Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-04 / 52. (4495.) szám

&&L , J XVII. évf. 52. (4495) szám • Péntek • 1938 március 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Itt, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská a 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. SÜRQÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA. Hlinkáék nem lépnek be a kormányba Kétórai tanácskozás után a szlovák néppárt elutasította a kormánybalépés javaslatát ■■ Magyar iskolába magyar szellemet (s. i.) KASSA. - A Lidové Noviny mi­napi számában érdekes cikk jelent meg az állami hivatalok magyar alkalmazottairól. A cikk élesen elitéli azokat a magyar állam­hivatalnokokat, akik annakidején a bizto­sabb elhelyezkedés érdekében szlovákoknak vallották magukat. Súlyosan ártanak ezzel az állam jó hírnevének, úgymond a cikkíró, mert a valósággal ellentétben kisebbítik a magyarság hivatalos számarányát az állami hivatalokban és ezáltal lovat adnak a ma­gyar sérelmi politika alá. A cikkíró szüksé­gesnek tartja a revíziót annak megállapítá­sára, hogy ezek a kétes nemzetiségű tisztvi­selők nem vallották-e magukat a népszám­lálás alkalmával magyaroknak, s követeli a státus megfelelő helyesbítését a revízió álapján. Jellemző a Lidové Noviny kezdeménye­zése, amelyet kissé elkésettnek tartunk. Alig hisszük, hogy azok a gyönge vagy megseb­zett önérzetü magyarok, akik a hivatal tál lencséjéért lemondtak magyarságukról, ilyen egyszerű buzdító szóra visszatérjenek az el­hagyott nemzethess Annál kevésbé hisszük ezt; mert a Lidové Noviny buzdítása na­gyon is egyedülálló, magán viseli a napi po­litika bélyegét és alig alkalmas a régóta tar­tó irányzat átváltására, amely ma is befo­lyása alatt tartja a lelkeket. Mint többször megállapittatott, több, mint tizenhétezer ma­gyarnak van joga állami állásra a magyar­ság számaránya szerint, kétszer annyira, mint amennyi valóban állami állásban van és megértjük, hogy a mai, állítólag „enyhü- lő'' légkörben a hivatalos körök számára is kellemetlen ez a statisztika. A belső revízió enyhítené a statisztika kényelmetlenségeit, anélkül, hogy bármibe is kerülne, anélkül, hogy a valóságos helyzetet egy hajszállal is megváltoztatná. Kérdés, vájjon a statisztikai revízióval vísszamagyarositott állami hivatalnokok va­lóban gyarapitanák-e a magyarság erejét, visszatérésük a magyar táborba növelné-e a magyar nemzeti öntudatot és összetartást. Aligha. Ezúttal elsősorban a magyar kultúra szempontjából kell megvizsgálnunk, mit vár­hatnánk azoktól a ,,megtért magyarokétól, akik az érvényesülésért tagadták meg nem­zetiségüket és most esetleg éppen statisztikai érdekből ‘térnek vissza a megtagadott nem­zet kötelékébe. Nem sokat várhatnánk tőlük. Tudnivaló, hogy a magyarnyelvű iskolák tanárai és ta­nítói közül igen sokan -—’ főleg a vezető állásban levők — szlovákoknak és ruszi­noknak vallották magukat. A tanerők kö­zött valóban elég szép számban vannak olyanok, akik alig bírják az államnyelvet és csupán a könnyebb érvényesülés vegeit csatlakoztak a többségi nemzethez. (Tu­dunk például olyanokról, akiik az orosz fogságban tanultak meg valamelyest oro­szul és a gyér nyelvtudás- segítette őket ahhoz, hogy ruszinoknak vallhassák magu­kat.) A legtöbb magyar iskola élén ilyen szlovák vagy ruszin nemzetiségű igazgatók állanak és éppen röviddel ezelőtt bizonyí­tottuk be egyik cikkünkben, hogy a kassai magyar iskolák közül abban a három tan­intézetben merül fel a legtöbb pedagógiai panasz, amelyeknek élén nem magyar nem­zetiségű igazgató áll. Kimutattuk, hogy ezeknek az igazgató uraknak nem szív­ügyük a magyar tanintézet fejlődése és v’J­FOLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN PRÁGA. — Ma tartotta várva-várt ülé­sét a szlovák néppárt. Mint ismeretes* Hodza miniszterelnök már hetek óta foglal­kozik a kormánytöbbség kiszélesítésének tervével. Az eredeti terv az volt, hogy Kra- már volt pártját, a cseh nemzeti egységpár­tot és a szlovák néppártot bevonják a kor­mányba s ezzel megteremtik a legnagyobb többséget, amely fölött valaha csehszlovák kormány rendelkezett, Hodza nagy súlyt helyezett különösen a szlovák rr^párt kor­mány b alép ésére, mert ezáltal valamennyi szlovák pártárnyalatot maga mögött tud­hatta volna, Ez lett volna a jubileumi év nagy koalí­ciója, amelyre a külpolitikai helyzet követ­keztében is nagy szüksége lenne. A tárgya­lásokról a legellentmondóbb hírek jelentek MOSZKVA. — Csütörtökön délelőtt 11 óra 50 perckor ismét megkezdték a moszk- jj vai hazaárulási pör tárgyalásait. Az első | tanú ma Ivanov volt, a faipar eddigi nép­biztosa. A vádlott megerősítette a vádirat vádjait és teljes mértékben bűnösnek val­lotta magát. — Azért vallottam igy — mondotta, — mert beláttam a szovjet elleni összeesküvés szörnyűségét. Ivanov ezenkívül azt vallotta, hogy Bu- charin beszélt neki egy szerződésről, ame­lyet a jobboldali ellenzék Angliával kötött s amelynek célja a jelenlegi szovjetkormány eltávolítása volt. Az uj orosz kormány nagy koncessziókat adott volna az angol nagy­iparosoknak a szovjet északi területének ki­aknázásánál. Bucharin kijelentette, hogy Angliával megegyezett, de Anglia bizonyos „előleget" kér, mert csak igy biztosíthatja támogatását. Rozengolc, a volt külkereske­delmi népbiztos erre Ivanovval együtt $ok- millió rubel értékű fát csaknem ingyen jut­tatott Anglia kezébe. Visinszki és Kresztinszki harca A tárgyalások drámai magaslatát Kresz­meg úgy a koalíció, mint az ellenzék lapjai­ban. A múlt hét végén a kormányhoz közel­álló politikai körökben nagy optimizmus uralkodott és már-már úgy látták, hogy a Hlinka-párt föladja intranzigens álláspont­ját és belép a kormányba. Ekkor hangzott el Hlinka nevezetes rózsahegyi beszéde, mely­ben az ősz pártvezér a kormánybalépés föl­tételéül a pittsburghi szerződésnek az alkot­mánylevélbe való iktatását szabta meg. Ugyanekkor nagy feltűnést keltett a SJovák körinterjuja, amelyben a lap Henleint, Esterhá­zy! és a ruszin ellenzék egyik vezérét, Pjescsák képviselőt szólaltatta meg az autonómiáért való közös küzdelem kérdésében. E két mozzanat le- hütötte a kormánykörök optimista hangulatát, de ennek ellenére Hodzáék a mai napig híztak abban, hogy sikerül a megegyezést létrehozniok. tinszki kihallgatása jelentette. Kresztinszki, mint a többi vádlott is, szörnyű állapotban volt. Megtörtén, beesett szemmel jelent meg bírái előtt. Az államügyész mindent arra összpontosít, hogy a többi húsz vádlott val­lomásai alapján Kresztinszkit is vallomásra bírja. A külügyi népbiztos volt helyettese kétségbeesetten küzd életéért. Magas, izga­lomtól remegő hangon visszavont mindent, amit az előző vizsgálat alatt mondott. Több- izben kiáltotta: — Ártatlan vagyok! Nem vagyok troc- kista! Visinszki államügyész, mint a ragadozó állat, meggörbült háttal figyeli Kresztinszki szavait és állandóan a tanukat kérdezi, ha Kresztinszki valamit tagad. A tanuk termé­szetesen mind terhelőén vallanak Kresztin­szki ellen. Visinszki kikereste az iratok kö­zül Kresztinszki egyik levelét, amelyet 1927- ben irt Trockijnak, hogy bebizonyítsa, hogy a volt népbiztos összeköttetést tartott fönn a száműzött vezérrel. Kresztinszki idegesen közbekiáltott: — És hol van a másik levél, amely ártatían- .ságomat bizonyítja? Ott kellett találni hivata­lomban a többi írás között! Visinszki gúnyosan válaszolt: — A másik levél most nem játszik szerepet. A döntő szót ebben a kérdésben a szlovák nép­párt mai vezetőségi ülése mondotta ki. A párt­vezetőség több mint kétórai tanácskozás után ki­mondotta, hogy a kormánytöbbség által kezde­ményezett tárgyalási alapot szűknek találja, a feltételeket nem fogadja el és a további tárgya­lásokat megszakítja. A szlovák néppárt, mint ismeretes, egyebek közt a szlovákiai tartománygyülés hatáskörének lényeges kibővítését, az országos elnöki hivatal­nak szlovák néppárti emberrel való betöltését és a szlovákiai országos iskolatanács megvalósítá­sát kívánta. Egy másik verzió szerint a néppárt több* sége a kormánybalépés mellett foglalt ál­lást, de a kormány által felajánlott kedvez­ményeket keveselte. A tárgyalásokat uj ala­n a jövő héten újból megkísérlik. Ez az okirat bebizonyítja, hogy hazudott, ami­kor azt állította, hogy Trockjjjal nem áll össze­köttetésben. A vádlottak kihallgatása folyamán Kresztin­szki többször csaknem összerogyott. A kihallgatások folyamán az egyik vádlott azt vallotta, hogy már a háború előtt a cári tit­kos rendőrség kéme volt. Ekkor bevezettek egy másik cári titkos rendőrt is, aki állítólag har­minc évig állandóan csak a kommunisták fel­adásával foglalkozott, A két orosz detektív vi­szontlátta egymást s ez nagy derültséget keltett a közönség között, A másodiknak bevezetett de­tektív azonnal felismerte a vádlottban a régi cá­ri besúgót, akit egyszer 35 évvel ezelőtt látott, „Vitéz Szerovov" az uj szovjetnemes! MOSZKVA. — A legfelső szovjet elnökség Szerovov ezredest „a szovjetunió vitéze” címmel tüntette ki. Vitéz Szerovov nagy érdemeket szer* zett az orosz nemzetvédelem kiépítésénél. Két* százhatvan hadseregparancsnokot magasrangu szovjet rendjelekkel tüntettek ki érdemeik miatt. Az orosz hadseregben valóságos aranyeső esett s számos tiszt megkapta az „arany gallért”, Apokaliptikus jelenetek a moszkvai pör tárgyalásain Anglia „előleget" kapott az orosz összeesküvőktől Rozengolc faszáiiitásai - Kresztinszki kétségbeesett küzdelme életéért - A régi cári besúgok

Next

/
Oldalképek
Tartalom