondotta egyebek között. — A mi alkotmányunk nem mesterségesen készült, hanem ezeréves véres és dicsőséges történelem alkotóereje formálta. Ezért teljes bizalmatlansággal vagyok azok iránt, akik kétségbevonjáík az alkotmány nemzetfenntartó erejének igazságát. Idegenek talán jóhiszeműen eshetnek ilyen tévedésbe, itthon azonban csak történelmileg műveletlen, magyarságukban megbízhatatlan és politikailag éretlen elemek lehetnek azok, akik az alkotmányosság eszméjét idejétmúltnak tartják. Nem engedhetjük át az egyéni fantázia veszedelmes játékának azt a funkciót, amely a legsúlyosabb kormányzati és történelmi felelősséggel van egybekapcsolva. Egyedül a kormányzó hivatott arra, hogy bizalma alapján a kormányhatalmat valaki kezébe letegye. Vele együtt egyedül az alkotmányos tényezők azok, akiknek akarata az ország kormányzásának irányát megmutatja és sorsát meghatározza. Ne feledjük el, hogy a bolsevizmus gyakran álcázza a demokrácia, a liberalizmus, sőt a nyilas mozgalom köntösébe a maga pusztító mozgalmát. Nem tűrünk semmiféle ilyen álcázott mozgalmat, legkevésbé sem respektáljuk a bolsevizmus kalózlobogóit. Azokkal, akik hasonló szellemben vallják a jobboldali politikái, ha sorainkon kívül állnak is, szívesen dolgozunk együtt. A felforgatást azonban csirájában el kell fojtani. A magyar zsidóság helyzete — Ennek a mozgalomnak egyik fő problémája a zsidó kérdés. Zsidó kérdés van és ez egyike az elintézetlen közéleti problémáinknak. A kérdés lényegét abban látom, hogy az ország határain belül élő zsidóság különleges diszpozíciójánál és jellegénél fogva, részben pedig .a magyar fajta közömbössége miatt aránytalanul nagy szerepet játszik a gazdasági élet bizonyos ágazataiban. A zsidóság aránytalanul nagy számban helyezkedett el azokban a foglalkozási ágak-| bán, amelyekben a kereseti lehetőség könnyebb s kedvezőbb, A zsidóságnak a fővárosban való tömörülése természetesen kifejezésre jut ennek a városnak kulturális és gazdasági életében, s ez a megnyilvánulás a magyarság törekvéseivel nem mindig áll harmóniában. A kérdés törvényes és tervszerű rendezésének tehát alapfeltétele az, hogy igazságos helyzetet teremtsünk. Igazságos helyzetet, amely az említett szociális aránytalanságot helyrehozza, vagy kiküszöböli, s a zsidóság befolyását az ország kulturális és egyéb területein illő mértékben csökkenti. Az ilyen rendezés, amely az ipar, a kereskedelem és a hitelélet területén s a gazdasági élet vállalkozásaiban a keresztény társadalmat az őí meg* illető előfeltételhez akarja juttatni, magának a zsidóságnak az érdekeit szolgálja, mert lényegesen enyhíteni alkalmas az antiszemitizmust és ezzel a szélsőséges türelmetlen mozgalmak tendenciáit. Magyarország és az osztrák-német kérdés — A külpolitikai helyzetről részletekbe való bo- csátkozás nélkül csak nagy általánosságban kívánok szólani. Tagadhatatlan tény, hogy az utóbbi időben nagyfokú idegesség mutatkozott külpolitikai téren. A legutóbbi napokban azonban javulás következett be és ez legnagyobbrészt Anglia határozott békeaikaratának tulajdonítható. — Figyelembe véve azt a baráti viszonyt, amely bennünket a szomszédos Ausztriához, valamint Németországhoz fűz, az osztrák-német helyzet fejlődését természetszerűleg élénk figyelemmel kisérjük annak a reményünknek adva kifejezést, hogy a két német népességű állam egymás mellett haladva fogja betölteni történelmi hivatását. — A Kormányzó ur legutóbbi lengyelországi látogatása, ha csak lehet, még jobban megerősítette az évszázadok óta fennálló hagyományos és őszinte barátságot, amely a két országot egymáshoz fűzi. — Szinte fölöslegesnek látom hangsúlyozni* hogy Magyarországnak Olaszországhoz, Ausztriához és Németországhoz való baráti viszonya nemcsak változatlanul jó, hanem miként az a legutóbb januárban Budapesten tartott hármas külügyminiszteri értekezleten megállapítást nyert, s amint azt az akkor kiadott közös nyilatkozat is kifejezésre juttatta, ezen a téren a barátság kölcsönös elmélyülése is megállapítható. Ki szafeeiátja el Magyarország és az utódáSfaiüels közeledését? — Tavaly áprilisban Szegeden tartott beszédemben egyebek között rámutattam arra, hogy készek vagyunk korrekt viszonyt teremteni azokkal az államokkal is, amelyektől több-kevesebb ellentét választ el bennünket, hogy a függő kérdéseket kölcsönös megegyezés utján kívánjuk megoldani, feltéve, hogy az utóbbiak ennek a célnak elérésénél a maguk részéről hasonló jóindulatot mutatnak és ha Magyarországnak e téren emelt természetszerű követelményei a túloldalon megfelelő elismeréssel fognak találkozni. E kijelentésem óta majdnem egy esztendő telt el anélkül, hogy a felajánlott rendezés — néhány általánosságban kifejezett óhajtól eltekintve —> előrehaladt volna, noha a mi megegyezési készségünk az egész lefolyt idő alatt változatlanul fennállott. Ez a készég továbbra is fennáll, feltéve, ha politikai türelmünkkel senki visszaélni nem akar. Mindenekelőtt biztosítani a kisebbségek Jogait! — Ez alkalommal is szükségesnek tartom azonban újból hangsúlyozni, hogy a szomszédainkkal való korrekt viszony megteremtésének sine gua nonja az, hogy a magyar kisebbségeknek törvényes eszközökkel való védelme biztosittassék. A kisebbség sorsának kielégítő rendezése nélkül nem alakulhat ki normális viszony Magyarország és a kisantant államai között. „Nagyszerű hadseregünk van“ — Ausztria és Olaszország képviselői a Budapesten tartott hármas külügyminiszteri tanácskozáson újra megerősítették, hogy kormányaik Magyarországnak a katonai fegyverkezés terén való teljes egyenjogúságát elismerik. A három kormány képviselői helyesnek látták hangsúlyozni azt is, hogy szükséges ennek a tervnek mielőbbi megvalósítása. Ha van is nagyszerű hadseregünk, amelyre büszkén tekintünk s ha honvédségünk kitűnő bizonyítéka is a nemzet egészséges voltának és életrevalóságának, belső erőfeszítésre szükség van, ebben a szükségben pillanatig sem kételkedhetünk. A kormány és a magyar társadalom egész lélekkel foglalkozik a véderő ügyével. A nemzettől további készséget és áldozathozatalt várunk, mert ez a legalkalmasabb és a legbiztosabb mód a nemzeti haderő teljes kiépítésére. FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN
