Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-22 / 67. (4510.) szám

1938 március 22, kedd. as Híre A prágai MÁK műsoros estje PRÁGA. — A prágai Magyar Akadémikusok Köre március 23-án, szerdán este 8 órakor a prágai „Uránia" előadótermében (IL, Kliment- ská 4, I. em.) műsoros est keretében áldoz 1848 március 15-e emlékének. A műsoron megnyitó. Ady", Petofi-versek, szavalókórus, magyar tán­cok, Balogh Sándor tárogatószólója, zongora­szám, ünnepi beszéd, Petőfi életéről való törté-1 neti novella és magyar dalok szerepelnék, Je- j gyek 10—8—6—3 koronás árban elővételben a MÁK klubhelyiségében (Prága, II., Václavské nám. 72, II. em.) és szerdán délután és este az „Uránia" mozgószinház pénztáránál kaphatók, A magyar társadalom prágai fiataljai remélik, hogy ez az est a prágai magyarság nemzeti együvétartozásának méltó kifejezése lesz, Mikor Mit Szlovákia magyar uralom alá? Van-e tudományos alapja a Chaloupecky-féle történelmi felfogásnak? ai■ ■■ Esemény-történeti tévedések Macourek munkájában ■■ ■■ ■■ — MINISZTERI ELISMERÉS MAGYAROR­SZÁGI MUNKÁSOKNAK, Budapestről jelen­tik: Bornemisza Géza iparügyi miniszter ma dél­ben a minisztérium nagy tanácstermében 90 olyan érdemes munkást tüntetett ki első alkalommal miniszteri elismerő levéllel és 100 pengő pénz­jutalommal, akik egy munkaadónál 25 évet meg­haladó szolgálatot teljesítettek és életüknek 50. esztendejét betöltötték. A vidéken lakó kitünte­tetteknek a minisztérium a Budapestre való fel­es visszautazáshoz gyorsvonatra szóló jegyet bo­csátott rendelkezésre. A kitüntetéseket az ipar­ügyi miniszter meleg méltató beszéd kíséretében személyesen adta át és utána a kitüntetett mun­kásokat diszebéden látta vendégül. — A KOMÁROMI REFORMÁTUS EGY­HÁZ KÖZGYŰLÉSE. Komáromi tudósítónk je­lenti: A komáromi református egyházközség most tartotta évi rendes közgyűlését Galambos Zol­tán lelkész és Fülöp Zsigmond főgondnok együt­tes elnöklete mellett, az egyháztagok élénk rész­vételével. A közgyűlést a lelkész-elnök imával nyitotta meg, majd előterjesztette jelentését az 1937. évről. Beszámolt az egyház közállapotai­ról, a gyülekezet lelki életének különböző mozza­natairól. Jelentette, hogy a református tanító­képző intézetnek az egyház a Kollégium épületé­ben adott helyet s a kiskoszmályi református ár­vaház fiókja Komáromban telepedett le, ahol uj otthont építenek az árvaháznak. Majd megemlé­kezett az egyház kebelében működő intézmények munkásságáról. Nagy aggodalommal szólott az egyházban az utóbbi időben tapasztalható egy­kéről, amelynek káros terjedése nemcsak az egy­ház, hanem a magyarság gyöngülésére is vezet. Jelentette továbbá, hogy főgondnoknak ismét a régi, kipróbált vezetőt, Fülöp Zsigmondot vá­lasztotta meg az egyház s méltatta a főgondnok érdemeit. Jelentette továbbá, hogy az állandó segédlelkész-hiány miatt a vallástanitás nagy ne­hézségekbe ütközik. Az elnöki jelentést a köz­gyűlés egyhangúan vette tudomásul s Galambos Zoltán lelkésznek köszönetét szavazott. Majd a zárószámadásokat s a költségvetést tárgyalta s fogadta el a közgyűlés, végül elhatározta, hogy a szegényházat nagyobb költséggel átalakítja s az intézmény vezetése céljából szabályrendeletet készít. — A MAGYAR ÉS A SZUDÉTANÉMET IF­JÚSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE. A „Die Zeit” Írja: A Szudétanémet Ifjúsági Szövetség és a Csehszlo­vákia Magyar Népszövetségi Liga ifjúsági szak­osztálya egyezményt kötött, amelynek célja, hogy a szudétanémet és a Csehszlovákia magyar ifjúság közt a személyes kapcsolatokat kimélyitse. Az egyezmény szerint mindkét szervezet kölcsönösen fogja egymást támogatni az ifjúsági kérdésekben, különösen ami az ifjúság jogait, gondozását, ne­velését és az ifjúság vándorszálló-mozgalmát illeti.- MEGHALT RACKA JÓZSEF PLÉBÁNOS. ­Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Kaéka József hajniki plébános 73 éves korában tegnap el­hunyt. Kacka József valamikor nagy szerepet játszott a szlovák nemzeti mozgalmakban. Hlinkának volt ra­jongó hive. 1915-ben halálra ítélte öt a hadbíróság, de a magyar király Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök közbenjárására kegyelmet adott neki és halál- büntetését tizenkétévi fegyházbüntetésre változtatták. Büntetését meg is kezdte a lipótvári fegyházban, de az államfordulatkor kiszabadult. A.zóta a Szliács melletti Hajnik községben élt csendes visszavonultságban. Temetése kedden lesz. — LAPELKOBZÁSOK. A prágai állam- ügyészség elkoboztatta a szudétanémetpárti „Die Zeit" vasárnapi számát. A szerkesztőség az el­kobzás után a lap második kiadásában az első oldalon jelentette be, hogy a lapot elkobozták. Az ügyészség a vezércikkből és több belső cikk­ből törölt részleteket. — Prágában ugyancsak el­kobozták a „M^tag" című hétfői lapot. Az el­kobzásra az ausztriai öngyilkosjárványról Írott vezércikk egyes részei adtak okot. — A pozso­nyi államügyészség elkoboztatta a „Slovák" va­sárnapi számát. A háboruutáni szlovák nemzeti fejlődésről irt vezércikk nagy részét, valamint a belpolitikai helyzettel foglalkozó cikk egyes rész­leteit törölte a cenzor. Elkobozták a „Slovenská Pravdá"-t is, továbbá a „Grenzbote" vasárnapi számát egy cikk miatt, amelyet cimestől teljes egészében törölt az ügyészség. II. BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünk­től.) Egyik legutóbbi számunkban megemlékez­tünk arról, hogy dr. Kniezsa István, a budapesti egyetemen a szlavisztika tanaira, beható tanul­mányban foglalt állást Mac-ourek brünni cseh histórikusnak négy évvel ezelőtt megjelent ma­I gyar történelmével szemben. Kniezsa dr. érdeke­sen jellemezte Macourek történelmi módszerét, amelynek fő hibája az, hogy kellő bizonyitóanyag nélkül tankönyvben állít fel merőben uj tételeket. Bíráló tanulmányának további részében Kniezsa a cseh történetíró egyes uj tételeivel száll szembe. Dr. Kniezsa rámutat arra, hogy Macourek ebben a törekvésében teljesen egyoldalúan tisztán nem magyar kutatók eredményeire tá­maszkodik és tudatosan figyelemre sem méltatja az idevonatkozó magyar kutatásokat. Erre vo­natkozólag számtalan példát lehet felhozni Ma- courek könyvéből. A legjobban azonban talán Ma­gyarország Szent István korabeli (határaira vo­natkozó nézeteinek bemutatásával lehet jellemez­ni Macourek módszerét. A két egyező térkép Ha összehasonlítjuk Macourek térképét Ma­gyarország határairól Szent István uralkodásának első feléből — az 1020—1025 közti évekből — a mai Magyarország térképével, a kettő között alig találunk lényeges különbséget. Macourek ugyanis a magyar állam határait a Xl.-ik század első negyedében a következőképpen raj­zolja meg: Északon a Duna és Váctól a Sajó tor­kolatán keresztül Nyíregyházáig húzott vonal, keleten nagyjából a mai országhatár, délen a Dráva és Dráva-torkolattól a Törökbecséig hú­zott vonal — a határ tehát a Bácskában sem érte volna el a Dunát! — innen az Aradig húzott vonal, míg végül nyugaton a Pápa és Nagykani­zsa között rajzolt vonal képezte volna Szent Ist­ván Magyarországának határait. Hogy érte el Macourek ezt a mai állapotnál is lényegesen kedvezőtlenebb eredményt, veti fel Kniezsa dr. a kérdést. — Elsősorban is azáltal, hogy összekeveri az államjogi szempontokat a te­lepüléstörténetiekkel. A magyar állam — és egy­úttal a magyar szállásterület határai addig ter­jednek, ameddig a köziponti hatalom uralma. Mi­vel Erdélyt egyes magyar kutatók, mint Kará­csonyi, szerinte is csak Szent István foglalta el és pedig aránylag későn, Macourek Erdélyt egyáltalán nem számítja Ma­gyarországhoz. Csakhogy Erdélyt a magyarság már jóval Szent István uralkodása előtt szállotta meg, mint azt az erdélyi pogány magyar temetők egész sora bi­zonyítja. Erdélynek Szent István által történt „elfoglalása'’ tehát semmi egyebet nem jelentett, — MEGHALT A VOLT BÉCSI KABINET­IRODA UTOLSÓ MAGYAR OSZTÁLYFŐ­NÖKE. Becsből jelentik: Március 18-án várat­lanul meghalt Becsben báró töbör-éthei Nagy Géza valóságos belső titkos tanácsos, a volt csá­szári és királyi kabinetiroda utolsó magyar osz­tályfőnöke 70 esztendős korában. A megboldo­gult állami szolgálatát a király személye körüli minisztériumban kezdte, ahonnan később a ka­binetirodába került, itt az összeomláskor bekö­vetkezett nyugdíjaztatásáig szolgált. Néhai Da- ruváry Géza lemondása után 1916 végén ő került a kabinetiroda magyar osztályának élére. Veze­tője volt a Szent István-rend irodájának is és mint ilyen megírta a rend történetét. Az össze­omlás óta Bécsben élt. — BRAZÍLIAI AJÁNDÉK FRANCONAK. Rio de Janeiróból jelentik: Framco tábornok egyik névtelen brazíliai tisztelőije felajánlotta, hogy ha­vonként 10.000 zsák legfinomabb minőségű brazí­liai kávét ajándékoz a spanyol nemzeti hadsereg­nek a polgárháború tartamára. A nagylelkű ada­kozó utasította pontevedrai ügynökét, hogy kezdje meg a kávémennyiségek szállítását. — EGY „TÉVEDÉS" HELYREIGAZÍTÁSA. - Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Felkértek bennünket annak a közlésére, hogy Szepesiné Gádor Mária neve illetéktelenül került arra a plakátra, amely a Magyar Nap által rendezett kulturestélyen való szereplését hirdeti. Szepesiné Gádor Mária nem lép fel az említett estélyen. — HALÁLOZÁSOK. A régi Komárom-vár- megye egyik törzsökös családjának tagja, Szarka György nyug. vezető járásbiró életének 84. évé­ben hosszú szenvedés után elhunyt. A megboldo­gult a régi magyar bírói karnak volt egyik köz­tiszteletben álló képviselője, aki hivatását nemes igazságérzettel teljesítette négy évtizeden keresz­tül. Szarka György presbitere volt a komáromi református egyháznak. Március 20-án temették nagy részvét mellett. Az elhunytat a Pálffy-, a Szarka-, a Pogrányi-, a Ghiczy- és a Kathona- családok gyászolják. — Pozsonyból jelentik: Prehnal József cipészmester hosszas betegség után szombaton 83 éves korában Pozsonyban meghalt. Az elhunyt évekkel ezelőtt az országos keresztényszocialista párt pozsonyi helyi szerve­zetében jelentős szerepet vitt s a városi képviselő- testületnek is tagja volt. Hétfőn temették el nagy s őszine részvét melletti mint a félig-mcddig önálló törzsek egyesítésének 1 a befejezését. Ami az északkeleti és déli határt illeti, Macou­rek eljárása teljesen önkényes, a legcsekélyebb bízónyi t óanyagot sem tudja felhozni,' semmivel! nem tud indokolni és ilyen „tudományos” mód­szerekkel sokkal szűk ebben is megvonhatta volna! a határt. Helynévi és történeti adatainjk szerint j Macourek közel sem jár az igazsághoz. A déli határra vonatkozólag van egy elsőrendű! írott forrásunk: Constantinos Porphyrog&nitosnak! munkája, aki azt mondija, hogy a magyarok te­rülete egészen a Dunáig terjed, de laknak a Duna és Száva között is. Jellemző Macourek munkájá­nak szellemére és történelmi igazság iránti érzé­kére, hogy ennek a minden tekintetben megbíz­ható kortársnak a tudósítását, — amelyet külön-* ben számos egyéb bizonyítékkal is alá lehet tá­masztani — egyszerűen megbízhatatlannak minő­siti. Chaloupecky elmélete Macourek könyvében látszólag a legjobban az északnyugati határra vonatkozó vélemény van megokolva. Itt ugyanis hivatkozhatott Clbalou- peckyre, aki óriási apparátussal számos munká­ban igyekezett bebizonyítani, hogy a mai Szlovákia délnyugati része a Dunáig/ azaz a mai határig, nem a X. század elején, te­hát Árpád korában, hanem csupán 120—130 év múlva, a XI. század második negyedében került a magyarok birtokába. Itt egy nagy igyekezetét látunk, amely arra tö­rekszik, hogy ezen a területen a magyar uralom beálltának kezdetét legalább száz esztendővel kitolja és így ebbe az évszázadba, ha nem is az egész száz esztendőre, de leg-alább rövidke két- bárom évtizedre — a morva uralomnak is helyet lehessen .szorítani. Chaloupecky elmélete tehát azt tanítja, hogy a honfoglaló magyarság a X. század elején meg­döntötte ugyan Szvatopluk országát, Nagy-Mora- viát, s a németeket egészen az Ennsig visszaszorí­totta, sőt Morvaországot is elfoglalta, a közbeeső területre — Pozsony és Nyitra vidékére — még­sem merészkedett. Itt valami apró szláv feje­delemségek háborítatlanul tengették életüket, amig a magyarok Lecih-mezei veresége után meg­erősödött csehek uralmuknak véget nem vetettek és ezt a területet újból Csehországgal egyesí­tették. Ennek bizonyítékául szolgálna Pozsony város német neve: Pressburg, amely 907-ből való for­rásban mint Brezalauspurc fordul elő és a prágai püspökség alapítólevelében említett „/provincia. Vag”-nak nevezett terület, mert Pressburg nyil­vánvalóan csak cseh hercegtől kaphatta a nevét, a provincia Vág kifejezés pedig mi másra vonat- kozhatik, mint Nyitra vidékére? Igaz ugyan, hogy az oklevél egy szóval sem 5 emlegeti a Nyitrát és a Dunát, mert Nyitra minti I régi püspöki székhely ennek a vidéknek a lég* fontosabb helye volt, a Duna pedig egész Közép- európa legnagyobb folyója, Chaloupecky és Ma- j courek szerint mégsem lehet kételkedni benn'1, I hogy a prágai püspökség területe a Nyitra vi- [ dókét egészen a Dunáig és a Garamig magában foglalta. Ennek a cseh uralomnak — folytatja tovább az elmélet — nem a magyar uralom vetett véget, hanem először a lengyel. Bátor Boleszió nemcsak Moraviát, hanem 1010 körül Szlovákiát is elfoglalta ée országához csatolta. Erről a lengyel foglalásról egyetlen forrás, Gallus lengyel krónikája emlékezik meg és eb­ben azt olvassuk, hogy a lengyelek a magyaroktól foglalták el ezt a területet. Chaloupecky szerint azonban nyilvánvaló, hogy a lengyel krónikásnak ez a megegyezése csak valami elírás: lapsus va­lami lehet. Végül aztán' a lengyelektől Szent Ist­ván vette el Szlovákiát és csatolta országához 1025 körül. Az esztergomi érsekség alapítása Ennek az elméletnek nagyon sok gyengéje van. Kniezsa egyetlen ellenérvet hoz fel csupán, de az annál nyomosabb: nem számol a teória az esztergomi érsekség történelmi tényével. Anasztaziuszt, az esztergo­mi érseket, mint Ungrorum archiepiscopust” a források már 10ö7-ben említik, már pedig az esztergomi egyházmegye teljes egészében azon a területen fekszik, amely Chaloupecky és Ma­courek szerint csak 1025-ben került Magyaror­szághoz. Macourek át akarja hidalni ezt az ellenmondásfc és ebhez ujabb „elméletre”, tehát újabb feltevésre van szüksége. Az állítja, hogy Szent István felál­lította ugyan az esztergomi érsekséget, de csak egy reménybeli terület számára. Majd ha területet szerez neki, akkor meg is szervezi! Az esztergomi érsekség megszervezésében Macourek szerint Szent István csupán 1030 körül, tehát halála előtt nyolc évvel kezdett hozzá. Szóval Szent István az ország legelső egyházi méltóságát, az egész ország keresztény szerveze­tének fejét csaknem három évtizeden át egyház­megye nélkül hagyta volna, bizva abban az esúe- tSecgbon, hogy majd IhAdit ncfei -egyházmegyét! Egy idegen ország területéről vesz el majd föl­det, egy egész egyházmegyére valót. Ilyen cs ehhez hasonló eseménytörténeti tévedésekkel akarja Macourek Magyarország történetét az igazságnak megfelelően feltárni. Adakozzunk az udvarát árvízkárosultak javára! UDVARD. — Ismeretes, hogy Jaross Andor, az egyesült párt országos elnöke az udvardi árvizká- rosultak felsegélyezésére akciót inditott és lelkes felhívásban fordult a magyar társadalomhoz s a gyűjtést ö maga 1000 korona adománnyal nyi­totta meg. A két legjobban sújtott gazda, Nagy Mátyás és Gállá József, kiknek házai teljesen összeomlottak, részesült a gyűjtésből, akiknek e napokban maga Jaross képviselő személyesen nyújtotta át a gyűj­tés eddigi eredményét, 6000 koronát, melyhez hozzácsatolták a külön Udvardon gyűjtött 1000 koronát. A károsultak könnyező szemekkel mondtak kö­szönetét a képviselőjüknek és minden adakozónak magyaros együttérzésből fakadó nemes jótettükért, akik bizonyságot szolgáltattak a kisebbségi éle­tünkben oly szükséges összefogásról. A két károsult, valahányszor az újonnan fel­épült házára tekint, eszébe jut a testvéries össze­fogás ereje. Mennyi erőt nyújtana, íme, ha min­den magyar évente csak egy koronát adna ilyen célra. Akik niég adakozni óhajtanak a fenti célra, küldjék adományaikat „Jaross Andor-segélyakció“ címen az udvardi Hitelszövetkezetnek. idd Az egész köztársaságban vasárnap igen szép és meleg időjárás uralkodott. Hétfőre virradó éjszaka a talajkisugárzás folytán éjjeli fagyok léptek fel, úgyhogy a hőmérséklet kissé csök­kent. A maximum 10 fok volt. — Időjóslat: Szép és meleg, nyugatról a felhőzet növekedése. — NYÁRY LÁSZLÓT BÖRTÖNRE ÍTÉLTE A BUDAPESTI TÖRVÉNYSZÉK. Budapestről jelen­tik: Különös bünpörben tartott tárgyalást szom­baton a budapesti büntető törvényszék Schadl- ta.nácsa. A bíinper vádlottjai Nyáry László dr„ aki ellen az ügyészség sajtórendőri vétség, továbbá közokiratbamisitás büntette, valamint, kettős há­zasság büntette címén emelt vádat és Újvári Ro­zália, akit nyolc rendbeli eajtórendőri vétséggel vádolt meg az ügyészség. Nyáry László a törvény­szék előtt tagadta bűnösségét. A sajtó rendőri vétség vádjával kapcsolatban azzal védekezett, hogy a leveleket Újvári Rozália irta. A közok- iratlhamisitás vádjára vonatkozóan előadta, hogy Juhos János létező személy, aki jelenleg Cseh­szlovákiában él és akivel állandóan összetévesztik. Ezt a nevet nem ő irta alá hatósági iratokon. Előadta, hogy Németh Mária sohasem volt a fele­sége. A törvényszék a perbeszédek elhangzása után bűnösnek mondta ki Nyáry Lászlót közok- irathamisitás bűntettében, valamint kettős házas­ság bűntettében és ezért hathónapi és tizenöt napi börtönbüntetésre ítélte. Újvári Rozáliát sajtó- rendőri vétségért 40 pengő pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet nem jogerős, Hat képviselő kilépett Eckhardt pártjából BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A budapesti sajtó egybehang­zó jelentése szerint hat független kisgazda- párti képviselő Matolcsy Mátyás vezetésé­vel kilépett Eckhardt pártjából és önálló pártot készül alapítani. A kilépett képviselők uj pártalakitási szándékukat már a közeli napokban bejelentik a képviselőházban. A disszidéns képviselők elégedetlenek a füg­getlen kisgazdapárt eddigi külpolitikájával* nem tartják elég radikálisnak a földbirtokok kérdésében elfoglalt álláspontját és azt kí­vánják* hogy a párt szüntesse meg a Beth­lenhez és híveihez való közeledést. — SZÜLÖK ISKOLÁJA POZSONYBAN. A po­zsonyi és környéki magyar iskolák szülői társul ív­tál szövetségének rendezésében március 23-án, szerdán este fél hét órakor dr. Limbaoher Rezsö- né, a Szülők Iskolája vezetője előadást tart társadalmi közösségre és bekérő való nevelés" cí­men. Az előadás a Szülők Iskolája idei évfolyamá­nak utolsó előadása, lesz. A szülői társulatok t. •* vétségé ezúttal is meghívja az érdeklődőket, A i előadást a Tolsztojommal evangélikus elemi isk ; dísztermében tartják. — A KOMAROMI VÁROSI NÉPKONYHA a munkaképtelen öreg szegényeknek naponta 300 tál levest oszt ki ingyen. A népkonyha üzemét a munkanélküliségre való tekintettel a város 1 i mánybiztosa április clsc;jé(g meghosszabbított,). 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom