Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-23 / 68. (4511.) szám
1938 március 23, szerda. a miniszteri székért Czech miniszter és Jaksch képviselő között lezajlott* A válságba sodródott német aktivista tábor kénytelen volt föladni azt az álláspontját, hogy a nemzeti kisebbségek kérdéseit tisztán adminisztratív utón lehet megoldani s most már nemcsak a német agrárpárt, de a német kereszíényszodalisták is kijelentették, hogy a rendeletek nem elegendők, hanem törvények utján kell a kérdéseket rendezni. A két aktivista párt ezzel átvette a szudétanémet párt alapvető követelését. A kormánytöbbség cseh pártjai az események hatása alatt kezdik belátni, hogy a német aktivista pártok elvesztik talajukat, ha engedményekkel nem sietnek a segítségükre. Annyi engedményre voltak hajlandók, hogy a kiadandó kormányrendeleteket, az úgynevezett tollvonásokat utólag törvénybe is foglalnák. Erről volt szó a mai napig folyó tárgyalásokban. A magyar aktivista sajtó ezekről a nagyjelentőségű eseményekről a mai napig — érthető okokból — hallgatott s csak ma közölte, hogy „elsimultak az ellentétek a német aktivista pártokban”. Ennek a beállításnak pont az ellenkezője igaz. Erélyes intézkedések Ausztriában az állásvadászok ellen Nincs denunciálás ■ * A megváltozott Bécs A magyar és a német hadsereg találkozása BÉCS. — Hivatalos jelentés szerint Biirckel megye- főnök, az osztrák népszavazás vezetője a következőket közli: Legújabban rendkívül elszaporodott azoknak a száma, akik állásokat és hivatalokat akarnak az államtól és a párttól s éppen ezért le kell szögezni, hogy azok az egyének, akik egy állás vagy hivatal kicserélését kívánják, semmiesetre sem tarthatnak igényt arra, hogy ők kerüljenek az elcsapott hivatalnok helyébe. A kormány teljes erővel lehetetlenné fogja tenni az állásvadászat tevékenységét és Bürckel közli, hogy két ilyen javaslattevőt ma már le is tartóztatott. A jövőben mindenkivel igy fog eljárni, aki denunciáin! jön valakit csak azért, hogy a megüresedett állásba ő kerülhessen. * Ausztria polgárai egyébként lázas igyekezettel fáradoznak azon, hogy árja származásukat bebizonyítsák. A hivatalok túl vannak terhelve s mindenki őseit kutatja. Még az eddigi nemzeti szocialista párt tagjaitól Is megkövetelik, hogy bemutassák árjasiguk bizonyítékait. Amíg ezt nem tették, a kampóskeresztet nem szabad viselnlök és kitűzniük, Bécs külső képe megváltozott, amennyiben az Ope« ra és a Szent István templom közötti környékről eltűntek a félvflági nők. A kávéházak és a vendéglők helyzete is más lett. Mig a kávéházak nagyrészt üresen állnak, a sör- és borcsarnokok tele vannak kisemberekkel és soha nem láttak olyan forgalmat, mint ma. A zsidók nem mutatkoznak az uccán, mert nem akarják, hogy föltűnjenek az SA-kiilönitmcnyekneV. Az osztrák-magyar határon Ágfalván kedden díí- előtt megtörtént a magyar és a német csapatok első találkozása. Mindkét helyen lovas osztagok vettek részt a találkozón, amely rendkívül szívélyesen folyt le. Miklas 100.000 schilllng évi Járadékot kap Zürich. — Amint a „Neue ZürLcher Zeitung” Bécsiből je'lenti, Miklas volt osztrák szövetségi elnököt hivatalosan értesítették arról, hogy továbbra is zavartalanul lakhat a város harmadik kerületében levő magánpalotájában. A német birodalmi kormány évi 100.000 schilijing életjáradéköt biztosított Miklasnak és élete végéig rendelkezésére bocsátotta eddig használt állami gépkocsiját s a gépkocsi vezetőjét. •— Schusch- nigg volt osztrák szövetségi kancellár Fug- ger grófnővel kötött házasságának hírét •megerősítették. — Ender kancellárt lakásán őrzik. volt szövetségi Oppenheim maga cáfolja Öngyilkosságának hírét BUDAPEST, — Az Anschluss első napjaiban híre terjedt annak, hogy Oppenheim. professzor is öngyilkosságot követett el. A neves tanár az Esti Kurírhoz levelet intézett és ebben önmaga cáfolja meg öngyilkosságának hírét. CONFITEOR... Irta; Dovéoyi Nagy Lajos A Bund dér Landwirte döntő tárgyalásai A német agrárpártnak a kormánytöbbségből való kilépése küszöbön áll, legjobb esetben is csak órák kérdése, mikor hozzák nyilvánosságra ellenzékbe vonulását és Spina tárcanélküli miniszter lemondását Hacker pártelnök és Spina miniszter pénteken Hodzával tárgyalt azóta pedig a szudétanémet párt vezetőségével folytat permanens tárgyalásokat A párt nem elégedhetik meg a kormány részéről kapott Ígéretekkel s ezért a párt többsége az ellenzékbevonulás mellett van. Most már minden csak a Henleinnel való megegyezéstől függ. A beavatott körök közlése szerint kedden a szudétanémet párt és a német agrárok tárgyalásai kedvezően alakultak és befejezés felé haladtak, úgyhogy estére már a közös kommüniké kiadását várják, amely bejelenti a két német párt egyesülését. A szudétanémet párt, amely 44 mandátummal került be a parlamentbe, de azóta két képviselőjét kizárta, most öt uj törvényhozóval erősödik meg s 47 képviselőjével három mandátummal erősebb lesz a csehszlovák agrárpártnál, A német keresztényszoclalisták A kormánykörök attól tartanak, hogy a német agrárpárt példája magával rántja a német keresztényszocialistákat is s azok nem várják meg a kéthetes határidőt, amelyet vezetőségüknek a különféle tárgyalások lefolytatására adtak, hanem még előbb kénytelen ksz ellenzékbe vonulni. S mi lesz a harmadik aktivista párttal? Ha ez bekövetkezik, altkor a többségben csak a német szociáldemokraták maradnak s ezek mint nemzetközi jellegű párt, nem reprezentálhatják kellően a szudétanémet népet a kormánytöbbségben. Az ilyen német aktivista párt együttműködése kevés értékkel bírna a csehszlovák pártok számára, de nem valószínű, hogy a német szociáldemokrata párt maga is vállalná ezt a szerepet, mert nem bimá ki az egyesült német ellenzék nyomását a választók előtt. A német aktivisták nélkül maradt többség ilyetén- formán ismét nemzeti koalícióvá alakulna át Ismeretes, hogy a csehszlovák pártok nemzeti koalíciói kormányoztak egész 1926-ig. A nemzeti koalíció azonban nem igen maradna németek nélkül huzamosabb ideig, mert a kisebbségi kérdés rendezése nem történhetik meg a kisebbségi erők közreműködése nélkül, úgyhogy valószínű, hogy a nemzeti koalíció mindjárt tárgyalásokba bocsátkozna a nemzeti kisebbségek legerősebb pártjával, az egyesült német ellenzékkel. Czeh helyet! Jaksch A német szociáldemokratáik egyelőre még ragaszkodnak a kormánytámogatás politikájához, de a pártban dúló súlyos személyi válság teljesen megosztja a pártot. A pártvezetőség ma a képviselőházbeli klubhelyiségében tovább folytatta viharos körülmények közt megszakadt tárgyalásait. Mint ismeretes, a vita a körül folyt, hogy a párt elnökének és miniszterének funkcióját, amelyet eddig Czecb miniszter látott el, megosszák-e. Czech a legutóbbi ülésen ragaszkodott mindkét funkciójához s akkor Jaksch válaszképpen lemondott valameny- nyi tisztségéről s tüntetőleg kivonult az értekezletről. A mai értekezleten Czech nem térhetett ki a funkciók megosztása elől s a maga részéről a pártelnökséget ajánlotta föl Jakschnak. Ezt az ajánlatot Jaksch visszautasította. Mint parlamenti körökben beszélik, a koalíció cseh pártjai úgy akarják átsegíteni a német szociáldemokratákat a kinos személyi válságon, hogy a párt tudomására hozzák, A lándnges testőrző-katona félrehúzta a cser- | gekárpifcot s Gelej belépett a ‘király házába. Homály volt odabent, homály és vékony, csípős gyantás füstszag és barátságos melegség. A nyitott kemencén még veresktt a parázs, de fénye már csák az elejbe vetett medveirhát világította. A házban nem lehetett látni semmit, kivált, ha valaki reggel óta a vakító havon lovagolt és szeme hozzászokott annak a fényéhez. Megállót! hát az ajtófélfánál s kardja koppanva ütődött a padolathoz. — Ki az? ■ Az ablak felől jött a hang és a hadnagy meg- ösmerte róla a királyt. — Én vágyók, Nagyur, Gelej. * Árnyék mozdult a setéiben és buffant a dob. szavára a külső házból szolgáló rab futott bé. —■ Világosságot! Kevés szöszmötölés, az ember árnyéka eltakarta a kemence parazsát, aztán fenyőszálka lobbant az eleven szénen. Arról foklát gyújtott a rab, kettőt, beledugta a fal karikáiba 5 akikor kiment. A piros fény hirtelen szétömlött a házban. Megvilágította a faragott töigyfaasztalt, amin boros- kuoa állott és ezüst poharak, meg lapos kenyér és hideg hús óntálon. S látni lehetett már a míves, karos-lócákat is a fal körül s az ablaknál a széket, amelyikben derékig csergébe takarva, lábát bársonypárnán nyugasztva, ült István. —» Hogy megvénült az Lír! — gondolta magában a hadnagy, miközben meghajolt s jobbkezét homlokához emelte. hogy a miniszteri székben a fiatal Jakschot kivánják látni. Egynegyedévé tartanak a kormányáfszervezést célzó tárgyalások PRÁGA. — A kormány átalakítása körüli súlyos nehézségeket eddig állandóan tagadták, most azonban már kormánylapok is kezdik beismerni, hogy a határozatlanság, amely a kormánytöbbséget jellemzi, már két és fél hónapja tart. A szociáldemokrata Právo Lídu megállapítja. hogy már harmadizben jelent meg a félhivatalos Csehszlovák Sajtóiroda utján az a közlés, hogy a kormánytöbbség megegyezett a tárcák kicserélésére vonatkozólag. Ebből is látni — mondja a lap —, hogy a kormánytöbbség három hónap óta nem jutott el a szándéktól a tettekig, pedig az első „elvi megállapodástól” egy negyedév telt el. Az úgynevezett kormányrekon- strukdó eddig kudarccal végződik. A lap a továbbiakban visszautasítja azt a föltevést, hogy a halogatásnak főleg a német szociáldemokrata párt belső válsága az oka, mert az ok szerinte másutt keresendő. A kormánytöbbség határozatlanságára a legjellemzőbb az az adat, hogy a múlt pénteken már kész elhatározásnak számított négy tárcának kicserélése, de hétfőre a megállapodás újból fölborult. Ma már az a hir tartja magát, hogy a kormány átszervezésének terveit egyelőre félreteszik, mert Hodza vállán most sokkal fontosabb feladatok vannak, mint a tárcák fölötit osztozkodás. Ez a kérdés a kisebbségi kérdésnek az eddiginél megnyugtatóbb megoldása, amit a ssudétané- met párt hatalmas megerősödése és a német, A ikrály szótlanul végignézte, havas bölény- bőr csizmájától fedetlen fejéig s csak intett, hogy menjen közelebb. Gelej az asztal végéig lépkedett. — Ülj le, — mondta aztán az Ur. — Ülj le, hiszen megfáradhattál. És igyál egy ital bort s beszélj. A hadnagy lezökkent az asztal mellé, bort töltött magának és ivott. István pedig mozdulatlanul nézett maga elé, akár egy faragott bálvány. Két keze a cserge fölött a térdén nyugodott s a keze már ráncos volt, szikkadt, mint a vén embereké. Szakálla hosszan lefolyt mellére és az orcája beesett; mély árnyékokat vetett rajta és barázdákat a fokíák fénye. Csak a hangja kemény és éles most is, mint az acél s a szeme, keskeny, szürke szeme szúr, akár a dákos. Gelej keresztbe fektette térdén a kardot és megszólalt: — Nyitrából jöttem, Nagyur, váltott lóval István bólintott: — Mondjad hadnagy. * — És úgy történt, uram, ahogy parancsoltad... A párnás széken, a cserge alatt kiegyenesedett a fáradt, öreg ember és keze türelmetlenül, parancsolón félbeszakította a szavát: — Nem én! A törvény parancsoltai A törvény él és ellene senki se tehet. Én se, ha azt akarom, hogy erejében higyjenék mindenek. A hadnagy bólintott. — Igen, Nagy ur. Úgy történt, ahogy a töraktívlsta kormánypártok belső válsága tesz sürgősen égetővé. 13 minisztérium A cseh körökben sem nézik nagy lelkesedéssel, hogy a minisztériumok számát megint emelik. A közvélemény még élénken emlékszik arra, hogy néhány évvel ezelőtt mily erős mozgalom követelte a minisztériumok számának csökkentését. Akkoriban a közélelmezési és az unifikádós minisztérium megszüntetését követelték s a kormánytöbbség végre kénytelen volt a köz- élelmezési tárcát megszüntetni, azonban az unifikádós minisztériumot mégis megtartotta, bár ennek a minisztériumnak a létjogosultságát semmi nem indokolja, mert a tör- vényegyesités munkája nyilvánvalóan az igazságügyi tárca föladatai közé tartozik, mint általában a törvényelőkészités. Az unifikádós tárcát azonban meghagyták, mert különben nehéz lett volna a koalidós pártok osztozkodása a tárcákon. Most egy újabb pártot vettek fel a kormánytöbbségbe s ennek kedvéért megint szaporítani kivánják a minisztériumot, vagyis visszaállítják azt a helyzetet, amely a közélelmezési tárca megszüntetése előtt volt Ehelyett inkább azt kellene csinálni, hogy valamelyik párt engedje át a kezén levő minisztériumok egyikét Jeteknek. Az 193S-as év költségvetésében nem szerepel az uj minisztérium tétele, tehát a kiadásait újabb pótköltségvetéssel kellene biztosítani. Ez bizonyára több milliós kiadást jelent mert hiszen a szinte tisztviselői kar nélkül fönnálló unifikádós minisztérium is több mint két és fél millió koronát emészt föl* A közvélemény teljes joggal kívánja, hogy a tárcák szaporítása helyett inkább annak az ellenkezőjét csinálják: töröljék el az unifikádós minisztériumot. Magyarországon a miniszterek nökségen kívül összesen nyolc tárca van s most neveztek ki egy tárcanélküli minisztert. Csehszlovákiában, a miniszterelnököt beszámítva, 15 tárcával bíró miniszter van és három tárcanélküli miniszter. Összesen tehát 18 minisztere .van az országnak, vény azt megparancsolta. Vazul ur ötödnapja kiontott szemmel ül Nyitra várában és siketen... A Vazulfiak pedig, úgy mondják, Lengyelbe futottak . . . Mikor a vári hóhér . , . ■— Elég! ■ A kiíály feje mellére hanyatlott és a két kéz sovány ujjai meglelték egymást a csergén és összekulcsolódtak. A fokla gyantája sereegeít s ' a zajló Dunáról felhallatszott a jégtáblák éles - csörömpölése, ahogy futásukban egymásnak iltődtek. A víz szi-ne most olyan, mint az olvasztott, habos ólom ... Az ablaknál sóhajtott a király és csak sokára szólt: — Atyámfia nekem, hadnagy, aki gyilkossá akart lenni és a törvény ellen lázadott. De az igazságnak nincsen atyafia és utolérte, ámít megérdemelt] « Az utolsó szó már kemény volt és ítélkezőn - hideg és elmúlt a gyengeség, úgy látszott, a királyról. Intett Gdejnek, hogy mehet s a hadnagy homlokához emelt kézzel, némán fordult ' ki az ajtón. István, hogy egyedül maradt, térdére könyökölt és tenyerébe hajtotta fejét , Meggörnyedve ült az ablak .zugolyában. A király most cm bet volt csak és atyaifiára gondolt Egy villanásnyira látta, ahogy a nyitna! hóhér tüzes szerszámjával Vazul előtt megái és felnyögött Keresztet vetett és imádkozni kezdett, de háborgása nem szűnt meg mégse. Akkor megütötte a dobot s a rabnak, aki bejött, szinte kiáltva mondta: * — Gerardus püspök ur jöjjön . . . Hamar! S míg a jámbor Csanádi püspökre várt a. szentéletü velencés papra, nem birt nyugodtan ülni székén. Elfelejtkezett a térdeit szaggató köszvényről. ledobta magáról a meleg csenget s hosszú lépésekkel mérte a szobát — Hivattál, Uram . . . A püspök szolid hangjára megtorpant * — Szólni akarok veled, püspök ur . . . Nyitra várából hirt hoztak nekem ma öste. — A lázadóról? A király nagyon csendesen felelte; — Vazulról, az én atyámfiáról, akinek szemét a hóhér kiontotta és fülébe ólmot öntött. — Gyilkosságra készük az az ember és meg akarta fcapodnl a törvényt, akit mindenkinek tisztelnie kel. Még a király atyafiának is. István a fokla lángjába bámult és ujjai rátévedtek a két látó szemére. Sóhajtott. — Sok volt ez, püspök ur! Én tudom, igazság, de kegyetlen igazság, amit műveltem. Nem magam javáért, ország békességéért, Krisztus hitéért tettem . . . De tán sok volt mégis, Gerardus ... Az ablakhoz lépett, a sötétségen keresztül kitekintett észak felé, által a zajló Dunán és teste megfeszült, mintha hangok után hallgatózna. Aztán sokára szólt: ■ — Tán az irgalom . . . Gerardus püspök nem hagyta végigmondani: — Ha vétkezik az egyik szemed, vájjad ki és dobd el azt és ha kezed vétkezik, vágd le. Emlékezzél, hogy ezt mondja az írás ... És lehetne nagyobb bűnös, mint aki meg akarja tiporni ■ Krisztus gyenge vetését? És van-e megátaüko- dottabb vétkes annál, aki tűzre akarja vetni a keresztet, feldúlni Isten egyházait s megint csikókat akart öletni a pagonyokban? István ellenvetés nélkül hallgatta a szókat s mikor a püspök elhallgatott, csak annyit felelt: — Igazad van, Gerardus. Neked van igazad... És ér gyarlón kételkedtem Isten igazságos voltában s abban, hogy az igazság elóbbvaló. tninr ' az Irgalom . . . Gyónni cikázok. És adj nekem erős penitendát. A püspök a kemence mellé ült egy qlacsony zsámolyra s miikor három ujjával a kereszt jelét intette a király felé, István fájó térdeire eres: kedett mellette és mélyen meghorgasztva fejet, sóhajtva kezdte: » — Comfitcor . E ■ 2
