Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-30 / 74. (4517.) szám
Előfizetési Art évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská nlice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRAHrt. Magyar, szlovák, német és lengyel elvi nyilatkozatok a nemzetgyűlésben Az egyesült párt nyilatkozatát a képviselőházban Szüllő, a szenátusban Turchányi olvasta föl Nagy vihar kísérte az ellenzéki szónokok beszédét Az egyesült párt nyilatkozata itt lévő konszolidációt nem a fegyverek csörgeelnök is. A miniszterelnököt a szociáldemokrata, a cseh nemzeti szocialista és a cseh néppárti képviselők élénk tapssal üdvözölték. A miniszterek közül jelen volt Dérer, Dostálek, Spina volt helyére Jezek ült talpig feketében. Hodza miniszterelnök rövidesen eltávozott. Malypetr házelnök a szokásos alakiságok között bejelentette, hogy a kormánytól érkezett átirat szerint Spina és Zajice’k minisztereiket á köztársasági elnök állásuktól felmentette és hogy Spina képviselőd mandátumáról is lemondott. A német keresztényszocialista és a német gazdapárti képviselők bejelentették, hogy a szu- détanémet pórt klubjának tagjai lettek. A Ház ezután rátért a napirend tárgyalására. A műszaki, költségvetési, külügyi és ipar-kereskedelemügyi bizottságok előadói egymásután teszik meg jelentéseiket a Magyarországgal a Duna—Tisza és Szamos határszakaszai karbantartásáról szóló szerződésről, a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződésről és a határforgalomról kötött csehszlovák-magyar egyezményről. sultságokat, amelyeket garantáltak részére a csehszlovák államot megalkotók akkor, amikor Európa uj felosztása alkalmával ezt a köztársaságot megteremtették. — Mi ebben a respublikában mindnyájan érezzük a köztársaságnak abbeli konstruktív hibáját, hogy ez a respublika két önálló életet élt államból: Ausztriából és Magyarországból állíttatott össze. Mindkét államban ezer éven át más kultúra, más törvények és más közgazdasági érdekek fejlődtek ki. Ezek a különbségek még ma is fennállanak azért, mert ez a két állam nem véletlenségből, hanem geofizikai alapon levő kényszerűségből teremtődött meg. Éppen ezért egészen más módon és más utakon tudja elérni a szlovákiai és kárpátaljai, A kisebbségi jogok rekodifikálása Valóban ünnepi évet élünk. Néhány nap alatt most több politikai esemény történik, mint máskor esztendők alatt. A nap történetírójának alig van ideje futólagosán följegyezni a változásokat. Pedig például az, ami az utolsó 24 órában történt, az is a történelem lapjaira tartozik, a csehszlovák állam és a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek történelmének fontos eseménye marad: a miniszterelnök bejelentette a nemzeti kisebbségek jogállományának egy törvényben való kodifikálását, a nemzeti kisebbségek pedig deklarációban szögezték le népük autonó- mista álláspontját. • Másfél évtizeden át az volt a csehszlovák pártok kisebbségi politikájának vezérszólama — s éppen a magyar aktivisták csehszlovák protektorai hirdették elsősorban —, hogy a kisebbségi kérdés végérvényesen el van intézve, mert a kisebbségek mindent megkaptak, amit a kisebbségvédelmi szerződés a számukra kikötött, sőt többet is kaptak annál, ezek a kisebbségi jogok benn vannak az alkotmánytörvényben és a nyelvtörvényben meg a nyelvrendeletben. S valóban, majdnem minden szó szerint benn van az alkotmánytörvényben, amit a kisebbségvédelmi szerződés előirt (itt-ott vannak módosítások, például az állampolgárság kérdése körül), de vannak eltérések a törvény betűje és a gyakorlati végrehajtás közt. Az alkotmányban benne van a nemzetiségi arányszámnak megfelelő kulturális, gazdasági és szociális részesedés elve, de a valóságban a bírákat kivéve sehol sincs még meg a numerus hungaricus. Az alkotmányban valóban benn van Kárpátalja „legszélesebb” önkormányzata, a „legszélesebb ön- kormányzat, amely az állam egységével ösz- sreegyeztethető”, s a törvényben ott szerepel az országrész élén a törvényhozói hatalommal fölruházott országgyűlés is, de a valóságban még a huszadik évben sincs meg az önkormányzat és élén a szojm. A nyelvtörvényben valóban ki van mondva a bírósági járások 20 százalékos kisebbségeinek járó nyelvjog, viszont a valóságban ma is interpellációk hangzanak el a parlamentben, amelyek azt panaszolják, hogy a magyar többségű járásokban a bíróságok és a hivatalok csak államnyelven adják ki végzéseiket és egyéb irataikat. A nyelvtörvényben kimondott nyelvjog a gyakorlatban húsz évig nem jutott érvényre a vasútnál és a postánál, mert az érdekelt hivatalok „nem találták illetékeseknek magukat" a törvény alkalmazására. Most a huszadik évben a magyar aktivisták vívmányaként a nemzetiségek közül mi vagyunk az egyetlenek, akik 20 százalék helyett 50 százaléknyi többségtől kezdődően kezdjük megkapni ezt a jogot. Igaza van Hodza miniszterelnöknek, az alkotmány alapelv gyanánt mondja ki az erőszakos elnemzetlenités tilalmát, de csak any- nyit mond, hogy „a törvény büntetendő cselekménynek mondhatja ki az erőszakos elnemzetlenitést". De nincs részletes törvényünk, amely valóban ki is mondaná a bün- tetendőséget és megtorló rendelkezéssel tenné hatályosabbá az elnemzetlenitési tilalmat és a büntetés lehetőségével hatályos védelmet biztosítana a kisebbségi jogok kiszolgáltatásának esetleges elszabotálása ellen. Az alkotmány valóban kimondja az anyanyelvi iskolázásra való aránylagos jogigényt, s van egy törvényünk, amely az összes helyi kisebbségek gyermekei számára biztosítani kívánja az anyanyelvi oktatást, az 1919-es PRÁGA. — A nemzetgyűlés tavaszi idény- nyitó ülését régen előzte meg oly nagy érdeklődés, mint a mait. A belpolitikai helyzetben még az ülés megkezdésekor is tisztázatlan a német szociáldemokrata párt viszonya a kormánykoalícióhoz. Kitűnt ugyanis, hogy Czech miniszter még mindig nem nyújtotta be lemondását azzal az indokolással, hogy a miniszteri kinevezés névre szól és hogy azzal a párt nem rendelkezik. Kétségtelen, hogy a koalíciós klubelnökők ma délutánra összehívott értekezletére a német szociáldemokrata klubelnök már nem kapott meghívót. A házülést délután három órára hívták össze s valamennyi pad megtelt a jelzett órában, csak a szlovák néppárt késett keveset. Klubülést tartott. Elnöki bejelentések Az elnök csak félnégy órakor nyitotta meg az ülést. Ekkor bejött a terembe Hodza miniszterA vitában elsőnek Szülő Géza, az egyesült párt parlamenti klubjának elnöke szólalt fel, aki a következőket mondotta: — Tisztelt Képviselőház! Először magyarul, azután pedig szlovákul akarok fölszólalni a javaslathoz és föl akarom olvasni azt az álláspontunkat, amit ebben az államban az itt lévő magyarság elfoglal. (Olvassa a deklarációt:) A képviselőház nyilvános fóruma előtt szögezem le azt, hogy ebben a respublikában nemcsak szlovák, nemcsak német, nemcsak lengyel, nemcsak rutén, hanem magyar kérdés is van! Innen jelentem ki, hogy a magyarság sem kulturális, sem gazdasági, sem közjogi tekintetben nem nyerte meg azokat a jogo189. számú törvény, amelynek alapján az állam évente 100—150 millió koronát fordít olyan állami iskolák megszervezésére és fönntartására, amelyeket legalább 40 egy- ajku iskolaköteles gyermek szülői igényelnek, ám a valóságban a magyarság az alkotmányban kimondott aránylagos részesedés ellenére. ezekből a százmilliókból eddig egyetlenegy fillért sem kapott, nem is kaphatott, mert a törvény csak a köztársaság nyugati felében van végrehajtva, a keleti felére vonatkozólag a mai napig nem jelent meg a kormány végrehajtási rendelete. Mit ér a Comenius szellemét tükröző leggyönyörűbb, leghumánusabb kisebbségvédő törvény, ha rendeletileg nincs végrehajtva, vagy gyakorlatilag nincs kellőképen végrehajtva? Amíg a törvény nincs végrehajtva, addig a leggyönyörűbb paragrafusai csak szép jogi Ígérvények. A mi két évtizedes harcunk nem volt egyéb, mint az írott jognak a gyakorlati életben való érvényesítéséért folytatott küzdelem. Mellébeszélés voltak a többségi pártok részéről, amikor a gyakorlati alkalmazást Sürgető követeléseinkre azt válaszolgatták, hogy amit kívánunk, azt már megkaptuk, mert benne van a törvényben.. Az ígérvények újabb formája volt a tavalyi február 18-i kormányhatározat, amely nem tartalmazott mást, mint ami az alkotmánytörvényben és egyéb törvényekben már megvolt eddig is. Az arányla- gcssági alapelvnek újabb ünnepélyes elismerését s az alkotmány szigorúbb végrehajtását Ígérte. Most a miniszterelnök azt ígéri, hogy az eddigi törvényeket, rendeleteket és döntvényeket, amelyek a kisebbségi jogállományra vonatkoznak, újabb törvényben fogmint a történelmi országokban levő lakosság a maga életének boldogulását* Heves szöcsata Szüllő körül — Ez az indoka annak, hogy a magyarság pártjai már megalakulásuk óta állandóan Szlovákia és Kárpátalja autonómiájáért harcoltak. Mi, magyarok a szlovák testvéreinkkel együtt. Valló (közbeszól): Mióta ismernek maguk szlovák testvéreket? Szüllő: Én mindig ismertem. Kérdezze meg Hodza miniszterelnök urat, kérdezze meg - Markovics elnök urat, hogy nem én voltam-e az, aki mint bazini képviselő mindig a szlovákság érdekeit képviseltem. (Nagy zaj. A zajból- Valló és Holota képviselők hangja hallatszik ki.), Markovics alelnök csenget: Csendet kérek. (Valló és Holota szó vitája tovább tart.) Siroky képviselő urat rendreutasi- tom. (Nagy zaj, Holota hangja tulharsogja a lármát.) Markovics (csenget): Dr. Holota képviselő urat rendreutasitom (A zaj tovább folytatódik s most Valló kiáltozik.) Markovics (megint csenget): Siroky képviselő urat másodízben rendreutasitom. (Valló tovább kiáltozik.) Markovié: Tévedésből utasítottam rendre Siroky képviselő urat, A rendreutasítás mindkét Ízben Valló képviselő urnák szólt. Csendet kérek. Felkérem a szónokot, folytassa beszédét, Szüllő folytatja a nyilatkozat felolvasását: Szlovákiai autonőmia — Az autonómia alapját, amit kívánunk, a pittsburgi szerződés teremtette meg, Kárpátalja önkormányzatát maga a békeszerződés irta elő. Egyik feltételnek sem tett eleget a kormány és ez az oka a mostani megrendült helyzetnek. Az lalják össze. Szóval ez a kisebbségi Magna Charta ugyanazt tartalmazná, mint az eddigi jogforrások. A nemzeti kisebbségek azonban ennél többet várnak. Törvényes biztosítékot arra, hogy a végrehajtás minden körülmények közt meg fog felelni a törvények betűjének s az esetleges szabotálást az uj törvény büntető szankciókkal torolja meg. A nemzeti kisebbségek nem elégedhetnek meg a. meglévő paragrafusok uj kodifikálásával, hanem uj paragrafusokat is kívánnak, a formális kodifikálás kevés, jogkiterjesztő reform kell. S ez az autonómia. A nemzetiségek a törvények maradéktalan végrehajtásának biztosítására azt kívánják, hogy a törvények végrehajtásában a bürokrácia szerepe kisebb legyen s az önkormányzat az eddigieknél szélesebb szerepet kapjon. Ez a nemzetiségi deklaráció legmélyebb értelme.
