Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-04 / 52. (4495.) szám

1938 márdtia 4, péntek. ^RXGM-7V\AG^AR-HIRliAE» WKűaSBBUBSS. * Mám, Uol vayyZ Irta: Herczeg Ferenc r A közelmúltban napvilágra került buda­pesti erkölcsbotránnyal kapcsolatban irta a nagy magyar író a Pesti Hírlapban az alábbi érdekes hozzászólást: A varróléány gyermeke nem sír már, szegénykét elnémították orvosi segítséggel; de helyette a felriasztott kérdések egész kórusa üvölt bele a báli éjszakák vidám lármájába. Itt van mindjárt az uj szerelmi morál! A jó társaságban nem óhajtanak róla beszél­ni, de mindenki tisztában van vele, hogy a háború utáni nemzedék másképp gondolko­dik ezekről a dolgokról, mint a háború előtti. És éppen a fiatalság legműveltebb része vall ezen a téren radikálisan merész elveket. Ugylátszik, míg mi öregek szunyó­káltunk, addig szabad lett a nő, kiszabadult a háremmorál rozsdás vasrácsa mögül, amivel persze együtt jár, hogy szerelmi ügyeit a. költészet bűvköréből átutalta az élettani laboratóriumba. „Legalább keve­sebb a hazugság!" —' mondják. Mi pedig hozzátesszük: Kivéve azt az esetet, mikor a szerelem mocsokba és vérbe fül! Mert van valami, amit nem könnyű bele­illeszteni a női szabadság és egyenjogúság keretébe: a gyermek! Akárhogyan lazítják is a régi kötelékeket, az anyaság mindig mélységesen komoly dolog fog maradni. Még a falanszterben is. Abba még bele le­het törődni, hogy a nő szabadon rendelkez­zék önmagával, de arra még nem érett meg a kor, hogy szabadon rendelkezzék a mag­zata életével. , . Ugylátszik, nem egyben közülök megvan a hajlandóság, hogy átlépjen a korlátokon, melyeket az állam és az egyház állított ne­kik, legalább erre vall az a körülmény, hogy vészesen terjed az orvosi „gyakor­latnak" az a neme, amely mesterséget csi­nál a rügyező élet irtásából. Ezek a dokto­rok olyanformán vannak a büntető tör­vénykönyvvel, mint annakidején az ame­rikai szeszcsempészek a prohibiciós törvé­nyekkel: örülnek a szigorú paragrafusok­nak, mert nekik köszönhetik, hogy súlyos százasokat lehet keresni egy szegény var­róleányon. Ugylátszik, az orvosi tényke­désnek ez a módja acélosra keményíti a lelkiismeretet, mert néha, a buzgalom he­vében, nemcsak a rügyező, de a virágba szökött életet is irtják. Úti figura docet. olyan férfiról, aki olyan mélységesen tud hallgatni, mikor a törvénytelen gyermeke anyját pelengérhez kötik. Hiszen érthető, hogy az apa ilyenkor nem igen törtet a nyilvánosság elé. Az is meglehet — ismé­teljük: nem a celldömölki emberről beszé­lünk, hanem arról az egész férfifelekezet- ről, melynek ő egyik igen szerény képvi­selője az is meglehet, hogy annakide­jén anyagilag „kárpótolta" a nőt és igy, a férfimorál szabályai szerint, magára néz­POZSONY* — Pozsony város magyar könyvtártanáé sa e napokban tartotta meg ren­des ülését dr. Jankovics Marcell elnöklete alatt. A tanács elhatározta, hogy ellentétben az eddigi szokással, a könyvtártanács rendelkezésére álló pénzösszeget a Városi Takarékban fogja kezel­tetni, hogy megkönnyítse és egyszerűsítse a könyvek árának kifizetését. A tanács ezután fogkikozott a könyvtártaniács tagijainak kiegészí­tésével és elhatározta, hogy megteszi ez irány­ban a szükséges lépéseket, bevonja a tanácsba az olvasók képviselőit és a közművelődési ta­nács elnökét, egyszóval a törvény értelmiében egészíti ki magát. Kifogásolta a tanács azt, hogy annak ellenié­re, hogy már egyizben szóvátette azt a lehetetlen állapotot* hogy a városnak egy magyar kulturális intézmé­nyében sincsenek magyar feliratok, mégsem történt intézkedés ennek megszüntetésé­re. A tanács megbízta dr. Jankovics Marcell el­nököt és dr. Bicsovszky Kázmér titkárt, hogy a szükséges lépésieket tegyék meg. A könyvtár forgalma 1937-ben egyébként a következőképpen alakult: magyar könyv van 13.027 kötet, ehhez 1937-ben 468 kötet mint uj ve befejezte az ügyet. Mi azonban a lo­vagiasságnak ezt a fajtáját túlságosan kö­zépkorinak találjuk, ez ellen a mi szeré­nyen adagolt modernségünk is lázadozik. A jogtudomány ismeri a köteles gondos­ság fogalmát, —- nézetünk szerint minden ilyen esetben tisztázásra szorul, vájjon az apa köteles gondossággal viselkedett-e, más szóval: megtett-e minden tőle telhetőt, hogy a szégyentől rettegő nő vesztébe ne rohanjon? Mert hiszen annyit minden fér­fiember tud, a legutolsó is, hogy a nő, ha ilyen állapotában magára hagyják, rend­szerint ostobaságokon töri a fejét. Nekünk végre is kötelességeink vannak felebará­tainkkal szemben, kötelességeink akkor is, ha a felebarátunk véletlenül nő és ha gyer­meket szült nekünk. És kötelességeink van­nak gyermekünkkel szemben is, nehogy úgy pusztuljon, ahogyan épérzésü ember egy kutyakölyköt sem enged elpusztulni. beszerzés járul. Ebből ifjúsági könyv van 525 kötet, 1937. évi beszerzés 29 kötet Az elmúlt esztendőben összesen 1267 olvasója volt a könyvtárnak, ebből nem állapítható meg a nem­zetiség szerinti arány, mert az olvasók közösen vették ki a különféle könyveket. 1937-ben 19 magyar olvasóval volt több, mint az elmúlt esz­tendőben. A könyvtárnak van két fiókja éspedig az Llnitas-házakban, ahol 111 magyar könyv van és a Masaryk-kolsónián, ahol 50 kötet van. A városházán lévő olvasóteremben 13 magyar napilap, 7 heti és 55 havi folyóirat áll az olva­sók rendelkezésére. Az Unitasban 1 magyar na­pilap és a Masaryk-koiónián ugyancsak egy ma­gyar napilap. A központi könyvtárban 25.680 magyar látogató volt, az Unitasban 2909 és a Masaryk-koiónián 2150 magyar látogató, ösz- szesen tehát a városi magyar könyvtárat 30.739 magyar látogatta az elmúlt esztendőben. A legszorgalmasabb magyar olvasók Bucher Rudolf ny. mozdonyvezető, Erdész Béla és Né­meth Zoltán ny. postatisztviselők voltak. A legolvasottabb könyv pedig Harsány! Zsoltnak a Magyar rapszódiája, Nyirő Józsefnek Isten igájában és Zilahy Lajos a Két fogoly dmü mü­ve volt. Ötmillió embernek biztosit nyugodt öregkort a magyar mezőgazdasági Pozsonyban még a város magyar kultúr­intézményeiben sincsenek magyar felírások A. magyar könyvtárianács a sérelmes állapot megszüntetését sürgeti Az igazságszolgáltatás pallosa bizonyá­ra keményen le fog sújtani az angyalgyá­rosra, de mi valószínűnek tartjuk, hogy az első pánik enyhülése után a diplomás pat­kányhad fokozott buzgalommal fogja kö­rülrágcsálni az élet fáját, mert hiszen idő­közben tekintélyes restanciák gyűlhettek fel. Vannak tudós szociológusok, akik elvi okokból hívei a gyermekáldás korlátozásá­nak, de nekik is el kell ismerniük, hogy aki haszonlesésből játsza ki a törvényt, az nem érdemel kíméletet. A mi hitünk sze­rint a rendőrsgének, amely ennél jóval ke­ményebb diókat is fel tud törni, csak akar­nia kell, hogy véget vessen ennek a félig- meddig a nyilvánosság előtt folyó, szeny- nyes iparnak, vagy hogy azt legalább is visszaszorítsa földalatti odúiba. Aminek al­kalmasint senki sem örülne jobban, mint a magyar orvosi kar tiszteletreméltó tagjai. Egyébként távol legyen tőlünk, hogy a szerencsétlen vidéki kis varrónő esetében valami modern problémát lássunk. Banális eset, ilyen varrónődráma mindig volt és mindig lesz, amíg ösztönök fütik a fiatal vért; modern a dologban csak az a köny- nyedség, mellyel a leányanya az idegen nagyvárosban megtalálta a neki való or­vost. Minket az ügyben csak az az egy ember érdeke], akiről eddig alig esett szó: az apa! Mert hiszen a gyermeknek nemcsak anyja de apja is volt. Amíg arról volt csak szó hogy faképnél hagytak egy nőt, addig még hagyján! Az a szerencsétlen ugyan ször­nyű vesszőfutáson ment keresztül, ami em­beri és női méltóság volt rajta, az caFatok- bán hámlott le róla, — dehát ő szabac akart lenni és azt csinált a szabadságával amit akart és tudott. De nemcsak a nőrő van szó, hanem a gyermekről. Azt is fa< képnél lehet hagyni? És nemcsak egy fér­firól van szó — legkevésbé arról a cell- dömölkiről —* hanem szó van minden munkások aggkori biztosítása A törvényjavaslat a képviselőház előtt BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) A képviselőház a mező- gazdasági munkások aggkori biztosítási ja­vaslatát tárgyalta. Az általános vita végén Darányi miniszterelnök beszélt. Hangsú­lyozta, hogy a keresztény és nemzeti ala­pon álló jobboldali politikusok követelésé­nek tett eleget, amikor ezt a javaslatot a Ház elé hozta. Ez a javaslat — mondotta —1 széles néprétegek javát kívánja szolgál­ni, tekintetbe véve a szociális és a terme­lési szempontokat. A múltban az ipari munkások sorsának javítására sok intézke­dés történt, pedig az ipari munkások a nemzet kisebb részét jelentik. Szükség volt tehát a mezőgazdasági munkások jólétének biztosítására is. Ezután Darányi Kálmán ismertette a ja­vaslat tartalmát. A biztosítás majdnem öt­millió embernek biztosit öreg korára jobb életfeltételeket. Reméli, hogy sikerül a gon­doskodást kiterjeszteni az özvegyekre is, úgy hogy a hatvan éven felüli özvegyek férjük járulékának felét élvepék. 1,107.850 ember tűntél tavaly Amerikában 398.813-nak végleg nyoma veszett NEW YORK. — A newyorki rendőr főnökség most adta ki 1937. évi kimutatását az eltűntekről. A statisztika szerint naponta 3000 azoknak, a száma, akiket hozzátartozóik keresnek és a múlt évben 1,107.850 esetet jelentettek be, de ebből csak 417.567 eltűnt után nyomozott a rendőr- hatóság, az esetek túlnyomó nagy számában nem a rendőrség, hanem a magándetektiv-vállalatok nyomoznak, mert a hozzátartozók inkább bíznak ezekben. Az amerikai magándetektiv-vállalatok majdnem kizárólag eltűntek keresésével foglal­koznak. Érdekes a kimutatásban, hogy kétszer annyi férfi tűnik el, mint nő. A statisztika szerint 1937-ben az eltűnés oka 580.126 esetben nyomasztó adósság volt, messze ezután következnek a sorban azok, akik csalásokért, vagy más bűncselekmények miatt a büntetés elől szöknek meg. Kerek 130.000 házasfél tűnt el 1937-ben, mert tűrhetetlenné vált számára a házasélet. Ren­geteg azoknak a szülőknek a száma, akik eltűnt fiukat keresik. A nyomozás e tekintetben arra vezetett, hogy a fiatalemberek főleg azért hagyják el a szülei házat, mert nem tudnak munkát találni és nem akarnak szüleik terhére lenni. A sorban következnek az üzlet- és lakásbérlők, akik adósak maradtak a bérrel és kereket oldot­tak. A newyorki rendőrség és a magándetektiv- vállalatok 1937-ben az eltűntek 42 százalékát ki­nyomozták, húsz százalék az arányszám azoknál, akik hosszabb, vagy rövidebb idő múlva önként jelentkeztek és a múlt évben 389.813 eltűnt nem volt felkutatható^ .....■■ Na gy részvét mellett temették el Gotthilf Mihályt ROZSNYÓ. — Súlyos veszteség érte Rozsnyó magyar társadalmát: dr. Gotthilf Mihály ügyvéd hatvannégyéves korában február 28-án rövid betegség után meghalt* Dr. Gotthilf Mihály köztiszteletben álló tagi­ja volt a gömöri jogászvilágnak s a régi gö- mörmegye és Rozsnyó város közigazgatása-, bán is jelentős szerepet játszott. Több bank­nál és uradalomnál működött mint ügyész, egy ideig elnöke volt a rozsnyói zsidó hit­községnek és halálig lelkes híve volt az egyesült pártnak* Dr. Gotthilf Mihály Alsósajó községben, született. Jogi tanulmányait Eperjesen és Budapesten végezte. Rövid ideig Budapest ten ügyvédeskedett, majd Rozsnyón nyi­tott irodát, amelyet haláláig vezetett. A háború előtti években gróf Andrássy Géza betléri uradalmának jogtanácsosa lett s eb­ben a tisztségében haláláig tevékenykedett. 1912-ben megalapította a rozsnyói Sajóvöl- gyi Bankot. A világháborúban a fronton tel­jesített szolgálatot. Az államfordulat után oszlopos tagja volt a magyar nemzeti párt­nak, majd az egyesült pártnak. Gerinces magyarságáért mindenki tisztelte s példa­képe volt a zsidóvallásu kisebbségi magyar embernek, öt évvel ezelőtt súlyos beteg lett s csak jobblábának amputálásával menthet­ték meg az életnek. Halálát szívbaj okozta. Kedden délután temették Rozsnyóról a város társadalmának osztatlan részvéte mellett. A temetésen képviseltették magu­kat az ügyvédi kar, a bíróság, a város, a járási hivatal, a különféle társadalmi és jó­tékonysági egyesületek, hitfelekezetek, az egyesült párt rimaszombati és rozsnyói körzetei. Lemberger Izsó főrabbi gyászbe­széde után dr. Langhoffer László ügyvéd a kartársak nevében búcsúzott Gotthilf Mi-t hálytól. A holttestet Alsósajóra szállították, ahol a családi sírboltban helyezték örök; nyugalomra. A sírnál a régi bajtársak ne­vében Barna Béla volt ezredparancsnok, a régi iskolatársak nevében pedig Dusza Já­nos pelsőci református lelkész búcsúzott Gotthilf Mihálytól. Halálát özvegye, szüle-, tett Falvi Boriska, édesanyja és kiterjedt ro­konság gyászolja, . , , , _ j A teplitz-sclrönaiii eset mentelmi bizottsági előadója már készíti a jelentést a Ház számára PRÁGA. — A képviselőházi mentelmi bizott­ság ^választmánya ma fejezte be a szudétané- metpárti képviselők klubja ama panaszának tár­gyalását, amelyet a klub a teplitz-sdhönaui ál- iamrendőrség eljárása miatt nyújtott be. Dr* Neuman bizottsági előadó e panasz részletes vi­tája előtt terjedelmes előadmányában azt fejte­gette, hogy a szudétanémet képviselők mentel­mi jogát Teplitz-Schönauban nem sértették meg, de a mentelmi jog megsértése akkor sem forog­na fenn, ha az eset teljesen úgy játszódott volna le, amint azt a panaszosok vázolják. — A vitá­ban hárman szólaltak feL Az albizottság ezután megbízta az előadót, hogy a plénum. számára írásbeli jelentést készítsen. Ezzel az albizottság munkáját befejezte. Olcsóbb lett Kassán a nagybani gázfogyasztás Kassa város kfizgyOlése KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonjelen- tése.) Szerdán délután tartották meg a városi közgyűlést Maxon Milán polgármester elnöklete alatt. Több ügy után a gáz nagybani fogyasztási egységárát állapították meg. Az eddigi 1 korona helyett 70 fillérbe fog kerülni a gáz nagybani fogyasztás esetén. Természetesen ez csupán né­hány nagy fogyasztót érdekel. Elfogadták a Rá- kóczi-emlékmü elkészítésére vonatkozó javasla­tot is. Nagyobb vitát okozott a KAC által rendezett; kulturelőadás ügye. amelyen Pluhár István tar­tott előadást. Az eladott jegyek után 25 száza­lékos vigalmi adót hajtottak be, holott kimondot­tan kulturelőadásról volt szó. Pilát József egye­sült párti képviselőtestületi tag a vigalmi adó el­engedése mellett szólalt föl, de a többség a KAC kérelmét elutasította. A városi detektívek, al­tisztek és kézbesítők tulóradijazási kérvényét is elutasították és az ügyet a pénzügyi bizottság elé utalták. Feltűnést keltett az italmérési engedélyek ki­adásának tárgyalásánál a cseh iparospárt állás­foglalása. Az iparospárt az italmérési engedélyele kiadósa ellen szavazott, tehát nyiltan az iparo­sok ellen. így a többség elvetette az italméróic kérvényét. Több adminisztrációs ügy letárgyal fása után a közgyűlés .v^get éri. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom